Kárpátalja, 2015. július-december (15. évfolyam, 27-53. szám)

2015-07-03 / 27. szám

Ungváron tárgyalt dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter A kárpátaljai magyarság jogi helyzete volt terítéken Június 25-én kísére­tével kétnapos munka­látogatásra Kárpátaljára érkezett dr. Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere, aki a kárpátaljai magyar­ság jogi helyzetéről és a meglévő jogszabályok érvényesüléséről tájé­kozódott megyénkben. Csütörtökön a miniszter a KMKSZ Elnökségével folytatott megbeszélést, majd hivatalában fogadta Vaszil Hubai kormányzó és Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Ta­nács elnöke. A KMKSZ vezetőivel folytatott megbeszélést kö­vetően dr. Trócsányi László a Szövetség ungvári székhá­za előtt a sajtónak elmondta: „A KMKSZ vezetőivel átte­kintettük az itt élő magya­rok alkotmányjogi helyzetét, különös tekintettel az okta­tásügyre. Összehasonlításban is áttekintettük a kárpátaljai magyarság és a többi határon túli magyar közösség helyze­tét, külön érintve a délvidéki magyarság autonómiájával kapcsolatos kérdéseket. Szóba került az is, miként lehetne felvetni nemzetközi színtéren, hogy az Ukrajnában egyéb­ként meglévő jogszabályokat a gyakorlatban is alkalmazni kell. Tárgyalópartnereimnek sokszor az az érzésük, hogy a jogszabályok megvannak, ugyanakkor azok gyakorlatban történő alkalmazása nagyon sok problémát vet föl.” Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy beszéltek a KMKSZ vezetőivel az Ukraj­nában tervezett közigazgatási decentralizáció kérdéséről, a községek egyesítésével kap­csolatos problematikákról. Elmondta, hogy számos olyan terület van, ahol Magyaror­szág elsősorban szakmai se­gítséget tud nyújtani a kárpát­aljai magyarságnak a tervezett reformokkal kapcsolatban, illetve arról is egyeztettek, hogy szükséges esetben az Igazságügyi Minisztérium ho­gyan segíthetné a KMKSZ-t nemzetközi jogi fórumokon. Trócsányi Lászlót fo­gadta az ungvári megyehá­zán Vaszil Hubai, Kárpátalja kormányzója és Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Me­gyei Tanács elnöke. A megbe­szélésen részt vett Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője, Volodimir Jankó megyei ügyész és Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nem­zeti Egyetem (NNE) rektora, valamint az egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Termé­szettudományi Karának és jogi karának dékánjai. A másfél órás megbeszé­lést követő sajtótájékoztatón Magyarország igazságügyi minisztere elmondta: Abban egyetértettek vendéglátóival, hogy ma Kárpátalján az a legfontosabb, hogy béke és stabilitás legyen. „Arról bizto­sítottam tárgyalópartnereimet, hogy Magyarország mindent megtesz ennek érdekében, és minden segítséget megad ah­hoz, hogy Kárpátalján kiala­kuljon egy európai struktúra, amelyben a gyakorlatban is működnek a jogszabályok.” A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány hajlandó tenni annak érdekében, hogy a kárpátaljaiak szülőföldjükön maradhassanak, erre pedig az egyik legkézenfekvőbb lehető­ség a határtérség közös fejlesz­tése. Elmondta továbbá, hogy felmerült a tárgyalások során a bírák és ügyvédek képzésének terén történő együttműködés lehetősége. Trócsányi László elmondta: „Nagyon fontos­nak tartjuk, hogy legyenek magyarul tudó jogászok. Az ungvári egyetem jogi karán vannak magyar oktatók, ahol részképzéseket tudnánk ma­gyar nyelven biztosítani. Eh­hez természetesen Magyar­­országnak is támogatást kell nyújtania. Ugyanakkor uk­rán részről minden nyitottság megvan - úgy vettük észre.” Hangsúlyozta továbbá, hogy felajánlotta Kárpátalja me­gye vezetőinek az Igazság­ügyi Minisztérium segítségét a közigazgatási és strukturális reformok megvalósításához. Vaszil Hubai kormányzó a sajtónak elmondta, hogy tá­jékoztatta Trócsányi Lászlót a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről, köszönetet mon­dott neki azért, hogy a ma­gyarországi befektetők nem számolták fel tevékenységüket Kárpátalján, és a válság ellené­re a megyében maradtak. Mint kifejtette, kérte az igazságügyi tárca vezetőjét, hogy segítse elő az együttműködés szoro­sabbra fűzését a magyarorszá­gi és a kárpátaljai rendőrség, ügyészség, valamint igazság­ügyi szervek között. Kiemelte, szeretné, ha Magyarország közbenjárna, hogy a kishatár­­forgalmi övezet Kárpátalján a jelenlegi 50 kilométerről 100 kilométerre bővüljön. Brenzovics László a láto­gatás kapcsán kifejtette: „Mi­niszter úrnak a látogatása külö­nösen fontos ebben a helyzet­ben, először is bizonyítja, hogy a magyar kormány odafigyel a kárpátaljai magyarságra, Kár­pátaljára. Illetve Ukrajnának egyik legfontosabb problémája az, hogy gondok vannak a jog­­államiság megteremtésével, ez hátráltatja leginkább az euró­pai integrációt. A miniszter úr tárgyalása során hangoztatta, hogy Magyarország minden segítséget meg kíván adni Uk­rajnának abban, hogy minél előbb integrálódjon Európába jogi téren is. Számunkra na­gyon fontos a kisebbségi jogok betartása. Egyébként aligha képzelhető el, hogy Ukrajna úgy csatlakozhat Európához, hogy ne legyen demokrati­kus jogállam, ahol tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat. Ennek elérésében nagy segít­séget nyújthat Magyarország és a magyar Igazságügyi Mi­nisztérium.” Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora elmondta: „Köztudott, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetemnek van diákcse­reprogramja magyarországi egyetemekkel. Az egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karán közel háromszáz diák tanul anyanyelvén. Trócsányi mi­niszter úr korábban a Szegedi Tudományegyetem jogi ka­rának professzora volt, aki­nek segítségével más szintre szeretnénk emelni az ungvári jogi kar magyarországi partne­rekkel történő együttműködé­sét.” Az ungvári egyetem rek­tora elmondta továbbá, hogy konkrétan tervezik az egyetem oktatóinak és diákjainak az európai jog területén történő továbbképzését a magyaror­szági partnerek segítségével, ez a terület különösen aktu­ális ma Ukrajnában. Fontos kérdés a két ország akadémiái közötti mobilitás elősegítése. Felmerült közös konferenciák megszervezésének a lehetősé­ge is. A megbeszélés fényében Volodimir Szmolanka rektor kijelentette: „Hiszek abban, hogy az oktatás terén a két ország közötti együttműködés intenzívebb lesz a jövőben.” Trócsányi László mun­kavacsorán találkozott a kár­pátaljai történelmi egyházak vezetőivel, akiktől az egyhá­zak helyzetéről tájékozódott, majd munkalátogatása pénte­ken Beregszászban folytató­dott, ahol részt vett és beszédet mondott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró és diplomaátadó ünnepségén, végül a munkácsi várban megkoszorúzta Zrínyi Ilona szobrát. Radó Zsolt Mozgósítás: közel 1100 hadköteles behívását tervezik Kárpátalján Ezt Oleh Vinnickij, a megyei hadkiegészítő parancsnokság megbízott vezetője közölte múlt heti sajtótájékoztatóján, melyről a Karpatszkij Objektív számolt be. Az ezredes összegezte a mozgósítás előző, ötödik hullá­mának eredményeit, s ismertette a nemrég elkezdődött hatodik hullámra vonatkozó terveket. 44 százalékra „teljesítették” az ötödik hullámot ■■■■ „Ami az eredményeket illeti, a mozgósítás ötödik hullámának vég­rehajtása Kárpátalján elégtelen volt - hangsúlyozta Vinnickij. - A 44 szá­zalék egyike a legrosszabb mutatóknak Ukrajnában. Az ötödik hullámmal nálunk rosszabbul csak Csernyi­vej és Szurii megyék boldogultak.” Az ötödik mozgósítási hullám során a megye hadkiegészítő parancs­nokságai a 800 tervezett helyett mind­össze közel 400 hadkötelest vezé­nyeltek a csapatokhoz és irányítottak katonai szolgálatra. A hadkötelesek kiértesítésére, behívására és a katonai egységekhez való eljuttatásukra irányuló feladatok hiányos végrehajtásának okai.­­ A behívás alól kibújók nagy szá­­ma.(A Kárpátaljai Megyei Hadkiegé­szítő parancsnokság adatai szerint több mint kilencezer hadköteles körözését kezdeményezték a belügyi szervek­nél. A férfiak a behívók átvétele alól kibújva igyekeznek elkerülni a katonai szolgálatot. A hadkötelesek jelentős része nem tartózkodik a lakóhelyén.)­­ A hadkötelesek gyakori egészség­­ügyi alkalmatlansága a katonai szolgá­latra az orvosi vélemény alapján. (1200 személy jelent meg a katonai orvosi bizottságok előtt, közülük ötszázat nyil­vánítottak szolgálatra alkalmasnak.) Miként zajlik majd a hatodik hullám? A hatodik hullám során Kárpátalja megye területéről a fegyveres erők­höz és a többi fegyveres testülethez közel 1100 hadköteles mozgósítását irányozták elő, köztük 100 tisztét. A feladatot arányosan osztották el a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnok­ságok között. A Védelmi Minisztérium tájé­koztatása szerint a hatodik hullám arányosan érinti majd azokat a hadkö­teleseket, akiknek van már tapasztala­tuk a katonai szolgálat terén, valamint azokat, akik korábban még nem teljesí­tettek szolgálatot, de hadköteleseknek minősülnek. A mozgósítás hatodik hulláma feltételesen három szakaszra osztható: -június 19—július 8.: kiértesítés, gyülekezés és kivizsgálás a katonai orvosi bizottságok előtt; -július 9-18.: a hadkötelesek zö­mét a kiképzőközpontokba irányítják; -július 19-augusztus 17.: a hato­dik mozgósítási hullám során behívott hadkötelesek felkészítése a kiképző­­központokban. Oleh Vinnickij szavai szerint vala­mennyi hadkötelest a kiképzőközpon­tokba hívják be, ahol a képesítésüknek megfelelő kiképzésben vesznek részt, csak ezután vezénylik őket a katonai egységekhez, ahonnan az egységszintű gyakorlatozást követően indulnak a terrorellenes művelet (ATO) öveze­tébe. Ami a területvédelmi teendőket, azaz a fontos objektumok őrzését és védelmét illeti a megyében, a feladat készenlétben állni 20 védelmi osztag (egyenként 278 fő), 10 ővszázad (160 fő mindegyik), és egy lövészzászlóalj (közel 500 fő) megalakítására. A behívókat otthon és a mun­kahelyen fogják kézbesíteni Ami a behívók kézbesítését illeti a mozgósítás hatodik hulláma során, a kiértesítés csak a hadkötelesek la­kó- és munkahelyén történik majd. Vinnickij ugyanakkor megjegyezte, hogy a folyamatba be fogják vonni a helyhatósági és a belügyi szervek képviselőit, a falusi tanácselnököket, a vállalatvezetőket stb. (Karpatszkij Objektív/Kárpátalja) Nyilatkozat: A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége tiltakozik a megyei hadkiegészítő parancsnok­ság megbízott vezetőjének azon kijelentése ellen, mely szerint az újabb mobilizáció alatt a korábban katonai szolgálatot nem teljesített hadköteleseket is be kívánnak vonni az ATO-hadműveletbe. Meggyő­ződésünk, hogy a hadkiegészítő parancsnokság által tervezett negy­vennapos kiképzés nem tenné alkal­massá harci műveletek végzésére a korábban katonai szolgálatot nem teljesített civil hadköteleseket, illet­ve felhívjuk az illetékesek figyelmét arra is, hogy az ukrán vezetés koráb­ban ígéretet tett arra, hogy kizárólag a korábban szolgálatot teljesített ál­lományt vezénylik a harci övezetbe. A modern európai gyakorlat egyébként már nem ismeri a soro­zott hadsereg fogalmát, úgy véljük, hogy Ukrajnának is ehhez kellene igazodnia, és csak hivatásos katonai és rendvédelmi állományt kellene fenntartania. A munkaképes férfiak behívása további károkat okoz az amúgy is csődközelbe került gaz­daságnak. Szövetségünk továbbra is kiáll az ukrajnai konfliktus békés ren­dezése mellett. Meggyőződésünk, hogy a katonai hatóságok a mobili­záció során is kötelesek betartani az ország Alkotmányát és törvényeit.

Next