Kárpátalja, 2014. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

2014-05-23 / 21. szám

Kárpátalja ^ _____________________________2014. málló 23._______________________^p|§§| Válságkezelő nemzeti kerekasztal: készülőm törvények Az ukrán vezetés nyi­tott a párbeszédre min­den régió képviselőivel, ha ők valóban ezt akarják - jelentette ki Olekszandr Turcsinov házelnök, ügy­vivő államfő múlt szerdán, a parlamentben rendezett első válságkezelő nemzeti kerekasztal-megbeszélést megnyitó beszédében. A megbeszélésen kormány­zati és parlamenti képviselők, vezető politikusok, egyházi személyiségek, vállalkozók és közigazgatási vezetők mellett részt vettek moderátorokként Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma volt államfők. Nem vett részt viszont Ukrajna két másik volt elnöke, Viktor Juscsenko és a posztjáról eltávolított, jelen­leg Oroszországban tartózkodó Viktor Janukovics, továbbá nem voltak jelen a donyecki és a luhanszki szakadárok képvise­lői sem. Turcsinov kijelentette, hogy Kijev kész meghallgatni a Do­­nyec-medencében élőket. „Nem kell lőni, rabolni és épületeket elfoglalni. Önöket anélkül is meghalljuk” - tette hozzá. Is­mételten leszögezte ugyanakkor, hogy a kijevi vezetés nem enged a „terrornak és a zsarolásnak”. Kiemelte, hogy a parlament és a kormány kész az állam­­igazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására, amivel több hatalmat és önrendelkezési jogot kapnak a régiók. „Mi valódi decentralizációról beszélünk, amelynek célja, hogy a régiók ténylegesen megérezzék saját erejüket, önállóságukat és tekin­télyüket” -jelentette ki. Arszenyij Jacenyuk minisz­terelnök szorgalmazta, hogy minden régióban rendezzenek kerekasztal-tárgyalásokat. Ki­jelentette: a kormány tagjai a le­hetőségek szerint a legnagyobb gyakorisággal fognak a régiók­ba látogatni, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a hatalom decentralizációja mellett. A tanácskozás szombaton Harkivban folytatódott, ahová immár Donyeck és Luhanszk megyei vezetők is meghívást kaptak, továbbra sem voltak képviselve mindazonáltal a megyék területén megalakult szakadár „köztársaságok”. A megbeszélés résztvevői egyebek mellett sürgették, hogy a meg­békélésről kezdett párbeszédet kísérjék konkrét, a reformok és a kibontakozás iránti elkötele­zettséget alátámasztó lépések az országot kormányzó poli­tikai erők, illetve a parlament részéről, amelyeknek még az elnökválasztás és azt követő al­kotmányreform befejezése előtt rögzíteniük kellene a meghirde­tett reformok végrehajtásának szándékát. A kerekasztalon elhangzot­tak nyomán a Legfelsőbb Tanács keddi ülésén memorandumot fo­gadott el, amelyben a parlament felszólítja a konfliktus valameny­­nyi érintettjét, hogy mondjanak le a radikális lépésekről, dol­gozzanak együtt a demokratikus, szuverén és egységes Ukrajna megteremtésén. A parlament egyúttal támogatásáról biztosí­totta a nemzeti kerekasztalt, és ugyancsak támogatta a hét végén esedékes elnökválasztás lebonyo­lítását, mint „a társadalom béké­jének és egységének zálogát”. A törvényhozás egyúttal elítélte a jogtalan fegyverhasználatot és az erőszakot, ami emberek tömeges meggyilkolásához és más embe­riség elleni bűncselekményekhez vezetett. Emellett a Legfelsőbb Ta­nács kötelezettséget vállalt az alkotmányreform haladéktalan véghezvitelére, amely egyebek mellett rögzítené a parlamentá­ris­ elnöki köztársaság intézmé­nyét; széleskörű bírósági refor­mot eredményezne a polgárok jogainak biztosítása céljából; biztosítaná a régiók finanszíro­zását a költségvetési források igazságos elosztása révén; refor­mot irányozna elő a rendvédelmi szervekben és az ügyészségen is a polgároknak a rendvédelmi szervek iránti bizalmának helyre­­állítása érdekében; valamint har­cot hirdetne a korrució ellen az államigazgatás minden szintjén. A béke és az egytértés ér­dekében a parlament kötele­zettséget vállalt arra is, hogy „az ukrán mint alkotmányos államnyelv mellett Ukrajna biztosítja az orosz nyelv stá­tusának garantálását, valamint más regionális nyelveknek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek garantálását”; törvényt fogad el a helyi referendumokról, emellett olyan jogszabály elfogadására is kötelezettséget vállaltak a képvi­selők, amely tiltaná az ukrajnai tiltakozó akciók résztvevőinek büntetőjogi felelősségre vonását, amennyiben felszabadítják az általuk elfoglalt épületeket és kö­zösségi tereket, önként leteszik a fegyvert. Az amnesztia ugyanak­kor nem vonatkozna azokra, akik különösen súlyos, az élet és testi épség elleni bűncselekményeket követtek el. (MTI/zn.ua/szcs) Folytatódtak az összecsapások Kelet-Ukrajnában Az elmúlt napok esemé­nyeiből úgy tűnik, taktikát változtattak az ország dél­keleti régióiban tevékeny­kedő szakadárok: Donyeck és Luhanszk megyék füg­getlenségének kikiáltása, a hatalomátvétel mellett igyekeztek megzavarni a hétvégén esedékes elnök­­választásra készülő helyi választási bizottságok, il­letve az állami hivatalok munkáját Donyeck megyében nem lesz elnökválasztás május 25- én - jelentette ki például múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott szakadár „Donyecki Népköztársaság" társelnöke, hoz­zátéve, hogy Ukrajna már „egy szomszédos ország”. Pusilin egyúttal kijelentette, hogy az előző hétvégén rendezett népszavazás nyomán kikiáltott „Donyecki Népköztársaságnak” már van saját „parlamentje”, amelynek „képviselői” szavaz­tak a terület új alkotmányának tervezetéről, s a többségük támo­gatta azt. Pusilin kifejtette, hogy a dokumentum szerint a függet­lenné vált régióban parlamentáris demokrácia lesz, a köztársaság határait pedig a jelenlegi megye­határnál húzzák meg. A szakadár terület parlamentjének állítólag 150 képviselője van. A Donyeck megyei szakadá­rok fegyveresei még ugyanaznap ultimátumot adtak Kijevnek, hogy helyi idő szerint este ki­lenc óráig vonja ki csapatait a régióból. Az ultimátumot videó­­üzenetben tette közzé Szerhij Zdriljuk, aki az ukrán média szerint a „Donyecki Népköz­társaság” „népi felszabadító hadseregének” parancsnoka, az ukrán biztonsági szolgálat által leleplezett orosz titkosszolgálati ügynök, Igor Sztrelkov legköze­lebbi tanácsadója. Zdriljuk közölte, hogy ha Donyeck megye határaitól nem távolítják el legalább 20-30 ki­lométerre az ukrán biztonsági erőket, akkor azok minden ellen­őrzőposztját, bázisát felgyújtják az utakon és a városokban. Hoz­zátette, hogy ehhez megvannak a diverzáns csapataik, és nehéz­fegyverzettel is rendelkeznek. Leszögezte azt is, hogy a jelen­legi kijevi vezetéssel semmifé­le párbeszédet nem hajlandók folytatni. Az ultimátumnak különö­sebb következményei nem lettek, viszont mindkét szakadárok által ellenőrzött megyében folytatód­tak az összecsapások a kormány­erőkkel. Különösen a Donyeck megyei Szlovjanszk körzetében került sor súlyos összecsapá­sokra. Egyes jelentések szerint a szakadár fegyveresek ott lakott területekről lőtték tüzérséggel az ukrán katonák állásait. A harcok áldozatairól nincsenek megbíz­ható adatok, de a halottak száma már mindenképpen meghaladta a százat a térségben. Múlt pénteken egy bizonyos Roman Manekin, a donyecki szeparatisták „kormányának” tanácsadója videoüzenetet tett közzé a Novorosszija nevű web­­oldalon. Ebben emlékeztette Rinat Ahmetovot, Ukrajna leg­gazdagabb oligarcháját, hogy május 11 -én új „állam” jött létre a régióban. „Az állam egyebek mellett adót is jelent. A befizetett adókból kapják fizetésüket a köz­­alkalmazottak, ebből a pénzből történik a nyugdíjak és a szociális ellátások kifizetése” - mond­ta Manekin. Szavai szerint az adókat a vállalatok fizetik be, és jelenleg a megyében lévő cégek „de jure Ahmetov tulajdonában vannak”. „A Donyec-medence lakos­ságának jelentős része azt vár­ja Ahmetovtól, hogy fejezze ki a „Donyecki Népköztársaság” iránti lojalitását és szuvereni­tása melletti elkötelezettségét” - hangsúlyozta a „tanácsadó”. Ahmetov megtagadta az „adófizetést”, majd hétfőn éjjel az Ukrajina televízióban - amely emiatt megszakította adását - nyilatkozatot tett, amelyben fel­szólította a munkásokat, hogy keddtől kezdjenek figyelmeztető sztrájkokat és tiltakozó akciókat. „Felszólítok minden dol­gozói kollektívát, hogy kezd­jen figyelmeztető tiltakozást a munkahelyén. A vérontásokkal szembeni és a békéért tartandó tiltakozó akció kezdetét sziréna hangja jelzi majd délben minden vállalatnál az egész Donyec-me­­dencében” - közölte Ahmetov, hozzátéve, hogy amíg nem áll helyre a béke, a tüntetésre hívó szirénák mindennap megszólal­nak majd a régió gyáraiban és üzemeiben. Az Osztrov helyi hírportál jelentése szerint tömegesen vo­nultak az utcára Donyeckben és a megye több településén az emberek részt venni az Ahmetov által kezdeményezett, békét kö­vetelő figyelmeztető akcióban. Donyeckben rengeteg autós je­lezte dudálással támogatását, még a templomok harangjai is megszólaltak. A „népköztársa­ság” hívei ugyanakkor botokkal és baseballütőkkel támadtak több dudáló autóra. Több taxis cég munkatársait bántalmazással fe­nyegették. „Mivel a helyi oligarchák nem akarnak adót fizetni a „Donyecki Népköztársaság” költségvetésbe, az a döntés született, hogy meg­kezdjük az államosítást” - írta kedden Denisz Pusilin a Twitter közösségi portálon. Pusilin el­ítélte továbbá Ahmetovot, amiért sztrájkra és tiltakozó akciókra szólított fel. „Ahmetov megtette saját választását. Sajnálatos módon a Donbasz népével szemben dön­tött. Az a döntése, hogy Kijevnek fizeti adóját, azt jelenti, hogy finanszírozza a Donyec-meden­­cében folyó terrort” - jelentette ki Pusilin. Csupán Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői bejelentése enyhített némileg - és ideiglene­sen - a feszült ukrajnai helyzeten, amennyiben elrendelte, hogy ve­zényeljék vissza állomáshelyeikre az Ukrajnával szomszédos me­gyékben állomásozó orosz csa­patokat. A döntés szerint Rosztov, Belgorod és Bijanszk megyékben befejeződtek a „tervszerű tavaszi gyakorlatok”, ezért az ezekben részt vett csapatokat állomáshe­lyeikre vezénylik, és az azokhoz közeli gyakorlóterepeken folytat­ják harci felkészülésüket. Az ukrán határőrök másnap, azaz kedden közölték, hogy nem észlelnek orosz katonákat az ukrán határtól 10 kilométeres tá­volságban. Megfigyelők szerint ugyanakkor nem világos, hogy az orosz intézkedés valóban azt jelenti-e, csökkenni fog az ukrán határ közelében állomá­sozó orosz alakulatok létszáma, amelyet a NATO mintegy 40 ezerre becsül. (MTI/zn.ua/hk) AKTUÁLIS Megkezdődött a sorkötelesek behívása Egyelőre nem tudni, hány kárpátaljai magyar fiatal kezdi meg kötelező sorkatonai szolgálatának letöltését az elkövetkező hetekben. Tavaly ősszel a megyében összesen 320 sorköteles korú fiatalt hívtak be az ukrán hadseregbe, s akkor úgy volt, hogy ez lesz az utolsó behívás, ám az elmúlt hónapok eseményei, az orosz katonai fenyegetés miatt a Legfelsőbb Tanács határozata alapján áprilisban Olekszandr Turcsinov megbízott államfő úgy határozott, hogy ismét bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot. A megyei hadkiegészítő parancsnokság által szervezett múlt pénteki ungvári tanácskozásról megjelent tájékoztatókból kitűnik, hogy miután az elnöki rendelet csupán május 1 -jén lépett életbe, az idei tavaszi sorozásra a szokottnál később kerül sor, s várhatóan május végétől júliusig tart majd A behívás a 18 és 25 év közötti férfiakra vonatkozik, illetve azokra a 30 év alatti tartalékos tisztekre, akik egyetemi tanulmányaik során katonai kiképzésben részesültek, s tiszti rangot kaptak. Ez elvben Kárpátalján összesen több mint 40 (XX) főt érinthetne, illetve felülvizsgálhatják annak a további mintegy hatezer főnek az ügyét, akik korábban különböző okok­ból halasztást kaptak a katonai szolgálat megkezdése alól. Mindnyájuk közül azonban a hivatalos tájékoztatás szerint csupán néhány ezer főnek kellett megjelennie az elmúlt napokban a helyileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságokon, s végül mintegy 25(X) főt hívnak majd be a megyéből az ukrán hadseregbe, illetve más fegyveres alakulatokhoz. Emellett a Zakarpattya Online szerdán a Csasz Zakarpattya portál értesülésére hivatkozva közölte, hogy Olekszandr Turcsinov megbízott államfő május 6-i rendeletének megfelelően Kárpátalján folytatódik a részleges mozgósítás. A feladat egyebek mellett a 128, önálló hegyi lövészdandár személyi állományának feltöltése a háborús időkre megállapított létszámig. Ezzel összefüggésben jelenleg is tart azoknak a katonaköteleseknek a kiértesítése, akiket ebbe a dandárba hívnak be a részleges mozgósítás keretében. A behívottakat május 26-tól, azaz jövő hétfőtől juttatják el egységeikhez Ungvárra, Munkácsra és Nagyszőlősre - közölte Ivan Vaszilijan ezredes, a Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka. Hozzátette: amint feltöltik az alakulatokat a gyakorlótereken harci összehangolásra - a katonai szolgálat idején megszerzett készségek fel­frissítésére - kerül sor. A továbbiakban az egységek állandó állomáshe­lyeiken tartózkodnak majd, a feladatok teljesítésére készen. Azt egyelőre nem tudni, hogy melyek lesznek ezek a feladatok - teszi hozzá a portál. , Az utasítást hogy melyik egységet hová kell áthelyezni szükség esetén, a vezérkari főnök direktívája határozza majd meg. Ha a március 17. és május 2. közötti részleges mozgósítás tapasztalatait nézzük, némelyik egység Ukrajna keleti és déli régióiba távozott a kitűzött fel­adatok teljesítése végett, mások ugyanakkor állandó állomáshelyeiken maradtak azokban a helységekben, ahol feltöltésük megtörtént” - tette hozzá Vaszilijun ezredes a Zakarpattya Online szerint. Érdemes megjegyezni, hogy a behívót személyesen kell átvenni. Ukrajna Adminisztratív Jogsértési Kódexének 210. paragrafusa egye­bek mellett kimondja: a katonai nyilvántartás szabályainak megsérté­se, a hadkiegészítő parancsnokságon való megjelenés elmulasztása nyomós ok nélkül behívás esetén az adózatlan minimálbér (jelenleg 1218 hrivnya) 5-7 szeresének megfelelő bírsággal büntethető. (khp) A KMKSZISZ kezdeményező üléséről Néhány héttel ezelőtt, április második felében a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán gyűlt össze egy tucatnyi kárpátaljai értelmiségi fiatal, hogy a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (KMKSZ­ISZ) útélesztéséről tanácskozzanak. Az ülésen jelen volt dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, illetve az egykori KMKSZ ISZ több alapító tagja is, hogy ta­nácsaikkal lássák el a céltudatos, kezdeményező fiatalokat A jelenlévők akkor a szervezet céljairól (a kárpátaljai magyar fiatalok érdekképviselete, identitásának elmélyítése) és leendő tevé­kenységének főbb pontjairól (kultúrával, sporttal, hagyományőrzéssel és anyanyelvápolással kapcsolatos rendezvények megszervezése és lebonyolítása) is tanácskoztak. A KMKSZ ISZ újraszervezését vitató második ülésre május 16-án került sor a Rákóczi-főiskolán. Az ülésen a kezdeményező fiatalok mellett jelen volt Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ alelnöke, Bocskor László, a KMKSZ Beregszászi Városi Szerv­ezetének elnöke, illetve a hajdani KMKSZ ISZ két alapító tagja, Darcsi Karolina, a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének előadója, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára és Mester András, Mezőgecse polgármestere, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára is. Az ülés kezdeményezője, Dobsa István, a KMKSZ Tiszakeresztúri Alapszervezetének elnöke arról számolt be a jelenlévőknek, hogy a kö­zelmúltban Nagyszőlősön sikeresen lezajlott a szervezet regionális kez­deményező ülése, amelyen 15 településről összesen 21 fiatal vett részt. A május 16-i megbeszélés főleg logisztikai és strukturális kérdések megvitatásával telt Szó volt többek között a szervezet tisztségviselőiről. A fő szempont az, hogy a kezdeményezők olyan személyeket olyan elhivatott kárpátaljai fiatalokat találjanak majd akik nemcsak tudnának, de akarnak is tenni valamit a magyarság, a magyar fiatalok jelenéért és megmaradásáért Szó volt a szervezet készülőben lévő alapszabályáról is, amely többek között a tagokra vonatkozó alsó és felső korhatárt, a szerve­zet felépítését, céljait is tartalmazza majd, figyelembe véve természetesen a KMKSZ céljait, feladatait is.______________________________E.M.

Next