Kárpátalja, 2014. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-23 / 21. szám
Kárpátalja ^ _____________________________2014. málló 23._______________________^p|§§| Válságkezelő nemzeti kerekasztal: készülőm törvények Az ukrán vezetés nyitott a párbeszédre minden régió képviselőivel, ha ők valóban ezt akarják - jelentette ki Olekszandr Turcsinov házelnök, ügyvivő államfő múlt szerdán, a parlamentben rendezett első válságkezelő nemzeti kerekasztal-megbeszélést megnyitó beszédében. A megbeszélésen kormányzati és parlamenti képviselők, vezető politikusok, egyházi személyiségek, vállalkozók és közigazgatási vezetők mellett részt vettek moderátorokként Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma volt államfők. Nem vett részt viszont Ukrajna két másik volt elnöke, Viktor Juscsenko és a posztjáról eltávolított, jelenleg Oroszországban tartózkodó Viktor Janukovics, továbbá nem voltak jelen a donyecki és a luhanszki szakadárok képviselői sem. Turcsinov kijelentette, hogy Kijev kész meghallgatni a Donyec-medencében élőket. „Nem kell lőni, rabolni és épületeket elfoglalni. Önöket anélkül is meghalljuk” - tette hozzá. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy a kijevi vezetés nem enged a „terrornak és a zsarolásnak”. Kiemelte, hogy a parlament és a kormány kész az államigazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására, amivel több hatalmat és önrendelkezési jogot kapnak a régiók. „Mi valódi decentralizációról beszélünk, amelynek célja, hogy a régiók ténylegesen megérezzék saját erejüket, önállóságukat és tekintélyüket” -jelentette ki. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szorgalmazta, hogy minden régióban rendezzenek kerekasztal-tárgyalásokat. Kijelentette: a kormány tagjai a lehetőségek szerint a legnagyobb gyakorisággal fognak a régiókba látogatni, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a hatalom decentralizációja mellett. A tanácskozás szombaton Harkivban folytatódott, ahová immár Donyeck és Luhanszk megyei vezetők is meghívást kaptak, továbbra sem voltak képviselve mindazonáltal a megyék területén megalakult szakadár „köztársaságok”. A megbeszélés résztvevői egyebek mellett sürgették, hogy a megbékélésről kezdett párbeszédet kísérjék konkrét, a reformok és a kibontakozás iránti elkötelezettséget alátámasztó lépések az országot kormányzó politikai erők, illetve a parlament részéről, amelyeknek még az elnökválasztás és azt követő alkotmányreform befejezése előtt rögzíteniük kellene a meghirdetett reformok végrehajtásának szándékát. A kerekasztalon elhangzottak nyomán a Legfelsőbb Tanács keddi ülésén memorandumot fogadott el, amelyben a parlament felszólítja a konfliktus valamenynyi érintettjét, hogy mondjanak le a radikális lépésekről, dolgozzanak együtt a demokratikus, szuverén és egységes Ukrajna megteremtésén. A parlament egyúttal támogatásáról biztosította a nemzeti kerekasztalt, és ugyancsak támogatta a hét végén esedékes elnökválasztás lebonyolítását, mint „a társadalom békéjének és egységének zálogát”. A törvényhozás egyúttal elítélte a jogtalan fegyverhasználatot és az erőszakot, ami emberek tömeges meggyilkolásához és más emberiség elleni bűncselekményekhez vezetett. Emellett a Legfelsőbb Tanács kötelezettséget vállalt az alkotmányreform haladéktalan véghezvitelére, amely egyebek mellett rögzítené a parlamentáris elnöki köztársaság intézményét; széleskörű bírósági reformot eredményezne a polgárok jogainak biztosítása céljából; biztosítaná a régiók finanszírozását a költségvetési források igazságos elosztása révén; reformot irányozna elő a rendvédelmi szervekben és az ügyészségen is a polgároknak a rendvédelmi szervek iránti bizalmának helyreállítása érdekében; valamint harcot hirdetne a korrució ellen az államigazgatás minden szintjén. A béke és az egytértés érdekében a parlament kötelezettséget vállalt arra is, hogy „az ukrán mint alkotmányos államnyelv mellett Ukrajna biztosítja az orosz nyelv státusának garantálását, valamint más regionális nyelveknek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek garantálását”; törvényt fogad el a helyi referendumokról, emellett olyan jogszabály elfogadására is kötelezettséget vállaltak a képviselők, amely tiltaná az ukrajnai tiltakozó akciók résztvevőinek büntetőjogi felelősségre vonását, amennyiben felszabadítják az általuk elfoglalt épületeket és közösségi tereket, önként leteszik a fegyvert. Az amnesztia ugyanakkor nem vonatkozna azokra, akik különösen súlyos, az élet és testi épség elleni bűncselekményeket követtek el. (MTI/zn.ua/szcs) Folytatódtak az összecsapások Kelet-Ukrajnában Az elmúlt napok eseményeiből úgy tűnik, taktikát változtattak az ország délkeleti régióiban tevékenykedő szakadárok: Donyeck és Luhanszk megyék függetlenségének kikiáltása, a hatalomátvétel mellett igyekeztek megzavarni a hétvégén esedékes elnökválasztásra készülő helyi választási bizottságok, illetve az állami hivatalok munkáját Donyeck megyében nem lesz elnökválasztás május 25- én - jelentette ki például múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott szakadár „Donyecki Népköztársaság" társelnöke, hozzátéve, hogy Ukrajna már „egy szomszédos ország”. Pusilin egyúttal kijelentette, hogy az előző hétvégén rendezett népszavazás nyomán kikiáltott „Donyecki Népköztársaságnak” már van saját „parlamentje”, amelynek „képviselői” szavaztak a terület új alkotmányának tervezetéről, s a többségük támogatta azt. Pusilin kifejtette, hogy a dokumentum szerint a függetlenné vált régióban parlamentáris demokrácia lesz, a köztársaság határait pedig a jelenlegi megyehatárnál húzzák meg. A szakadár terület parlamentjének állítólag 150 képviselője van. A Donyeck megyei szakadárok fegyveresei még ugyanaznap ultimátumot adtak Kijevnek, hogy helyi idő szerint este kilenc óráig vonja ki csapatait a régióból. Az ultimátumot videóüzenetben tette közzé Szerhij Zdriljuk, aki az ukrán média szerint a „Donyecki Népköztársaság” „népi felszabadító hadseregének” parancsnoka, az ukrán biztonsági szolgálat által leleplezett orosz titkosszolgálati ügynök, Igor Sztrelkov legközelebbi tanácsadója. Zdriljuk közölte, hogy ha Donyeck megye határaitól nem távolítják el legalább 20-30 kilométerre az ukrán biztonsági erőket, akkor azok minden ellenőrzőposztját, bázisát felgyújtják az utakon és a városokban. Hozzátette, hogy ehhez megvannak a diverzáns csapataik, és nehézfegyverzettel is rendelkeznek. Leszögezte azt is, hogy a jelenlegi kijevi vezetéssel semmiféle párbeszédet nem hajlandók folytatni. Az ultimátumnak különösebb következményei nem lettek, viszont mindkét szakadárok által ellenőrzött megyében folytatódtak az összecsapások a kormányerőkkel. Különösen a Donyeck megyei Szlovjanszk körzetében került sor súlyos összecsapásokra. Egyes jelentések szerint a szakadár fegyveresek ott lakott területekről lőtték tüzérséggel az ukrán katonák állásait. A harcok áldozatairól nincsenek megbízható adatok, de a halottak száma már mindenképpen meghaladta a százat a térségben. Múlt pénteken egy bizonyos Roman Manekin, a donyecki szeparatisták „kormányának” tanácsadója videoüzenetet tett közzé a Novorosszija nevű weboldalon. Ebben emlékeztette Rinat Ahmetovot, Ukrajna leggazdagabb oligarcháját, hogy május 11 -én új „állam” jött létre a régióban. „Az állam egyebek mellett adót is jelent. A befizetett adókból kapják fizetésüket a közalkalmazottak, ebből a pénzből történik a nyugdíjak és a szociális ellátások kifizetése” - mondta Manekin. Szavai szerint az adókat a vállalatok fizetik be, és jelenleg a megyében lévő cégek „de jure Ahmetov tulajdonában vannak”. „A Donyec-medence lakosságának jelentős része azt várja Ahmetovtól, hogy fejezze ki a „Donyecki Népköztársaság” iránti lojalitását és szuverenitása melletti elkötelezettségét” - hangsúlyozta a „tanácsadó”. Ahmetov megtagadta az „adófizetést”, majd hétfőn éjjel az Ukrajina televízióban - amely emiatt megszakította adását - nyilatkozatot tett, amelyben felszólította a munkásokat, hogy keddtől kezdjenek figyelmeztető sztrájkokat és tiltakozó akciókat. „Felszólítok minden dolgozói kollektívát, hogy kezdjen figyelmeztető tiltakozást a munkahelyén. A vérontásokkal szembeni és a békéért tartandó tiltakozó akció kezdetét sziréna hangja jelzi majd délben minden vállalatnál az egész Donyec-medencében” - közölte Ahmetov, hozzátéve, hogy amíg nem áll helyre a béke, a tüntetésre hívó szirénák mindennap megszólalnak majd a régió gyáraiban és üzemeiben. Az Osztrov helyi hírportál jelentése szerint tömegesen vonultak az utcára Donyeckben és a megye több településén az emberek részt venni az Ahmetov által kezdeményezett, békét követelő figyelmeztető akcióban. Donyeckben rengeteg autós jelezte dudálással támogatását, még a templomok harangjai is megszólaltak. A „népköztársaság” hívei ugyanakkor botokkal és baseballütőkkel támadtak több dudáló autóra. Több taxis cég munkatársait bántalmazással fenyegették. „Mivel a helyi oligarchák nem akarnak adót fizetni a „Donyecki Népköztársaság” költségvetésbe, az a döntés született, hogy megkezdjük az államosítást” - írta kedden Denisz Pusilin a Twitter közösségi portálon. Pusilin elítélte továbbá Ahmetovot, amiért sztrájkra és tiltakozó akciókra szólított fel. „Ahmetov megtette saját választását. Sajnálatos módon a Donbasz népével szemben döntött. Az a döntése, hogy Kijevnek fizeti adóját, azt jelenti, hogy finanszírozza a Donyec-medencében folyó terrort” - jelentette ki Pusilin. Csupán Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői bejelentése enyhített némileg - és ideiglenesen - a feszült ukrajnai helyzeten, amennyiben elrendelte, hogy vezényeljék vissza állomáshelyeikre az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat. A döntés szerint Rosztov, Belgorod és Bijanszk megyékben befejeződtek a „tervszerű tavaszi gyakorlatok”, ezért az ezekben részt vett csapatokat állomáshelyeikre vezénylik, és az azokhoz közeli gyakorlóterepeken folytatják harci felkészülésüket. Az ukrán határőrök másnap, azaz kedden közölték, hogy nem észlelnek orosz katonákat az ukrán határtól 10 kilométeres távolságban. Megfigyelők szerint ugyanakkor nem világos, hogy az orosz intézkedés valóban azt jelenti-e, csökkenni fog az ukrán határ közelében állomásozó orosz alakulatok létszáma, amelyet a NATO mintegy 40 ezerre becsül. (MTI/zn.ua/hk) AKTUÁLIS Megkezdődött a sorkötelesek behívása Egyelőre nem tudni, hány kárpátaljai magyar fiatal kezdi meg kötelező sorkatonai szolgálatának letöltését az elkövetkező hetekben. Tavaly ősszel a megyében összesen 320 sorköteles korú fiatalt hívtak be az ukrán hadseregbe, s akkor úgy volt, hogy ez lesz az utolsó behívás, ám az elmúlt hónapok eseményei, az orosz katonai fenyegetés miatt a Legfelsőbb Tanács határozata alapján áprilisban Olekszandr Turcsinov megbízott államfő úgy határozott, hogy ismét bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot. A megyei hadkiegészítő parancsnokság által szervezett múlt pénteki ungvári tanácskozásról megjelent tájékoztatókból kitűnik, hogy miután az elnöki rendelet csupán május 1 -jén lépett életbe, az idei tavaszi sorozásra a szokottnál később kerül sor, s várhatóan május végétől júliusig tart majd A behívás a 18 és 25 év közötti férfiakra vonatkozik, illetve azokra a 30 év alatti tartalékos tisztekre, akik egyetemi tanulmányaik során katonai kiképzésben részesültek, s tiszti rangot kaptak. Ez elvben Kárpátalján összesen több mint 40 (XX) főt érinthetne, illetve felülvizsgálhatják annak a további mintegy hatezer főnek az ügyét, akik korábban különböző okokból halasztást kaptak a katonai szolgálat megkezdése alól. Mindnyájuk közül azonban a hivatalos tájékoztatás szerint csupán néhány ezer főnek kellett megjelennie az elmúlt napokban a helyileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságokon, s végül mintegy 25(X) főt hívnak majd be a megyéből az ukrán hadseregbe, illetve más fegyveres alakulatokhoz. Emellett a Zakarpattya Online szerdán a Csasz Zakarpattya portál értesülésére hivatkozva közölte, hogy Olekszandr Turcsinov megbízott államfő május 6-i rendeletének megfelelően Kárpátalján folytatódik a részleges mozgósítás. A feladat egyebek mellett a 128, önálló hegyi lövészdandár személyi állományának feltöltése a háborús időkre megállapított létszámig. Ezzel összefüggésben jelenleg is tart azoknak a katonaköteleseknek a kiértesítése, akiket ebbe a dandárba hívnak be a részleges mozgósítás keretében. A behívottakat május 26-tól, azaz jövő hétfőtől juttatják el egységeikhez Ungvárra, Munkácsra és Nagyszőlősre - közölte Ivan Vaszilijan ezredes, a Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka. Hozzátette: amint feltöltik az alakulatokat a gyakorlótereken harci összehangolásra - a katonai szolgálat idején megszerzett készségek felfrissítésére - kerül sor. A továbbiakban az egységek állandó állomáshelyeiken tartózkodnak majd, a feladatok teljesítésére készen. Azt egyelőre nem tudni, hogy melyek lesznek ezek a feladatok - teszi hozzá a portál. , Az utasítást hogy melyik egységet hová kell áthelyezni szükség esetén, a vezérkari főnök direktívája határozza majd meg. Ha a március 17. és május 2. közötti részleges mozgósítás tapasztalatait nézzük, némelyik egység Ukrajna keleti és déli régióiba távozott a kitűzött feladatok teljesítése végett, mások ugyanakkor állandó állomáshelyeiken maradtak azokban a helységekben, ahol feltöltésük megtörtént” - tette hozzá Vaszilijun ezredes a Zakarpattya Online szerint. Érdemes megjegyezni, hogy a behívót személyesen kell átvenni. Ukrajna Adminisztratív Jogsértési Kódexének 210. paragrafusa egyebek mellett kimondja: a katonai nyilvántartás szabályainak megsértése, a hadkiegészítő parancsnokságon való megjelenés elmulasztása nyomós ok nélkül behívás esetén az adózatlan minimálbér (jelenleg 1218 hrivnya) 5-7 szeresének megfelelő bírsággal büntethető. (khp) A KMKSZISZ kezdeményező üléséről Néhány héttel ezelőtt, április második felében a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán gyűlt össze egy tucatnyi kárpátaljai értelmiségi fiatal, hogy a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (KMKSZISZ) útélesztéséről tanácskozzanak. Az ülésen jelen volt dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, illetve az egykori KMKSZ ISZ több alapító tagja is, hogy tanácsaikkal lássák el a céltudatos, kezdeményező fiatalokat A jelenlévők akkor a szervezet céljairól (a kárpátaljai magyar fiatalok érdekképviselete, identitásának elmélyítése) és leendő tevékenységének főbb pontjairól (kultúrával, sporttal, hagyományőrzéssel és anyanyelvápolással kapcsolatos rendezvények megszervezése és lebonyolítása) is tanácskoztak. A KMKSZ ISZ újraszervezését vitató második ülésre május 16-án került sor a Rákóczi-főiskolán. Az ülésen a kezdeményező fiatalok mellett jelen volt Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ alelnöke, Bocskor László, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke, illetve a hajdani KMKSZ ISZ két alapító tagja, Darcsi Karolina, a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének előadója, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára és Mester András, Mezőgecse polgármestere, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára is. Az ülés kezdeményezője, Dobsa István, a KMKSZ Tiszakeresztúri Alapszervezetének elnöke arról számolt be a jelenlévőknek, hogy a közelmúltban Nagyszőlősön sikeresen lezajlott a szervezet regionális kezdeményező ülése, amelyen 15 településről összesen 21 fiatal vett részt. A május 16-i megbeszélés főleg logisztikai és strukturális kérdések megvitatásával telt Szó volt többek között a szervezet tisztségviselőiről. A fő szempont az, hogy a kezdeményezők olyan személyeket olyan elhivatott kárpátaljai fiatalokat találjanak majd akik nemcsak tudnának, de akarnak is tenni valamit a magyarság, a magyar fiatalok jelenéért és megmaradásáért Szó volt a szervezet készülőben lévő alapszabályáról is, amely többek között a tagokra vonatkozó alsó és felső korhatárt, a szervezet felépítését, céljait is tartalmazza majd, figyelembe véve természetesen a KMKSZ céljait, feladatait is.______________________________E.M.