Kárpáti Igaz Szó, 2000. július-szeptember (81. évfolyam, 90-140. szám)
2000-07-01 / 90-91. szám
/80 éve / Kárpátalját ünnepelték Kijevben Kárpátalja Ukrajnával való újraegyesülése 55. évfordulója alkalmából az Ukrán Nemzeti Operában ünnepi estre került sor. Olekszandr Omelcsenko, Kijev polgármestere Leonyid Kucsma el nök szívélyes jókívánságait tolmácsolva elmondta, hogy 55 évvel ezelőtt, június 29-én a Kárpátalja Ukrajnával való újraegyesüléséről szóló szerződés aláírásával megvalósult a kárpátaljaiaknak az a régi vágya, hogy az egységes ukrán családban éljenek. Nem véletlen, hogy az eltelt időszakban a megye jelentős eredményeket ért el a népgazdaság valamennyi ágában és a szellemi életben. Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke arra mutatott rá, hogy a vidék lakosai mindenkor érzékelték és érzékelik az állam támogatását. Leonyid Kucsma háromszor járt Kárpátalján, amikor két évvel ezelőtt súlyos árvíz pusztított.Viktor Baloga beszámolt vidékünk gazdasági fejlesztésének új megközelítéseiről, rámutatva arra, hogy jelenleg 42 beruházási terv valósul meg 182 millió amerikai dollár értékben. Az ünnepi gyűlésen részt vett Volodimir Litvin, az elnöki hivatal vezetője, Bohdan Sztupka művelődési és művészeti miniszter jelen voltak Kárpát-Ukrajna Népbizottságai I. kongresszusának küldöttei, a Kijevben élő kárpátaljaiak társadalmi szervezetének tagjai. Megyénk művészkollektívái nagyszabású koncertet adtak. Viktor Juscsenko Salzburgban Ukrajna a gazdasági növekedés útján Ukrajna a közép- és keleteurópai országok többségéhez hasonlóan tudatosan választotta az eurointegráció útját. Erről Viktor Juscsenko miniszterelnök nyilatkozott a közép- és kelet-európai országok gazdasági csúcsértekezletén. Salzburgban felszólalva a kormányfő rámutatott arra, hogy a fejlődés európai útját választva az ukrán kormány a mélyreható gazdasági reformok mellett kötelezte el magát. Az átalakítások célja a fejlett európai országokban érvényesülő szociális és gazdasági viszonyok modelljének kiépítése Ukrajnában. Viktor Juscsenko ismertet te azokat az idei eredményeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna a gazdasági növekedés útjára lépett. A függetlenség évei alatt először fordult elő 5,4 százalékos GDP-növekedés, és pozitív változások figyelhetők meg a népgazdaság valamennyi ágában. Stabil a valutaárfolyam, alacsony az infláció, emelkednek a lakossági jövedelmek, növekednek a befektetések. A miniszterelnök szavai szerint az állam eleget tesz a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás feltételeinek. Az Európai Uniónak Ukrajnával kapcsolatos stratégiája pedig tág lehetőségeket biztosít az EU-hoz fűződő kapcsolat elmélyítésére. Viszont sajnálatos módon nem ad választ az ország szempontjából elvinek tartott kérdésre— az EU-tagság kilátásaira. Ez a bizonytalanság hátráltatja számos más probléma megoldását, melyek körébe tartozik az Ukrajna és EU közötti határkérdés. Mint Viktor Juscsenko megjegyezte, az EU-bővítés nem történhet teljesen fájdalommentesen, az első hullámban a regionális kapcsolatok bizonyos gyengülésével fog fizetni Közép- és Kelet-Európa. A vízumkényszer bevezetése mindenképpen negatívan fog hatni a régió politikai, gazdasági és emberi kapcsolataira. Ukrajna miniszterelnöke felkérte a fórum résztvevőit, hogy az EU bővítésének következményeit ne ötéves távlatra mérjék fel, hanem hoszszabb távra. A jelenlegi és jövőbeni európai stabilitás érdekében változtatni kell magának a bővítésnek az ideológiáján. Ukrajnának az EU-ban a helye Stratégiai, gazdasági és politikai értelemben egyaránt ostobaság lenne Ukrajnát, Európa e fontos részét kihagyni az egyesített Európából — jegyezte meg Günter Werhegen, az Európai Bizottság EU-bővítéssel foglalkozó biztosa a közép- és kelet-európai országok gazdasági értekezletén felszólalva. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna fejlődése, stabilitása az egész Európa számára igen fontos. Az európai integráció kulcsfontosságú és egyetlen ország sem maradhat ki a bővítésből. Az osztrák elnök megfogalmazása szerint jelenleg rendkívüli fontossággal bír a további európai bővítés távlatainak kijelölése. A 2005-ig terjedő időszaknak döntő jelentősége van. Támogatta Jacques Chirac francia elnöknek azt a kezdeményezését, hogy hívjanak össze EU- csúcstalálkozót az egységes európai házba való integráció sürgető kérdéseinek megvitatására. Nem engedhető meg, mondotta, hogy újabb falak és határok osszák meg Európát. Nincs hitelmegállapodás Ukrán illetékesek napokban elhangzott derűlátó kijelentései ellenére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Kijevben tárgyaló küldöttségével nem sikerült megállapodni a korábban megadott, majd befagyasztott hitel folyósításának folytatásáról. A Kijevből távozó IMF- képviselők elmondták, hogy a Valutaalap még nem tartja időszerűnek a hitelfolyósítás felújítását. Az IMF szeptemberben állította le a 2,6 milliárd dolláros hitelprogramot a gazdasági reformok lassúságára hivatkozva. Ukrán kormányzati illetékesek abban bíztak, hogy az IMF már ősszel folyósít kölcsönt a volt szovjet tagállamnak, amelynek jelentős küladósságot kell az idén törlesztenie. Az egyik független ukrán elemző szerint a kijevi kormány eltúlozza az IMF fontosságát. Mint mondta: az ukrán gazdaság erősödik, az exportból származó valutabevételek nőnek, és egyre több pénz folyik be a készpénzes privatizációból, így tehát az országnak egyre könynyebb rendeznie külső adósságát. Heti műsorok 7—10. oldal Vendégünk: Lizanec Péter professzor 13. oldal Szociálpolitika és gazdasági háttér 4. oldal Kis lépés... nagy lépés... 5. oldal 2000. JÚLIUS 1., SZOMBAT KÖZÉLETI LAP 90—91.(16 024—16 025.) szám SZABADÁRAS Döntött az Alkotmánybíróság Módosítás előtt az Alaptörvény »A népi kezdeményezésű országos referendum eredményei szerinti Alkotmánymódosításról« szóló törvénytervezet összhangban áll az ország Alaptörvényének 157. és 158. cikkelyével. Erre a következtetésre jutott Ukrajna Alkotmánybírósága, miután aLegfelső Tanács beterjesztésére megvizsgálta az elnök által javasolt dokumentumot. A törvénytervezet 1. cikkelyének első pontja úgy módosítja az Alkotmány 76. cikkelyének első részét, hogy a »négyszázötven« szót »háromszáz« szóra kell cserélni, ami azt jelenti, hogy a Legfelső Tanács képviselőinek létszáma 150 fővel csökken. Az említett rész nem mond ellent az Alkotmány 157. cikkelyének, mert az ilyen változtatások nem korlátozzák és nem hatálytalanítják az emberi jogokat és szabadságjogokat, nem irányulnak Ukrajna függetlensége és területi integritása ellen. Ukrajna állampolgárait a parlament mennyiségi összetételének csökkentése nem fosztja meg a választásokban való részvétel lehetőségétől. Az országos referendum eredményeképpen a törvénytervezet az Alkotmány 80. cikkelye 3. részének kiiktatását, vagyis a képviselői mentelmi jog korlátozását javasolja, viszont a népképviselők változatlanul nem viselnek jogi felelősséget a parlamentben való szavazás eredményeiért, illetve a megnyilatkozásokért. Kivételt a sértésekért és rágalmazásért viselt felelősség képez. Az Alkotmánybíróság abból indul ki, hogy ezek a módosítások a népképviselőknek csak a különleges státusára vonatkoznak és nem befolyásolják az állampolgárok alkotmányos és szabadságjogait. Ezért az Alkotmány 80. cikkelye 3. részének kiiktatása nem mond ellent az Alaptörvény 157. cikkelyének. A törvénytervezet ugyanakkor a 90. cikkely egy új, 3. résszel történő kiegészítését ajánlja a következő tartalommal: »Ukrajna elnöke úgyszintén határidő előtt megszüntetheti az Ukrán Legfelső Tanács hatáskörét, amenynyiben az Ukrán Legfelső Tanács egy hónapon belül nem tudja kialakítani az állandóan működő parlamenti többséget, vagy abban az esetben, ha három hónap folyamán nem hagyja jóvá az Ukrán Miniszteri Kabinet által elkészített és a megállapított rendben beterjesztett állami költségvetést.« EBESZ-főbiztos Ukrajnában Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa az ukrán alkotmány, illetve a nemzetiségi törvény maradéktalan teljesítését várja a kijevi kormánytól. Max van der Stoel erről Kijevben újságíróknak beszélt arra a kérdésre válaszolva, hogy ukrajnai körútja során tapasztalta-e az orosz ajkú lakosság jogainak csorbítását. A főbiztos elmondta, hogy ukrajnai tartózkodása alatt sok információ és dokumentum gyűlt össze, amelyeket figyelmesen tanulmányozni fognak. Az Interfax-Ukraina hírügynökség jelentése szerint nem zárta ki, hogy dokumentumok áttekintése után újabb konzultációt tart az ukrán kormánnyal. A kisebbségügyi főbiztos ukrajnai útján ellátogatott Harkivba, Lvivbe, Odesszába és a Krími Autonóm Köztársaságba, ahol az orosz ajkú lakosság nyelvi jogainak helyzetét kísérte figyelemmel. Mikola Zsulinszkij miniszterelnök-helyettes az újságírók előtt kijelentette: nincs alap olyan feltételezésre, hogy Ukrajnában az orosz anyanyelvű lakosok jogait, igényeit nem veszik kellőképpen figyelembe. Emlékeztetett az országban működő számos orosz tannyelvű iskolára, főiskolára, orosz nyelvű színházra, kiadóra. Max van der Stoel több mint 30, Ukrajnában működő külképviselet képviselőivel a deportált krími tatárok visszatelepítéséhez nyújtott nemzetközi segítség kérdését is megvitatta. Kiemelte, hogy két év alatt a kormány határozott előrehaladást ért el a kitelepített népek problémáinak megoldásában. A találkozón elhangzott, hogy három év alatt mintegy 10 millió dollár nemzetközi támogatás érkezett a krími tatár probléma megoldására. Az ukrán kormány az EBESZ-szel és az ENSZ-szel közösen száz programot készített elő a Sztálin által 1944-ben kitelepített és most hazájába visszatérő krími tatárok humanitárius és szociális problémáinak megoldására. Adófizetői oklevelek vállalkozóknak A megyei állami közigazgatás kistermében kedden kisebb ünnepség keretében nyújtották át az úgynevezett adófizetői okleveleket. Ihor Kril, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy az adófizetői oklevelet a vállalkozói tevékenység támogatására és fejlesztésére vezették be megyei kezdeményezésre. Az idevágó határozatot a megyei tanács 10. ülésszaka hozta. Az okmányt azok a vállalatok kapják, amelyek egy dolgozóra kivetítve különösen magas adó- és járulékösszeget fizetnek. Ihor Kril elmondta azt is, hogy az adófizetői oklevél bizonyos előjogokat nyújt, többek között az ellenőrzések szempontjából, valamint a természeti kincsek használati joga elnyerése, pénzügyi támogatás megszerzése, licencek kiadása, pályázatok elnyerése szempontjából. A benyújtott kérelmeket bizottság bírálta el és 28 vállalatot (vannak köztük részvénytársaságok, kft.-k, kis-, vegyes- és leányvállalatok egyaránt) tartott érdemesnek az adófizetői oklevélre. Az ünnepségen jelen levő Kosztyantin Rupcsev, a megyei állami adóügyi adminisztráció megbízott elnöke és helyettes elnöke, Marta Voloscsuk, valamint Anatolij Szinisin, a gazdasági és tulajdonjogi főosztály helyettes vezetője és természetesen Ihor Kril, gratulált és további jó munkát kívánt mindazon vállalatoknak, melyek képviselői elsőként vehették át az adófizetői okleveleket. (kökényest) A Kárpáti Igaz Szó 80 éve az Ön lapja! 2000-ben is legyen lapunk olvasója! Az előfizetést minden postahivatal elfogadja! Kárpáti Цш Szó-A hiteles közéleti lap