Kárpátalja, 2016. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

2016-07-07 / 27. szám

g Kárpátalja ___________________________2016. július 7.________________________ AKTUÁLIS XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem - Quo vadis, Ukrajna? Közös gondolkodás a kárpátaljai magyarság jövőjéről Június 30. és július 3. között huszonnegyedik al­kalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség és a Kisebb­ségekért - Pro Minoritate Alapítvány nyári szabad­­egyetemét, immár tizenötö­dik éve az ökörmezői járási Felsőszinevéren. A megnyitón Potápi Árpád János, Magyarország Miniszter­­elnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott a KMKSZ-nek és a Pro Minoritate Alapítványnak a szer­vezésért. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, megyei képviselő felidézte a korábbi szabadegyetemeken folyó munka eredményeit. Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapít­vány elnöke örömmel nyugtázta, hogy egyszerre több generáció is jelen van a táborban, akik közösen gondolkodnak a kárpátaljai ma­gyar közösség és az egész magyar nemzet életének és helyzetének jobbá tételén. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő az idei tábor elnevezését magyarázva - Quo vadis, Ukraj­na? ironikusan megjegyezte, hogy akár mindegyik tábor neve is lehetett volna az elmúlt 24 év alatt ez a félig latinul megfogalmazott kérdés: Hová tartasz, Ukrajna? Írásunkban röviden össze­foglaljuk a szabadegyetem három napján érintett fontosabb téma­köröket. Kárpátalja megsegítése Elsőként Potápi Árpád Já­nos a magyar nemzetpolitika szempontjából igyekezett meg­világítani a vidékünkre irányuló anyaországi támogatások elveit, a magyar kormány nemzetpo­litikai célkitűzéseit. Elmondta, hogy az államtitkárság a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatja célba támogatásainak nagy részét. A szülőföldön való boldogulást igyekeznek segíteni a nemrég bejelentett gazdaságfejlesztési programmal, a magyar szakképzés és a fiatal magyar vállalkozók éve programmal, továbbá a magyar oktatás támogatásával kapcsolatos programokkal. Ezentúl is marad az oktatási-nevelési támogatás, és maradnak, sőt kibővülnek a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetéskiegészítését megcélzó programok. Ki akar­nak választani 50 példaképet a sikeres külhoni magyar fiatalok közül, folytatódik a Petőfi Sándor­­program is, amelynek keretében jelenleg több mint tíz kárpátaljai magyar fiatal is eljutott a világ különböző részeire. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a 2015-ben létrejött „KMKSZ” Jótékonysági Alapít­vány elnöke részletesen beszámolt az alapítvány által kezelt támoga­tási rendszerekről. Pál Sándor, a Magyar Refor­mátus Szeretetszolgálat elnöke a segélyszervezet kárpátaljai segély­­programjairól beszélt. Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület fő­gondnoka, a diakóniai szolgálat vezetője részletesen bemutatta a református egyház által fenn­tartott líceumokat, valamint más szociális, segítő intézmények te­vékenységét. Bálint Gábor, a Magyar Öku­menikus Segélyszervezet nem­zetközi programvezetője hangsú­lyozták: ők Ukrajna más vidékein is igyekeznek segíteni, megyénk mellett különösen Kelet-Ukraj­­nában, a háborútól közvetlenül szenvedő lakosságnak. Az elmúlt évben több mint egymilliárd forint értékben segítettek Ukrajnában. Fehér Ferenc, a „Szent Már­ton Karitász” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány igaz­gatója a római katolikus egyház által fenntartott intézményekről, óvodákról, líceumról beszélt, majd szociális támogatási programjaikat ismertette. Gazdaságfejlesztési program Kárpátalján mm Grezsa István, Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormány­zati koordinációjáért felelős kor­mánybiztos ismertette a magyar állam és a KMKSZ közös, a kár­pátaljai vállalkozások fejlesztését és a kárpátaljai gazdaság élénkí­tését megcélzó Egán Ede-tervét. Emellett a magyarországi üzemek Kárpátaljára való telepítését is támogatja a magyar állam. A kor­mánybiztos előadásában kijelen­tette: minden érdemi, a magyar közösséget segítő ötletet támogat a magyar állam, így minden műkö­dőképes vállalkozás, fejlesztéssel kapcsolatos elképzelés nyerhet pályázatot. Brenzovics László elmondása szerint a terv kidolgozása roppant bonyolult folyamat, egyik nagy probléma a két ország jogi rend­szerének különbözősége. Ezért létrejött az Egán Ede Alapítvány, amelynek igazgatója Berki Mari­anna jogász. A pályázatok helyi szintű értékelését egy szakértői kuratórium végzi, amelynek tag­jai a KMKSZ képviselőin kívül a történelmi egyházak, valamint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség delegáltjai. A KMKSZ elnöke is hangsúlyozta, hogy ez egy gazdaságfejlesztési terv, amely azokat a vállalkozásokat támogat­ja, amelyek hasznot tudnak hozni a kárpátaljai közösségnek. Hozzátet­te: az Egán Ede-terv célja, hogy a kárpátaljai magyar termelők képe­sek legyenek akár egy áruházlánc­nak stabilan és rendszerszerűen szállítani egy adott terméket. Nemzetpolitikai kerek­asztal Horváth Ferenc, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közös­ség elnöke, Lendva alpolgármes­tere bemutatta a mintegy 10 000 főt számláló szlovéniai magyarság helyzetét. Szlovéniában nincs magyar politikai párt, viszont az országban élő magyar és olasz őshonos kisebbség számára egy példa értékű kisebbségi önkor­mányzati struktúrát hozott létre a szlovén állam, amely jelentős jog­körrel rendelkezik, és több magyar intézményt tart fenn. Szlovéniá­ban a kilencven fős parlamentben egy képviselői hely alanyi jogon biztosított a magyarok számára. Ám sajnos nincs magyar nyelvű közoktatás, csak kétnyelvű, nincs magyar egyház, és ez a pici közös­ség vallási tekintetben is három részre oszlik, római katolikusok, reformátusok és evangélikusok. Berényi József, a Magyar Kö­zösség Pártjának elnökségi tagja, korábbi elnöke a közel félmilliós felvidéki magyar közösség helyze­tét igyekezett bemutatni. A Felvi­déken jelentős a magyar közösség asszimilációja és elvándorlása. So­raikban megjelent egy - Berényi szóhasználatával - „szlovmagy” vegyes identitás, amely ráadásul legitimitást is nyert a Híd-Most vegyes párt létrejöttével. Toró T. Tibor, az Erdélyi Ma­gyar Néppárt alelnöke az erdélyi magyarság helyzetét, az előttük tornyosuló problémákat igyekezett bemutatni. Beszélt a velejéig kor­rupt román politikai rendszerről, és a jelenleg Romániában zajló, elképesztő méreteket öltött kor­rupció elleni küzdelemről. Brenzovics László a kárpátal­jai helyzetet ismertetve elmondta, hogy az önkormányzati választá­sokon a két magyar politikai párt összefogása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Sikerült fontos pozíciókat szereznünk a megyé­ben, a háború és a katasztrofális gazdasági helyzet miatt viszont felerősödött a kivándorlás. A ma­gyar kormány számos program­mal, jelentős anyagi támogatással sietett a kárpátaljai magyarok segítségére, amiért hálával tar­tozunk. Répás Zsuzsanna nemzetpo­litikai szakértő, a Magyar Művé­szeti Akadémia főosztályvezetője, a magyar nemzetpolitika korábbi irányítója összefoglalásként meg­fogalmazta: az identitás erőssége az, ami leginkább meghatározza a kisebbségben élő magyar közös­ségek helyzetét. Ezért a magyar nemzetpolitika célkeresztjében is az identitás erősítése áll, ami által megállíthatóvá válik a né­pességfogyás is. Minden környező országban meg kell találni azt az egymástól eltérő utat, amely ugyanahhoz a közös célhoz vezet. Oktatás határon innen éS\0­ mmmmmmmmmmm Elsőként Orosz Ildikó számolt be az Ukrajnában éppen aktuális oktatáspolitikai helyzetről. Mint azt elmondta, az „országreform” keretében létrejött közoktatási koncepciónak vannak a kárpátaljai magyarság számára előnyös és veszélyes pontjai is. Pozitívum, hogy biztosítaná a települések számára az óvodai és elemi szintű oktatást, a problémák egyike pedig a normatíva növelése, mely szerint általános iskola csak akkor mű­ködhet egy adott településen, ha van legalább 100 tanulója. Ezt az ukrán iskolák képesek teljesíteni, viszont egy-egy magyar iskola uk­rán tanulók nélkül nem, ezért erre alternatív megoldást kell találni. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsé­gének elnöke a felvidéki oktatás helyzetét részletezte. Elmondta, rendkívül kiéleződött helyzet ala­kult ki az úgynevezett, kdsiskolák” ügyében, ugyanis az osztályok indításánál a szlovák oktatásügyi törvény olyan minimumlétszámo­kat követel, amilyet egy kevés ta­nulóval rendelkező magyar iskola nem tud teljesíteni. Négy-öt éve folyamatosan csökken a beiskolázott gyermekek létszáma, és az egyik legnagyobb probléma a magyar óvodai cso­portok hiánya a kisközösségekben. Magyar-ukrán viszonya Németh Zsolt a Magyar Or­szággyűlés Külügyi Bizottságá­nak elnöke előadásában egyebek között kifejtette: Amikor ma a világban Ukrajnáról beszélnek, akkor azt mondják, hogy itt proxy (közvetett erőkkel vívott) hábo­rú zajlik, és tulajdonképpen az USA és Oroszország küzd Ukraj­náért. Lényegében azonban „itt egy nemzet születéséről van szó, aminek több stádiuma volt a XX. században, és felgyorsult a 2004- es narancsos forradalom, majd különösen a 2014-es, fegyveres konfliktusba átcsapó események után” - mondta, hozzátéve: az uk­ránok számára az a legfontosabb kérdés, hogy nemzetté válásukhoz Magyarország és a többi szomszéd hogyan viszonyul. A politikus sze­rint a magyar külpolitika az utóbbi időben szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt a kétoldalú kapcsolatokban. Hangsúlyozta, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezé­se a világpolitika egyik legfonto­sabb mai kérdése: „.. .mi Ukrajna jövőjét Közép-Európában látjuk, a közép-európai építkezésben. Magyarország számít Ukrajnára.” Németh Zsolt elismeréssel szólt a kárpátaljai magyarság megmaradásért folytatott küz­delméről a nehéz ukrajnai hely­zetben. Csodának nevezte azt, ahogyan kiépült a beregszászi ma­gyar főiskola, ahogy megtörtént a magyarigazolványok igénylése, ahogy a visszahonosítás folyik, és ahogyan a magyarok megerősítet­ték politikai érdekképviseletüket a tavalyi ukrajnai helyhatósági választásokon. Csutora Zsolt, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisz­tériumának keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára a magyar­ukrán kapcsolatok vonatkozásá­ban számos pozitív fejleményről számolt be az elmúlt két év diplo­máciai mosolyszünetét követően. Elmondta, hogy felpezsdültek a diplomáciai kapcsolatok, Klimkin ukrán külügyminiszter februárban Budapestre látogatott, azt követő­en megtekintette Magyarország Beregszászi Konzultusának a munkáját. Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője arról szá­molt be, hogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja az EP-ben mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy segítse Ukrajna európai integrációját, az Oroszországgal kialakult konfliktus rendezését és a vízumliberalizáció kérdését. Ugyanakkor meghatározó jelen­tőségű munkájukban a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. A munkájuk eredményeként sikerült például az EP EU-Ukrajna Parla­menti Társulási Bizottság 2015 őszi ülésének zárónyilatkozatába beletenni azt a pontot, amely értel­mében a választási reform végre­hajtásakor figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek szempontjait és érdekeit is. Keskeny Ernő, Magyaror­szág kijevi nagykövete jelentős eredménynek nevezte, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat si­került a magyar-orosz viszony romlása nélkül javítani. Kifejtet­te, a magyar diplomácia komoly erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében, a nagykö­vetség a fővároson kívül immár az ukrajnai régiókban is számos, gazdasági és kulturális jellegű rendezvényt szervez. Brenzovics László lehetet­len helyzetnek nevezte, hogy Ukrajnának két évig nem volt Magyarországon nagykövete, és minimális szintre csökkentek a két ország közötti magas szintű kapcsolatok. Szerinte változtatni kell az ukrán vezetés hozzáállásán, mert az elmúlt két évben semmi nem valósult meg a korábbi, eu­rópai integrációval kapcsolatos ígéreteiből, hiszen egyetlen új határátkelőhely vagy út nem épült Kárpátalján, máig nem jelölték ki a magyar autópálya határmetszés­pontját, nem épült meg a Bereg­szászt elkerülő út. Vjacseszlav Vojnarovszkij, az ukrán külügyminisztérium nyugat-ukrajnai kirendeltségé­nek vezetője köszönetet mondott Magyarországnak. Hangsúlyozta: az ukrán emberek hálásak Ma­gyarországnak a támogatásért, és a gyermekek, akik ott üdülnek, a jövőben hidat képezhetnek a két nép és ország között. Határ menti együttmű­ködés­wmmmmmmmmmm Az együttműködés lehetősé­geiről szólva Perényi Zsigmond, Magyarország Miniszterelnöksé­gének nemzetközi helyettes ál­lamtitkára elmondta, hogy a határ menti együttműködési alap egy kisebb, de fontos uniós alap, mert lehetőséget teremt arra, hogy a határ két oldalán valósítsanak meg belőle fejlesztéseket, amelyből a két ország együttműködésével fontos fejlesztések valósulhatnak meg Kárpátalján, így számos, rég­óta megoldandó feladat megoldása válhat lehetővé: közös árvízvé­delem, kárpátaljai szennyvíztisz­tító telepek felújítása, kulturális örökségek megmentése, vagy akár a közlekedés és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, hidak, kerékpárutak építése stb. Tilki Attila, a Kárpátaljával határos magyarországi terület or­szággyűlési képviselője, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke a határ menti területek konkrét együttműködéséről, az abban rejlő, még ki nem aknázott lehetőségekről beszélt. Majd a tervezett új határátkelőhelyekkel kapcsolatos elképzeléseket is­mertette. Kovács Sándor, a Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Közgyű­lés elnöke az idén létrehozott Tisza-ökorégió névre keresztelt együttműködést mutatta be a hallgatóságnak, amely a Tisza vízgyűjtő területén lévő megyei önkormányzatok határon átnyúló regionális együttműködését sze­retné megvalósítani. Célul tűzték ki a térség gazdasági felzárkózá­sának előmozdítását, a belföldi és a határon átnyúló közlekedési útvonalak korszerűsítését, a Tiszán való átkelési lehetőségek bőví­tését, továbbá az árvízvédelem­ben, a biztonságos és racionális vízkészlet-gazdálkodásban, az árapasztó tározók kialakításában és működtetésében, az élményt kínáló turisztikai attrakciók kiala­kításában. A Duna-stratégiához hasonlóan létre akarják hozni a Ti­­sza-stratégia fejlesztési és együtt­működési programot. Szabó István, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a Kisvárda Város Önkor­mányzata, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat és a Kárpátaljai Megyei Tanács által létrehozott Tisza Európai Területi Társulás céljáról elmondta, hogy határon átnyúló együttműködési programokat, infrastrukturális fejlesztési projekteket szeretné­nek megvalósítani az egymással szomszédos Szabolcs megyében és Kárpátalján. Volodimir Csubirko, a Tisza EU­ felügyelőbizottsági elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács koráb­bi elnöke elmondta: mivel Ukrajna az EU-integrációra törekszik, ezt a társulást Kijev is támogatja. Kár­pátalja szeretné megmutatni egész Ukrajnának, hogy milyen Európa, és azt reméli, hogy az ukránok Kárpátalja által jutnak majd be az Európai Unióba. Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy a Volodimir Csubirko és Brenzovics László által megkez­dett határon átnyúló együttműkö­dést a megye jelenlegi vezetése is folytatja, szeretnék az életkö­rülményeket javítani, a régiók közötti szakadékot áthidalni. A határ menti kapcsolatok fejlesz­tése katalizátora lehet Ukrajna EU-integrációjának is. A megyei tanácsban egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a megyének nagyobb önállóságra, több jog­körre van szüksége ahhoz, hogy fejlődhessen. Rossz döntésnek nevezte a kárpátaljai szabad gaz­dasági övezetek megszüntetését, és szükségesnek véli a befekte­tésekkel kapcsolatos törvények liberalizálását. Fontosnak tartanák, hogy a mostani kishatárforgalmi, 50 kilométeres övezetet kiterjesz­­szék egész Kárpátaljára. Radó Zsolt/Szaniszló Róbert

Next