Kárpátalja, 2014. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-04 / 27. szám
Ülésezett a megyei tanács 100 ezer hrivnya az elesett katonák családjainak Június 26-i ülésén a Kelet-Ukrajnában harcoló kárpátaljai alakulatok és az ott elhunyt katonák ügyével foglalkozott a megyei tanács, melynek nyílt ülésén a katonák szülei és társadalmi aktivisták is részt vettek. A Kárpátaljai Megyei Tanács tartalékalapjából 6,4 millió hrivnyát különítettek el a kárpátaljai katonák számára. A most megszavazott forrásból lehetővé válik a területvédelmi erők 4. zászlóaljának, valamint az antiterrorista hadműveletben részt vevő katonai egységek anyagi-technikai felszereltségének javítása. A határozatot a jelenlévő 74 képviselő támogatta. A képviselők arra kérték Kárpátalja járási és városi tanácsait, hogy ők is fogadjanak el hasonló programokat, és saját költségvetésükből különítsenek el rá anyagi forrásokat is. Elhangzott, hogy az államkincstár a rendkívüli helyzetre való tekintettel három napon belül át fogja utalni a jóváhagyott összeget, ami Ivan Vaszilijun, ezredes, a Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka szerint nagyon fontos, hisz nagyobbrészt nehezen beszerezhető eszközöket akarnak vásárolni a pénzből, például rohamsisakokat és golyóálló mellényeket Példaként kiemelte, hogy kevlár rohamsisakokat csak egyetlen gyár gyárt egész Ukrajnában. A nyilvános ülésen sok érdeklődő is jelen volt a képviselők mellett, többek között a terrorellenes hadműveletekben részt vevő katonák szülei, akik egyebek mellett azt követelték, hogy a tanács jelöljön ki egy olyan bizottságot, amelyik a pénz felhasználását ellenőrzi, és ebbe a bizottságba a megyei képviselők mellett a nép képviselői és a katonák szülei közül is kerüljön be valaki. Ivan Baloga szerint egy ilyen bizottság csak nehezítené a program végrehajtását. Végül olyan döntés született, hogy a költségvetési bizottság fogja ellenőrizni a pénz elköltését, annak ülésein a javasolt személyek is részt vehetnek. Változásokat eszközöltek a Gondoskodás (Turbota) programban: 1,8 millió hrivnyát irányoztak elő azon családok utaztatására, élelmezésére és elhelyezésére, akik a Krím félszigetről és a terrorellenes harcok által érintett megyékből menekültek el. Ők egyszeri anyagi támogatást fognak kapni. A program terhére a kelet-ukrajnai harcokban elesett katonák családjainak 100 ezer hrivnya támogatást utalnak ki. A Kárpátaljáról besorozott kiskatonák szülei arra kérték a megye vezetőit, hogy járjanak közben annak érdekében, hogy sorkatonákat ne vigyenek keletre a harci zónába, ott kizárólag tapasztalt, hivatásos katonákat vessenek be. Kérésük nyomatékosítása érdekében 800 aláírást is összegyűjtöttek. ígéretet kaptak arra, hogy a területvédelmi erők 4. zászlóaljában szolgálókat nem viszik el Kárpátaljáról, s már ki is választottak számukra egy kaszárnyát a Munkácsi járásban. A megyei tanács képviselői kérelemmel fordultak Ukrajna elnökéhez, a Nemzetbiztonsági és Hadügyi Tanácshoz (RNBO) és a hadügyminiszterhez, melyben többek között azt kérik, hogy egy előre megállapított rotációs terv alapján cseréljék le bizonyos időközönként a frontszolgálatot teljesítő fiúkat; lássák el őket megfelelő felszereléssel (golyóálló mellénynyel, rohamsisakkal, lőszerrel, lőfegyverrel); ne küldjenek a harci zónába felkészületlen 18- 20 éves fiatalokat, hanem csak speciálisan kiképzett hivatásos egységeket és önkénteseket; az ott lévők részesüljenek megfelelő egészségügyi és élelmezési ellátásban. A szülők és a társadalmi aktivisták azt szeretnék, ha a harci cselekményekben részt vevő katonák számára élet- és egészségbiztosítást kötnének legkevesebb 1 millió hrivnya értékben. Követelték, hogy a külföldi béketeremtő missziókban részt vevő, kiválóan kiképzett ukrán katonákat rendeljék haza, és küldjék a szeparatisták által megszállt régióba, mert most itthon van rájuk szükség. Radó Zsolt Nem vezettek eredményre a tárgyalások Vége a tűzszünetnek, támadnak az ukrán erők Petro Porosenko hétfőn késő este bejelentette, hogy véget ért a tíz nappal ezelőtt egyoldalúan meghirdetett tűzszünet az ország keleti részében, és az ukrán erők „támadásba lendülnek, hogy felszabadítsák az országot”. Ukrajna elnökének Kijevben kiadott közleményében - amelyet később a televízióban is felolvasott - az államfő úgy fogalmazott, hogy az általa meghirdetett béketerv megvalósításának esélye az oroszbarát lázadók „bűnözői tevékenysége miatt” szertefoszlott. Hozzátette, hogy a terv érvényben marad, mégpedig Ukrajnának a Donyec-medencére vonatkozó stratégiájaként. „A helyzet elemzését követően a fegyveres erők főparancsnokaként úgy döntöttem, hogy nem hosszabbítom meg az egyoldalú tűzszünetet” - közölte Porosenko. Állásfoglalása szerint a döntés „válasz azoknak a terroristáknak, fegyvereseknek, fosztogatóknak, akik gyötrik a helyi lakosságot, bénítják a térség gazdaságát, megakadályozzák a bérek, nyugdíjak és támogatások kifizetését, vasutat robbantanak, vízvezetéket rombolnak le, és lehetetlenné teszik a rendes, békés életet az emberek számára”. Az elnök azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy készen áll bármikor felújítani a tűzszünetet. Ehhez azonban az kell, hogy az összes fél bizonyítsa, kész végrehajtani a béketerv legfőbb elemeit. A lázadóknak el kell engedniük túszaikat, Oroszországnak megálljt kell parancsolnia a szabotázsoknak és a fegyverek Ukrajnába áramlásának, a határokat pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ellenőrzése mellett tiszteletben kell tartani - tette hozzá az államfő. Egyúttal ismét amnesztiát helyezett kilátásba mindazon oroszbarátoknak, akik leteszik a fegyvert, és nem követtek el súlyos bűncselekményt. Porosenko az orosz és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral még hétfőn is tárgyalt a tűzszünet meghosszabbításáról, de végül a nemzetbiztonsági tanács ülése után másként döntött. Az ukrán sajtó már a tanács ülése alatt kiszivárogtatta a döntést, úgy fogalmazva, hogy az elnök B tervéről van szó, amelynek lényege, hogy újult erővel folytatódik a „terrorellenes" fellépés Kelet-Ukrajnában. A kormányzat lényegében hadiállapotot vezet be Donyeck és Luhanszk megyékben, és „új típusú háborút” kezd, amelyben „nem fognak tömeges katonai műveleteket végrehajtani, de a terroristák tömeges veszteségeket fognak elszenvedni” -jósolják a beszámolók. Hétfő estétől a két szakadár megyében, a Donyeckiben és a Luhanszkiban a tüzérség és a légierő párhuzamosan támadja a szeparatisták állásait. Kramatorszkban utcai harcok szedtek áldozatokat. Hat civil akkor halt meg, amikor találat ért egy buszt. Öt sebesült került kórházba onnan. A várostól északra a hadsereg több települést is visszafoglalt. Helyi jelentések szerint Kijev határátkelőket is visszaszerzett az ukrán-orosz határon. Eközben az európai diplomácia, különösen Berlin mindent megmozgat egy újabb ukrajnai tűzszünetért. A német külügyminiszter tárgyalásra hívta ukrán és orosz kollégáját a német fővárosba. Közben a szakadárok is megüzenték, hogy nem mondanának nemet egy újabb tűzszünetre. Az orosz elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Porosenko elnök nem hoszszabbította meg a fegyvernyugvást, ami azt jelenti, hogy sem neki, sem Európa vezető politikusainak nem sikerült megértetniük vele - magyarázta -, hogy a fegyveres harc vajmi kevéssé eredményes, ha az ember békét akar teremteni. Tudósítók azt jelentik, hogy egyre több szeparatista adja meg magát, és kér szabad elvonulást Oroszország felé. A belügyminiszter tanácsadója az interneten úgy fogalmazott, hogy a szeparatisták csapatostul teszik le a fegyvert. Ugyanakkor Donyeckben egy kormányépületet ostromoltak az oroszbarát fegyveresek. Az épületbe bevették magukat a rendőrök, a szeparatisták pedig megpróbálták kifüstölni őket. A tűzpárbajban egy rendőr meghalt, három másik pedig súlyosan megsebesült. Luhanszkban újságírók estek fogságba: a szakadárok azt állítják, hogy a stáb Kijevnek kémkedett, ezért nem engedik el őket, de nem esett bántódásuk. (magyarhirlap.hu/ euronews/Kárpátalja) Lemondott Gajdos István az UMDSZ elnöki tisztségéről Lemondott az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöki tisztségéről Gajdos István, az Ukrán Parlament képviselője, aki azt reméli, hogy e lépésével lehetővé teszi a szervezet megállapodását az anyaországgal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, és elősegíti a kárpátaljai magyar közösség összefogását - jelentette be nyilatkozatban az UMDSZ elnöksége. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozat szerint Gajdos az UMDSZ elnökségének hét végi beregszászi tanácskozásán jelentette be a lemondását Indokolásában a politikus kifejtette, hogy 12 éve irányítja az UMDSZ-t, ami egyfajta ciklus lezárását is jelenti, s nem szeretné, ha bárki azzal vádolná hogy a személye miatt nem jöhetett létre a magyar egység Kárpátalján - olvasható a közleményben. A nyilatkozat idézte Gajdost, aki szerint a magyar egység kialakítása a mostani ukrajnai helyzetben mindennél fontosabb, hiszen a közösség megosztottsága erősen rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő képességére, gyengíti képviseletét az önkormányzatokban, illetve alkupozícióit az ukrajnai politikai színtéren. A politikus azt is elmondta, hogy reméli, e lépésével előmozdítja a megállapodás lehetőségét az anyaországgal, a másik magyar szervezettel, s létrejöhet a sokak által óhajtott cél, a kárpátaljai magyar közösség összefogása. A nyilatkozat szerint az UMDSZ elnöksége rövid értékelést követően tudomásul vette az elnök döntését, majd az alapszabálynak megfelelően intézkedett arról, hogy a 2014. december 6-i tisztújító közgyűlés összehívásáig az ügyvezetői teendőket a Nemzeti Tanács elnöke látja el. (MTI) Átvették megbízólevelüket az EP-képviselők Átvették múlt pénteken megbízólevelüket a májusi európai parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők. A megbízóleveleket Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke adta át a képviselőknek az Országház Delegációs termében. A május 25-i európai parlamenti választások eredménye alapján a Fidesz-KDNP listájáról 12-en, a Jobbikéról hárman, az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció listáiról ketten-ketten, az Együtt-PM és az LMP listáiról egy-egy képviselő jutott be az EP-be. Aláírták a társulási megállapodást Brüsszelben a múlt pénteken Petro Porosenko Ukrajna elnöke, Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint az Uniót alkotó 27 ország államfői aláírták az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét, valamint az EU és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba. „Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené” - közölte Petro Porosenko. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország. Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de „az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek”. Az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződés létrejötte még a tavaly novemberi EU-csúcstalálkozó idejére volt tervezve, azonban az akkori ukrán kormány a határidő előtt egy héttel leállította az európai integráció folyamatát, amely lépés végül is Viktor Janukovics elnök hatalomvesztését eredményezte. (Mir/mnian.ua/Kárpátalja)