Kárpátalja, 2018. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

2018-07-05 / 27. szám

m P y út % m Kárpátalja Ukrajnában történt Herascsenko: A romák elleni támadás szervezője a közösségi oldalakon kapott utasításokat hm A Lemberg (Lviv) melletti roma tábor elleni, egy halálos áldozattal és három sérülttel járó támadás szervezője a közösségi oldalakon keresztül kapott utasításokat, pénzt ajánlottak neki a hasonló támadásokért - jelentette ki Anton Herascsenko, a Narodnij front (Népi Front), a kisebbik kormánypárt parlamenti képviselője a 112 Ukrajina televízió műsorában, amelyet az UNIAN hírügynökség ismertet. „A cél nem egyszerűen a rémisztgetés, hanem a gyilkolás, a megnyomorítás volt. Ma nyugodtan kijelenthetem, hogy a szervező a közösségi oldalakon keresztül kapcsolatba lépett bizonyos sze­mélyekkel, akik pénzt ígértek neki e támadások megszervezéséért. Nem zárom ki, hogy ez az egész akció az orosz titkosszolgálatok tevékenysége nemzetiségi és faji ellentétek szítására Ukrajnában” - közölte a honatya. Az UNIAN emlékeztet, hogy múlt vasárnapra virradóra álar­cos fiatalok egy csoportja Lemberg külvárosában támadást hajtott végre egy roma tábor ellen, minek következtében egy 24 éves férfi életét vesztette, a tábor további három lakóját pedig szúrt sebekkel szállították kórházba. Az áldozat és a sérültek egyaránt kárpátaljai illetőségű cigányok voltak. Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma elítélte a politikai agitációt az iskolákban . Az oktatási minisztérium elítélte az oktatási intézményekben folytatott politikai agitációt és felszólította a megyei állami admi­nisztrációkat a szükséges intézkedések foganatosítására - derül ki a tárcának a megyei közigazgatási hivataloknak megküldött körleveléből, amelyet az UNIAN hírügynökség idéz. „A minisztérium elítéli bármilyen pártagitáció elhelyezését az oktatási intézményekben, a politikai akciók lebonyolítását és az oktatási folyamat résztvevőinek bevonását azokba. Kérjük, foganatosítsanak hathatós intézkedéseket megakadályozandó az oktatási intézményekben a pártagitációt, a politikai márkaépítés támogatását és az oktatási intézmények igénybevételét nyilvános fogadószobák kialakítására” - áll egyebek mellett a levélben. Korábban bírálatot váltott ki a közösségi oldalakon az egyik Csernyihiv megyei sportiskolában Oleh Ljasko parlamenti kép­viselőről és két tucat gyerekről készült felvétel. A képen látható gyerekek pólóján a politikus pártjának neve volt olvasható. A TSZN úgy tudja, a rendezvényt nem az iskola, hanem a „pártszegmens” szervezte. Ljasko más pártok képviselőivel együtt érkezett az intézménybe egy műfüves labdarúgópálya átadására. Az EFJ nemzeti cselekvési tervet sürget az ukrán újságírók védelmében |­ll[W1110­K­Tllinsmni,,,mMH,M,M, Az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) felszólította Ukrajna kormányát, fogadjon el nemzeti cselekvési tervet az újságírók védelmében - jelentette ki a Facebook közösségi oldalon Ricardo Gutiérrez, az EFJ főtitkára, akit az Ukrajinszka Pravda idéz A hír szerint Gutiérrez részt vett az EBESZ szakértőinek június 26-i kijevi konferenciáján. Rámutatva, hogy 2015 óta romlik a sajtószabadság helyzete Ukrajnában, Gutiérrez felszólította az ukrán kormányzatot, hogy kezdeményezze cselekvési terv kidolgozását az újságírók védel­mében valamennyi érdekelt fél bevonásával, beleértve az EFJ helyi szervezetét, a Nemzeti Újságíró Szövetséget (NSZZSU), valamint a Független Média­szakszervezetet (NMPU). A főtitkár emlékeztetett, hogy az Európa Tanács platformja az újságírás védelméért és az újságírók biztonságáért a sajtószabadság megsértésének 36 főbb esetéről adott hírt Ukrajnából az utóbbi időben, köztük két újságíró-gyilkosságról­­ hat esetről számoltak be 2015-ben, kilencről 2016-ban, 14-ről 2017-ben és nyolcról 2018 első félévében. Gutiérrez minden fogva tartott újságíró szabadon bocsátására szólított fel Ukrajna valamennyi régiójában: Sztanyiszlav Aszejevet a Donyec-medencében tartják fogva, Dmitro Vasziljevet és Jevhen Timonyint kilenc év szabadságvesztésre ítélték szeparatizmusért, Kirill Visinszkijt, a RIA Novosztyi újságíróját hazaárulással vádolják. A főtitkár szólt az újságírók megfélemlítésének eseteiről is Ukrajnában. Gutiérrez elítélte Arkagyij Babcsenko orosz újságíró gyilkos­ságának megrendezését. „Teljes átláthatóságot várunk az ukrán kormányzattól ezt a műveletet illetően. Még nem adtak magyarázatot arra, miért volt szükség a gyilkosság megrendezésére. Ugyanakkor látható, hogy Ukrajna erősen aláásta saját tekintélyét és az újságírókét is világszerte” - közölte. Még mindig sok a kanyarós beteg ■■■■■■■■■ Az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Központjának adatai szerint a 2018-as esztendő 25. hetében (június 19-26.) 1273- an betegedtek meg kanyaróban az országban, ezen belül 487 felnőtt és 786 gyermek - jelentette a Zakarpattya Online. A portál rámutat, hogy a vizsgált időszakban 10%-kal kevesebb volt az új eset, mint egy héttel korábban. Az év eleje óta Ukrajnában összesen 23 131 személy (9327 gyermek és 13 804 felnőtt) betegedett meg kanyaróban. A leg­többen Lemberg (Lviv, összesen 3845-en - 1174 gyermek és 2671 felnőtt), Kárpátalja (összesen 2712-en - 490 felnőtt és 2222 gyermek), Ivano-Frankivszk (2464-en - 704 felnőtt és 1760 gyer­mek), Odessza (1932-en­­ 924 felnőtt és 988 gyermek) megyékben betegedtek meg. Kijevben a betegek száma az év eleje óta 1649, köztük 1021 felnőtt és 628 gyermek. Az elmúlt héten újabb halálos áldozatot követelt a betegség, egy nyolcéves Mikolajiv megyei gyermek halt bele a kanyaró szövődményeibe. Az év eleje óta már 12-en haltak bele a kórba: nyolc gyermek és négy felnőtt. Összeállította: zzz AKTUÁLIS A Velencei Bizottság elnökével tárgyalt Brenzovics László Strasbourgban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség (KMKSZ) el­nöke múlt hét szerdán talál­kozott Gianni Buquicchió­­val, az Európa Tanács független alkotmányjo­gászokból álló tanácsadó szervének, a Velencei Bi­zottságnak az elnökével. A strasbourgi találkozón jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is. Az 1990-ben történt alapítá­sa óta a nemzetközileg elismert hagyományos európai alkot­mányjogi kérdésekkel foglalko­zó testület 2017 decemberében elfogadta és nyilvánosságra hozta a tavaly ősszel Ukrajna elnöke által aláírt új ukrán ok­tatási törvényre - különösen annak 7. cikkelyére, amely az oktatás nyelvére vonatkozik - tett javaslatait. A franciaországi találkozón Brenzovics László leszögezte, annak ellenére, hogy eleinte az ukrán fél mutatott jeleket arra, hogy a Bizottság ajánlásait a jövőben végre fog­ják hajtani, eredmények máig nincsenek e területen Mivel elő­­relépés nem történt, az oktatási törvény továbbra is napirenden szerepel helyi és nemzetközi színtereken egyaránt. Az elnök úr kérte Gianni Buquicchiót, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna az elvárásoknak eleget téve imple­mentálja a Bizottság elvárásait. Gianni Buquicchio elmondta, a Velencei Bizottság szerepet vál­lal az oktatási törvényhez fűződő ajánlások utókövetésében. A Magyarországot képvi­selő Németh Zsolt hangsúlyoz­ta: a magyar kormány többek között el szeretné érni, hogy az új oktatási törvény vitatott pontjainak hatályba lépésére öt évig ne kerüljön sor, valamint az ne vonatkozzon a magánis­kolákra. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, addig Magyarország blokkolni fogja Ukrajna minden nemzetközi törekvését, köztük az Európai Unióval és a NATO-val kap­csolatos lépéseket - ami azért is lényeges, mert közeleg a NATO-csúcs, ahol Magyaror­szág nem fogja tudni támogatni a NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megvalósulását. Báder Alexandra Tovább folyik a félretájékoztatás az ukrán sajtóban A jelek szerint Ukrajná­ban újabb szintre lépett a félretájékoztatás az ukrán­magyar viszonyról. Egyes sajtóorgánumok ezúttal azt kérik számon Magyarorszá­gon egy kiszivárgott buda­pesti külügyminisztériumi le­vél kapcsán, amit korábban maguk magyaráztak bele a két ország külügy- és okta­tási minisztereinek június 22. kárpátaljai találkozójába. Jellemző az ukrán média hozzáállására a kormányzattal láthatóan jó kapcsolatokat ápoló Jevropejszka Pravda (JP) írása, amely a témának szentelt össze­állítását azzal a legalábbis túlzó állítással indítja, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és kül­ügyminiszter a portálnak a június 22-i egyeztetés után adott interjú­jában kijelentette: Magyarország visszavonta vétóját, ami Ukrajná­nak a NATO-csúcstalálkozón való részvételét illeti, és nyilvánosan lemondott Az oktatásról c. törvény 7., a tanítás nyelvét szabályozó cikkelyének megsemmisítésére vonatkozó korábbi "kategorikus" követeléséről. Sőt, a JP szerint Szijjártó azt sem tartotta kizártnak, hogy Budapest támogatni fogja Ukrajna új (tagjelölti - a szerk.) státusát a csúcstalálkozón. Tovább olvasva az írást meg­tudhatjuk, hogy ezek után a portált meglepte a magyar Külügyminisz­tériumnak a június 22-i találkozót követően a NATO főtitkárának írt levele, amelyben állítólag ar­ról tájékoztatták az észak-atlanti szövetséget, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a NATO közelgő brüsszeli csúcstalálkozóján meg fogja akadályozni bármilyen do­kumentum elfogadását a NATO­­Ukrajna-Grúzia találkozó ered­ményeiről. Mintha Szijjártó Péter mindenről megfeledkezett volna, ami Kárpátalján elhangzott - álla­pítja meg tettetett sértődöttséggel a cikket jegyző Szerhij Szidorenko szerkesztő. „Nem ismert az oka ezeknek az éles manővereknek, hiszen nem volt oka az álláspont-változtatás­nak - írja a magyar lépés kapcsán. - Csak feltételezhetjük, hogy ez egy újabb kísérlet Washington „megzsarolására". Akárhogyan is, kétségtelen, hogy végeredmény­ben Orbán képes megvétózni a NATO határozatait, ismételten megmutatva Ukrajnának és az egész világnak, hogy a Magyar­­országgal kötött megállapodások néha túlságosan törékenyek ahhoz, hogy Budapestet komoly partner­ként lehessen kezelni.” A cikkíró még azt is felrója - ismételten - Magyarországnak, hogy június 26-án az Európai Unió egyedüli tagországaként nemmel szavazott az Unió által Ukrajnának a reformok folytatása fejében fel­ajánlott egymilliárd eurós hitelre. A portál hozzáteszi, Magyarország megkísérelte beiktatni a hitel fo­lyósításának feltételei közé a „ki­sebbségek jogainak megőrzését”, de „egyetlen támogatót sem talált az ilyen zsaroláshoz”. ,Budapesten szeretik ismétel­getni a »kés a hátba« Ukrajnától frázist, de a történelem azt mutatja, hogy ez a kifejezés sokkal inkább alkalmazható Orbán Ukrajnával kapcsolatos lépéseire. A magyar vezetés gyorsan veszít hiteléből mind Kijev, mind a többi szövetsé­ges ország szemében. Hovatovább még az elért megállapodásokat vagy Budapest ígéreteit is szkep­tikusan fogadják” - intézte el a szerző sommásan országa egyik szomszédját. Jegyezzük meg, hogy az uk­rán elektronikus média egy tekin­télyes hányada - köztük vezető kárpátaljai hírportálok is - a JP nyomán számolt be az ukrán-ma­gyar viszonyt visszavető újabb fejleményekről, azt sugallva a NATO-hoz címzett magyar levél, korábban pedig az EU-s hitel elleni magyar szavazat kapcsán, hogy egy magát barátinak mondó ország nem viselkedhet így Ukrajnával szemben. Pedig Szijjártó Péter az ung­vári járási Alsószlatinán megtar­tott június 22-i találkozót köve­tően egyértelműen fogalmazott Magyarország álláspontját, az ukrán-magyar viszony jövőjét illetően­ .Azzal együtt, hogy mi a jó ukrán-magyar kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, természete­sen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak.” Elmondta azt is a magyar kül­­ügyek irányítója, hogy örömmel nyugtázták Lilija Hrinevics mi­niszter bejelentését, amely szerint Ukrajna tiszteletben tartja és vég­rehajtja a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcso­latos állásfoglalását. Reményének adott hangot, az állásfoglalás alap­ján a kijevi kormány el tudja érni, hogy az ukrán parlament végre szavazza meg az oktatási törvény bevezetését megelőző átmeneti időszak meghosszabbításáról szó­ló jogszabályi Várják azt is, hogy a Velencei Bizottság által előírt másik rendelkezést - vagyis hogy a magániskolák kerüljenek ki az új oktatási törvény nyelvi rendel­kezéseinek hatálya alól - szintén végrehajtsák - tette hozzá. A magyar külgazdasági és külügyminiszter egyben üdvö­zölte Hrinovics bejelentését hogy júliusban újabb konzultációt tart a kárpátaljai magyarokkal az ok­tatási kerettörvényen belüli egyes jogszabályok formulázásáról. „Ezeknek az ígéreteknek mi örülünk, ugyanakkor az ígéretek­ről akkor derül ki, hogy mennyit érnek, amikor végrehajtják őket, ezért szurkolunk az ukrán kor­mánynak, hogy keresztül tudja vinni ezen elköteleződését az uk­rán parlamenten, és várakozással tekintünk a júliusi konzultáció elé, ahol nyilván ki fog derülni, hogy a mostani ígéretek milyen konkrét szabályozási formában fognak testet ölteni” - mondta. Ami Ukrajna és a NATO kapcsolatait illeti, Szijjártó Péter ugyancsak félreérthetetlenül be­szélt: ,A magyar kormány döntése egyértelmű, a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásáig nem tudjuk támogatni a NATO-Uk­­rajna bizottsági ülés összehívását, viszont (...) nincs kifogásunk azon javaslat ellen, hogy a NATO júli­usi csúcstalálkozóján Brüsszelben kerüljön sor egy fekete-tengeri biztonságról szóló ülésre, amely­re Ukrajna és Georgia elnökét is meghívják.” A fentiekből látható, hogy Szijjártó Péter kárpátaljai kijelen­tései semmilyen tekintetben nem mondanak ellent Magyarország NATO-hoz címzett levelének, amelyet a JP kifogásol. Ami pedig az ukrán média-felháborodást ille­ti, ugyancsak kilóg az a bizonyos lóláb, hiszen a legtöbb tudósítás már június 22-én azt emelte ki a kétoldalú ukrán-magyar egyezte­tés kapcsán, hogy Petro Prozsenko elnök mégiscsak ott lehet a brüsz­­szeli NATO-csúcson - még ha nem is egészen abban a formában, ahogy azt az ukrán fővárosban eredetileg szerették volna. Amikor tehát felhördülnek az újabb ma­gyar lépés miatt, valójában azért háborognak, mert nincs ínyükre a következetes, Ukrajna számára kedvezőtlen magyar álláspont Tegyük hozzá, Kijevet kez­dettől igen érzékenyen érinti, hogy Magyarország akadályozza legfel­ső szintű kapcsolatait a NATO-val, miközben Porosenko választási kampányának egyik meghatáro­zó témája előreláthatóan éppen Ukrajna euroatlanti integrációja lesz. Érthető ezek után, ha az ukrán fővárosban rossz néven veszik, hogy Magyarország nem hajlan­dó megszavazni egy jól hangzó, Ukrajnát támogató európai-ukrán nyilatkozatot. Ma már az is egyre nyilvánva­lóbb, Ukrajna úgy szeretne meg­szabadulni Magyarország vétójá­tól, hogy ezenközben semmilyen konkrét engedményt nem tesz a kárpátaljai magyarságnak az ok­tatás nyelvét érintő kérdésekben. Erre vall, hogy bár az alsószlatinai találkozó egy hónapon belül im­már a második tárgyalás volt a két ország külügyminisztere, illetve a kárpátaljai magyarság képviselői és az ukrán oktatási miniszter kö­zött, semmilyen konkrétum nem hangzott el az egyeztetés ered­ményeiről. Sőt, bizonyos jelekből ítélve még az is kétséges, hogy az ukrán kormány el tudja, vagy el akarja-e fogadtatni a saját, az oktatási törvény módosításával kapcsolatos korábbi vállalásait tartalmazó törvénytervezeteket a Legfelső Tanáccsal. Ezeket a problémákat a JP sem tagadja. A portál elismeri, hogy az oktatási törvény nyel­vi rendelkezéseinek bevezetését 2023-ig elhalasztó módosító indít­vány már a parlament napirendjén van (ami persze még távol áll az el­fogadásától - a szerk.), ami viszont a magániskoláknak a nyelvi ren­delkezések hatálya alóli kivonását illeti, kétséges, hogy a normát még a jövőre esedékes elnök-, illetve parlamenti választások kezdetéig be tudnák illeszteni a jogrendbe. A JP mindjárt le is vonja a tanulságot: „Ez viszont azt jelenti, hogy Ma­gyarország, ha úgy kívánja, még sokáig tudja zsarolni Ukrajnát a nyelvkérdéssel.” Sajnálatos módon se a Jev­ropejszka Pravda, se az ukrán sajtó zöme, se a kijevi kormányzat „nem emlékszik” már arra, hogy a két ország közötti bizalmat a ki­sebbségi anyanyelvi oktatás egész rendszerét veszélyeztető új ukrán oktatási törvény elfogadása ásta alá, amelyet Kijev a korábbi ígé­retekkel ellentétben, a kárpátaljai magyarsággal nem is konzultálva fogadott el tavaly szeptemberben. Magáért beszél az is, hogy az ukrán sajtót kezdettől alig érde­kelte, miként érintik a történtek a kárpátaljai magyarságot - amint az oktatási minisztériumot sem érdekelte, mit gondolunk, amíg „nemzetközi problémává” nem váltunk a számukra. Nem csoda, ha ezúttal Magyarország megvárja a NATO-beli vétó visszavonásá­val, amíg Ukrajna egyértelmű, visszavonhatatlan tettekkel tá­masztja alá szándékait azz

Next