Kárpáti Igaz Szó, 2001. október-december (82. évfolyam, 143-190. szám)
2001-10-02 / 143. szám
2. Kárpátiai Szó Nemzetközi élet—Hazai élet 2001. október 2., kedd Visszaszámlálás Amerikában Bombázás vagy különleges erők? A Newsweek hírmagazin szerint az Egyesült Államok az érdemleges célpontok hiánya miatt letett arról, hogy bombatámadásokkal söpörje végig Afganisztánt, ehelyett különleges erőket telepít a közép-ázsiai országba. Az amerikai hetilap hétfői száma szerint George Bush elnök kormánya arra a következtetésre jutott, hogy az Oszama bin Laden terroristavezért rejtegető Afganisztánban kevesebb számba vehető célpont van, mint Koszovóban. A washingtoni elemzők szerint Afganisztánban a terrorista táborokat kiürítették, és az egyedüli »jó katonai célpontokat« — néhány televíziós és radarállomástól, illetve pár katonai bázistól és üzemanyagraktártól eltekintve — az a nagy számú könnyű teherautó jelenti, amelyek géppuskákkal és rakétavetőkkel vannak felszerelve. Ezeknek a céloknak a »levadászása« azonban a lap szerint rendkívül nehéz. A Newsweek szerint az amerikai vezetés — amely korábban a nagy távolságból végrehajtandó bombázásokat erőltette — most olyan különleges erők »agresszív« telepítése mellett határozta el magát, mint a naval seals, a haditengerészet kis létszámú speciális egységei vagy a mindössze pár ezer fős, gerilla- és terroristaellenes hadviselésre kiképzett hírhedt zöldsapkás erő. Az amerikai adminisztráció állítólag a nyilvánosság kizárásával az előző héten közölte a kongresszusban — ahogy az erre vonatkozó 1973-as törvény előírja—, hogy amerikai és brit különleges felderítő egységeket vetettek be Afganisztánban és Afganisztánon kívül is. A hírmagazin szerint Bush a kiterjedt bombázásokról való lemondás esetén is elrendelhet légicsapásokat az afganisztáni ópiumraktárak ellen. A háború igazi vesztesei: afgán menekültek Karacsiban Reuters fotó FÁK-hírszerzők csúcstalálkozója A Független Államok Közösségéhez tartozó 12 ország hírszerzésének vezetői kezdtek kétnapos, zárt ajtók mögötti tanácskozást hétfőn Tádzsikisztán fővárosában, a szomszédos Afganisztánban kialakult feszült helyzet árnyékában. A legfontosabb napirendi pont a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben kialakítandó együttműködés lesz a dusanbei tanácskozáson, amelyen részt vesz Nyikolaj Patrusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is. A tádzsik nemzetbiztonsági minisztérium közleménye szerint másik központi témaként a törvénytelen pénzmozgásokkal szembeni közös fellépés, valamint a kábítószer-kereskedelem elleni harc összehangolása szerepel. A FÁK-államok titkosszolgálati vezetőinek találkozójával egy időben az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának küldöttsége a tádzsik hatóságok és a száműzött afgán kormány képviselőivel találkozik Dusanbéban, hogy felvázolja az afgán menekülteknek nyújtandó humanitárius segítség mechanizmusait. Háttér Bizonyítékok bin Laden ellen A The Guardian brit napilap szerint az amerikai nyomozók megtalálták a pénzügyi bizonyítékot a szeptember 11 -i terrortámadások és Oszama bin Laden közötti kapcsolatra, rábukkanván a gépeltérítők és a szaúdi terrorista vezér egyik közel-keleti tanácsadója közötti pénzátutalásokra. A nyomozáshoz közel álló amerikai forrásokból és egy egyesült arab emírségekben kormányilletékestől a brit lap úgy értesült, hogy a terroristák pénzügyi hálózatának középpontjában Musztafa Mohamed Ahmed áll, aki bin Laden pénzügyi tanácsadója volt a szaúdi terrorista vezér egykori szudáni tartózkodása idején, jelenleg pedig az al-Kaida szervezet egyik kincstárnoka. A nyomozók nyomára bukkantak annak, hogy szeptember 8-án és 9-én Ahmed Dubaiban lévő számlájáról pénzt utaltak át Floridába Mohamed Attának, a gépeltérítők vezérének. Atta és a gépeltérítések más résztvevői közvetlenül az öngyilkos merényletek előtt pénzt utaltak vissza ugyanerre a dubai számlára. A visszautalt pénzről a nyomozók feltételezik, hogy »felhasználatlan alap« volt, amely az al-Kaida szervezetre jellemző. Az al-Kaida mindig készen állt nagy összegű pénzek kifizetésére jelentős akciókhoz, de rendkívüli szigorral számoltatta el az öngyilkos merénylőket. »A fő kapcsolat szigorúan pénzmozgás jellegű. Atta érintett benne, és úgy tűnik, ő a központi alak a többiek között« — mondta a lapnak egy a nyomozáshoz közelálló amerikai forrás. Az illető felfedte: a pénz Ahmedtől Németországba, majd az Egyesült Államokba, elsősorban Floridába vándorolt, ahol számos gépeltérítő élt, repülőgép-vezetést tanult. Zaid al-Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek tájékoztatási minisztere a brit lapnak elmondta: egy férfi szaúdi útlevéllel elhagyta az emírségeket a terrortámadások napján, és a pakisztáni Karacsiba utazott azután, hogy a három gépeltérítőtől, köztük Attától 15 ezer font értékben »többlet« címén pénzátutalást kapott. A pénzt az Egyesült Államokból utalták Dubaiba két nappal az amerikai terrortámadások előtt. A szaúdi útlevéllel rendelkező férfi a feltételezések szerint Musztafa Ahmed volt. Az Egyesült Arab Emírségek központi bankja azóta befagyasztotta az Ahmed neve alatt álló számlákat és további 25 személy számláját, akikről feltételezik, hogy valamilyen kapcsolatban állnak az al-Kaidával. Mindaddig, amíg nem bukkantak a pénzátutalások nyomára, bin Laden felelősségére közvetett bizonyítékok voltak. Úton a Kitty Hawk A Kitty Hawk amerikai repülőgép-hordozó hétfőn hajnalban ismét kifutott a tengerre, ismeretlen úticéllal, miután vasárnap reggel visszatért Tokió melletti támaszpontjára. A 40 éves atommeghajtású hordozót a nemzetközi terrorizmus elleni amerikai hadműveletben vetik be—mondta az amerikai haditengerészet szóvivője. A Kitty Hawk először szeptember 21-én hagyta el Jokoszuka kikötőjét. A Kyodo japán hírügynökség adatai szerint a 81 ezer tonnás hadihajó 70 harci repülőgépet szállít. Heti körkérdés: Mi a véleménye a megyei tanács ülésszaka körül kialakult ellentétekről? Balla Pál festőművész, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagja: A megyei tanács körüli huzavonáról — én ezt a kifejezést használnám — az a véleményem, hogy egyesek összetévesztik a közügyeket saját személyes dolgaikkal, ambícióikkal. Pontosabban, szándékosan összekeverik az utóbbiakat az előbbiekkel. Mindez pedig csak arra jó (mármint nekik), hogy akadályozzák a demokratizálódási folyamatokat, hogy zűrzavart próbáljanak teremteni. Közismert ugyanis, hogy a zavarosban is lehet halászni. A sajnálatos csak az, hogy az ilyesfajta kisded játékoknak rendszerint a kisember issza meg a levét. Kincs Gábor, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke: Igazat adok jegyzetírójuknak, aki a lap legutóbbi számában kifejtette, hogy a kampány során a jelöltek mindent megígérnek a közérdek védelmében, képviselőként viszont sokan már inkább szőkébb csoportérdekek felvállalójává válnak. Így aztán beigazolódik a mondás: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik, azaz a testületekben éppen a legfontosabb, a választók érdekeinek érvényre juttatása szorul háttérbe. Ami konkrétan a megyei tanácsban történteket illeti. Véleményem szerint a képviselők nincsenek arra rászorulva, hogy mindenféle partizán módszerekkel érvényesítsék akaratukat, hisz az ülésszakon erre minden lehetőségük adott. Remélem, hogy a kialakult ellentéteket a törvényesség betartásával, a megye lakóinak érdekeit szem előtt tartva tisztázzák, rendezik. Ez egyébként a képviselők részéről nem kegy, engedmény, hanem alapkövetelmény, kötelesség. Nagy József nyugdíjas, Ungvár: Bevallom őszintén, nem sokat értek a politikához. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ne kísérném figyelemmel, mi történik a világban és szűkebb pátriánkban. És mivel nyugdíjas vagyok, sok mindent megéltem már, de ami most történik a megyei tanácsban, vagyis az, hogy többszöri nekifutás ellenére se lehessen megtartani az ülésszakot a képviselők zömének távolmaradása miatt, precedens nélküli. Engem, s épp az imént említett ok miatt, mégsem a konfrontáció lényege érdekel. Örülök annak, hogy a hatalmi harc — vagy nevezzük bárminek a történteket — ilyen megnyilvánulása ellenére sem dől öszsze világ, az élet megy tovább a maga medrében. Ezzel pedig azt akarom érzékeltetni, hogy sok minden megváltozott az ország függetlenné válásának 10 éve alatt, méghozzá pozitív irányba, s ez mindenképpen jó érzéssel tölt el. Ami pedig a tanácsban történik, az véleményem szerint kizárólag a képviselők belügye, amit saját maguknak kell megoldani a törvény keretein belül. Más kérdés, milyen következtetést vonnak le majd belőle a választók. Én mindenesetre továbbra is a demokráciának szurkolok... Olekszandr Szalontaj, a Mi Nemzedékünk ifjúsági egyesület elnöke: Nem igazán szeretnék belebonyolódni az ügybe, de annyit mondhatok, mindez már a közelgő választások politikai csatározásainak az előjele. Egy ifjúsági szervezet vezetőjeként azonban néma szemlélőként is némi aggodalommal figyelem az eseményeket, hiszen nekünk tulajdonképpen a képviselők viselkedése lenne az etalon. A képviselőtestületben még kevés a fiatal, azonban nem kizárt, hogy a jövő évi választásokon valaki közülünk is jelölteti magát. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok kevés eséllyel indulnak. Az is egyértelmű, hogy az én nemzedékem, a 20— 30-as korosztály, jelenleg nem is lát olyan politikust maga körül, aki példaképe lehetne. Az ilyen incidensek után meg még abban is kételkedik, akire eddig felnézett. Székovszky Natália, az Ungvári Járási Tanács helyettes elnöke: A tanácselnököt a képviselői testület választja saját soraiból, úgyhogy jogában áll felelősségre vonni. Ha most a megyei tanács tagjainak zöme úgy véli, hogy erre megvan az oka, akkor megteheti. De ennek törvényes keretek között kell történni. Mint azt a helyi önkormányzatokról szóló törvény 43. cikkelye kimondja, a megyei tanács kizárólag plenáris ülésen határozhat arról, hogy az elnököt felmenti tisztségéből. A 79. cikkely pedig arról rendelkezik, hogy ezt milyen esetben tehetik meg a képviselők. Joguk van hozzá például, ha »nem teljesíti a ráruházott jogköröket.« De konkrétan meg kell mondani, hogy mi az, amit nem csinált meg. Azzal, hogy az áprilisban megtartott ülésszak után csak most, szeptemberben hívta össze a testületet, nem vétett a törvény ellen, mert annak 46. cikkelye így szól: »Az ülésszakokat szükség szerint hívják össze, de legalább negyedévenként egyszer.« Hogy a negyedév elején-e, vagy a végén, az nincs meghatározva. Ezek szerint ülésszak volt a második negyedév elején, s összehívták azt a harmadik végére. Ugyanakkor a megyei tanács elnökének is el kell gondolkodnia azon, hogy hol hibázott. Mert ha a képviselők zöme elégedetlen, akkor valami nincs rendjén a tanács háza táján. Egyébként most kitűnő alkalom lett volna arra, hogy értékeljék az elnök munkáját, hiszen beszámolója a szeptemberi ülésszak napirendjére volt tűzve.