Kárpátalja, 2016. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
2016-06-30 / 26. szám
ifjj) Kárpátalja ______________________2016. június 30.______________________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt időközi parlamenti választások: hét körzetben 376 induló A Központi Választási Bizottság (CVK) befejezte a július 17-i időközi parlamenti választásokon indulni kívánó jelöltek bejegyzését - tájékoztatta az UNIAN hírügynökséget a CVK titkárságának médiakapcsolatokért felelős osztálya. Az UNIAN emlékeztet, hogy hét egyéni választókerületben rendeznek időközi parlamenti választásokat: a 23. számúban (Voliny megye), a 27. számúban (Dnyipropetrovszk megye), a 85. számúban (Ivano-Frankivszk megye), a 114. számúban (Luhanszk megye), a 151. számúban (Poltava megye) a 183. számúban (Herszon megye), valamint a 206. számúban (Csernyihiv megye). A hét választókerületben összesen 376 képviselőjelöltet regisztráltak, ezen belül a 23. számúban 19-et, a 27. számúban 61-et, a 85. számúban 37-et, a 114. számúban 107-et, a 151. számúban 47-et, a 183. számúban 30-at és a 206. számúban 75-öt. Az ukránok megosztottak az Oroszországhoz való viszonyulásukban mammmmmmmmmmmmmmm Az ukránok kis eltéréssel két egyenlő részre oszlanak az Oroszországhoz való viszonyukat tekintve - írja a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) kutatását ismertető Ukrajinszka Pravda A KMISZ májusi felmérése szerint az ukránok két majdnem egyenlő részre oszlanak az Oroszországról alkotott véleményük alapján: gyakorlatilag ugyanannyian vannak, akik jól viszonyulnak Oroszországhoz (42 %), mint azok, akik rosszul (43 %), a különbség statisztikailag nem szignifikáns. Pozitívan viszonyul az oroszokhoz az ukrajnaiak 67 %-a, míg Oroszország kormányához a 8 %-uk. Rozenko: Ukrajna és az IMF a nyugdíjkorhatár emelése miatt nem állapodott még meg ■■■■■ Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) máig nem állapodott meg az együttműködésről aláírandó memorandum végleges szövegéről, miután a kormány és az Alap szakértői folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kikerüljön a szövegből az ukránok nyugdíjkorhatárának emelésére vonatkozó szigorú kötelezettségvállalás. A kabinet meg kívánja győzni az IMF-et ennek a követelésnek a célszerűtlenségéről - közölte múlt szerdán Pavel Rozenko szociálpolitikáért felelős kormányfőhelyettes, akit a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata idéz. „A kérdés napirenden van (a nyugdíjkorhatár emeléséé - a szerk.), de a memorandum pillanatnyilag nem tartalmazza. A tárgyalások még folynak és nincs végleges szöveg, de sikerült kompromiszszumos megoldást elérni, hogy bizonyos kérdéseket ne kapcsoljanak szigorúan a nyugdíjkorhatár emeléséhez” - jelezte Rozenko. Korábban a szociálpolitikai tárcánál közölték, hogy a nyugdíjalap hiánya az előző évihez képest 65 milliárd hrivnyával 145 milliárd hrivnyára nőtt - emlékeztet a DT. A portál felidézte azt is, hogy az IMF véleménye szerint a nyugdíjrendszer tőkefedezeti szintjére való áttérés megköveteli a szolidaritási elven alapuló nyugdíjrendszer reformját, és az Alap ragaszkodik a nyugdíjkorhatár emeléséhez. A megújított memorandum szövegének véglegesítése a feltétele annak, hogy Ukrajna hozzájuthasson az IMF, az ország fő hitelezője által tavaly Kijev rendelkezésére bocsátott hitelkeret következő részletéhez. Több mint 250 vezető vámtisztviselőt bocsátottak el Az elmúlt kilenc hónap során több mint 250 vezetőt bocsátott el a vámhivatalokból visszaélés miatt az Állami Fiskális Szolgálat (DFSZ) - mondta el Roman Naszirov, a DFSZ vezetője a dt.ua-nak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertet. „Mára maximálisan eltávolítottuk a vámhivatalokból a sémákat” - közölte a DFSZ vezetője. Szavai szerint a korrupció felszámolása a „napi munkánk”, de a valóság az, hogy „természetesen előfordulnak még, sajnos, korrupciós esetek”. „Igen, sajnos továbbra is tapasztalunk még visszaéléseket és korrupciós eseteket, de igyekszünk nagyon gyorsan véget vetni ezeknek... Ez egy szomorú statisztika, de az idei év eleje óta a DFSZ belbiztonsági egységei már közel 60 ügyet továbbítottak a bíróságokra” - közölte, bejelentve, hogy a hivatalnál tömeges létszámleépítésre kerül sor: 56 ezer munkatársukból mindössze 42 ezren maradnak. Az ukrán nyelv- és irodalomtesztet írók 90 százaléka megbízik a ZNO rendszerében mmbbbh Az ukrán nyelvből és irodalomból külső független értékelésen (ZNO) részt vettek 90 százaléka bízik a ZNO rendszerében - derül ki a tesztírók körében végzett felmérésből. Az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap kutatásának eredményeit Irina Bekeskina, az intézet igazgatója ismertette az UNIAN hírügynökség által rendezett sajtótájékoztatón. „A megkérdezett résztvevők abszolút többsége (96 %) elégedett a tesztek minőségével. Ez nagyon fontos, mivel meglehetősen gyakran - különösen, miután megkapták az első rossz jegyeket - romlik a tesztek minőségének megítélése. A 99 %-uk elégedett a tesztközpontok személyzetének munkájával. Nagyon fontos, hogy a tesztírók 90 százaléka megbízik a ZNO rendszerében. Csupán 6 % nem bízik benne” - mondta el az igazgató. A tesztírók mindössze 14 százaléka válaszolt helyesen arra a kérdésre, hogy hány pontot kellett szerezni a teszttel a ZNO leadásához (100-at). Ugyanakkor a megkérdezettek abszolút többsége (61 %) meg volt róla győződve, hogy 124 pontot kell elérni, mennyi volt az alsó ponthatár 2014-ig), 25 % pedig egyáltalán nem tudott válaszolni a kérdésre. A megkérdezett ukrajnai iskolások és végzősök abszolút többsége (72 %) úgy tartja, hogy az iskolában megszerezhető tudás elégséges a ZNO leadásához. Viszont a ZNO-n részt vettek 22 %-a szerint az iskolában megszerzett ismeretek nem elégségesek a ZNO leadásához, további 7 % pedig azt mondta, az iskolában kapott tudás egyáltalán nem elegendő, még a minimális pontszám eléréséhez sem. A megkérdezettek 36 %-a jelezte, hogy a tesztírásra készülve magántanár szolgáltatásait vette igénybe. Összeállította: zzz Ülésezett a Beregszászi Járási Tanács Segíteni akarják az egészségügyi dolgozókat Június 22-re összehívott ülésén 19 kérdést tűzött napirendre a Beregszászi Járási Tanács. Ezúttal a 34-ből 29 képviselő vett részt a tanács munkájában. A képviselők döntöttek többek között arról, hogy teljes egészében átadnak eddig részben vagy egészében járási tulajdonú ingatlanokat a helyi tanácsok tulajdonába, hogy azok hozzá tudjanak jutni fejlesztési forrásokhoz óvodáik, kultúrházaik fejlesztéséhez. Megvitatták az elektromosáram-ellátó hálózat idei fejlesztési tervét. A Beregszászi Járási Tanács Sin József elnök javaslatára elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben arra kéri Ukrajna Legfelső Tanácsát, hogy adják a községi tanácsok hatáskörébe a határukban lévő összes földet, hogy kevesebb legyen a visszaélés. Ugyancsak nyilatkozatban kérték a dédai aszfaltgyártó üzem újraindítását. Egy, a Beregszászi Városi Tanáccsal közös, értékesítésre szánt ingatlan tulajdonjogát teljes egészében átadták a képviselők a városnak, azzal a feltétellel, hogy amennyiben sikerül eladni, az abból származó bevételt teljes egészében az egészségvédelemre költsék majd. A járási tanács elfogadott egy programot, melynek keretében különböző kedvezményekkel igyekeznek majd segíteni az egészségügyi dolgozókat, hogy kevesebben hagyják el a pályát, ugyanis jelenleg közel hatvan betöltetlen állás van a Beregszászi Járási Kórházban. dózsa Ukrajnai nacionalisták provokációja a magyarok ellen A napokban valótlanságokkal tűzdelt Facebook-bejegyzést tett közzé a kárpátaljai helyzetről Szemen Szemencsenko, a Szamopolics párt parlamenti képviselője, a Donbász önkéntes zászlóalj egykori parancsnoka. A magyarokat nyíltan szeparatizmussal vádoló írás különlegességét az adja, hogy szerzője a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának első elnökhelyettese. Szemencsenko meglehetősen terjedelmes írását Kárpátalja szépségének ecsetelésével vezeti be, de mindjárt fel is teszi a kérdést: „A mi Svájcunk marad-e Kárpátalja néhány év múlva?” A szónoki kérdés megválaszolását a politikus azzal kezdi, hogy felemlegeti azt a gazdasági támogatást, amelyben a kárpátaljai magyarság részesül az anyaországtól. „A megye területei Magyarországgal határosak. A magyar kormány programot dolgozott ki a vállalkozások ösztönzésére ezeken a területeken. Érthető, hogy a sajátjaiknak 150 millió euró. Mit ad Ukrajna?...” A honatya említést tesz arról is - ami számunkra természetes -, hogy a Magyarországgal határos területeken az ukrán zászló mellett ott függ a magyar lobogó a közigazgatási épületeken. A folytatásban a szerző igencsak elrugaszkodik a valóság talajától. „Minden helyi közigazgatási egységben megszervezték az önvédelmet. Engedélyt kaptak a fegyvertartásra. A parancsnokokat Magyarországon képezték ki. Ugyanonnan jön a pénzügyi támogatás is” - írja. „A régióba látogató magyar nagykövet mindjárt két dologról érdeklődik: az oktatásról és a kultúráról. Természetesen nem az ukránról. Sok helyi iskolában már nem egészen ukrán a megítélése a világban zajló eseményeknek. Enyhén szólva” - teszi hozzá Szemencsenko. Kifejti, a nacionalista magyar pártok megbízottai nemegyszer kijelentették, hogy hatalomra kerülésük esetén „jelentősen felgyorsul” a „magyar Kárpátalja” „integrációja”. „Az úgynevezett DNR oldalán harcoló, volt kárpátaljaiakból és a határ menti területek lakóiból álló Szent István zászlóalj már rég nem egzotikum a helyiek számára. A Kárpátalja Ukrajnától való elszakításának eszméjét támogatók közül sokan finanszírozzák jelenleg ezt a zászlóaljat. Senki nem tépi le ezért a fejüket” - állítja a képviselő, aki - miként korábban - ezúttal sem árulja el, honnan szerzi információit. A szerző hangsúlyozza, hogy jó néhány geopolitikai szereplő létrehozta Kárpátalján a maga szervezetét, s példaként ruszin, illetve oroszbarát szervezetek nevét említi meg. „Hogy milyen egyszerű megingatni a helyzetet, azt nem csupán a »munkácsi történet« mutatja, hanem a megyei tanács által viszonylag nemrég meghozott határozat a »referendumról« - folytatja Szemencsenko. - Hogy is volt ez? 1991-ben a helyi népszavazáson a lakosság 78 %-a a különleges önrendelkezésű terület státuszának megadására szavazott (Ukrajnán belül). 2016. április 5-én a megyei tanács úgy határozott, hogy a Legfelső Tanácshoz fordul »Ukrajna Alkotmányának, módosításáért«”. Jelenleg a helyzet az alacsony start állapotában van. A Donyec-medencei választásokra várnak.” „Mindezen körülmények Kárpátalját bármely szeparatista forgatókönyv túszává és könnyű prédájává teszik. Hogy most-e vagy néhány év múlva nincs jelentősége” - vonja le a következtetést a szerző néhány bekezdéssel lejjebb. Azután megtudhatjuk, miként menthető meg a honatya szerint az ország egysége. „Ha nincs állam, a társadalom fog működni. Minden olyan, mint 2014-ben. Az egyetlen biztosítéknak a szeparatista forgatókönyv végrehajtásával szemben a kicsiny, de erősen strukturált hazafias szervezetek bizonyulhatnak, amelyek készek a határozott cselekvésre. Illetve pótlólagos visszatartó tényező a potenciális szeparatisták számára, hogy tudatában vannak, senki nem fog kukoricázni velük.” A korábban a képviselő által alapított és vezetett Donbász önkéntes zászlóalj és „baráti szervezetei” már másfél évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot a kárpátaljai ukrán nacionalistákkal, a Karpatszka Sziccsel - derül ki a bejegyzésből. „Tagjai segítenek (az elemzéshez szükséges információk gyűjtésében) az Ukrajna Legfelső Tanácsának nemzetbiztonsági és védelmi bizottságában dolgozó képviselőknek” - teszi hozzá a szerző. „Ukrajna számos megyéjének hazafias szervezetei Volinytól Luhanszk megyéig készek bármely pillanatban odautazni és támogatni a Karpatszka Szicset hazafias akciók lebonyolításában, a korrupció és a szeparatizmus elleni harcban” - hangsúlyozza Facebook-bejegyzésében Szemen Szemencsenko. Az írást több országos és kárpátaljai weblap is átvette, ám csak elvétve fűztek hozzá kommentárt. Tudomásunk szerint országos szinten senki nem reagált arra a körülményre, hogy egy ismert politikus szeparatizmussal vádolt meg egy egész ukrajnai népcsoportot, illetve egy szomszédos, hivatalosan barátinak tekintett országot. (ntk) Mikor lehetnek választások a Donyec-medencében? Immár Ukrajna nyugati partnereinek körében is terjed a vélemény, hogy nem lehet választásokat tartani a kelet-ukrajnai megszállt területeken mindaddig, amíg meg nem teremtik az ehhez nélkülözhetetlen biztonsági feltételeket. A hétfőn Berlinbe látogató Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően tartott közös sajtótájékoztatójukon Angela Merkel német kancellár egyértelműen kijelentette: pillanatnyilag lehetetlen a választások megtartása a Donyec-medencében. „A választásokra objektív okokból nem kerülhet sor, egyszerűen nem biztonságos a Donyec-medence” - idézi a német politikust a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is diplomáciai támogatást fog nyújtani Kijevnek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésének kérdésében. Volodimir Hrojszman kormányfő megerősítette, hogy jelenleg nem adottak a feltételek a választások megtartásához Donyeck és Luhanszk megyék egyes régióiban (ORDLO), miután Oroszország nem tartja be a minszki megállapodásokat. , A választásokra akkor kell sort keríteni, amikor majd adott lesz az abszolút nyitottság, lehetősége nyílik az embereknek elmenni szavazni és választani” - tette hozzá A DT korábbi, meg nem erősített értesülései szerint idén tavasszal a Nyugat nyár végéig adott időt Kijevnek a megszállt területeken rendezendő helyhatósági választások jogszabályi kereteinek kidolgozására, illetve a voksolás lebonyolítására. Ugyanakkor az ukrán külügyminisztériumban jelezték, hogy Ukrajna kész rövid időn belül kidolgozni az ORDLO-ban tartandó választások jogszabályi kereteit, s még a nyár folyamán megtartani magukat a választásokat, melyek eredményeként nyár végéig legitim képviselői lehetnének Luhanszk és Donyeck megyéknek. A szakértők többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy az év végénél korábban lehetetlen demokratikus választásokat rendezni a térségben, de ennek is alapfeltétele a teljes tűzszünet megteremtése, és az EBESZ felfegyverzett rendőri missziójának a térségbe telepítése. Várhatóan mindezek a kérdések napirendre kerülnek a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésén munkálkodó „normandiai négyek” - Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország -vezetőinek következő, július első napjaiban esedékes csúcstalálkozóján. (zn. ua/pravda.com.ua/unian.ua/hk)