Kárpáti Igaz Szó, 2005. január-március (86. évfolyam, 1-46. szám)

2005-01-06 / 1-2. szám

KÁRPÁT! . 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban TEL AVIV. Abbasz ellenségnek nevezte Izraelt. »Cionista ellenségnek« nevezte Iz­raelt egy választási beszédében Mah­mud Abbasz, a Palesztin Felszabadítá­­si Szervezet elnöke­­ néhány órával azután, hogy izraeli harckocsizok nyolc palesztint öltek meg a Gázai övezet északi részén. Szavait megfigyelők szokatlannak nevezték, mert Abbaszt mérsékelt politikusnak tartják. RÓMA: Berlusconi támadója megbánta tettét. Berlusconi támadója bocsánatot kért. Roberto Del Bosco - az a man­­tovai kőműves, aki szilveszterkor fény­képezőgépe állványával fejen ütötte az olasz miniszterelnököt - bocsánatkérő levelet írt Silvio Berlusconihoz. Hiába élvezte a baloldali szavazók szimpá­tiáját, Roberto nem akarta, hogy egész életét a szilveszteri csíny bélyegezze meg, és a tettéért kiszabható hét év börtönt is el akarta kerülni. Berlusconi személyesen telefonált a Del Bosco családnak, és Roberto mamájának, Zole asszonynak azt mondta: nem fog feljelentést tenni. SANTIAGO DE CHILE: Vádol­hatják Pinochetet. A chilei legfelsőbb bíróság kedden úgy döntött, hogy vádat emelhetnek a 89 éves Augusto Pinochet ellen gyil­kosság és emberrablás miatt az ún. Condor művelet kapcsán. A latin­amerikai ország jogrendszere miatt a főbíróknak esetenként kell határoz­niuk, megszüntetik-e az egykori állam­fő, katonai diktátor törvényi védett­ségét. A Condor műveletben a dél­amerikai diktatúrák közösen léptek fel az ellenzékiek ellen. Pinochetet ez ügyben kilenc emberrablással és egy gyilkossággal vádolják. A diktátor még nem állt bíróság előtt. PÁRIZS. Meggyilkolt újságírók. Hetvennyolc újságírót gyilkoltak meg tavaly munkavégzés közben szerte a világon - jelentette be a Nemzetközi Sajtóintézet. Irakban ölték meg a leg­több újságírót, összesen huszonkettőt. A Fülöp-szigeteken tizenkét újságíró halt erőszakos halált, míg Banglades­­ben öt. Öngyilkos merénylet Hillában Egy helyi rendőrtiszt szerint leg­alább húsz ember vesztette életét szerdán az iraki Hilla rendőr­akadémiájánál elkövetett autós öngyilkos merénylet következ­tében. Irakban folytatódott a rendőri erők és a nemzeti gárda elleni tá­madássorozat az elmúlt 24 órában, az észak-iraki Moszulban pedig meg­ölték egy vezető iraki szunnita párt tekintélyes politikusát. A merényletnek, amelyet a hillai rendőrakadémia diplomakiosztó ün­nepsége közben követtek el, számos sebesültje is van. Az épületegyüttes bejáratánál történt hatalmas detonáció legalább négy közeli épületet meg­rongált. Hilla Bagdadtól mintegy száz kilo­méterre délre fekszik. Ebben a város­ban volt a szövetséges iraki műve­letekben résztvevő magyar honvédsé­gi szállítóalakulat támaszpontja is, az alakulat karácsony előtti kivonásáig. Az AP amerikai hírügynökség 20 ha­lottról szóló jelentésével szemben a Reuters brit és DPA német hírügynök­ségnek 13 halálos és 25 sebesült ál­dozatról, míg az AFP francia hírügy­nökségnek 9 halottról és 38 sebesült­ről van tudomása. Omar Mahmúd Abdalláhot kedden rabolták el ismeretlenek moszuli gyógyszertárából, majd főbe lőtték - közölte szerdán pártja, az iraki válasz­tások elhalasztását sürgető Iraki Iszlám Párt. Az egyik fő szunnita politikai erőt képviselő párt kivonult a január 30-ra tervezett választásokról, arra hivat­kozva, hogy az Irakban dúló erőszak­cselekmények visszatarthatják az or­szág északi és nyugati részén élő szun­nitákat a választási részvételtől, aláás­va ezzel a választás hitelességét. Panoráma____________________________________2005. január 6., csütörtök A természet az elmaradott régiókat sújtja a legjobban Mennyiben felelős az ember a katasztrófa nagyságáért? Kipusztított korallzátonyok, poli­tikai viszályok miatt meghiúsult nemzetközi előrejelző rendszer, beígért, majd elmaradt nyugati pénzek... Jeffrey Sachs amerikai közgazdász a Die Zeit című lapnak azt mondta, hogy egy ázsiaihoz hasonló katasztró­fa egy gazdagabb régióban jóval kevesebb halottal és sebesülttel járt volna. A New York-i Columbia egyetem Föld Intézetének vezetője szerint a ter­mészeti katasztrófák megelőzéséről a fejlődő országok képtelenek maguk gondoskodni, vagy fizetni ezért. Sachs január 17-én terjeszti majd Kofi An­nan főtitkár elé a jelentését az úgyne­vezett millenniumi célok teljesítéséről, vagyis arról, mit kell a fejlett világ országainak tenni a 2015 évi segélye­zési célok elérése érdekében. Német­ország, Japán és az Egyesült Államok egyaránt ígéretet tett arra, hogy fejlesz­tési segélyeit a bruttó hazai termék 0,7 százalékára növeli, de ezt még egyikük sem teljesítette. A katasztrófa bekövetkeztét meg­előző fejlesztések helyett a gazdag országok jelentős összegű, rövid távra szóló humanitárius segítséget adnak, azután a téma lekerül a napirendről - érvelt Sachs. Hogy Bangladesben em­berek milliói szenvednek a szennyezett víz hatásától, annak oka a százmilliók­ba kerülő fejlesztések elmaradása, a fejlesztési politika hiánya - hangsú­lyozta. A szökőár nem járt volna annyi ál­dozattal, ha az ember az utóbbi időben maga is nem könnyítette volna meg, hogy a hullámok akadálytalanul a szá­razföldre csapjanak. Jeff McNeely, a Világunió a Természetért nevű szer­vezet tudományos igazgatója az AFP-nek korábban már elmondta, hogy a szökőár, a cunami jelensége jól ismert a térség lakói számára. Ötven évvel ezelőtt a helybéliek még sohasem építkeztek közvetlenül a tengerparton, hanem több kilométerrel beljebb húz­ták fel házaikat. Az elmúlt évtizedekben azonban számos korallzátonyt, a parti mang­­róveerdőket elpusztították, hogy rák- és garnélatenyészeteket létesítsenek. Ha megmaradtak volna a korallok és a mangróveerdők, fékezték volna a part­ra érkező hullámok erejét - ám a turisz­tika és a városfejlesztés érdekében felál­dozták őket, a szállodá­kat közvetlenül a tenger­partokon építették fel. Természetvédelmi szervezetek hiába kam­­pányoltak a mangrove­erdők irtása ellen. Hiá­ba, ugyanis fontos gaz­dasági érdekek forog­nak kockán. Az euró­paiak olcsón vásárolják az ázsiai kereskedőktől a tenger gyümölcseit, azt, hogy ez milyen ter­het ró a környezetre, nem veszik figyelembe. Indokolt lenne globá­lis katasztrófa-előrejelző rendszerek kiépítése, hogy megelőzhetők le­gyenek a mostanihoz hasonló tragédiák - figyelmeztettek ENSZ- szakértők a katasztrófa nyomán. A Csendes-óceánon már létező rend­szer az Indiai-óceán térségében is felállítható lenne, létrehozását azon­ban főként a térségbeli országok poli­tikai és kulturális megosztottsága gá­tolja. A téma kárpátaljai vonatko­zásait lapunk 4. oldalán közöljük Minden romokban hever ------------- HÁTTÉR-----------­Kontrasztok Ma szinte még felbecsülni sem lehet, mi lesz a vége a Délkelet-Ázsiában pusztító erős földrengésnek és a nyo­mában támadt hatalmas szökőárnak. Hivatalosan eddig 150 ezer áldozatról és több ezer eltűnt személyről ad­nak hírt a jelentések, de a mérleg egyelőre csak ideigle­nesnek tekinthető, hiszen a kép szinte óráról órára vál­tozik. A legtöbben India, Sri Lanka, Indonézia, Thaiföld partjainál vesztették életüket, de Malajzia, a Maldív­­szigetek, Mianmar, Banglades, Afrikában pedig Kenya, a Seychelle- szigetek, Szomália és Tanzánia is a termé­szeti csapás áldozatait gyászolja. A régiókból érkező hírek szerint a hullaházak már annyira zsúfoltak, hogy sok helyen még mindig tömegesen fekszenek az utcákon a holttestek, jóllehet a meleg és a magas páratartalom miatt sietni kellene a temetésekkel. Számolatlanul sok a sérült is a kórházakban, a zsúfoltság pedig nehezíti ellátásukat. A tragédia megdöbbentette a világot, amely azonnal összefogott, hogy megpróbáljon enyhíteni a bajbajutot­takon. Az ENSZ történetének legjelentősebb segélyak­ciója keretében már több száz repülőgépen érkeztek meg az első segélyszállítmányok a térségbe. Az Európai Unió az azonnal felajánlott 3 millió euro értékű támogatást már 30 millióra emelte. Az Egyesült Államok 15 millió dollár értékű támogatásról határozott, s Japán három katonai felderítőrepülőjét is a térségbe irányította, hogy közre­működjenek a mentésben. Emellett Tokió 40 millió dol­lár értékű segítséget és húsztagú orvoscsoportot küldött. Ausztrália 7,8 millió dollárral, valamint ivóvizet és tisz­títószereket tartalmazó két légi szállítmánnyal járult hozzá a nemzetközi erőfeszítésekhez. Kína 2,6 millió dollár ér­tékű élelmiszert, sátrakat és takarókat, Oroszország 25 tonna humanitárius segélyt, Nagy-Britannia sátrakat, Franciaország pedig száz orvost ajánlott fel azonnal. A világ tehát megmozdult, folynak a felajánlások, a gyűjtések, mindenki szinte egy emberként akar segíteni. Vannak azonban ellenkező előjelű példák is, hiszen olya­nok is akadnak, és nem is kevesen, akik az emberi tragédiából és nyomorúságból is hasznot akarnak húzni maguknak. Egynémely utazási ügynökség ugyanis máris százával szállítja a térségbe azokat a turistákat, akik a katasztrófa élményeivel szeretnének feltöltődni. Az egyik fiatal nő például egy földön heverő csecsemő holtteste mellett fényképezteti magát, egy idősebb úr fehér lepe­dővel letakart holttestek között pózol a fotósnak, míg egy középkorú férfi széles mosollyal az arcán egy kidőlt fa lombján fennakadt hölgy lecsüngő kezét szorongatja. Iszonyatos képek, amelyek kétségbeesést és sajnálatot ébresztenek egyszerre a tévénézőkben. Nem tudhatom, hogy kiben milyen érzéseket és indulatokat gerjesztenek ezek a képek, de számomra a látottak egyszerűen fel­foghatatlanok és minősíthetetlenek. Erdélyi Gábor ■ і і | M­i­i­U­i­I­ITT — 'ТГ—г ».Ti---------­* VSZ-segélyek Több mint százezer embernek egy hétre elegendő élelmiszert jut­tatott el eddig a szökőár sújtotta indonéziai Aceh tartományba az FAO, az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete - jelentet­ték be a szervezet székhelyén az olasz fővárosban, Rómában. A FAO 318 tonna rizs-, tészta- és kekszfélét, valamint 40 ezer liter ivó­vizet szállított eddig a térségbe. Az ENSZ székhelyén, New Yorkban hangsúlyozták, hogy a világszervezet Szumátra szigetére és Aceh tartomány­ra összpontosítja erőfeszítéseit, ahol hatványozottan nő a halottak száma. Jan Egeland, a válság kezelésének összehangolásával megbízott ENSZ- diplomata hangoztatta, hogy sehol sem ütköztek akkora nehézségekbe, mint az említett területeken. Kijelentette: »a szigeteken korábban nehezen járható utak voltak, most már utak sincsenek­. Elmondta, hogy Szumátra nyugati partján hatványozottan emelkedik a halottak száma. A végső számadatot sohasem fogjuk megtudni. Több tízezrekről lehet szó. Putyin meneszti kritikusát Az orosz elnök lefokozta eddigi gazdasági főtanácsadóját, aki nyil­vánosan bírálta a Yukos-ügyben hozott politikai döntéseket. Hétfőn késő este tették közzé Vla­gyimir Putyin hivatalának döntését, amely szerint a jövőben nem Andrej Illarionov képviseli nagykövetként Oroszországot a G7 államainál. Mint ismeretes, a világ legfejlettebb ipari országai plusz Moszkva együtt alkot­ják az évente összeülő G8 csoportot. Az elnöki határozatot megelőzte Illari­­onovnak az év végén adott nyilatko­zata, amelyben Putyin több lépését bírálta. A leváltást - mások szerint csu­pán lefokozást - az váltotta ki, hogy a közgazdász a 2004-es »év botrányá­nak« minősítette a Yukos kőolajtársa­ság elleni hajszát, illetve a cég fő ter­melőegységének lefoglalását és elárve­rezését. A Y­uganskneflegaz nevű vál­lalatot egy korábban soha nem ismert nevű cég szerezte meg a Rosneftgaz állami kőolaj társaság számára értéké­nek töredékéért, 9,4 milliárd dollárért. Illarionov egyebek között azt mondta, hogy az akciót hozzá nem értő és fel­készületlen emberek követték el, aki­ket a­­magántulajdon kisajátításának vágya vezérelte. Az orosz sajtóban megjelent értéke­lések szerint Putyin elnök nem viselhette el a környezetéből ellene irányuló bírála­tot. Ez ugyanis a Krem legfontosabb politikai célját, a stratégiai nyersanyag­­termelés - a fő orosz valutaforrás - visz­­szaállamosítását, legalábbis szoros álla­mi felügyelet alá helyezését bírálta. A Yukos elleni akció nem csupán Mihail Hodorkovszkij, a cég fő tulajdonosa és társai ellen irányult, azok politikai ellenzé­kisége miatt. A kőolajbevételek állami kézbe vételét elsősorban a Putyin kör­nyezetében lévő katonai és titkosszol­gálati személyiségek, a »szilo­vikik« szor­­galmazzák. Egyes értékelések szerint azonban Illarionov formálisan megma­radhat elnöki tanácsadónak. Putyin ez­zel demonstrálhatná, hogy nem számolja fel a másként gondolkozást környeze­tében - állította Alekszandr Sohin volt gazdasági miniszter az Eho Moszkvi rádióban. Szélrózsa Dzurinda támadása az MKP ellen A szlovák kormányfő szerint kedvezően alakultak a szlovák­magyar kapcsolatok - kifogásolta viszont az MKP néhány vezető­jének ingerlékenységét. Az elmúlt évben néhány pozitív tényező kedvezően befolyásolta a szlo­vák-magyar kapcsolatok alakulását - jelentette ki a pozsonyi TA SR hírügy­nökségnek Mikulás Dzurinda. A mi­niszterelnök példaként a kedvezmény­törvény szlovákiai alkalmazásáról született kormányközi egyezséget em­lítette, amelyben a magyar fél felismer­te, hogy az ő jogszabályai nem lehet­nek hatályosak a mi országunkban, és ilyen elvi alapállásból végül kulturált megállapodás született. Ugyanilyen megnyugvással fogadtuk a kettős ál­lampolgárságról döntő, eredménytelen magyarországi népszavazás hírét is" - közölte. Belpolitikai kérdésekre rátérve, Dzurinda azonban így folytatta: - A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) néhány vezető politikusa túlságosan ingerlékeny. Jól tudják, hogy Szlová­kiában türelmes, demokratikus, a más­ságot tisztelő politizálást folytatunk. Úgy látom viszont, mintha az MKP néhány vezetőjét ingerelné ez a nyu­galom. Talán úgy érzik, hogy ebben a politikai szélcsendben nincs mit tema­­tizálniuk - vélekedett a kormányfő. Szlovákiai magyar politikusoknak arra a többször hangoztatott vélemé­nyére, amely szerint a magyarok lakta régiókban Vladimír Meciar pártját is bevonva, szlovák nagykoalíció meg­alakítására és az MKP kiszorítására törekednek, Dzurinda ezt felelte: - Úgy látom, hogy a magyar politikusok el­sősorban Nyitra megyében érzé­ketlenül visszaéltek többségi erőfö­lényükkel, és ezzel maguk ellen haragí­tották a szlovák pártok regionális ve­zetőit. Ha ma már képesek az önbírá­latra, akkor csak tőlük függ, találnak­­­ ismét partnereket a más alapokon nyugvó együttműködéshez. Bugár Béla visszautasította Dzurin­da feltevéseit.­­ Éppen a szlovák mi­niszterelnök volt az, aki késleltette a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kétoldalú megállapodást. Végül olyan kormányközi egyezség született, ame­lyet a Magyar Koalíció Pártja már hónapokkal korábban szorgalmazott. Belpolitikai téren pedig nem nekünk kell idegeskednünk, mert az MKP tá­mogatottsága stabilan tíz százalék feletti, a kormányfő-pártelnök vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unióé (SDKU) viszont hónapok óta csök­ken, olykor alig haladja meg az ötszá­zalékos küszöböt. Sajnos, van mit te­­matizálnunk, éppen az SDKU akadá­lyozza ugyanis a kisebbségi törvény és a nemzetiségi kultúrák finanszírozásáról rendelkező jogszabály elfogadását. S tény az is, hogy Dzurindáék titkos meg­állapodásokat kötöttek Meciar poli­tikai tömörülésével, országos és re­gionális szinten egyaránt - szögezte le az MKP elnöke.

Next