Kárpátalja, 2019. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)

2019-05-23 / 20. szám

Felvételi hirdetés A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium felvételt hirdet a 2019/20-as tanévre az általános iskola 4. vagy 5. osztályt végzett diákjai számára a gimnázium első osztályába. A felvételi vizsgák időpontja: 2019. május 28., 8.00 (matema­tika), május 30., 8.00 (magyar nyelv) Konzultáció: 2019. május 27., 8.00 A részletekről bővebb információt kaphatnak gimnáziumunk e-mail-címén (bermagim@gmail.com). Kárpátalja 2019. május 23. AKTUÁLIS Brenzovics László: Reménykeltő az elnök beiktatási beszéde és találkozója Áder Jánossal Május 20-án iktatták be tisztségébe Volodimir Ze­­lenszkijt, Ukrajna április 21-én megválasztott új elnökét. A beiktatási ünnepséget követően az elnök találkozott Áder Jánossal, Magyarország köztársasági elnökével is, akivel a kárpátaljai magyarság gondjairól is szót ejtettek. A találkozóról és Zelenszkij beiktatásán mondott beszédéről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség elnöke nyilatkozott. , Az elnök beiktatási beszédét reménykeltő­nek értékelem, hiszen olyan dolgokról beszélt, amelyek az ország la­kosságának többségét érdeklik, elsősorban a béke ügyéről, amelyről elmondta, hogy legfőbb célja békét teremteni Ukrajnában, másrészt elmondta, hogy az olyan kérdéseket, amelyekkel megpróbálják az embereket egymással szembeállítani - mint például a nyelvi kérdés -, másként kellene kezelni” - mondta Brenzovics László, majd hozzátette: rendkívül fontosnak tartja, hogy Magyar­­ország egy újabb igen jelentős gesztust tett Ukrajna irányába, hiszen Magyarország az egyetlen olyan Ukrajnával szomszédos ország, amely elnöki szinten képviseltette magát a beiktatási ünnepségen. A KMKSZ elnöke elmondta, hogy Áder János Zelenszkijjel való tárgyalása előtt találkozott vele és Tóth Mihállyal, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökével, s tájékoztatták a köztársasági elnö­köt a kárpátaljai magyarság helyzetéről. A találkozón „egyetértettünk abban, hogy helyre kellene állítani a két ország közötti jó viszonyt, viszont nem úgy, hogy feladják a kárpátaljai magyarság jogait” - fűzte hozzá. A két ország elnökének találkozóját követően Áder János azt nyilatkozta, hogy nyugodt körülmények között kell megtárgyalni a vitás kérdéseket és megtalálni az olyan megoldást, amely helyreállítja a kárpátaljai magyarság jogait. Volodimir Zelenszkij beiktatását követően feloszlatta a parla­mentet, ami azt jelenti, hogy előrehozott választásokra kerül sor július közepén - mondta Brenzovics László. Több vezető is benyújtotta lemondását, amihez a KMKSZ elnöke azt fűzte hozzá, hogy csak az elkövetkezendő időszak mutatja meg, sikerül-e új vezetőket választani a kormány és az erőszakszervezetek élére. IA­ CIA Az Alkotmánybíróság menesztette elnökét Az Alkotmánybíróság bírái május 14-i ülésükön megsza­vazták Sztanyiszlav Sevcsuk elnök menesztését-jelentette az Ukrajinszka Pravda. A portál forrásai szerint a testület határozata végleges, és nem igényel utólagos megerősítést A bihus.info úgy tudja, a döntést 12 bíró szavazta meg a 18 tagú testületben. A határozat indoklása szerint Sevcsuknak komoly fegyelmi bűncse­lekmény elkövetését feladatainak súlyos és szisztematikus elhanyagolását rótták fel, „ami összeegyeztethetetlen az ukrán Alkotmánybíróság tárájá­nak jogállásával és feltárta, hogy nem felel meg a betöltött tisztségnek”. Az Interfax-Ukrajina úgy tudja, hogy az alkotmánybíróság még ugyanazon az ülésen megválasztotta a testület új elnökét a hatvanéves Natalija Saptala személyében. Az Ukrajna Alkotmánybíróságáról című törvény 33. cikkelye értelmében a testület elnökét három, az Alkotmány­­bíróság tagjait kilenc évre választják meg, és nem választhatók újra. Saptala 2010 szeptemberében tette le a hivatali esküt, vagyis mandátuma idén ősszel lejár - mutat rá az Interfax-Ukrajina az Alkotmánybíróság sajtószolgálata nyomán. Az Ukrajinszka Pravda felidézi, hogy Saptala tagja volt annak a bírói testületnek, amely annak idején megszavazta az úgynevezett Janu­­kovics-féle alkotmányreformot, mely bővítette az államf­ő hatásköreit. A portál emlékeztet arra is, hogy Volodimir Zelenszkij győzelmét követően az elnökválasztás második fordulójában olyan hírek kaptak szárnyra, melyek szerint Sztanyiszlav Sevcsuk idő előtti menesztésével meghiúsíthatják az új államfő beiktatását Április 24-én azonban az Alkot­mánybíróság bírái arról biztosítottak, hogy részükről nem lesz akadálya a beiktatásnak. Indoklásuk szerint az elnöknek nem egy konkrét személy, hanem az Alkotmánybíróság mindenkori elnöke előtt kell letennie a hivatali esküt. Sajtóértesülések szerint az alkotmánybírák egy része Sevcsuk tá­vozását Zelenszkijt támogató testvérének a testület vezetőjére gyakorolt esetleges befolyása miatt igyekezett elérni. Maga Sevcsuk a menesztését súlyos bűncselekménynek nevezte, szerinte alkotmányellenes puccsot hajtottak végre a testületben. Egyben jelezte, hogy a „puccs” kapkodva, az előírások megsértésével történt, amiért szándékában áll a bűnüldöző szervekhez fordulni. A Facebook közösségi oldalon közölte azt is, hogy „ennek a bűn­­cselekménynek kétségtelenül Porosenko a fő kedvezményezettje, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmát a főbb állami intézmények feletti ellenőrzés fenntartásával”. (Kárpátalja) Új elnöke van Ukrajnának Az ukrán politika megle­hetősen „lazán” várta az új elnök beiktatását, hiszen a Volodimir Zelenszkij meg­választása, április 21. óta eltelt majd egy hónap során úgy tűnhetett, különösen az országtól és annak népétől magát teljesen függetlenítő parlament számára, hogy nagyon is jól kordában tud­ják tartani a komikusból lett politikust. Aztán az államfő letette a hivatali esküt és olyan beszédet mondott, amelytől néhány ellenfelé­nek a szó szoros értelmé­ben leesett az álla. Az eskütétel ■■■■■■■ Volodimir Zelenszkij gya­log érkezett a beiktatás hely­színére, a Legfelső Tanács épületébe a közeli Marijinszkij parkból, ahol előzőleg találko­zott híveivel. Az ülésteremben a parlamenti képviselőkön kívül jelen voltak Ukrajna korábbi el­nökei - Leonyid Kravcsuk, Le­­onyid Kucsma, Viktor Juscsen­­ko, Petro Porosenko -, a volt parlamenti elnökök, a kormány tagjai, a meghívott egyházi ve­zetők és a külföldi vendégek. A beiktatásra Ukrajnába érkezett Dalia Grybauskaité litván el­nök, Áder János, Magyarország elnöke, Raimonds Véjonis, Let­tország elnöke, Kersti Kaljula­­id, Észtország elnöke, Salome Zurabisvili, Grúzia elnöke. A világ több tucat országa küldte el Kijevbe megbízottait, a par­lament üléstermében ott voltak egyebek mellett az Egyesült Államok, Kanada, Franciaor­szág, Lengyelország, Törökor­szág, Moldova, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Románia, Szlovákia, Bulgária, valamint a NATO és az Európai Unió küldöttségei is. Volodimir Zelenszkij e te­kintélyes vendégsereg előtt, az Alkotmánybíróság és a Központi Választási Bizottság elnökének közreműködésével, kezeit az Alkotmányon és egy középkori Evangéliumon nyugtatva tette le a hivatali esküt. Ezután aláírta az eskü szövegét, és átvette az elnöki hatalom szimbólumait: az ékes buzogányt és nyakláncot, valamint a címeres pecsétnyo­mót és az elnöki igazolványt. Az elnök mindjárt mun­kához látott MHI Az eskütételi ceremóniát követően mondott beszédében Zelenszkij kijelentette, mától minden ukrán állampolgár - függetlenül attól, kire szavazott az elnökválasztáson - az ország elnöke, s így felelősséggel vi­seltetik Ukrajnáért. Az elnök a világon élő mintegy 65 millió ukránhoz fordulva állampol­gárságot ígért mindenkinek, aki kész részt venni az új, erős és sikeres Ukrajna építésében. „Önökre nagy szükség van”, Ukrajnába „nem vendégségbe, hanem haza kell utazniuk” - szó­lította meg a nemzet idegenbe szakadt fiait Zelenszkij. A legsürgetőbb feladatok­ként a tűzszünet megteremtését, az ukrán hadifoglyok hazahoza­talát, az elvesztett területek és lakóik visszaszerzését nevezte meg az elnök. Jelezte, tudatá­ban van az országot sújtó egyéb problémáknak is: a „sokkoló” kommunális tarifáknak, a „meg­alázó” béreknek és nyugdíjak­nak, a„fájdalmas” áraknak és a „nem létező” munkahelyeknek, az egészségügy és az utak hely­zetének. Az ukránok tetteket várnak Az elnök rámutatott: meg­választása azt bizonyítja, a polgárok belefáradtak a „felfu­valkodott” politikusokba, akik az elmúlt 28 év során a jelenle­gi helyzetet előidézték. Nekik Zelenszkij a törvények előtti egyenlőséget, tisztességes és átlátható játékszabályokat ígért. Szerinte ehhez a népet szolgáló embereknek kell hatalomra ke­rülniük. Ezért kezdetnek lemon­dásra szólította fel a kormány tagjait. Az elnök ezután felszólí­totta a parlamenti képviselő­ket, fogadják el a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről és a törvénytelen vagyonosodásért való büntető­jogi felelősségre vonásról szóló törvényt, továbbá módosítsák a parlamenti választásokról szóló jogszabályt, bevezetve a nyílt listás arányos választási rend­szert. Az államfő egyben arra kérte a honatyákat, hogy ment­sék fel tisztségükből az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét, az ország főügyészét, valamint a védelmi minisztert. Végezetül bejelentette, hogy feloszlatja a Legfelső Tanácsot. Amikor Volodimir Zelensz­kij mintegy beszéde csattanó­jaként bejelentette a parlament feloszlatását, a képviselők közül többen felhördültek. Láthatóan a honatyák egy tekintélyes része úgy vélte, az elnöknek nincs joga idő előtt átadni a múltnak Ukrajna VIII. Összehívású Leg­felső Tanácsát. A kárpátaljai magyarok is szóba kerültek mm A parlamenti ünnepség után az új államfő - ismét csak gyalog - átvonult a közeli Marijinsz­­kij-palotába, ahol bemutatkoztak az Ukrán Fegyveres Erők fegy­vernemi parancsnokai, mivel az ukrán elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is. Az ország egyéb fegyveres testületeinek vezetői szintén jelen voltak. A továbbiakban az elnök és Jelena Zelenszkaja, a first lady üdvözölték a beiktatási ünnep­ségre érkezett külföldi delegá­ciókat. Az Egyesült Államok küldöttségét vezető Rick Perry energetikai miniszter tolmá­csolta Donald Trump amerikai elnök üdvözletét, aki töretlen támogatásáról biztosította az ukrán népet és az új államfőt egy szebb jövő reményében. A délután folyamán Volo­dimir Zelenszkij az elnöki ad­minisztráció épületében rövid megbeszélést folytatott többek között a magyar köztársasági elnökkel is. Az MTI tudósítása szerint a találkozón a kárpátaljai magyarok gondjai is szóba ke­rültek. Áder János azt javasolta ukrán partnerének, hogy minél hamarabb állítsanak fel egy közös bizottságot, amelyben az összes vitás kérdést nyugodt légkörben tudják megbeszélni és megoldani. A javaslatot Zelenszkij helyeslően fogadta - mondta el a megbeszélés után a magyar államfő. „Nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajnával mint a legna­gyobb lakosságszámú szomszé­dunkkal is ugyanolyan rendezett és nyugodt viszonyt ápoljunk, mint a többi szomszédunkkal. Erre mi készek vagyunk. Ugyan­akkor azt is világossá tettem, hogy a Kárpátalján élő magya­rok nem kérnek többet, mint azt, hogy Ukrajna az Alkotmányban rögzített és az általa nemzetközi szerződésekben vállalt kötele­zettségeit betartsa” - emelte ki Áder János. Az ukrán elnök hivatalos weboldalának tudósítása szerint Zelenszkij hangsúlyozta, a ke­let-ukrajnai orosz agresszió és a Krím Oroszország általi meg­szállása a Moszkvával szembeni nemzetközi nyomásgyakorlás fenntartását követelik meg. Az ukrán elnök egyben reményét fejezte ki, hogy Budapest újra támogatni fogja Ukrajna euró­pai és euroatlanti integrációját. Ugyanakkor az ukrán fél be­számolója egyetlen szóval sem tér ki a kárpátaljai magyarság helyzetére. (ntk) A kormány lemondott, júliusban ismét választunk! Volodimir Zelenszkij parlamenti beszéde ugyancsak megrázta a hallgatóságot. No, nem arra gondolunk, hogy a beiktatási szertartás végén az egyik honatya rosszul lett, ezért tolószéken kellett elszállítani. Valójában csak kevesen számítottak arra, hogy miután a Népi Front múlt pénteken bejelentette a parlamenti koalíció feloszlatását és új koalíció létrehozását helyezte kilátásba, Zelenszkij kitart a Legfelső Tanács feloszlatása mellett. A helyzet komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Petro Porosenko leköszönt elnök, a rendíthetetlen híveként számon tartott Andrij Parubij, a parlament elnöke, Volodimir Hrojszman miniszterelnök és Arszenyij Jacenyuk volt kormányfő, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front vezetője mindjárt a beiktatási ceremónia után elvonult tanácskozni. Nem sokkal később villámcsapásként ért mindenkit a hír: Volodimir Hrojszman miniszterelnök sajtótájékoztatóján bejelen­tette a lemondását. A politikus jelezte, tisztában van azzal, hogy a kormányfőnek az új parlament előtt kellene lemondania, mégis úgy határozott, hogy már a kormány szerdai ülését követően távozik. Közölte, ő a választás után felajánlotta az együttműködését az új elnöknek, ám Zelenszkij más utat választott. „Úgy vélem, mai bejelentésével [az elnök] magára vállalta a teljes felelősséget a napirenden lévő jövőbeni veszélyekért” - utalt a miniszterelnök Zelenszkij parlamenti beszédére, amelyben az államfő lemondásra szólította fel a kormány tagjait. Köztudott, hogy a miniszterelnök korábban jelezte, létre­hozandó pártja élén maga is indulni szándékozik a parlamenti választásokon. Mostani bejelentését ezért több elemző is úgy értékelte, a leköszönő kormányfő az ország minden gond­­ját-baját a hivatalba lépő elnökre hárította, aki pillanatnyilag szinte semmilyen eszközzel nem rendelkezik az égető prob­lémák kezelésére. A miniszterelnök eme alig leplezett hátsó szándékát látszik alátámasztani, hogy egy hétfő esti televíziós show-műsorban már egyenesen követelte az államfőtől, hogy haladéktalanul terjessze a parlament elé megerősítésre az új kormányfőjelölt személyét. Az új elnök szerencséjére bármennyire igyekszik is szabadulni Hrojszman kormánya tevékenységének országszerte tapasztalható „sikereitől”, mindaddig ő marad az ország miniszterelnöke, amíg a parlament el nem fogadja a lemondását, s a kabinetnek még ezután is a helyén kell maradnia ügyvezető kormányként mindaddig, amíg a Legfelső Tanács ki nem nevezi az új miniszterelnököt. A meglepetéseknek azonban ezzel még nem volt vége. Vo­lodimir Zelenszkij keddre az elnöki adminisztráció épületébe hívta a parlamenti frakciók képviselőit, hogy a Legfelső Tanács feloszlatásáról tanácskozzanak. A frakcióvezetők közül ketten is - Makszim Burbak a Népi Fronttól és Oleh Ljasko a nevét viselő Radikális Párttól - magukkal hozták a tanácskozásra az ország Alkotmányának egy-egy példányát, hogy érzékeltessék, szerintük az államfőnek nincs joga feloszlatni a parlamentet. A BPP részéről szintén kifogásolták az elnök eljárását, azonban minden érintett késznek mutatkozott az egyeztetésre. A strana.ua korábban úgy értesült, a pártok hajlandók felaján­lani Zelenszkijnek, hogy megszavazzák a Legfelső Tanácsban az arányos, nyílt listás parlamenti választási rendszer bevezetésére vonatkozó indítványt, amennyiben Zelenszkij elnök beleegyezik az elsősorban a kis pártok által sokallt 5%-os parlamentbe jutási küszöb csökkentésébe. Nem sokkal lapzártánk előtt érkezett a hír, miszerint az elnök aláírásával jóváhagyta, hogy az előrehozott parlamenti választásokra július 21-én, vasárnap kerül sor, valamint május 22-ére rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy módosítsák a választási törvényt. Ukrajna át kíván térni az arányos választási rendszerre, a reform részletei azonban egyelőre nem ismertek. A lényeg, hogy meg­szűnhetnek az egyéni választókerületek, miközben a parlamentbe jutási küszöböt a jelenlegi 5%-ról 3%-ra csökkentenék. A tervezett változtatások többek között azt jelentenék, hogy a kárpátaljai ma­gyarság képviselője a jövőben saját jogon biztosan nem, legfeljebb valamelyik országos párt listáján juthatna az ukrán parlamentbe. Jelenleg ugyanakkor nincs garancia arra, hogy a Legfelső Tanács valóban megszavazza az államfőnek a választási rendszer módosítására irányuló kezdeményezéseit. (zzz)

Next