Kárpátalja, 2016. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2016-06-30 / 26. szám

ifjj) Kárpátalja­­ ______________________2016. június 30.______________________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt időközi parlamenti választások: hét körzetben 376 induló A Központi Választási Bizottság (CVK) befejezte a július 17-i időközi parlamenti választásokon indulni kívánó jelöltek bejegyzé­sét - tájékoztatta az UNIAN hírügynökséget a CVK titkárságának médiakapcsolatokért felelős osztálya. Az UNIAN emlékeztet, hogy hét egyéni választókerületben rendeznek időközi parlamenti választásokat: a 23. számúban (Voliny megye), a 27. számúban (Dnyipropetrovszk megye), a 85. számúban (Ivano-Frankivszk megye), a 114. számúban (Luhanszk megye), a 151. számúban (Poltava megye) a 183. számúban (Herszon megye), valamint a 206. számúban (Csernyihiv megye). A hét választókerületben összesen 376 képviselőjelöltet regiszt­ráltak, ezen belül a 23. számúban 19-et, a 27. számúban 61-et, a 85. számúban 37-et, a 114. számúban 107-et, a 151. számúban 47-et, a 183. számúban 30-at és a 206. számúban 75-öt. Az ukránok megosztottak az Oroszországhoz való viszonyulásukban mammmmmmmmmmmmmmm Az ukránok kis eltéréssel két egyenlő részre oszlanak az Orosz­országhoz való viszonyukat tekintve - írja a Kijevi Nemzetközi Szo­ciológiai Intézet (KMISZ) kutatását ismertető Ukraji­nszka Pravda A KMISZ májusi felmérése szerint az ukránok két majdnem egyenlő részre oszlanak az Oroszországról alkotott véleményük alapján: gyakorlatilag ugyanannyian vannak, akik jól viszonyulnak Oroszországhoz (42 %), mint azok, akik rosszul (43 %), a különb­ség statisztikailag nem szignifikáns. Pozitívan viszonyul az oroszokhoz az ukrajnaiak 67 %-a, míg Oroszország kormányához a 8 %-uk. Rozenko: Ukrajna és az IMF a nyugdíjkorhatár emelése miatt nem állapodott még meg ■■■■■ Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) máig nem állapo­dott meg az együttműködésről aláírandó memorandum végleges szövegéről, miután a kormány és az Alap szakértői folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kikerüljön a szövegből az ukránok nyugdíjkorhatárának emelésére vonatkozó szigorú kötelezettségvállalás. A kabinet meg kívánja győzni az IMF-et ennek a követelésnek a célszerűtlenségéről - közölte múlt szerdán Pavel Rozenko szociálpolitikáért felelős kormányfőhelyettes, akit a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata idéz. „A kérdés napirenden van (a nyugdíjkorhatár emeléséé - a szerk.), de a memorandum pillanatnyilag nem tartalmazza. A tárgya­lások még folynak és nincs végleges szöveg, de sikerült kompromisz­­szumos megoldást elérni, hogy bizonyos kérdéseket ne kapcsoljanak szigorúan a nyugdíjkorhatár emeléséhez” - jelezte Rozenko. Korábban a szociálpolitikai tárcánál közölték, hogy a nyug­díjalap hiánya az előző évihez képest 65 milliárd hrivnyával 145 milliárd hrivnyára nőtt - emlékeztet a DT. A portál felidézte azt is, hogy az IMF véleménye szerint a nyugdíjrendszer tőkefedezeti szintjére való áttérés megköveteli a szolidaritási elven alapuló nyugdíjrendszer reformját, és az Alap ragaszkodik a nyugdíjkorhatár emeléséhez. A megújított memorandum szövegének véglegesítése a feltétele annak, hogy Ukrajna hozzájuthasson az IMF, az ország fő hitelezője által tavaly Kijev rendelkezésére bocsátott hitelkeret következő részletéhez. Több mint 250 vezető vámtisztviselőt bocsátottak el Az elmúlt kilenc hónap során több mint 250 vezetőt bocsátott el a vámhivatalokból visszaélés miatt az Állami Fiskális Szolgálat (DFSZ) - mondta el Roman Naszirov, a DFSZ vezetője a dt.ua-nak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertet. „Mára maximálisan eltávolítottuk a vámhivatalokból a sémá­kat” - közölte a DFSZ vezetője. Szavai szerint a korrupció felszámolása a „napi munkánk”, de a valóság az, hogy „természetesen előfordulnak még, sajnos, korrupciós esetek”. „Igen, sajnos továbbra is tapasztalunk még visszaéléseket és korrupciós eseteket, de igyekszünk nagyon gyorsan véget vetni ezeknek... Ez egy szomorú statisztika, de az idei év eleje óta a DFSZ belbiztonsági egységei már közel 60 ügyet továbbítottak a bíróságok­ra” - közölte, bejelentve, hogy a hivatalnál tömeges létszámleépítésre kerül sor: 56 ezer munkatársukból mindössze 42 ezren maradnak. Az ukrán nyelv- és irodalomtesztet írók 90 szá­zaléka megbízik a ZNO rendszerében mmbbbh Az ukrán nyelvből és irodalomból külső független értékelésen (ZNO) részt vettek 90 százaléka bízik a ZNO rendszerében - derül ki a tesztírók körében végzett felmérésből. Az Iljko Kucseriv De­mokratikus Kezdeményezések Alap kutatásának eredményeit Irina Bekeskina, az intézet igazgatója ismertette az UNIAN hírügynökség által rendezett sajtótájékoztatón. „A megkérdezett résztvevők abszolút többsége (96 %) elége­dett a tesztek minőségével. Ez nagyon fontos, mivel meglehetősen gyakran - különösen, miután megkapták az első rossz jegyeket - romlik a tesztek minőségének megítélése. A 99 %-uk elégedett a tesztközpontok személyzetének munkájával. Nagyon fontos, hogy a tesztírók 90 százaléka megbízik a ZNO rendszerében. Csupán 6 % nem bízik benne” - mondta el az igazgató. A tesztírók mindössze 14 százaléka válaszolt helyesen arra a kérdésre, hogy hány pontot kellett szerezni a teszttel a ZNO leadá­sához (100-at). Ugyanakkor a megkérdezettek abszolút többsége (61 %) meg volt róla győződve, hogy 124 pontot kell elérni, mennyi volt az alsó ponthatár 2014-ig), 25 % pedig egyáltalán nem tudott válaszolni a kérdésre. A megkérdezett ukrajnai iskolások és végzősök abszolút több­sége (72 %) úgy tartja, hogy az iskolában megszerezhető tudás elégséges a ZNO leadásához. Viszont a ZNO-n részt vettek 22 %-a szerint az iskolában megszerzett ismeretek nem elégségesek a ZNO leadásához, további 7 % pedig azt mondta, az iskolában kapott tudás egyáltalán nem elegendő, még a minimális pontszám eléréséhez sem. A megkérdezettek 36 %-a jelezte, hogy a tesztírásra készülve magántanár szolgáltatásait vette igénybe. Összeállította: zzz Ülésezett a Beregszászi Járási Tanács Segíteni akarják az egészségügyi dolgozókat Június 22-re összehívott ülé­sén 19 kérdést tűzött napirendre a Beregszászi Járási Tanács. Ezúttal a 34-ből 29 képviselő vett részt a tanács munkájában. A képviselők döntöttek többek között arról, hogy teljes egé­szében átadnak eddig részben vagy egészében járási tulajdonú ingatlanokat a helyi tanácsok tulajdonába, hogy azok hozzá tudjanak jutni fejlesztési forrá­sokhoz óvodáik, kultúrházaik fejlesztéséhez. Megvitatták az elektromosáram-ellátó hálózat idei fejlesztési tervét. A Bereg­szászi Járási Tanács Sin József elnök javaslatára elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben arra kéri Ukrajna Legfelső Tanácsát, hogy adják a községi tanácsok hatáskörébe a határukban lévő összes földet, hogy kevesebb legyen a visszaélés. Ugyancsak nyilatkozatban kérték a dédai aszfaltgyártó üzem újraindítá­sát. Egy, a Beregszászi Városi Tanáccsal közös, értékesítésre szánt ingatlan tulajdonjogát tel­jes egészében átadták a képvise­lők a városnak, azzal a feltétellel, hogy amennyiben sikerül eladni, az abból származó bevételt teljes egészében az egészségvéde­lemre költsék majd. A járási tanács elfogadott egy programot, melynek keretében különböző kedvezményekkel igyekeznek majd segíteni az egészségügyi dolgozókat, hogy kevesebben hagyják el a pályát, ugyanis jelenleg közel hatvan betöltetlen állás van a Beregszászi Járási Kórházban. dózsa Ukrajnai nacionalisták provokációja a magyarok ellen A napokban valótlansá­gokkal tűzdelt Facebook-be­­jegyzést tett közzé a kárpát­aljai helyzetről Szemen Sze­­mencsenko, a Szamopolics párt parlamenti képviselője, a Donbász önkéntes zászlóalj egykori parancsnoka. A ma­gyarokat nyíltan szeparatiz­mussal vádoló írás különleges­ségét az adja, hogy szerzője a Legfelső Tanács nemzetbizton­sági és védelmi bizottságának első elnökhelyettese. Szemencsenko meglehető­sen terjedelmes írását Kárpátalja szépségének ecsetelésével vezeti be, de mindjárt fel is teszi a kér­dést: „A mi Svájcunk marad-e Kárpátalja néhány év múlva?” A szónoki kérdés megvála­szolását a politikus azzal kezdi, hogy felemlegeti azt a gazdasági támogatást, amelyben a kár­pátaljai magyarság részesül az anyaországtól. „A megye területei Magyar­­országgal határosak. A magyar kormány programot dolgozott ki a vállalkozások ösztönzésére ezeken a területeken. Érthető, hogy a sajátjaiknak­ 150 millió euró. Mit ad Ukrajna?...” A honatya említést tesz arról is - ami számunkra természetes -, hogy a Magyarországgal ha­táros területeken az ukrán zászló mellett ott függ a magyar lobogó a közigazgatási épületeken. A folytatásban a szerző igen­csak elrugaszkodik a valóság talajától. „Minden helyi közigazgatá­si egységben megszervezték az önvédelmet. Engedélyt kaptak a fegyvertartásra. A parancsno­kokat Magyarországon képezték ki. Ugyanonnan jön a pénzügyi támogatás is” - írja. „A régióba látogató magyar nagykövet mindjárt két dologról érdeklődik: az oktatásról és a kultúráról. Természetesen nem az ukránról. Sok helyi iskolában már nem egészen ukrán a meg­ítélése a világban zajló esemé­nyeknek. Enyhén szólva” - teszi hozzá Szemencsenko. Kifejti, a nacionalista ma­gyar pártok megbízottai nem­egyszer kijelentették, hogy hatalomra kerülésük esetén „je­lentősen felgyorsul” a „magyar Kárpátalja” „integrációja”. „Az úgynevezett DNR ol­dalán harcoló, volt kárpátaljai­akból és a határ menti területek lakóiból álló Szent István zász­lóalj már rég nem egzotikum a helyiek számára. A Kárpátalja Ukrajnától való elszakításának eszméjét támogatók közül so­kan finanszírozzák jelenleg ezt a zászlóaljat. Senki nem tépi le ezért a fejüket” - állítja a kép­viselő, aki - miként korábban - ezúttal sem árulja el, honnan szerzi információit. A szerző hangsúlyozza, hogy jó néhány geopolitikai szereplő létrehozta Kárpátalján a maga szervezetét, s példaként ruszin, illetve oroszbarát szerve­zetek nevét említi meg. „Hogy milyen egyszerű megingatni a helyzetet, azt nem csupán a »munkácsi történet« mutatja, hanem a megyei tanács által viszonylag nemrég megho­zott határozat a »referendum­ról« - folytatja Szemencsenko. - Hogy is volt ez? 1991-ben a helyi népszavazáson a lakosság 78 %-a a különleges önrendel­kezésű terület státuszának meg­adására szavazott (Ukrajnán be­lül). 2016. április 5-én a megyei tanács úgy határozott, hogy a Legfelső Tanácshoz fordul »Uk­rajna Alkotmányának, módosí­tásáért«”. Jelenleg a helyzet az alacsony start állapotában van. A Donyec-medencei választásokra várnak.” „Mindezen körülmények Kárpátalját bármely szepara­tista forgatókönyv túszává és könnyű prédájává teszik. Hogy most-e vagy néhány év múlva­­ nincs jelentősége” - vonja le a következtetést a szerző néhány bekezdéssel lejjebb. Azután megtudhatjuk, mi­ként menthető meg a honatya szerint az ország egysége. „Ha nincs állam, a társa­dalom fog működni. Minden olyan, mint 2014-ben. Az egyet­len biztosítéknak a szeparatista forgatókönyv végrehajtásával szemben a kicsiny, de erősen strukturált hazafias szervezetek bizonyulhatnak, amelyek készek a határozott cselekvésre. Illetve pótlólagos visszatartó tényező a potenciális szeparatisták számá­ra, hogy tudatában vannak, senki nem fog kukoricázni velük.” A korábban a képviselő által alapított és vezetett Donbász önkéntes zászlóalj és „baráti szervezetei” már másfél évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot a kárpátaljai ukrán nacionalis­tákkal, a Karpatszka Sziccsel - derül ki a bejegyzésből. „Tagjai segítenek (az elem­zéshez szükséges információk gyűjtésében) az Ukrajna Legfel­ső Tanácsának nemzetbiztonsági és védelmi bizottságában dolgo­zó képviselőknek” - teszi hozzá a szerző. „Ukrajna számos megyéjé­nek hazafias szervezetei Voliny­­tól Luhanszk megyéig készek bármely pillanatban odautazni és támogatni a Karpatszka Szicset hazafias akciók lebonyolításá­ban, a korrupció és a szepara­tizmus elleni harcban” - hangsú­lyozza Facebook-bejegyzésében Szemen Szemencsenko. Az írást több országos és kárpátaljai weblap is átvette, ám csak elvétve fűztek hozzá kom­mentárt. Tudomásunk szerint országos szinten senki nem rea­gált arra a körülményre, hogy egy ismert politikus szeparatizmussal vádolt meg egy egész ukrajnai népcsoportot, illetve egy szom­szédos, hivatalosan barátinak tekintett országot. (ntk) Mikor lehetnek választások a Donyec-medencében? Immár Ukrajna nyugati partnereinek körében is ter­jed a vélemény, hogy nem lehet választásokat tartani a kelet-ukrajnai megszállt területeken mindaddig, amíg meg nem teremtik az ehhez nélkülözhetetlen biztonsági feltételeket. A hétfőn Berlinbe látogató Volodimir Hrojszman ukrán mi­niszterelnökkel folytatott meg­beszélést követően tartott közös sajtótájékoztatójukon Angela Merkel német kancellár egyér­telműen kijelentette: pillanatnyi­lag lehetetlen a választások meg­tartása a Donyec-medencében. „A választásokra objektív okokból nem kerülhet sor, egy­szerűen nem biztonságos a Do­­nyec-medence” - idézi a német politikust a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németor­szág továbbra is diplomáciai támogatást fog nyújtani Kijev­­nek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésének kérdésében. Volodimir Hrojszman kor­mányfő megerősítette, hogy je­lenleg nem adottak a feltételek a választások megtartásához Donyeck és Luhanszk megyék egyes régióiban (ORDLO), mi­után Oroszország nem tartja be a minszki megállapodásokat. , A­ választásokra akkor kell sort keríteni, amikor majd adott lesz az abszolút nyitottság, lehetősége nyí­lik az embereknek elmenni szavazni és választani” - tette hozzá A DT korábbi, meg nem erősített értesülései szerint idén tavasszal a Nyugat nyár végéig adott időt Kijevnek a megszállt területeken rendezendő helyha­tósági választások jogszabályi kereteinek kidolgozására, illet­ve a voksolás lebonyolítására. Ugyanakkor az ukrán külügy­minisztériumban jelezték, hogy Ukrajna kész rövid időn belül kidolgozni az ORDLO-ban tar­tandó választások jogszabályi kereteit, s még a nyár folyamán megtartani magukat a választá­sokat, melyek eredményeként nyár végéig legitim képviselői lehetnének Luhanszk és Do­nyeck megyéknek. A szakértők többsége ugyan­akkor egyetért abban, hogy az év végénél korábban lehetetlen demokratikus választásokat ren­dezni a térségben, de ennek is alapfeltétele a teljes tűzszünet megteremtése, és az EBESZ fel­fegyverzett rendőri missziójának a térségbe telepítése. Várhatóan mindezek a kérdések napirendre kerülnek a kelet-ukrajnai konf­liktus rendezésén munkálkodó „normandiai négyek” - Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország -vezetőinek kö­vetkező, július első napjaiban esedékes csúcstalálkozóján. (zn. ua/pravda.com.ua/unian.ua/hk)

Next