Kárpátalja, 2013. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-05 / 27. szám
Kárpátalja 2013. július 5. Veres Péter Alkotótábor Zárókiállítás a főiskolán (Folytatás az 1. oldalról) Lapunk előző számában is hírt adott arról, hogy az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő hozzájárulásával megvalósuló programban húsz jelentkező vett rész, köztük a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész hare Társasága (RIT), az Art Tisza és a Bereg Alkotóegyesület tagjai, hogy megörökítsék a régi Beregszász eltűnőben lévő utcaképét és hangulatát. A négynapos tábor résztvevői a festés-rajzolás mellett megismerkedhettek a várossal, előadásokat hallgathattak Kárpátalja művelődéstörténetéből. Váradi Natália, a GJA irodavezetője a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében megrendezett tárlatnyitó ünnepség vendégei között üdvözölhette többek között Tóth Istvánt, Magyarország beregszászi főkonzulját, Szalipszki Endre ungvári magyar konzult, Magyar Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) elnökét, Punykó Máriát, a KMPSZ elnökségi tagját, valamint az alkotótábor névadójának, a néhai Veres Péter beregszászi festőművésznek és keramikusnak az eseményen megjelent családtagjait. Tóth István főkonzul beszédében örömének adott hangot, hogy sikerült megvalósítani egy ilyen „jó értelemben vett helyiérdekű” alkotótábort. Mint rámutatott, Beregszásznak, ennek a hajdani szépségét elveszítő városnak különleges értékei vannak, köztük az egykori királyi törvényszéki palota, mely ma a Rákóczi-főiskolának ad otthont. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy az épület jelenleg is tartó megújulása a nemzeti összefogás szép példája. „Azt mutatja, hogy a jelenlegi magyar kormány támogatása a felújítást végzők jó ízlésével, felelősségével párosulva milyen építészeti szépséggel ajándékozta meg a várost.” Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg egy-egy utca romlásában is ékes házairól, kapualjairól, hiszen ez is környezetünk része - figyelmeztetett a szónok, hozzátéve: „Ezeket, s a város lakóit megörökíteni művész számára izgalmas feladat”. „A jelenlegi tárlat a szülőföldhöz való ragaszkodást is jelenti. Azt, hogy többségünk számára fontos ez a város. Fontos az, hogy őrizze és ápolja magyar jellegét, hogy erős vára lehessen a magyar oktatásnak, a kultúrának, s történelmi egyházainknak - mondta végezetül Tóth István. Magyar László festőművész, a BIT elnöke az elmúlt napok munkáját összegezve beszédében rámutatott: a Beregszászban töltött idő érthetően nem volt elégséges, hogy a táborban részt vevő alkotók megismerjék a várost, annak minden értékét, titkait. Az itt töltött 3-4 nap mégis elegendőnek bizonyult számukra ahhoz, hogy inspirációt merítsenek a település számos szép épületéből, hangulatából, aminek eredményét a zárókiállításon bemutatott mintegy három tucat festmény és grafika is szemlélteti - mutatott rá. Magyar László befejezésül az idei kedvező tapasztalatokból kiindulva reményének adott hangot, hogy az alkotótábor megszervezésére irányuló kezdeményezésnek folytatása lesz. Emlékeztetett, hogy a táborban részt vevő művészek egy-egy frissen készült festményt ajánlottak fel a főiskola műgyűjteményének gyarapítására. Punykó Mária elnökségi tag a rendező KMPSZ nevében köszöntve a megjelenteket elégedetten számolt be arról, hogy az alkotótábor végre ismét vitt egy kis színt az egykor nyüzsgő szellemi életéről ismert, kis Párizsként is emlegetett Beregszász hétköznapjaiba. Mint fogalmazott, a KMPSZ-t örömmel tölti el, hogy részt vehetett e sikeres rendezvény megszervezésében, s reményének adott hangot, hogy a művészek jövőre is visszatérnek a városba, és folytatják épített emlékeink megörökítését. Kopriva Attila festőművész, a RIT tagja, a Rákóczi-főiskola tanára pohárköszöntőjében reményének adott hangot, hogy az idei alkotótábor hagyományt teremt, s a jövőben még érdekesebb és értékesebb rendezvénnyé növi ki magát. Rámutatott: a kárpátaljai magyar értelmiség formálásában jelentős szerepet játszó Rákóczi-főiskola hasonlóan értékes munkára hivatott a kárpátaljai művészet újkori hagyományainak megteremtése terén is. „Szívem mélyéig megérintett az ötlet - kommentálta a tábor megrendezését Veres Ágota festőművész, a RIT tagja, a névadó beregszászi alkotó, Veres Péter lánya. - Édesapám nemcsak művész, hanem jó tanár is volt, s nekem abban a szerencsében lehetett részem, hogy egyaránt megtapasztalhattam, milyen volt, amikor tanított, s milyen, amikor festett. Remélem, megadatik ennek az alkotótábornak, hogy zavartalanul fejlődjék tovább, s hagyományt teremtsen a képzőművészek és a művészeti nevelés fejlesztésén dolgozók körében egyaránt szós Kárpátaljai delegáció Sátoraljaújhelyen Az anyanyelvápolásnak nem kell mások ellen irányulnia Az Ungvári Magyar Főkonzulátus kárpátaljai ukrán és magyar tisztségviselőkből, felsőoktatási dolgozókból és újságírókból álló népes delegációt hívott meg Sátoraljaújhelyre, hogy az ukrajnai vendégek megismerhessék a magyar nyelvművelés fellegvárának számító zempléni várost. Az utazást szervező Szalipszki Endre ungvári magyar konzul elmondta, hogy a zempléni régió értékeinek és nevezetességének bemutatása mellett a konzulátus nem titkolt célja, hogy az ukránok megtapasztalhassák Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában, hogy anyanyelvet ápolni lehet anélkül is, hogy ezzel másoknak sérelmet okoznánk, vagy másokban rossz érzést váltanánk ki. A konzulátus azt szeretné elérni, hogy az ukránok ne legyenek féltékenyek a magyar nyelvre, hanem amennyire lehet, próbálják ők is segíteni az ukrán nyelvtörvény érvényesítését A Kárpátaljáról érkezett delegációt Sátoraljaújhely város aljegyzője, dr. Rózsahegyi Ferenc, és Stumpf Imréné, a Polgármesteri Titkárság osztályvezetője fogadta, akik bemutatták a 752 éves város nevezetességeit, történelmi belvárosát a Kossuth-szoborral és a diákok körében kedvelt „sétáló Kazinczy”-szoborral, valamint a három évvel ezelőtt több mint egymilliárd forint ráfordításával megvalósult rendezvényteret. A sátoraljaújhelyi városháza, az egykori zempléni megyeháza történelmi tanácstermében dr. Rózsahegyi Ferenc aljegyző beszélt a város gazdag múltjáról, illetve a fejlődését hosszú időre megakasztó trianoni békediktátum hatásáról, melynek következtében a megyét és magát az akkori megyeszékhelyet is kettészelte az új országhatár. Ma már az EU schengeni övezetében a határok jelentősége megszűnt, így a város ismét a térség igazi központjává válhat. Az aljegyző elmondta, Sátoraljaújhely kapcsolatokat keres Kárpátalja felé is, hisz egyelőre nincs kapcsolatuk itteni településsel. Kazinczy Ferenc író és költő, nyelvújító munkásságáról, és „Zemplén fővárosának” irodalmi és a magyar nyelvművelésben betöltött jelentős szerepéről Végsőné Fazekas Aranka beszélt. A Sátoraljaújhelyt bemutató kisfilm megtekintése után a vendéglátók a várost kettévágó szlovák-magyar államhatárhoz vitték a Kárpátaljáról érkezett delegációt, ahol a trianoni emlékkő megtekintése után a Ronyva hídján mindenki zavartalanul átsétálhatott a város Szlovákiához tartozó részére, melyet ma szlovákul Slovenské Nové Mestonak neveznek. Az 1981-ben Sátoraljaújhelyhez csatolt Széphalom községben élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc, ahol a nagy nyelvújító egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma. A nemzetközileg is egyedülálló múzeum egy nagyon modern, XX. századi multimédiával felszerelt intézmény, amely a legváltozatosabb kiállításokkal igyekszik bemutatni a magyar nyelv történetét, változását, nyelvemlékeinket és a nyelv fejlődését. A múzeumhoz közel, a költő egykori házának helyén található az 1862-ben Ybl Miklós tervei alapján épült, görög templomra emlékeztető, klasszicista emlékcsarnok, ahol Kazinczy Ferenc egykori személyes tárgyait tekintette meg a küldöttség, majd elzarándokoltak a költő sírjához. Ezt követően a vendéglátók bemutatták Sátoraljaújhely legújabb nevezetességét, a város melletti Magashegyen kiépített Zemplén Kalandparkot A hegy tetején lévő kilátóhoz Magyarország leghosszabb, 1333 méter hosszú libegőjével lehet feljutni, ahonnan a környék csodálatos panorámája tárul az ember szeme elé. A hegyen a műfüves sípályán nyáron is lehet síelni, a szánkópályán pedig szánkózni is. Az extrém kihívásokat kedvelők számára télen-nyáron sok szórakozási lehetőséget nyújt a kalandpark. A delegáció tagjai kipróbálhatták Magyarország és a térség leghosszabb, 2275 méter hosszú bobpályáját Sátoraljaújhely a Tokaj-hegyaljai borvidék része, ahol 1631-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Szepsi Laczkó Máté református prédikátor készítette az első aszúbort, így kihagyhatatlan volt, hogy a kárpátaljai vendégeknek bemutassák a hves Ungvári pincesort, amely a város két történelmi pincesorának egyike. Az Ungvári pincerendszer 2002-től a világörökség része. Az 5 hektár felszín alatti részen több mint 10 km hosszú pincerendszer található. Hegyalja egyik településén sincs ilyen kis területen ilyen nagy sűrűségű pincehálózat. Végül a Szilágyi család egyik borospincéjében borkóstolással zárult a kárpátaljai delegáció sátoraljaújhelyi programja. Szalipszki Endre ungvári magyar konzul a zempléni utazás kapcsán elmondta: „A magyar konzulátus a vízum- és kishatárátlépő-kiadás, és az állampolgársági ügyek intézése mellett arra is törekszik, hogy rendezettek legyenek a magyar-ukrán és magyarkápátaljai kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok természetesen sok tényezőtől függenek, de ha az ukrán közvélemény ukrán forrásból tapasztalja meg, hogy mi van Magyarországon, hogy miként kezelik, védik és gondozzák nálunk a magyar nyelvet, és kísérlet sem történik arra, hogy ezt más nyelvek rovására, más nyelvek ellenében tegyék, akkor előbb-utóbb talán egyre szélesedő körben fognak jóindulattal tekinteni a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos igényeire, talán akkor nem akadályozzák majd a nyelvtörvény rendelkezéseinek teljesülését. Én azt tapasztaltam, hogy az ukrán újságírók ezt a fajta nyitottságot jól fogadták, helyén kezelik, értékelik, és kíváncsian várom, hogy milyen beszámolók jelennek meg az út kapcsán. Ha csak két pozitív írás jelenik meg a mostani kirándulásunk hatására, szerintem akkor már eredményes volt ez a nap.” Radó Zsolt AKTUÁLIS A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány közleménye Megjelentek a Bethlen Gábor Alap 2013. évi pályázati felhívásainak eredményei. Az érdeklődők a http://www.bgazrt.hu honlapon tájékozódhatnak. Lezárult az oktatási-nevelési pályázatok hiánypótlási határideje. A pályázatokról várhatóan július elején születik döntés. A kapcsolattartási támogatások kifizetése folyamatos. A pályázók, a pályázat benyújtását követő második héten vehetik fel a támogatási összeget. Az összeg felvehetőségéről a http://www. kmkszalap.org/kt-tamogatas/felveheto-palyázatok honlapon tájékozódhatnak az érintettek. Az alapítvány beregszászi regionális irodája átköltözött. Az ügyfeleket a megszokott rendben fogadják a Beregszász, Rozsoskert u. 54. szám alatt. Az iroda ideiglenesen a 424-70 telefonszámon érhető el. Gulácsy Géza, a „KMKSZ" JA igazgatója Nemzeti zászló a beregszászi konzulátustól Búcsús szentmise Nagybakosban A beregszászi járási Nagybakosban a római katolikus templom védőszentjének, Szent Lászlónak az ünnepén a templombúcsú alkalmából a szentmisét Majnek Antal megyés püspök mutatta be. Beszédében a szent király eszmei és belső lelki nagyságát állította példaként a hívek elé. A búcsúi szentmisén Jaczkó József helyi plébános, valamint a helyi és környékbeli településekről érkezett hívek mellett jelen volt Michels Antal esperes, Németh Sándor benei plébános, Losák István, nagybégányi plébános, Tyepák László, Munkácson missziós szolgálatot teljesítő lelkipásztor és Kascsuk András püspöki titkár, továbbá Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Tóth István, dr. Kerekes Henrietta konzul, Mező Miklós, nagybakosi református lelkész és Szanyi János, a KMKSZ Nagybakosi Alapszervezetének elnöke. A szentmise végén Tóth István, beregszászi magyar főkonzul köszöntötte az ünneplő híveket, és dr. Kerekes Henrietta konzullal együtt átnyújtotta az egyházközségnek adományozott nemzeti zászlót, melyet Majnek Antal püspökatya megáldott. A címeres magyar zászlót a bakosiak láthatóan nagy örömmel fogadták. Az ünnepi szentmisén a helyi lakosság minden korosztálya aktívan részt vett, a hétvégi magyar iskola tanulói és a bakosi hittanosok az alkalomhoz illő verseket szavaltak, és a helyi kórus is bemutatta felkészültségét. Bakos olyan település, melynek magyar lakossága megtartotta identitását, s mint kiderült, a jól működő hétvégi iskola oktatását a helyi ukrán gyerekek is igénybe veszik a magyar nyelv gyakorlása végett. Badó Zsolt „Ügyek” a Legfelsőbb Tanácsban Megfosztották Pavlo Balogét képviselői igazolványától. Július 3-án, szerdán Volodimir Ribak, a Legfelsőbb Tanács elnöke bejelentette, hogy utasítást adott Pavlo Baloga és Olekszandr Dombrovszkij képviselők szavazókártyáinak érvénytelenítésére. A bejelentésre annak kapcsán került sor, hogy az elnök ismertette a Legfelsőbb Adminisztratív Bíróság (VASZU) július 2-i döntését a kijevi körzeti és fellebbviteli bíróságok korábbi, ez ügyben hozott határozatai kapcsán, amelyek miatt úgy határozott, hogy a VASZU-hoz fordul - közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál. Mint emlékezetes, 2013. február 8-án a VASZU lehetetlennek nyilvánította a választási eredmények megállapítását a 11. számú (Vinnica megye) és a 71. számú (Kárpátalja megye) választókerületekben, annak ellenére, hogy korábban a Központi Választási Bizottság (CVK) győztesekké nyilvánította azokban Dombrovszkijt, illetve Pavlo Balogát, minek alapján a nevezettek később le is tették a képviselői esküt. A VASZU egyúttal megsemmisítette a CVK határozatának a két képviselő bejegyzésére vonatkozó részét, s kimondta, hogy nem rendelkeznek parlamenti képviselői státussal és jogosítványokkal. A bírói testület ugyanezen határozatával kötelezte a CVK-t a választások megismétlésére mindkét körzetben. Korábban jelentették, a kijevi körzeti bíróság kötelezte a parlament elnökét, hogy vonja be a szóban forgó két honatyaszavazókártyáját és képviselői igazolványát, de Dombrovszkij fellebbezett a határozat ellen. Azonban június 21-én a kijevi fellebbviteli bíróság elutasította a fellebbezését. (pravda.com.ua/Kárpátalja)