Kárpáti Igaz Szó, 2003. április-június (84. évfolyam, 49-95. szám)

2003-04-01 / 49. szám

I Kárpáti Igaz ! A pápa a Szűzanya közbenjárását kéri II. János Pál vasárnap a Szűzanya közbenjárását kérte Iraknak és a világ minden más részének a békéjéért. A pápa vasárnapi Úrangyala imádságában ismét az iraki háború témájáról szólt. A katolikus egyházfő — akinek egészségi állapota az elmúlt hónapokban feltűnően javulásnak indult - a »béke« szót erőteljesen hangsúlyozta, a Szent Péter téren összesereglett hívők pedig erre kitörő tapssal feleltek. A pápa utalt a mostani helyzetre, amelyben fájdalmas fegyveres ütközetek csorbítják az emberiség reményét egy szebb jövő iránt. Külön kifejezte fájdalmát a mostani háború ártatlan áldozatai miatt. Az iraki főváros újabb bombázása Bagdadra vasárnap éjszaka és hétfő hajnalban több hullámban mértek légicsapást a szövetséges erők. Találat érte az elnöki palotát, valamint Szaddám elnök egyik fiának a palotáját és a bagdadi tájékoztatási minisz­tériumnak az épületét is. Az éjszakai és hajnali bom­bazápor után hétfő reggel újabb hatalmas erejű robbanás hallatszott az iraki főváros központjában és arab tv-jelentések szerint Moszul városa ellen is légitámadást intéztek hétfőn reggel a szövetségesek harci gépei. Felszámolták a zimonyi klánt A zimonyi klán újabb vezetője került rács mögé. Zoran Zivkovic szerb kormányfő hét végi újvidéki látogatásán hangoztatta: a hatóságok gyakorlatilag felszámolták a zimonyi klánt, amely meggyilkoltatta Zoran Djindjicet és jó szolgálatokat tett Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnöknek. Külföld—Belföld 2003. április 1., kedd KÜLFÖLDI HÍREK Nem irányoztak elő tűzszünetet Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter vasárnap határozottan tagadta, hogy felülbírálta volna az iraki há­ború stratégiáját kidolgozó katonai tervezőket. A miniszter a Fox televí­ziónak nyilatkozva leszögez-,­te, nem igazak azok az állí­tások, hogy ő és civil tanács­adói a minisztériumban a leg­apróbb részletekbe is bele­szóltak volna, és rendületle­nül elutasították a katonáknak azt a tanácsát, hogy lénye­gesen nagyobb szárazföldi erőre és több fegyverzetre van szükség az iraki háborúhoz. A miniszter kijelentette: a tervezők a középső parancs­nokságon vannak és ők tesz­nek javaslatot. »Kérdezzék csak meg azokat, akik részt vettek a tervezésben, hogy minden egyes dolog, amit csak kértek, teljesült« — mondta. Donald Rumsfeld az ABC televíziónak adott interjú­jában kijelentette, hogy a ka­tonai műveletekben nem irá­nyoztak elő szünetet. Bagdad ostroma mégis halasztva? A többszöri hét végi cáfolatok ellenére a hétfői The Times megismétli azt az értesülést, miszerint Bagdad ostromát a szövetségesek több héttel elhalasztották, mert be akarják várni az úton lévő amerikai erősítést. A vezető londoni napilap szerint a Bagdad alatt álló alakulatoknak megmondták, hogy legalább két hétig nem várható az előrenyomulás az iraki főváros felé, sőt az egyik tiszt 45 napos várakozást jósolt embereinek. A The Times szerint Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tommy Franks tábornok, a háború katonai irányítója egyaránt kizárta a szüneteket, de ezt csak az általános hadműveletek egészére értették, nem a Bagdad elleni rohamra. HÁTTÉR Háborúellenes tüntetések Irakban megmerevedtek a frontok, hiszen a szövetséges erők immár napok óta egy helyben topognak, jóllehet az amerikai és a brit királyi légierők változatlan elszántsággal és hevességgel szórják bombáikat az iraki városokra, erősítve azt a világméretűvé nőtt békefrontot, amelynek keretében napról nap­ra százezrek vonulnak az utcákra »nemet mondani a háborúra«. A részvevők számát illetően rekordokat döntöttek a tiltakozó megmozdulások az el­múlt hét végén az öt földrész számos nagy­városában. Az indonéz főváros rendőrsége ugyan 200 ezer részvevőről számolt be, ám a rendezők szerint legalább hárommillió ember vonult fel Jakarta utcáin. A tüntetők háború- és Amerika-ellenes jelszavakat skan­dáltak. Több mint 200 ezren vettek részt va­sárnap a pakisztáni Pesavarban tartott tün­tetésen is. A megmozdulást a szélsőséges iszlám vezetők szervezték az ország vezető iszlám politikusai fellegvárának számító városban. Több mint 150 ezer ember részvé­telével az eddigi legnagyobb háborúellenes indiai tüntetést rendezték meg vasárnap Kalkuttában, és mintegy 200 ezer fő vett részt a marokkói fővárosban rendezett vasár­napi tüntetésen is. Bostonban a vietnami há­­ború óta eltelt három évtized legnagyobb bé­ketüntetését tartották szombaton. Az Egye­sült Államok egyetemi központjának számító nagyvárosban élő diákok és tanárok mellett kisgyermekes családok és nyugdíjasok is felvonultak a belváros utcáin. Több tízezer ember tüntetett szombaton Németországban is. Ugyanezen a napon Moszkvában ötezren tiltakoztak, követelve a nemzetközi háború­ellenes koalíció létrehozását, valamint kato­nai segítségnyújtást Bagdadnak. Az arab világ államaiban elsősorban a mu­zulmán szolidaritás vitte a tüntetőket az utcára, hiszen az elmúlt néhány évben az iszlám világa egyre inkább az Egyesült Államokban látja fő ellenségét, amit a mostani háború csak megerősített. Európa országaiban vi­szont erősen él az a meggyőződés, hogy a háború alapvető célja nem annyira Irak né­pének felszabadítása, illetve Szaddám Hu­szein rezsimjének a megdöntése, mint inkább az iraki olajkincs megszerzése. Tény ugyanis, hogy sem Bush elnök, sem pedig a szövetsé­gesei nem tudták meggyőzni a világ jelentős részét céljaik önzetlenségéről. Az Egyesült Államokban tartott tiltakozó megmozdulá­sokhoz pedig még hozzájárul a háborúba vitt amerikai katonák féltése is, amely nyilván­valóan olyan arányban növekszik majd, aho­gyan sokasodni fognak a háborúból hazaér­kező katonakoporsók. Halálukat ugyanis aligha lehet majd megindokolni azzal, hogy hazájukért áldozták életüket a távoli Irakban. Székely Gergely Meghalt az ITN magyar származású riportere Vasárnap meghalt a brit ke­reskedelmi tévék híradóit ké­szítő ITN televíziós cég má­sodik riportere is Irakban, a budapesti születésű Gaby Ra­­do, aki a Channel 4 híradóit tudósította. Rado a vasárnap esti lon­doni bejelentés szerint a kurd ellenőrzés alatt álló észak­iraki Szulejmániában, egy szálloda tetejéről zuhant le; az első hírek szerint halála nem volt összefüggésben katonai cselekményekkel. Gaby Rado 48 éves volt, s 1985-ben csatlakozott az ITN-hez kommentátorként. A Channel 4 híradóit utazó ri­porterként 1988 óta tudósítot­ta, és a 80-as évek végén, a 90-es évek elején rendszere­sen megfordult Budapesten, ahonnan a rendszerváltás fej­leményeiről küldött jelentése­ket Londonba. Ő tudósította cégét egyebek mellett a Hő­sök terén tartott gyászün­nepségről 1989 júniusában, és a következő évben az első többpárti magyarországi vá­lasztásokról. Javul az ügyfélfogadás szervezése Ivan Rizak, a megyei állami közigazgatás elnöke rendelke­zett a folyamodványok megfelelő megvizsgálásának és az ál­lampolgárok fogadásának szervezési rendjéről. A rendelkezés értelmében jóváhagyták a megyei állami közigazgatás elnök­­helyettesei kiszállásos fogadásainak negyedéves ütemtervét. Ezzel egyidejűleg a megyei állami közigazgatás, a főosztá­lyok, osztályok és más egységek vezetőinek, a járási admi­nisztrációknak és a városi végrehajtó bizottságoknak intéz­kedniük kell az ügyfélfogadás javítása érdekében. Távtanácskozás az elszámolásokról Ivan Rizak távtanácskozást folytatott a járási állami köz­­igazgatások és a városi végrehajtó bizottságok elnökeivel az illetékes megyei struktúrák vezetőivel az elhasznált energia­­hordozók ellentételezéséről. Egy évvel ezelőtt a megye az elszámolásokat illetően orszá­gos viszonylatban az utolsó helyen állt. Mára a helyzet gyöke­resen megváltozott. Míg 2001 első negyedévében a földgáz esetében az elszámolás mindössze 71 százalékos volt, a múlt év hasonló időszakában ez a mutató 87 százalékra nőtt, az idei év első két hónapjában pedig 85 százalékot tett ki. Ez maga­sabb, mint az országos átlag. A villanyszámlát tavaly a fo­gyasztóknak a 75 százaléka fizette ki, jelenleg 87 százalékuk rendezi azt. Ennek ellenére a feladat az, hogy az energiahordozókért maradéktalanul elszámoljanak megyénkben. Vannak ugyanis járások, így például a munkácsi, a rahói és a técsői, ahol az elszámolás szintje alacsonyabb a megyei átlagnál. Ivan Rizak emlékeztetett arra, hogy az energiahordozókért való elszámolást Leonyid Kucsma személyes ellenőrzése alatt tartja. A helyi vezetőknek pedig napi rendszerességgel kell foglalkozniuk a kérdéssel. Ukrajna euroatlanti integrációja Ez volt a témája annak a nemzetközi konferenciának, mely a napokban zajlott Lviv­­ben a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete rendezésé­ben az Ukrajnai Friedrich Ebert Alapítvány és a Lvivi Állami Közigazgatás támo­gatásával. A konferenciát Anatolij Galcsinszkij, a Stratégiai Ku­tatások Nemzeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Ki­jelentette, hogy Ukrajna füg­getlenné válása óta természe­tes az európai integráció felé vett irány. Ennek a törekvés­nek ugyanis a történelemben, az ukrán nép európai identi­tástudatában gyökerező ha­gyományai vannak. A fentieket erősítette meg felszólalásában Miron Jankiv, a Lvivi Megyei Állami Köz­­igazgatás elnöke, valamint Helmut Kurt, az Ebert alapít­vány képviseletének vezetője. Felszólalt a rendezvényen Pool Frich, a NATO politikai kérdésekkel foglalkozó fő­­igazgatóságának képviselője és James Cherr (Anglia), a nemzetközi konfliktusok kér­déseivel foglalkozó kutatóin­tézet tudományos vezetője. Szót kapott továbbá Borisz Taraszjuk, az Ukrán Legfelső Tanács integrációs bizottsá­gának helyettes elnöke, va­lamint Hrihorij Perepelkca, az SKM­ katona-politikai osztá­lyának helyettes vezetője. A felszólalók közt volt továbbá Olekszandr Sersztyuk, az Uk­rán Fegyveres Erők vezérka­ra békepartneri és nem­zetközi békefenntartói főosz­tályának vezetője, illetve Szvit­­lana Mitrjajeva, a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézeté­nek főkonzultánsa, valamint Ludmilla Fedorcsuk, az intézet osztályvezetője. A külföldi vendégek részé­ről felszólalt még Poóti Lász­ló, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumá­nak vezető tudományos mun­katársa és Szabó Ottó, a Ma­gyar Köztársaság külügymi­nisztériumának főosztályve­zetője. A nagyszabású ren­dezvényen Németország, Nagy-Britannia, Lengyelor­szág és Csehország tudomá­nyos kutatóintézeteinek kép­viselői is részt vettek. A diplomáciai külképviseletek munkatársai is bekapcso­lódtak a munkába, köztük Somogyi László, Magyaror­szág Ungvári Főkonzulátusá­nak konzulja. Ivan Vaskeba, a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének osztályvezetője Alkotmánymódosítás az elnök kezdeményezésére Az emberek nemcsak érdeklődnek... Megyeszerte aktív és sokoldalú eszmecsere folyik az Uk­rajna Alkotmányában eszközlendő módosításokról szóló törvénytervezet megvitatása kapcsán. Különösen sok ese­mény történik a beregszászi járásban. A múlt héten pél­dául egységes tájékoztatási napon vitatták meg e doku­mentumot. Az előzményekről, az emberek részvételéről, hozzászólásairól, konkrét javaslatairól kérdeztem Braun Bélát, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás első el­nökhelyettesét. — Kezdeném talán azzal, hogy jó előre gondoltunk az alkotmánymódosítás kérdés­körének propagálására. Még mielőtt a szöveg megjelent magyar nyelven a Beregi Hír­lapban, Bihari András, a járá­si állami közigazgatás elnöke és Erdélyi Károly, a járási ta­nács elnöke e lapban még márciusban megosztotta a témával kapcsolatos vélemé­nyét az olvasókkal. — Sikeresnek tekinthető-e az egységes tájékoztatási nap? — Ha a tényeket vesszük alapul, akkor egyértelműen annak tekinthető, hiszen a múlt héten egy nap leforgása alatt a 30 főből álló ideigle­nes munkacsoport a járás je­lentős részét ölelte fel. A kü­lönböző rendezvények során több mint 450 ember hallgat­ta meg a járási elő számú ve­zetők tájékoztatóját. Különö­sen aktívan zajlottak a rendez­vények Nagyberegen, Bátyú­ban, Badalón. — Voltak, vannak-e konk­rét javaslatok? — Az eltelt napok során egyértelműen meggyőződ­tünk arról is, hogy az embe­rek nem csak pusztán érdek­lődnek az Alkotmányban esz­közlendő módosítások iránt, hanem konkrét javaslatokat is megfogalmaznak, így például a 106. cikkely tizedik pontját az alábbi módosítással java­solják elfogadásra: »A helyi állami közigazgatások elnö­keit nem kinevezik, hanem a lakosság választja meg (az ad­minisztratív egységhez tarto­zó települések lakosai).« — Meddig tart ez a komoly kampány? — Mindennap egy-egy falubokorban, így például március 26—27-én Beregúj­­falu, Bótrágy, Bene körze­tében kerül sor lakossági fó­rumra. Talán még annyit, hogy a járási lapban magyar nyelven is közöltük az Ukraj­na Alkotmányában eszköz­lendő módosítások tervezetét. Azt már mondanom sem kell: ezzel a magyar ajkú lakosok számára is lehetővé tesszük, hogy — az ország teljes érté­kű állampolgáraiként — szól­janak hozzá az olyan fontos dokumentumokhoz, mint amilyen Ukrajna alaptörvé­nye. Fazekas Elemér Felértékelődnek a régiók A társadalmi, politikai változások — amennyiban a fejlődés irányában haladnak — feltételezik, sőt, megkövetelik a struk­túra átalakítását is. Az Ukrajna elnöke által kezdeményezett alkotmánymódosítás ezt a logikát követi. Az alapkérdés: mit hoznak a módosítások, mi várható el a reformtól? Az államigazgatás struktúrájának parlamenti-elnöki rend­szerre való átalakítása a mindenkori honatyák hatáskörét, egy­ben felelősségét is növeli. Fontos, praktikus és elemzésre érdemes a parlament két házának létrehozása. Vegyük előbb a kérdés gyakorlati oldalát. A képviselők számának csökkenése megtakarítást jelent az államháztartás számára. Ennél jóval lényegesebb, hogy a törvényhozói tevékenységnek is hasznára válik, mivel meg­könnyíti a stabil parlamenti többség kialakítását, ezáltal az or­szág szempontjából döntő kérdésekben a parttalan vitát érdemi eszmecsere és idejében meghozott döntések válthatják fel. Az alkotmánymódosítás életbelépése esetén a régiók, s így Kárpátalja érdekei is jobban érvényesülnének a törvényhozás szintjén. Ambrus Pál, a Técsői Járási Állami Közigazgatás első elnökhelyettese

Next