Kárpátalja, 2015. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)
2015-07-03 / 27. szám
Ungváron tárgyalt dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter A kárpátaljai magyarság jogi helyzete volt terítéken Június 25-én kíséretével kétnapos munkalátogatásra Kárpátaljára érkezett dr. Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere, aki a kárpátaljai magyarság jogi helyzetéről és a meglévő jogszabályok érvényesüléséről tájékozódott megyénkben. Csütörtökön a miniszter a KMKSZ Elnökségével folytatott megbeszélést, majd hivatalában fogadta Vaszil Hubai kormányzó és Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. A KMKSZ vezetőivel folytatott megbeszélést követően dr. Trócsányi László a Szövetség ungvári székháza előtt a sajtónak elmondta: „A KMKSZ vezetőivel áttekintettük az itt élő magyarok alkotmányjogi helyzetét, különös tekintettel az oktatásügyre. Összehasonlításban is áttekintettük a kárpátaljai magyarság és a többi határon túli magyar közösség helyzetét, külön érintve a délvidéki magyarság autonómiájával kapcsolatos kérdéseket. Szóba került az is, miként lehetne felvetni nemzetközi színtéren, hogy az Ukrajnában egyébként meglévő jogszabályokat a gyakorlatban is alkalmazni kell. Tárgyalópartnereimnek sokszor az az érzésük, hogy a jogszabályok megvannak, ugyanakkor azok gyakorlatban történő alkalmazása nagyon sok problémát vet föl.” Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy beszéltek a KMKSZ vezetőivel az Ukrajnában tervezett közigazgatási decentralizáció kérdéséről, a községek egyesítésével kapcsolatos problematikákról. Elmondta, hogy számos olyan terület van, ahol Magyarország elsősorban szakmai segítséget tud nyújtani a kárpátaljai magyarságnak a tervezett reformokkal kapcsolatban, illetve arról is egyeztettek, hogy szükséges esetben az Igazságügyi Minisztérium hogyan segíthetné a KMKSZ-t nemzetközi jogi fórumokon. Trócsányi Lászlót fogadta az ungvári megyeházán Vaszil Hubai, Kárpátalja kormányzója és Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, Volodimir Jankó megyei ügyész és Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem (NNE) rektora, valamint az egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának és jogi karának dékánjai. A másfél órás megbeszélést követő sajtótájékoztatón Magyarország igazságügyi minisztere elmondta: Abban egyetértettek vendéglátóival, hogy ma Kárpátalján az a legfontosabb, hogy béke és stabilitás legyen. „Arról biztosítottam tárgyalópartnereimet, hogy Magyarország mindent megtesz ennek érdekében, és minden segítséget megad ahhoz, hogy Kárpátalján kialakuljon egy európai struktúra, amelyben a gyakorlatban is működnek a jogszabályok.” A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány hajlandó tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljaiak szülőföldjükön maradhassanak, erre pedig az egyik legkézenfekvőbb lehetőség a határtérség közös fejlesztése. Elmondta továbbá, hogy felmerült a tárgyalások során a bírák és ügyvédek képzésének terén történő együttműködés lehetősége. Trócsányi László elmondta: „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyenek magyarul tudó jogászok. Az ungvári egyetem jogi karán vannak magyar oktatók, ahol részképzéseket tudnánk magyar nyelven biztosítani. Ehhez természetesen Magyarországnak is támogatást kell nyújtania. Ugyanakkor ukrán részről minden nyitottság megvan - úgy vettük észre.” Hangsúlyozta továbbá, hogy felajánlotta Kárpátalja megye vezetőinek az Igazságügyi Minisztérium segítségét a közigazgatási és strukturális reformok megvalósításához. Vaszil Hubai kormányzó a sajtónak elmondta, hogy tájékoztatta Trócsányi Lászlót a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről, köszönetet mondott neki azért, hogy a magyarországi befektetők nem számolták fel tevékenységüket Kárpátalján, és a válság ellenére a megyében maradtak. Mint kifejtette, kérte az igazságügyi tárca vezetőjét, hogy segítse elő az együttműködés szorosabbra fűzését a magyarországi és a kárpátaljai rendőrség, ügyészség, valamint igazságügyi szervek között. Kiemelte, szeretné, ha Magyarország közbenjárna, hogy a kishatárforgalmi övezet Kárpátalján a jelenlegi 50 kilométerről 100 kilométerre bővüljön. Brenzovics László a látogatás kapcsán kifejtette: „Miniszter úrnak a látogatása különösen fontos ebben a helyzetben, először is bizonyítja, hogy a magyar kormány odafigyel a kárpátaljai magyarságra, Kárpátaljára. Illetve Ukrajnának egyik legfontosabb problémája az, hogy gondok vannak a jogállamiság megteremtésével, ez hátráltatja leginkább az európai integrációt. A miniszter úr tárgyalása során hangoztatta, hogy Magyarország minden segítséget meg kíván adni Ukrajnának abban, hogy minél előbb integrálódjon Európába jogi téren is. Számunkra nagyon fontos a kisebbségi jogok betartása. Egyébként aligha képzelhető el, hogy Ukrajna úgy csatlakozhat Európához, hogy ne legyen demokratikus jogállam, ahol tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat. Ennek elérésében nagy segítséget nyújthat Magyarország és a magyar Igazságügyi Minisztérium.” Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora elmondta: „Köztudott, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetemnek van diákcsereprogramja magyarországi egyetemekkel. Az egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karán közel háromszáz diák tanul anyanyelvén. Trócsányi miniszter úr korábban a Szegedi Tudományegyetem jogi karának professzora volt, akinek segítségével más szintre szeretnénk emelni az ungvári jogi kar magyarországi partnerekkel történő együttműködését.” Az ungvári egyetem rektora elmondta továbbá, hogy konkrétan tervezik az egyetem oktatóinak és diákjainak az európai jog területén történő továbbképzését a magyarországi partnerek segítségével, ez a terület különösen aktuális ma Ukrajnában. Fontos kérdés a két ország akadémiái közötti mobilitás elősegítése. Felmerült közös konferenciák megszervezésének a lehetősége is. A megbeszélés fényében Volodimir Szmolanka rektor kijelentette: „Hiszek abban, hogy az oktatás terén a két ország közötti együttműködés intenzívebb lesz a jövőben.” Trócsányi László munkavacsorán találkozott a kárpátaljai történelmi egyházak vezetőivel, akiktől az egyházak helyzetéről tájékozódott, majd munkalátogatása pénteken Beregszászban folytatódott, ahol részt vett és beszédet mondott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró és diplomaátadó ünnepségén, végül a munkácsi várban megkoszorúzta Zrínyi Ilona szobrát. Radó Zsolt Mozgósítás: közel 1100 hadköteles behívását tervezik Kárpátalján Ezt Oleh Vinnickij, a megyei hadkiegészítő parancsnokság megbízott vezetője közölte múlt heti sajtótájékoztatóján, melyről a Karpatszkij Objektív számolt be. Az ezredes összegezte a mozgósítás előző, ötödik hullámának eredményeit, s ismertette a nemrég elkezdődött hatodik hullámra vonatkozó terveket. 44 százalékra „teljesítették” az ötödik hullámot ■■■■ „Ami az eredményeket illeti, a mozgósítás ötödik hullámának végrehajtása Kárpátalján elégtelen volt - hangsúlyozta Vinnickij. - A 44 százalék egyike a legrosszabb mutatóknak Ukrajnában. Az ötödik hullámmal nálunk rosszabbul csak Csernyivej és Szurii megyék boldogultak.” Az ötödik mozgósítási hullám során a megye hadkiegészítő parancsnokságai a 800 tervezett helyett mindössze közel 400 hadkötelest vezényeltek a csapatokhoz és irányítottak katonai szolgálatra. A hadkötelesek kiértesítésére, behívására és a katonai egységekhez való eljuttatásukra irányuló feladatok hiányos végrehajtásának okai. A behívás alól kibújók nagy száma.(A Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint több mint kilencezer hadköteles körözését kezdeményezték a belügyi szerveknél. A férfiak a behívók átvétele alól kibújva igyekeznek elkerülni a katonai szolgálatot. A hadkötelesek jelentős része nem tartózkodik a lakóhelyén.) A hadkötelesek gyakori egészségügyi alkalmatlansága a katonai szolgálatra az orvosi vélemény alapján. (1200 személy jelent meg a katonai orvosi bizottságok előtt, közülük ötszázat nyilvánítottak szolgálatra alkalmasnak.) Miként zajlik majd a hatodik hullám? A hatodik hullám során Kárpátalja megye területéről a fegyveres erőkhöz és a többi fegyveres testülethez közel 1100 hadköteles mozgósítását irányozták elő, köztük 100 tisztét. A feladatot arányosan osztották el a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokságok között. A Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a hatodik hullám arányosan érinti majd azokat a hadköteleseket, akiknek van már tapasztalatuk a katonai szolgálat terén, valamint azokat, akik korábban még nem teljesítettek szolgálatot, de hadköteleseknek minősülnek. A mozgósítás hatodik hulláma feltételesen három szakaszra osztható: -június 19—július 8.: kiértesítés, gyülekezés és kivizsgálás a katonai orvosi bizottságok előtt; -július 9-18.: a hadkötelesek zömét a kiképzőközpontokba irányítják; -július 19-augusztus 17.: a hatodik mozgósítási hullám során behívott hadkötelesek felkészítése a kiképzőközpontokban. Oleh Vinnickij szavai szerint valamennyi hadkötelest a kiképzőközpontokba hívják be, ahol a képesítésüknek megfelelő kiképzésben vesznek részt, csak ezután vezénylik őket a katonai egységekhez, ahonnan az egységszintű gyakorlatozást követően indulnak a terrorellenes művelet (ATO) övezetébe. Ami a területvédelmi teendőket, azaz a fontos objektumok őrzését és védelmét illeti a megyében, a feladat készenlétben állni 20 védelmi osztag (egyenként 278 fő), 10 ővszázad (160 fő mindegyik), és egy lövészzászlóalj (közel 500 fő) megalakítására. A behívókat otthon és a munkahelyen fogják kézbesíteni Ami a behívók kézbesítését illeti a mozgósítás hatodik hulláma során, a kiértesítés csak a hadkötelesek lakó- és munkahelyén történik majd. Vinnickij ugyanakkor megjegyezte, hogy a folyamatba be fogják vonni a helyhatósági és a belügyi szervek képviselőit, a falusi tanácselnököket, a vállalatvezetőket stb. (Karpatszkij Objektív/Kárpátalja) Nyilatkozat: A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége tiltakozik a megyei hadkiegészítő parancsnokság megbízott vezetőjének azon kijelentése ellen, mely szerint az újabb mobilizáció alatt a korábban katonai szolgálatot nem teljesített hadköteleseket is be kívánnak vonni az ATO-hadműveletbe. Meggyőződésünk, hogy a hadkiegészítő parancsnokság által tervezett negyvennapos kiképzés nem tenné alkalmassá harci műveletek végzésére a korábban katonai szolgálatot nem teljesített civil hadköteleseket, illetve felhívjuk az illetékesek figyelmét arra is, hogy az ukrán vezetés korábban ígéretet tett arra, hogy kizárólag a korábban szolgálatot teljesített állományt vezénylik a harci övezetbe. A modern európai gyakorlat egyébként már nem ismeri a sorozott hadsereg fogalmát, úgy véljük, hogy Ukrajnának is ehhez kellene igazodnia, és csak hivatásos katonai és rendvédelmi állományt kellene fenntartania. A munkaképes férfiak behívása további károkat okoz az amúgy is csődközelbe került gazdaságnak. Szövetségünk továbbra is kiáll az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett. Meggyőződésünk, hogy a katonai hatóságok a mobilizáció során is kötelesek betartani az ország Alkotmányát és törvényeit.