Kárpáti Igaz Szó, 2007. április-június (3. évfolyam, 51-100. szám)

2007-04-03 / 51. szám

KÁRPÁTI . 4. IGAZ SZÓ Hír-Tár Uniós küldöttség Kievben Hugues Mingarelli, az Európai Unió Külügyi Bizottsá­gának megbízott elnökhelyette­se vezetésével delegáció érke­zett Kijevbe, amely a közösség és Ukrajna további együttműkö­désének lehetőségéről tárgyalt. A küldöttséget fogadta Arszenyij Jacenyuk külügyminisz­ter. A tanácskozáson elhangzott, hogy Ukrajna érdekelt a kapcsola­tok erősítésében. A külügyminisz­térium sajtószolgálatának közlése szerint Mingarelli kifejtette: a jelenlegi - 2008-ig terjedő - egyeztető szakasz sikeres lezárta esetén az együttműködés minőségileg új szintre emelkedhet. Elégedetlen ukránok Aligha nevezhető szokványos­nak az a közvélemény-kutatás, melyet a Korrespondent végzett. A népszerű hírportál arra a kérdésre várt választ, hogy melyik miniszter távozását tartják a legkívánatosabbnak. A legtöbben - a megkérdezettek negyede - Anatolij Hricenko, a védelmi tárca tulajdonosa tevékenységével elégedetlenek. A négyezer válaszadó 60 százaléka szerint a legjobb az lenne, ha a kabinet teljesen kicserélődne. Timosenko ultimátuma Juscsenkónak A közel százezresre becsült szombati kijevi ellenzéki tüntetésen felszólaló politikusok azt kérték az államfőtől, hogy haladéktalanul oszlassa fel a parlamentet. Julija Timosenko még azt is hozzátette: amennyiben Viktor Juscsenko ezt nem teszi, ismét a Majdanra szólítják az embereket, s addig maradnak, amíg nem teljesül követelésük. A B­JUT vezére attól tart, hogy a koalíciós többség az ellenzéki hon­atyák »megvásárlásával« elérheti a 450 fős rádában a 300 fős alkot­mányos többséget, s akkor teljes egészében visszatérnek a kucsma­rendszerre jellemző totalitárius po­­litizálási módszerek, ami ellen a 2004-es narancsos forradalom ide­jén is küzdöttek. Jurij Lucenko, a közelmúltban létrejött Népi Önvédelem mozga­lom vezetője azt mondta Viktor Janukovics kormányfőről és kabi­netjéről, hogy az semmit sem tesz a szociális problémák rendezése érdekében, s szerinte az emberek még rosszabbul élnek. »Az ország­ban afrikai bérek mellett európai árak vannak. Lehetetlen így bol­dogulni« -jelentette ki az egykori Timosenko-kormány volt belügy­minisztere. A Függetlenség téren felszólalt Vjacseszlav Kirilenko is, akit épp aznap választottak meg a Mi Ulaajnánk tisztújító kong­resszusán a pártszövetség új elnö­kévé. A Mi Ukrajnánk parlamenti frakciójának vezetőjére 1176-an adták voksukat, 51-en ellene sza­vaztak, 22-en tartózkodtak. A kongresszus előtt rajta kívül Vik­tor Juscsenkót jelölték meg pártel­nöknek. Az államfő azonban visszalépett a jelöléstől, de a tisz­teletbeli elnöki posztot azért meg­tartotta. Kirilenko a tömegde­monstráción szintén a törvényho­zás feloszlatása mellett érvelt, ám ő Timosenkóval és Lucenkóval el­lentétben nem fenyegetőzött egy újabb Majdannal. Az államfő ellenben nem jelent meg az ellenzéki tüntetésen, a Mi Ukrajnánk kongresszusa után saj­tótájékoztatón mondta el vélemé­nyét a kialakult helyzetről. Kifej­tette, hogy még mindig bízik a tár­gyalásos megoldásban, ám hozzá­tette: amennyiben nem jutnak egyezségre a koalíciós felekkel, kénytelen lesz élni alkotmányos jogával. Juscsenko elmondta: a többségnek azonnal be kell fejez­nie az alkotmányellenes módon történő létszámbővítést, valamint törvénybe kell foglalnia a még au­gusztusban aláírt nemzeti egység­ről szóló egyezményt. Felszólítot­ta továbbá a kormányerőket, hogy fejezzék be a rend- és jogvédelmi szervek munkájába történő be­avatkozást. Az államfő és a koalí­ciós többség képviselői hétfőn ül­nek le tárgyalni a belpolitikai vál­ság lehetséges megoldásáról. A hétvégi ellenzéki tüntetéssel egyidőben és gyakorlatilag egy helyszínen - az Európa téren, ami a Majdan tőszomszédságában van - Janukovicsék is demonstrációt tartottak. A mintegy 50 ezres ren­dezvényen a miniszterelnök az egység megteremtéséről beszélt. »Mi hajlandóak vagyunk együtt­működni az elnökkel és az ellen­zékkel is. Az ország érdeke azt kí­vánja, hogy béke és egység le­gyen« - mondotta a koalíció szimpátiatüntetésén. A hétvégén egyébként nemcsak Kijevben, ha­nem Ukrajna több nagyvárosában is tömegdemonstrációt szerveztek a kormánypártok, s valamennyi helyszínen azt követelték, hogy az államfő és az ellenzék hagyjon fel az alkotmányos normákon túlme­nő ultimátumokkal. KISZ­-összeállítás julija, mint ikon PUTYIN SZERÉNYKEDIK Vlagyimir Putyin orosz államfő hivatali idejének meghosszabbítá­sát lehetővé tevő alkotmánymódosítást ajánlott Szergej Mironov felső­házi elnök. „Egy ilyen nagy országban, mint Oroszország, négy év túl rövid idő, ezért feltétlenül meg kell hosszabbítani az elnöki megbízatást öt, sőt talán hét évre« - mondta Mironov közvetlenül a felsőház elnöki tisztségében való megerősítése után. Vlagyimir Putyinnak 2008-ban jár le a második elnöki ciklusa. Az orosz alkotmány értelmében nem választhatják újra. Az elnökválasztás ugyan csak jövő márciusban lesz, de már most folynak a találgatások, ki követ­heti az Oroszországot újra a befolyásos nagyhatalmak körébe emelő Putyint. Az MTI értesülése szerint az elnök jelezte, nem kíván újraindulni a posztért, és szóvivője útján közölte, továbbra is ellenez minden, mandá­tumának meghosszabbítását célzó alkotmánymódosítást. Elmarad az izraeli-szentszéki TALÁLKOZÓ Két évvel ezelőtt, 2005. április 2-án este hunyt el II. János Pál­­ és április 19-én választották meg utódját, a katolikus egyházat jelenleg is irányító XVI. Benedeket. A pápa a napokban tervezi bevezetni eddi­gi legjelentősebb reformját, a latin nyelvű mise szabad celebrálását. A Vatikánban március 29-re meg­hirdetett izraeli­­szentszéki csúcs­­találkozót a jeru­­zsálemi delegáció az utolsó pillanat­ban lemondta. Pe­dig ötévi tárgyalás után úgy tűnt: végre megszületik a megállapodás arról, hogy a világon egyedül Izraelben nem adó­mentes egyház itt is kedvezményekhez jusson, és visszakapja ingat­lanjait. Ezt megelőzően a legmagasabb szunnita vallási vezető, az egyiptomi imám mondta le a már megbeszélt vatikáni látogatását. Kai­rói nyilatkozatok szerint a pápa tavaly szeptemberi, regensburgi be­széde okoz még mindig nemtetszést az iszlám világban. Az olasz felmérések szerint hiába a Szent Péter téren és a vatikáni audienciateremben a több millió hívő és turista, XVI. Benedek népszerű­sége (53 százalék) messze elmarad elődjétől (77,2 százalék). XVI. Benedek pápa CUNAMI A SALAMON-SZIGETEKNÉL Szökőár zúdult a Csendes-óceán déli részén fekvő Salamon-szige­­tek több településére, miután erős földrengés rázta meg a térséget. Legalább hat ember életét vesztette, és sokan eltűntek. A cunamit egy tenger alatti földrengés keltette, amely helyi idő szerint hétfő reggel 7 óra 40 perckor pattant ki a szigetek fővárosától, Honiarától 350 kilomé­terre északnyugatra, a tengerfenék alatt 10 kilométerre. Hágón, határon túl 2007. április 3., kedd Kóka János az SZDSZ élén Új politikai program kidolgozá­sában állapodott meg a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) megválasztott ügyvivői testületé­vel Kóka János, akit hajszálnyi különbséggel választottak meg Kuncze Gábor utódául a párt kül­döttgyűlésén. Az új elnök másodjára nyert, mert elsőre egészen kivételes mó­don holtversenyben végzett Fo­dor Gáborral. A Népszabadság­nak Kóka úgy nyilatkozott: több liberalizmust vinne a kormányba. Kóka János a koalíciós szerződésről tárgyalna a miniszterelnök­kel, miközben a párt évtizedes megosztottságának is véget akar vetni. A tisztújítás vesztese, Fo­dor is győztes: soha ekkora erőt nem tudhatott a háta mö­gött a párt »belső ellenzéké­nek« vezéralakja, ügyvivő­ként pedig a legtöbb szavaza­tot kapta. A pártot irányító ügyvivői testületben is meg­erősödött a pártvezetés egy­kori belső ellenzéke, kiegyen­lítve az erőviszonyokat. Per­sze Kóka is figyel a saját há­tára, és valóságos gesztus­hadjáratba kezdett. »Szélső­séges mértékben szeretnék integrálni« - üzent belső politikai kihívóinak. Új szlogenje: »hitel és sikeresség«. Szélrózsa NLP-RMDSZ KORMÁNY Romániában A román miniszterelnök bejelentette: átalakított kabinet­jében a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kap helyet. Calin Popescu Tariceanu úgy döntött, hogy a Demokrata Pártot (DP) kihagyja a kormányból, és gyakorlatilag felrúgja a demokratákkal kötött szövetséget. Kisebbségi kormányának parlamenti támogatásában az eddig ellenzékben lévő Szociáldemok­rata Pártra (SZDP) számít. Tariceanu szerint - aki továbbra sem bízik az előre hozott választások hasznában - a kormányprogram nem változik, de reményei szerint az új kabinet politikai stabilitást hoz majd az országnak. Az új kormánylistát már hétfőn átküldik a parlament­nek, amelynek a héten kell majd bizalmat szavaznia vagy pedig megbuktatnia azt. Meg nem erősített hírek szerint az új kabinetben az RMDSZ megtartja miniszterel­nök-helyettesi tisztségét, amelyet továbbra is "Markó Béla tölt majd be. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter marad, Borbély László pedig megkapja a vidékfejleszté­si tárcát. E források úgy tudják, hogy a szövetségnek felajánlot­ták az igazságügyi tárcát is, amelyet azonban Frunda György elutasított, Eckstein-Kovács Pétert viszont maga az RMDSZ- vezetőség nem támogatta - adta hírül az MTI. Csák­y LEGYŐZTE Bugárt Csáky Pált választotta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) új elnökévé révkomáromi tisztújító közgyűlésén az egyetlen szlovákiai magyar politikai párt, amelynek eddigi elnöke, Bugár Béla a jövőben nem vállal politikai tisztséget. Csáky a kezdetektől, a három magyar párt egyesülése nyomán 1998-ban létrejött MKP alelnöke, a párt nyolcéves kormányzati szerepe alatt miniszterelnök­­helyettese volt. Ugyanezen idő alatt, az MKP megalakulása óta Bugár volt az MKP elnöke. Elemzők szerint Csáky győzel­mének és Bugár bukásának több összetevője van. A folytonossá­got ígérő új elnök mindenképpen nyert, a bizonyítatlan vádaknak kitett Bugár veszített, elsődlege­sen a kampányban elhangzottak miatt. A pártot azonban a változás nem fogja megrázkódtat­ni, s csak remélni lehet, hogy Csáky­ tizenöt pontban megfogal­mazott forgatókönyve a párt megújulásához vezet. Csáky átláthatóságot, stílusváltást, változást ígér Bugár vezetési módszereivel szemben, miközben a háromszáznál több képviselő­nek csaknem a fele Bugárt tartja a folytonosság letéteményesének. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál. Az MTI kérdésére válaszolva a pártelnökké választott Csáky Pál elmondta, hogy a magyarországi pártokkal és a magyar alkotmányos szervekkel korrekt kapcsolatot kíván fenntartani, csak úgy, mint az Európai Unió intézményeivel. Kijelentette azt is, hogy az MKP a jövőben ütőképes párt lesz. A VMSZ nem kormányoz A Vajdaságma.info tudósítása szerint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki posztjának várományosa kijelen­tette, hogy a VMSZ valószínűleg nem vesz részt az új szerbiai kormány munkájában. A Gradanski list napilapnak nyilat­kozó politikus szerint a VMSZ három parlamenti képviselője a »demokratikus tömb parlamenti többségéhez« fog tartozni, de a párt hatékonyabban tudja megvalósítani választási ígéreteit, ha nem lesz a kormányban. A VMSZ május 5-én­ tartja rendkívüli választási közgyűlését Magyarkanizsán. Pásztor megerősítette, hogy Kasza József jelenlegi pártelnök a VMSZ tiszteletbeli elnöke lesz. S­ZÉLRÓZSA

Next