Kárpáti Igaz Szó, 2001. október-december (82. évfolyam, 143-190. szám)

2001-10-02 / 143. szám

2. Kárpáti­ai Szó Nemzetközi élet—Hazai élet 2001. október 2., kedd Visszaszámlálás Amerikában Bombázás vagy különleges erők? A Newsweek hírmagazin szerint az Egyesült Államok az érdemleges célpontok hiá­nya miatt letett arról, hogy bombatámadásokkal söpörje végig Afganisztánt, ehelyett különleges erőket telepít a közép-ázsiai országba. Az amerikai hetilap hétfői száma szerint George Bush elnök kormánya arra a követ­keztetésre jutott, hogy az Oszama bin Laden terroris­tavezért rejtegető Afganisz­tánban kevesebb számba ve­hető célpont van, mint Ko­szovóban. A washingtoni elemzők szerint Afganisztánban a ter­rorista táborokat kiürítették, és az egyedüli »jó katonai cél­pontokat« — néhány televí­ziós és radarállomástól, illetve pár katonai bázistól és üzem­­anyagraktártól eltekintve — az a nagy számú könnyű teher­autó jelenti, amelyek géppus­kákkal és rakétavetőkkel van­nak felszerelve. Ezeknek a céloknak a »levadászása« azonban a lap szerint rend­kívül nehéz. A Newsweek szerint az amerikai vezetés — amely ko­rábban a nagy távolságból végrehajtandó bombázásokat erőltette — most olyan kü­lönleges erők »agresszív« te­lepítése mellett határozta el magát, mint a naval seals, a haditengerészet kis létszámú speciális egységei vagy a mindössze pár ezer fős, ge­rilla- és terroristaellenes had­viselésre kiképzett hírhedt zöldsapkás erő. Az amerikai adminisztráció állítólag a nyilvánosság kizá­rásával az előző héten közölte a kongresszusban — ahogy az erre vonatkozó 1973-as tör­vény előírja—, hogy amerikai és brit különleges felderítő egységeket vetettek be Afga­nisztánban és Afganisztánon kívül is. A hírmagazin szerint Bush a kiterjedt bombázásokról va­ló lemondás esetén is elren­delhet légicsapásokat az af­ganisztáni ópiumraktárak el­len. A háború igazi vesztesei: afgán menekültek Karacsiban Reuters fotó FÁK-hírszerzők csúcstalálkozója A Független Államok Kö­zösségéhez tartozó 12 ország hírszerzésének vezetői kezd­tek kétnapos, zárt ajtók mö­götti tanácskozást hétfőn Tád­zsikisztán fővárosában, a szomszédos Afganisztánban kialakult feszült helyzet ár­nyékában. A legfontosabb napirendi pont a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben kialakí­tandó együttműködés lesz a dusanbei tanácskozáson, ame­lyen részt vesz Nyikolaj Pat­­rusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is. A tádzsik nemzetbiztonsági minisztérium közleménye sze­rint másik központi témaként a törvénytelen pénzmozgások­kal szembeni közös fellépés, valamint a kábítószer-keres­kedelem elleni harc összehan­golása szerepel. A FÁK-államok titkosszol­gálati vezetőinek találkozójá­val egy időben az orosz rend­kívüli helyzetek minisztériu­mának küldöttsége a tádzsik hatóságok és a száműzött afgán kormány képviselőivel találkozik Dusanbéban, hogy felvázolja az afgán menekül­teknek nyújtandó humanitá­rius segítség mechanizmusait. Háttér Bizonyítékok bin Laden ellen A The Guardian brit napilap szerint az amerikai nyomozók megtalálták a pénzügyi bizonyítékot a szeptember 11 -i terrortáma­dások és Oszama bin Laden közötti kapcso­latra, rábukkanván a gépeltérítők és a szaúdi terrorista vezér egyik közel-keleti tanács­adója közötti pénzátutalásokra. A nyomozáshoz közel álló amerikai forrá­sokból és egy egyesült arab emírségekben kormányilletékestől a brit lap úgy értesült, hogy a terroristák pénzügyi hálózatának kö­zéppontjában Musztafa Mohamed Ahmed áll, aki bin Laden pénzügyi tanácsadója volt a szaúdi terrorista vezér egykori szudáni tar­tózkodása idején, jelenleg pedig az al-Kaida szervezet egyik kincstárnoka. A nyomozók nyomára bukkantak annak, hogy szeptember 8-án és 9-én Ahmed Du­baiban lévő számlájáról pénzt utaltak át Flo­ridába Mohamed Attának, a gépeltérítők ve­zérének. Atta és a gépeltérítések más részt­vevői közvetlenül az öngyilkos merényletek előtt pénzt utaltak vissza ugyanerre a dubai számlára. A visszautalt pénzről a nyomozók feltételezik, hogy »felhasználatlan alap« volt, amely az al-Kaida szervezetre jellemző. Az al-Kaida mindig készen állt nagy összegű pénzek kifizetésére jelentős akciókhoz, de rendkívüli szigorral számoltatta el az ön­gyilkos merénylőket. »A fő kapcsolat szigorúan pénzmozgás jel­legű. Atta érintett benne, és úgy tűnik, ő a központi alak a többiek között« — mondta a lapnak egy a nyomozáshoz közelálló amerikai forrás. Az illető felfedte: a pénz Ahmedtől Németországba, majd az Egyesült Államok­ba, elsősorban Floridába vándorolt, ahol szá­mos gépeltérítő élt, repülőgép-vezetést tanult. Zaid al-Nahajan, az Egyesült Arab Emír­ségek tájékoztatási minisztere a brit lapnak elmondta: egy férfi szaúdi útlevéllel elhagyta az emírségeket a terrortámadások napján, és a pakisztáni Karacsiba utazott azután, hogy a három gépeltérítőtől, köztük Attától 15 ezer font értékben »többlet« címén pénzátutalást kapott. A pénzt az Egyesült Államokból utal­ták Dubaiba két nappal az amerikai terror­­támadások előtt. A szaúdi útlevéllel rendel­kező férfi a feltételezések szerint Musztafa Ahmed volt. Az Egyesült Arab Emírségek központi bankja azóta befagyasztotta az Ahmed neve alatt álló számlákat és további 25 személy számláját, akikről feltételezik, hogy valami­lyen kapcsolatban állnak az al-Kaidával. Mindaddig, amíg nem bukkantak a pénz­­átutalások nyomára, bin Laden felelősségére közvetett bizonyítékok voltak. Úton a Kitty Hawk A Kitty Hawk amerikai re­pülőgép-hordozó hétfőn haj­nalban ismét kifutott a ten­gerre, ismeretlen úticéllal, mi­után vasárnap reggel visszatért Tokió melletti támaszpont­jára. A 40 éves atommeghajtású hordozót a nemzetközi ter­rorizmus elleni amerikai had­műveletben vetik be—mond­ta az amerikai haditengerészet szóvivője. A Kitty Hawk először szep­tember 21-én hagyta el Jokoszuka kikötőjét. A Kyodo japán hírügynök­ség adatai szerint a 81 ezer tonnás hadihajó 70 harci repü­lőgépet szállít. Heti körkérdés: Mi a véleménye a megyei tanács ülésszaka körül kialakult ellentétekről? Balla Pál festőművész, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagja: A megyei tanács körüli huzavonáról — én ezt a kifejezést használnám — az a véleményem, hogy egyesek összetévesz­tik a közügyeket saját személyes dolgaik­kal, ambícióikkal. Pontosabban, szándé­kosan összekeverik az utóbbiakat az előb­biekkel. Mindez pedig csak arra jó (már­mint nekik), hogy akadályozzák a demokra­tizálódási folyamatokat, hogy zűrzavart pró­báljanak teremteni. Közismert ugyanis, hogy a zavarosban is lehet halászni. A sajnálatos csak az, hogy az ilyesfajta kisded játékok­nak rendszerint a kisember issza meg a le­vét. Kincs Gábor, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke: Igazat adok jegyzetírójuknak, aki a lap legutóbbi számában kifejtette, hogy a kampány során a jelöltek mindent meg­ígérnek a közérdek védelmében, képvise­lőként viszont sokan már inkább szőkébb csoportérdekek felvállalójává válnak. Így aztán beigazolódik a mondás: a fürdővíz­zel együtt a gyereket is kiöntik, azaz­­ a testületekben éppen a legfontosabb, a vá­lasztók érdekeinek érvényre juttatása szo­rul háttérbe. Ami konkrétan a megyei tanácsban történ­teket illeti. Véleményem szerint a képviselők nincsenek arra rászorulva, hogy mindenféle partizán módszerekkel érvényesítsék akara­tukat, hisz az ülésszakon erre minden lehe­tőségük adott. Remélem, hogy a kialakult ellentéteket a törvényesség betartásával, a megye lakóinak érdekeit szem előtt tartva tisztázzák, rendezik. Ez egyébként a képvi­selők részéről nem kegy, engedmény, hanem alapkövetelmény, kötelesség. Nagy József nyugdíjas, Ungvár: Bevallom őszintén, nem sokat értek a politikához. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne kísérném figyelemmel, mi történik a világban és szűkebb pátriánk­ban. És mivel nyugdíjas vagyok, sok min­dent megéltem már, de ami most történik a megyei tanácsban, vagyis az, hogy több­szöri nekifutás ellenére se lehessen meg­tartani az ülésszakot a képviselők zömé­nek távolmaradása miatt, precedens nél­küli. Engem, s épp az imént említett ok miatt, mégsem a konfrontáció lényege érdekel. Örülök annak, hogy a hatalmi harc — vagy nevezzük bárminek a történteket — ilyen megnyilvánulása ellenére sem dől ösz­­sze világ, az élet megy tovább a maga med­rében. Ezzel pedig azt akarom érzékeltetni, hogy sok minden megváltozott az ország füg­getlenné válásának 10 éve alatt, méghozzá pozitív irányba, s ez mindenképpen jó érzés­sel tölt el. Ami pedig a tanácsban történik, az véleményem szerint kizárólag a képvise­lők belügye, amit saját maguknak kell meg­oldani a törvény keretein belül. Más kérdés, milyen következtetést vonnak le majd belőle a választók. Én mindenesetre továbbra is a demokráciának szurkolok... Olekszandr Szalontaj, a Mi Nemzedékünk ifjúsági egyesület elnöke: Nem igazán szeretnék belebonyolódni az ügybe, de annyit mondhatok, mindez már a közelgő választások politikai csa­tározásainak az előjele. Egy ifjúsági szer­vezet vezetőjeként azonban néma szem­lélőként is némi aggodalommal figyelem az eseményeket, hiszen nekünk tulajdon­képpen a képviselők viselkedése lenne az etalon. A képviselőtestületben még kevés a fiatal, azonban nem kizárt, hogy a jövő évi választásokon valaki közülünk is jelölteti magát. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok kevés eséllyel indulnak. Az is egyértelmű, hogy az én nemzedékem, a 20— 30-as korosztály, jelenleg nem is lát olyan politikust maga körül, aki példaképe lehet­ne. Az ilyen incidensek után meg még abban is kételkedik, akire eddig felnézett. Székovszky Natália, az Ungvári Járási Tanács helyettes elnöke: A tanácselnököt a képviselői testület választja saját soraiból, úgyhogy jogában áll felelősségre vonni. Ha most a megyei tanács tagjainak zöme úgy véli, hogy erre megvan az oka, akkor megteheti. De en­nek törvényes keretek között kell történ­ni. Mint azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény 43. cikkelye kimondja, a megyei tanács kizárólag plenáris ülésen határozhat arról, hogy az elnököt felmen­ti tisztségéből. A 79. cikkely pedig arról rendelkezik, hogy ezt milyen esetben te­hetik meg a képviselők. Joguk van hozzá például, ha »nem teljesíti a ráruházott jog­köröket.« De konkrétan meg kell monda­ni, hogy mi az, amit nem csinált meg. Azzal, hogy az áprilisban megtartott ülés­szak után csak most, szeptemberben hívta össze a testületet, nem vétett a törvény ellen, mert annak 46. cikkelye így szól: »Az ülés­szakokat szükség szerint hívják össze, de leg­alább negyedévenként egyszer.« Hogy a ne­gyedév elején-e, vagy a végén, az nincs meg­határozva. Ezek szerint ülésszak volt a má­sodik negyedév elején, s összehívták azt a harmadik végére. Ugyanakkor a megyei ta­nács elnökének is el kell gondolkodnia azon, hogy hol hibázott. Mert ha a képviselők zö­me elégedetlen, akkor valami nincs rendjén a tanács háza táján. Egyébként most kitűnő alkalom lett volna arra, hogy értékeljék az elnök munkáját, hiszen beszámolója a szep­temberi ülésszak napirendjére volt tűzve.

Next