Kárpátalja, 2015. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
Ukrajna csatlakozni kíván az EU-hoz és a NATO-hoz Feladta Ukrajna tömbön kívüli státusát a parlament Az ország tömbön kívüli státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött december 23-án az ukrán parlament. Az erről szóló, az elnök által előterjesztett törvényjavaslatot 303 képviselő támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, ahol 309 honatya volt jelen a szavazásnál. . A módosítás értelmében az Ukrajna nemzetbiztonságának alapjai című törvény 6. paragrafusa rögzíti, hogy a nemzeti érdekek prioritásai között szerepel Ukrajna integrálódása az európai uniós tagság megszerzése céljából az európai politikai, gazdasági, jogi térbe, valamint az euroatlanti biztonsági térbe; egyenjogú, kölcsönösen előnyös viszonyok kiépítése a világ más országaival Ukrajna érdekében. Korábban ebből a paragrafusból hiányzott az utalás az európai uniós tagság megszerzésére, illetve az integrálódásra az euroatlanti biztonsági térbe. Ugyanezen jogszabály 8. paragrafusa pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ukrajna nemzetbiztonsága vonatkozá- sában az állampolitika fő irányai közé tartozik a külpolitikában az együttműködés elmélyítése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) a szervezet tagsági kritériumainak teljesítése céljából. Egyúttal A bel- és külpolitika alapjai című törvényből kikerült az utalás Ukrajna tömbön kívüli státusára, tehát az országnak arra a vállalására, hogy nem csatlakozik katonapolitikai szövetségekhez. Az említett, a tömbön kívüliségre vonatkozó vállalást tartalmazó jogszabályt az ukrán törvényhozás 2010. július 1-jén fogadta el. Barátságtalan lépés Oroszországgal szemben, hogy Ukrajna feladta tömbön kívüli státusát, a döntés tovább fogja rontani a két ország kapcsolatát - mondta Moszkvának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó képviselője. „Ez barátságtalan lépés Oroszországgal szemben, különösen a mostani helyzetben, amelyhez negatívan fogunk viszonyulni” - mondta Andrej Kelin orosz EBESZ-képviselő. Kelin úgy fogalmazott, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és „elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni” Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatot. (MTI/ híradó.hu/unian.ua/Kárpátalja) Folytatódtak, majd ismét elakadtak a minszki tárgyalások 150 fogságba esett ukrán katona térhetett haza December 24-én újrakezdődtek, ám mindössze két nappal később, pénteken ismét megszakadtak az ukrán válság rendezését célzó minszki béketárgyalások. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoport négy hónapi szünet után múlt szerdán ült össze újból Minszkben, és elvi megállapodást kötöttek az ukrán kormányerők és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok közötti korlátozott, de jelentős fogolycseréről. A tárgyalásoknak pénteken kellett volna folytatódniuk, de a folytatás elmaradt. A szakadárok egyik képviselője, Gyenyisz Pusilin az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy az EBESZ- szel együtt előkészítették ugyan a tárgyalások újabb körét, Kijev azonban nem reagált. Újabb időpontot nem tűztek ki - erősítette meg az erről szóló információkat Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet. Ezzel kapcsolatban a fehérorosz külügyi tárca szóvivője kijelentette: „Csak a kontaktcsoport tagjain múlik.” A Vedomosztyi című orosz napilap múlt csütörtökön a minszki tárgyalások új fordulója kapcsán azt írta, patthelyzet alakult ki a délkelet-ukrajnai szembenállás megoldása körül, mert a konfliktus egyik szereplője sem tudta eddig az általa kitűzött célt elérni. Az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa rámutatott, hogy Ukrajnának nem sikerült levernie a „felkelők ellenállását” és helyreállítania az ország területi egységét. Oroszország nem tudta elérni, hogy kérdésessé tegye az összes délkelet-ukrajnai megye Ukrajnához tartozását, „a lázadó köztársaságok” pedig nem tudtak létrehozni a helyi lakosság számára vonzó „mintaállamot”. A lap szerint aligha sikerül a közeljövőben tartós békét teremteni Délkelet-Ukrajnában. Volodimir Feszenko ukrán politológus a Vedomosztyiba rámutatott: sem Kijev, sem a két szakadár „népköztársaság” nem áll készen arra, hogy meghatározza ezeknek a területeknek a státusát. A szakértő szerint az a legvalószínűbb Délkelet- Ukrajnában, hogy folytatják a tűzszünetet, visszavonják a nehézfegyverzetet, s végül befagyasztják a konfliktust. Úgy vélte, hogy ebben az esetben a gazdasági ésszerűség rákényszeríti az egymással szembenállókat, hogy megállapodjanak, mivel a fegyveres összecsapások vonalában lévő Donyeck és Luhanszk térsége a Kijev által ellenőrzött területekről, míg Mariupol a szakadárok által elfoglalt országrészből kapja az áramot. Feszenko szerint a felek fokozatosan eljutnak majd a politikai kérdésekről folyó tárgyalásokig. A tárgyalásoknak annyi eredménye mindenképpen volt, hogy pénteken megkezdődhetett a fogolycsere a szerdai egyezség értelmében. A kétnapos akció során 150 fogságba esett ukrán katonát cseréltek ki 225 szeparatistára. Petro Porosenko ukrán elnök mindenkit hősként üdvözölt, mikor egy hadifoglyokkal teli repülő megérkezett a kijevi repülőtérre. „Nemcsak mint államfő, hanem mint egyszerű állampolgár elmondhatom önöknek, örülök, hogy bekövetkezett az, amit ígértem önöknek, hogy az új esztendő beköszöntét családjaik, katonatársaik között tölthetik majd” - fogalmazott az ukrán államfő. Közben egyre nehezebbé válik az élet a március óta Oroszországhoz tartozó Krím félszigeten. Az ott élők döbbenten szembesültek azzal, hogy a bankautomatákból nem tudnak pénzt felvenni. Az amerikai vállalatok az Oroszország és a Krím elleni szankciók részeként tiltották le a Visa és a Mastercard kártyák használatát. Leállt az Ukrajnából a Krímre irányuló vasúti személy- és teherszállítás, illetve a buszok sem járnak. Kijev szerint biztonsági okokból kényszerültek felfüggeszteni a közlekedést. Ezrek rekedtek pályaudvarokon, akik az ünnepek alatt utaztak volna. A térségben akadozik az áramszolgáltatás is. Az ukrán szolgáltató szerint azért kénytelen korlátozni a félszigeten a villanyhasználatot, mert a térségben túllépték az áramfogyasztásra vonatkozó keretet. (MTI/ hirado.hu/unian/Kárpátalja) Az elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Petro Porosenko ukrán elnök szabadon engedett ukrán hadifoglyokat fogad egy Kijev melletti repülőtéren 2014. december 27-én. Furcsa tűzszünet keleten Közelharc tört ki a donyecki repülőtérnél Három ukrán katona és tizennégy kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár meghalt, amikor közelharc bontakozott ki a szemben álló felek között a donyecki nemzetközi repülőtéren - közölte Petro Porosenko ukrán elnök hétfői sajtótájékoztatóján. Az államfő információi szerint az összecsapás a délutáni órákban ért véget, egy szakadárt a repülőteret védő katonák foglyul ejtettek. A stratégiai fontosságú donyecki repülőtér és védői mára már jelképekké váltak Ukrajnában. A szakadárok hiába támadják ' ■ hónapok 'óta a légikikötőt,1 ibémi tfλ■ it--------------lm ¤— ›i. J 4»t sikerül bevenniük. A létesítményt védő katonákat emberfölötti kitartásuk miatt „kiborgoknak” nevezték el Ukrajnában. Porosenko egy korábbi nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint a donyecki repülőtéren szolgáló katonák egész Ukrajnát védik, mert ha feladnák, az ellenség egészen Kijevig nyomulna előre. Az elnök szerint megvan a veszélye annak, hogy hosszú időre befagy a kelet-ukrajnai konfliktus. Hangsúlyozta, Kijev mindent megtesz ennek elkerülésére. „A Donyec-medencében maradtak 70 százaléka továbbra is Ukrajnában akar élni. Mi -j*al*m ílégMfiksackik” *s hWi----------------------------------rH * * goztatta. Azzal kapcsolatban, hogy az ukrán állam továbbra is biztosítja a fűtéshez szükséges energiaforrást a szakadárok által megszállt területen lévő településeknek, az elnök leszögezte: „Nem hagyhatjuk megfagyni az ott élőket, ez az álláspontunk mint civilizált államnak.” Porosenko a kelet-ukrajnai válságot az országhatáron kívülről generált konfliktusnak nevezte. „Azoknak, akik idehozták nekünk ezt a konfliktust, a megszállóknak és az agresszoroknak, el kell hagyniuk az országunkat” - jelentette ki a szakadárokat segítő, orosz állampolgárságú zsoldosokra, katonákra és hír- interemtélésre.i J11 / uJ t n ke K'Vgo )'t rti‘1 n ti 4 i i ) I cud Hozzátette, hogy a szeptemberi minszki megállapodások kulcspontjai az ukrán-orosz határ védelme, valamint a külföldi csapatok kivonása. „Amint kivonják a külföldi katonai erőket, semmiféle konfliktus nem lesz Ukrajnában” - szögezte le. Kiemelte, hogy ezt bizonyítják az ukrán hadsereg által visszafoglalt kelet-ukrajnai települések, amelyeken békesség van, és megindult az újjáépítés. Kifejezte meggyőződését, hogy katonai úton nem oldható meg a kelet-ukrajnai konfliktus, azt politikai eszközökkel kell rendezni. Ezzel együtt hangoztatta, hogy habozás nélkül kihirdeti a hadiállapotot, ha az ellenség a jelenlegi frontvonalon átlépve támadásba lendül. Ut(MTI/hutide.fo/Kárpátalja. AKTUÁLIS A parlament elfogadta a költségvetést Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa második olvasatban is elfogadta az ország 2015. évi költségvetését vasárnap. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint a tervezetre 233 képviselő szavazott igennel a teremben jelenlévő 329-ből. A költségvetés 2015-ben a gazdaság 4,3 százalékos zsugorodásával számol 13 százalékos infláció mellett. A büdzsé bevételi oldalát 475,240 millárd hrivnyában, a kiadásit pedig 527,194 milliárd hrivnyában állapították meg, a deficit legfeljebb 63,670 milliárd hrivnya lehet jövőre. A törvényhozás hétfőre virradóra azt a törvénycsomagot is elfogadta, amely biztosítani hivatott a költségvetés bevételeit. Ismertetve a kormány által összeállított büdzsét, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök jelezte, hogy a dokumentumot a hitelezőkkel elért megállapodásoknak megfelelően korrigálni fogják. Az első ilyen korrekcióra legkésőbb február 15-ig sor kerül. Jacenyuk emlékeztetett, hogy nemzetbiztonsági és védelmi célokra 90 milliárd hrivnyát különítettek el a költségvetésben, amiből közel 6 milliárd hrivnyát az Ukroboronprom vállalatnak fegyvergyártásra és -beszerzésre megítélt állami garancia tesz ki. Ezenkívül, Jacenyuk elmondása szerint, 3 milliárd hrivnya jut a regionális fejlesztési alapba, s további 5(X) milliót utaltak ki az Ohmatgyit országos gyermekkórház számára. Kijev 1,9 milliárd hrivnyát kap hitelkötelezettségei teljesítésére. Jacenyuk ugyancsak jelezte, hogy a kormány kész a költségvetésben rögzíteni a hivatalnokok bérének felülvizsgálatát azok csökkentése céljából. A parlament döntött az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás összegének csökkentéséről is. Ennek mértéke a tavalyi 41 százalékról 16,4 százalékra csökken 2015-ben. Arszenyij Jacenyuk nem tagadta, hogy a lépés kockázatokkal jár. „De mi azt reméljük, hogy az üzleti élet megérti az álláspontunkat, s megkezdi a bérek legalizálását-jelentette ki. - Abban az esetben, ha a vállalat 30 százalékkal növeli a béralapot, a fizetés pedig a meghaladja a minimálbér háromszorosát, s a cég teljesíti a bérek legalizálásával kapcsolatos feltételeket, az ilyen vállalat számára az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke 16,4 százalék lesz, s nem 41 százalék, mint jelenleg” - idézte a kormányfőt az UNIAN. (unian.ua/Kárpátalja) Tizenöt éves csúcson a munkanélküliség Ukrajnában 15 éve a legmagasabb szintre emelkedett a munkanélküliség, a ráta 9,5 százalék - hangozott el egy kijevi gazdasági fórumon. A TASZSZ által idézett szakértő azzal számol, hogy a ráta jövőre még magasabb lesz, meghaladhatja a 12 százalékot. Hivatalos adat a folyó negyedévre még nem áll rendelkezésre. A statisztikai hivatal adatai szerint a harmadik negyedévben 8,9 százalék volt a munkanélküliség a második negyedévi 8,6 százalék után. A 2003 és 2014 közötti időszakban az átlagos munkanélküliség 8,41 százalék volt. A legmagasabb, 10,3 százalékos rátát 2(X)9 első negyedévében, a legalacsonyabbat, 6,5 százalékosat 2(X)8 harmadik negyedévében mérték. (MTI/hirado.hu/Kárpátalja) Álláshirdetés All. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola állást hirdet helyettesítő könyvtárosi munkakör betöltésére. A jelentkezőknek rendelkezniük kell felsőfokú vagy szakirányú végzettséggel. Továbbá az alábbi dokumentumokat kell benyújtania: 1. Az ukrán állam által elismert, az adott szakterületnek megfelelő felsőfokú vagy szakirányú végzettséget igazoló dokumentum fénymásolatát; 2. A jelentkező munkakönyvének másolatát; 3. Önéletrajzot; 4. Személyi igazolványának másolatát; 5. Adószámát (identifikációs kód) igazoló okirat fénymásolatát. Jelentkezni 2015. január 5-9. között lehet munkaidőben az alábbi címen: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, Kossuth tér 6. Tel./fax: (41)-2-34-62, e-mail: foiskola@kmf.uz.ua Köszöntő Gálocsban sok-sok szeretettel köszöntik Bocán Nikolettet 16. születésnapja alkalmából szülei, nagyszülei és testvére, Attila. Bácskai Béla, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének alelnöke, a Szövetség Nagyválasztmányának tagja január 1 -jén ünnepelte 50. születésnapját. Ebből az alkalomból kíván számára a szalókai alapszervezet választmánya erőt, egészséget, megköszönve magyar közösségünk érdekében végzett áldozatos munkáját. Köszönetnyilvánítás Meglepetés öröme!!! ■■hhh December a meglepetések, az ajándékozás, a szeretet és a család hónapja. December 6-án a Gáti Örömhírklub kézművesfoglalkozására látogatott el a Mikulás, hogy a gyerekeknek örömöt szerezzen! A KMKSZ Gáti Alapszervezetének meghívására érkezett vendég természetesen nem jött üres kézzel: édességcsomagokkal jutalmazta a szorgos gyermekeket, ők pedig dalokkal és persze, sok mosollyal köszönték meg neki az ajándékokat. A gyerekek nevében szeretném megköszöni a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének az anyagi támogatást. ) › i: ,11 i¡ .MMfld? Afiota, ? fikü¥. '((-»t-XT r"”S-"-fit.; ii id(tii1111(j J i D71-----j