Kárpátalja, 2015. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

Ukrajna csatlakozni kíván az EU-hoz és a NATO-hoz Feladta Ukrajna tömbön kívüli státusát a parlament Az ország tömbön kívüli státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött december 23-án az ukrán parlament. Az erről szóló, az elnök által előter­jesztett törvényjavaslatot 303 képviselő támogatta a 450 fős kijevi törvényho­zásban, ahol 309 honatya volt jelen a szavazásnál. . A módosítás értelmében az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjai című törvény 6. para­grafusa rögzíti, hogy a nemzeti érdekek prioritásai között szere­pel Ukrajna integrálódása az eu­rópai uniós tagság megszerzése céljából az európai politikai, gazdasági, jogi térbe, valamint az euroatlanti biztonsági tér­be; egyenjogú, kölcsönösen előnyös viszonyok kiépítése a világ más országaival Ukrajna érdekében. Korábban ebből a paragrafusból hiányzott az utalás az európai uniós tag­ság megszerzésére, illetve az integrálódásra az euroatlanti biztonsági térbe. Ugyanezen jogszabály 8. paragrafusa pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ukrajna nemzetbiztonsága vonatkozá-­ sában az állampolitika fő irányai közé tartozik a külpolitikában az együttműködés elmélyítése az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetével (NATO) a szervezet tagsági kritériumainak teljesítése céljából. Egyúttal A bel- és külpo­litika alapjai című törvényből kikerült az utalás Ukrajna töm­bön kívüli státusára, tehát az or­szágnak arra a vállalására, hogy nem csatlakozik katonapolitikai szövetségekhez. Az említett, a tömbön kívüliségre vonatkozó vállalást tartalmazó jogszabályt az ukrán törvényhozás 2010. július 1-jén fogadta el. Barátságtalan lépés Orosz­országgal szemben, hogy Uk­rajna feladta tömbön kívüli státusát, a döntés tovább fogja rontani a két ország kapcsolatát - mondta Moszkvának az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó képviselője. „Ez barátságtalan lépés Orosz­országgal szemben, különösen a mostani helyzetben, amelyhez negatívan fogunk viszonyulni” - mondta Andrej Kelin orosz EBESZ-képviselő. Kelin úgy fogalmazott, hogy az ukrán parlament döntése növelni fog­ja a feszültséget a két ország viszonyában, és „elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni” Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatot. (MTI/ híradó.hu/unian.ua/Kárpátalja) Folytatódtak, majd ismét elakadtak a minszki tárgyalások 150 fogságba esett ukrán katona térhetett haza December 24-én újra­kezdődtek, ám mindössze két nappal később, pénte­ken ismét megszakadtak az ukrán válság rendezését célzó minszki béketárgya­lások. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-uk­rajnai szakadárok képvise­lőiből álló kontaktcsoport négy hónapi szünet után múlt szerdán ült össze újból Minszkben, és elvi megál­lapodást kötöttek az ukrán kormányerők és az oroszba­rát kelet-ukrajnai szakadárok közötti korlátozott, de jelen­tős fogolycseréről. A tárgyalásoknak pénte­ken kellett volna folytatódni­uk, de a folytatás elmaradt. A szakadárok egyik képvi­selője, Gyenyisz Pusilin az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy az EBESZ- szel együtt előkészítették ugyan a tárgyalások újabb kö­rét, Kijev azonban nem reagált. Újabb időpontot nem tűztek ki - erősítette meg az erről szóló információkat Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet. Ezzel kapcsolatban a fehérorosz kül­ügyi tárca szóvivője kijelentette: „Csak a kontaktcsoport tagjain múlik.” A Vedomosztyi című orosz napilap múlt csütörtökön a minszki tárgyalások új fordu­lója kapcsán azt írta, patthelyzet alakult ki a délkelet-ukrajnai szembenállás megoldása körül, mert a konfliktus egyik szerep­lője sem tudta eddig az általa kitűzött célt elérni. Az ameri­kai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa rámutatott, hogy Ukrajnának nem sikerült lever­nie a „felkelők ellenállását” és helyreállítania az ország területi egységét. Oroszország nem tud­ta elérni, hogy kérdésessé tegye az összes délkelet-ukrajnai me­gye Ukrajnához tartozását, „a lázadó köztársaságok” pedig nem tudtak létrehozni a helyi lakosság számára vonzó „min­taállamot”. A lap szerint aligha sike­rül a közeljövőben tartós békét teremteni Délkelet-Ukrajná­­ban. Volodimir Feszenko ukrán politológus a Vedomosztyiba rámutatott: sem Kijev, sem a két szakadár „népköztársaság” nem áll készen arra, hogy meghatá­rozza ezeknek a területeknek a státusát. A szakértő szerint az a legvalószínűbb Délkelet- Ukrajnában, hogy folytatják a tűzszünetet, visszavonják a nehézfegyverzetet, s végül be­fagyasztják a konfliktust. Úgy vélte, hogy ebben az esetben a gazdasági ésszerűség rákény­szeríti az egymással szemben­állókat, hogy megállapodjanak, mivel a fegyveres összecsapá­sok vonalában lévő Donyeck és Luhanszk térsége a Kijev által ellenőrzött területekről, míg Mariupol a szakadárok által elfoglalt országrészből kapja az áramot. Feszenko szerint a felek fokozatosan eljutnak majd a politikai kérdésekről folyó tárgyalásokig. A tárgyalásoknak annyi eredménye mindenképpen volt, hogy pénteken megkezdődhetett a fogolycsere a szerdai egyez­ség értelmében. A kétnapos ak­ció során 150 fogságba esett ukrán katonát cseréltek ki 225 szeparatistára. Petro Porosenko ukrán el­nök mindenkit hősként üdvö­zölt, mikor egy hadifoglyokkal teli repülő megérkezett a kijevi repülőtérre. „Nemcsak mint államfő, ha­nem mint egyszerű állampolgár elmondhatom önöknek, örülök, hogy bekövetkezett az, amit ígértem önöknek, hogy az új esztendő beköszöntét csa­ládjaik, katonatársaik között tölthetik majd” - fogalma­zott az ukrán államfő. Közben egyre nehe­zebbé válik az élet a már­cius óta Oroszországhoz tartozó Krím félszigeten. Az ott élők döbbenten szembesültek azzal, hogy a bankautomatákból nem tudnak pénzt felvenni. Az amerikai vállalatok az Oroszország és a Krím elleni szankciók részeként tiltották le a Visa és a Mastercard kártyák használatát. Leállt az Ukrajnából a Krímre irányuló vasúti személy- és teherszállítás, illetve a buszok sem járnak. Kijev szerint biztonsági okokból kényszerültek felfüggeszteni a közlekedést. Ezrek rekedtek pá­lyaudvarokon, akik az ünnepek alatt utaztak volna. A térségben akadozik az áramszolgáltatás is. Az ukrán szolgáltató szerint azért kényte­len korlátozni a félszigeten a vil­lanyhasználatot, mert a térség­ben túllépték az áramfogyasz­tásra vonatkozó keretet. (MTI/ hirado.hu/unian/Kárpátalja) Az elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Petro Porosenko ukrán elnök­­­ szabadon engedett ukrán hadifoglyokat fogad egy Kijev melletti repülőtéren 2014. december 27-én. Furcsa tűzszünet keleten Közelharc tört ki a donyecki repülőtérnél Három ukrán katona és tizennégy kelet-ukraj­nai oroszbarát szakadár meghalt, amikor közelharc bontakozott ki a szemben álló felek között a donyecki nemzetközi repülőtéren - közölte Petro Porosenko ukrán elnök hétfői sajtótá­jékoztatóján. Az államfő információi sze­rint az összecsapás a délutáni órákban ért véget, egy szakadárt a repülőteret védő katonák fog­lyul ejtettek. A stratégiai fontosságú do­nyecki repülőtér és védői mára már jelképekké váltak Ukrajná­ban. A szakadárok hiába támadják ' ■ hónapok­ 'óta a légikikötőt,1 ibémi tf­λ■ it--------------lm ¤— ›i. J 4»t sikerül bevenniük. A létesítményt védő katonákat emberfölötti kitar­tásuk miatt „kiborgoknak” nevez­ték el Ukrajnában. Porosenko egy korábbi nyi­latkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint a donyec­ki repülőtéren szolgáló katonák egész Ukrajnát védik, mert ha feladnák, az ellenség egészen Kijevig nyomulna előre. Az elnök szerint megvan a veszélye annak, hogy hosszú időre be­fagy a kelet-ukrajnai konfliktus. Hangsúlyozta, Kijev mindent megtesz ennek elkerülésére. „A Donyec-medencében maradtak 70 százaléka tovább­ra is Ukrajnában akar élni. Mi -­j*al*m ílégMfiksackik” *s hWi­----------------------------------rH * *­ goztatta. Azzal kapcsolatban, hogy az ukrán állam továbbra is biztosítja a fűtéshez szükséges energiaforrást a szakadárok által megszállt területen lévő telepü­léseknek, az elnök leszögezte: „Nem hagyhatjuk megfagyni az ott élőket, ez az álláspontunk mint civilizált államnak.” Porosenko a kelet-ukrajnai válságot az országhatáron kí­vülről generált konfliktusnak ne­vezte. „Azoknak, akik idehozták nekünk ezt a konfliktust, a meg­szállóknak és az agresszoroknak, el kell hagyniuk az országunkat” - jelentette ki a szakadárokat segítő, orosz állampolgárságú zsoldosokra, katonákra és hír- i­nteremté­lésre.i J11 / uJ t n ke K'Vgo )'t rti‘1 n ti 4 i i ) I cud Hozzátette, hogy a szeptem­beri minszki megállapodások kulcspontjai az ukrán-orosz határ védelme, valamint a kül­földi csapatok kivonása. „Amint kivonják a külföldi katonai erő­ket, semmiféle konfliktus nem lesz Ukrajnában” - szögezte le. Kiemelte, hogy ezt bizonyítják az ukrán hadsereg által vissza­foglalt kelet-ukrajnai települé­sek, amelyeken békesség van, és megindult az újjáépítés. Kifejezte meggyőződését, hogy katonai úton nem oldható meg a kelet-ukrajnai konflik­tus, azt politikai eszközökkel kell rendezni. Ezzel együtt han­goztatta, hogy habozás n­élkül kihirdeti a hadiállapotot, ha az ellenség a jelenlegi frontvonalon átlépve támadásba lendül. Ut­(MT­I/hu­tide.fo­/Kárpátalja. AKTUÁLIS A parlament elfogadta a költségvetést Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa második olvasatban is elfogadta az ország 2015. évi költségvetését vasárnap. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint a tervezetre 233 képviselő szavazott igennel a teremben jelenlévő 329-ből. A költségvetés 2015-ben a gazdaság 4,3 százalékos zsugorodásával számol 13 százalékos infláció mellett. A büdzsé bevételi oldalát 475,240 millárd hrivnyában, a kiadásit pedig 527,194 milliárd hrivnyában álla­pították meg, a deficit legfeljebb 63,670 milliárd hrivnya lehet jövőre. A törvényhozás hétfőre virradóra azt a törvénycsomagot is elfogadta, amely biztosítani hivatott a költségvetés bevételeit. Ismertetve a kormány által összeállított büdzsét, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök jelezte, hogy a dokumentumot a hitelezőkkel elért megállapodásoknak megfelelően korrigálni fogják. Az első ilyen korrekcióra legkésőbb február 15-ig sor kerül. Jacenyuk emlékeztetett, hogy nemzetbiztonsági és védelmi célokra 90 milliárd hrivnyát különítettek el a költségvetésben, amiből közel 6 milliárd hrivnyát az Ukroboronprom vállalatnak fegyvergyártásra és -beszerzésre megítélt állami garancia tesz ki. Ezenkívül, Jacenyuk elmondása szerint, 3 milliárd hrivnya jut a re­gionális fejlesztési alapba, s további 5(X) milliót utaltak ki az Ohmatgyit országos gyermekkórház számára. Kijev 1,9 milliárd hrivnyát kap hitelkötelezettségei teljesítésére. Jacenyuk ugyancsak jelezte, hogy a kormány kész a költség­­vetésben rögzíteni a hivatalnokok bérének felülvizsgálatát azok csökkentése céljából. A parlament döntött az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás összegének csökkentéséről is. Ennek mértéke a tavalyi 41 százalékról 16,4 százalékra csökken 2015-ben. Arszenyij Jacenyuk nem tagadta, hogy a lépés kockázatokkal jár. „De mi azt reméljük, hogy az üzleti élet megérti az álláspon­tunkat, s megkezdi a bérek legalizálását-jelentette ki. - Abban az esetben, ha a vállalat 30 százalékkal növeli a béralapot, a fizetés pedig a meghaladja a minimálbér háromszorosát, s a cég teljesíti a bérek legalizálásával kapcsolatos feltételeket, az ilyen vállalat számára az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke 16,4 százalék lesz, s nem 41 százalék, mint jelenleg” - idézte a kormányfőt az UNIAN. (unian.ua/Kárpátalja) Tizenöt éves csúcson a munkanélküliség Ukrajnában 15 éve a legmagasabb szintre emelkedett a munkanélküliség, a ráta 9,5 százalék - hangozott el egy kijevi gazdasági fórumon. A TASZSZ által idézett szakértő azzal számol, hogy a ráta jövőre még magasabb lesz, meghaladhatja a 12 százalékot. Hivatalos adat a folyó negyedévre még nem áll rendelkezés­re. A statisztikai hivatal adatai szerint a harmadik negyedévben 8,9 százalék volt a munkanélküliség a második negyedévi 8,6 százalék után. A 2003 és 2014 közötti időszakban az átlagos munkanélküliség 8,41 százalék volt. A legmagasabb, 10,3 százalékos rátát 2(X)9 első negyedévében, a legalacsonyabbat, 6,5 százalékosat 2(X)8 harmadik negyedévében mérték. (MTI/hirado.hu/Kárpátalja) Álláshirdetés All. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola állást hirdet helyettesítő könyvtárosi munkakör betöltésére. A jelentkezőknek rendelkezniük kell felsőfokú vagy szakirányú végzettséggel. Továbbá az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: 1. Az ukrán állam által elismert, az adott szakterületnek megfe­lelő felsőfokú vagy szakirányú végzettséget igazoló dokumentum fénymásolatát; 2. A jelentkező munkakönyvének másolatát; 3. Önéletrajzot; 4. Személyi igazolványának másolatát; 5. Adószámát (identifikációs kód) igazoló okirat fénymásolatát. Jelentkezni 2015. január 5-9. között lehet munkaidőben az alábbi címen: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, Kossuth tér 6. Tel./fax: (41)-2-34-62, e-mail: foiskola@kmf.uz.ua Köszöntő Gálocsban sok-sok szeretettel köszöntik Bocán Nikolettet 16. születésnapja alkalmából szülei, nagyszülei és testvére, Attila. Bácskai Béla, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének alelnö­­ke, a Szövetség Nagyválasztmányának tagja január 1 -jén ünnepelte 50. születésnapját. Ebből az alkalomból kíván számára a szalókai alapszervezet választmánya erőt, egészséget, megköszönve magyar közösségünk érdekében végzett áldozatos munkáját. Köszönetnyilvánítás Meglepetés öröme!!! ■■hhh December a meglepetések, az ajándékozás, a szeretet és a család hónapja. December 6-án a Gáti Örömhírklub kézműves­foglalkozására látogatott el a Mikulás, hogy a gyerekeknek örö­möt szerezzen! A KMKSZ Gáti Alapszervezetének meghívására érkezett vendég természetesen nem jött üres kézzel: édességcso­magokkal jutalmazta a szorgos gyermekeket, ők pedig dalokkal és persze, sok mosollyal köszönték meg neki az ajándékokat. A gyerekek nevében szeretném megköszöni a KMKSZ Beregszászi­ Középszintű Szervezetének az anyagi támogatást. ) › i: ,11 i¡ .MMfld? Afiota, ? fikü¥. '((-»t-XT r"”S-"-fit.; ii id(tii1111(j J i D71-----j

Next