Kárpáti Igaz Szó, 2007. április-június (3. évfolyam, 51-100. szám)
2007-04-03 / 51. szám
KÁRPÁTI . 4. IGAZ SZÓ Hír-Tár Uniós küldöttség Kievben Hugues Mingarelli, az Európai Unió Külügyi Bizottságának megbízott elnökhelyettese vezetésével delegáció érkezett Kijevbe, amely a közösség és Ukrajna további együttműködésének lehetőségéről tárgyalt. A küldöttséget fogadta Arszenyij Jacenyuk külügyminiszter. A tanácskozáson elhangzott, hogy Ukrajna érdekelt a kapcsolatok erősítésében. A külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint Mingarelli kifejtette: a jelenlegi - 2008-ig terjedő - egyeztető szakasz sikeres lezárta esetén az együttműködés minőségileg új szintre emelkedhet. Elégedetlen ukránok Aligha nevezhető szokványosnak az a közvélemény-kutatás, melyet a Korrespondent végzett. A népszerű hírportál arra a kérdésre várt választ, hogy melyik miniszter távozását tartják a legkívánatosabbnak. A legtöbben - a megkérdezettek negyede - Anatolij Hricenko, a védelmi tárca tulajdonosa tevékenységével elégedetlenek. A négyezer válaszadó 60 százaléka szerint a legjobb az lenne, ha a kabinet teljesen kicserélődne. Timosenko ultimátuma Juscsenkónak A közel százezresre becsült szombati kijevi ellenzéki tüntetésen felszólaló politikusok azt kérték az államfőtől, hogy haladéktalanul oszlassa fel a parlamentet. Julija Timosenko még azt is hozzátette: amennyiben Viktor Juscsenko ezt nem teszi, ismét a Majdanra szólítják az embereket, s addig maradnak, amíg nem teljesül követelésük. A BJUT vezére attól tart, hogy a koalíciós többség az ellenzéki honatyák »megvásárlásával« elérheti a 450 fős rádában a 300 fős alkotmányos többséget, s akkor teljes egészében visszatérnek a kucsmarendszerre jellemző totalitárius politizálási módszerek, ami ellen a 2004-es narancsos forradalom idején is küzdöttek. Jurij Lucenko, a közelmúltban létrejött Népi Önvédelem mozgalom vezetője azt mondta Viktor Janukovics kormányfőről és kabinetjéről, hogy az semmit sem tesz a szociális problémák rendezése érdekében, s szerinte az emberek még rosszabbul élnek. »Az országban afrikai bérek mellett európai árak vannak. Lehetetlen így boldogulni« -jelentette ki az egykori Timosenko-kormány volt belügyminisztere. A Függetlenség téren felszólalt Vjacseszlav Kirilenko is, akit épp aznap választottak meg a Mi Ulaajnánk tisztújító kongresszusán a pártszövetség új elnökévé. A Mi Ukrajnánk parlamenti frakciójának vezetőjére 1176-an adták voksukat, 51-en ellene szavaztak, 22-en tartózkodtak. A kongresszus előtt rajta kívül Viktor Juscsenkót jelölték meg pártelnöknek. Az államfő azonban visszalépett a jelöléstől, de a tiszteletbeli elnöki posztot azért megtartotta. Kirilenko a tömegdemonstráción szintén a törvényhozás feloszlatása mellett érvelt, ám ő Timosenkóval és Lucenkóval ellentétben nem fenyegetőzött egy újabb Majdannal. Az államfő ellenben nem jelent meg az ellenzéki tüntetésen, a Mi Ukrajnánk kongresszusa után sajtótájékoztatón mondta el véleményét a kialakult helyzetről. Kifejtette, hogy még mindig bízik a tárgyalásos megoldásban, ám hozzátette: amennyiben nem jutnak egyezségre a koalíciós felekkel, kénytelen lesz élni alkotmányos jogával. Juscsenko elmondta: a többségnek azonnal be kell fejeznie az alkotmányellenes módon történő létszámbővítést, valamint törvénybe kell foglalnia a még augusztusban aláírt nemzeti egységről szóló egyezményt. Felszólította továbbá a kormányerőket, hogy fejezzék be a rend- és jogvédelmi szervek munkájába történő beavatkozást. Az államfő és a koalíciós többség képviselői hétfőn ülnek le tárgyalni a belpolitikai válság lehetséges megoldásáról. A hétvégi ellenzéki tüntetéssel egyidőben és gyakorlatilag egy helyszínen - az Európa téren, ami a Majdan tőszomszédságában van - Janukovicsék is demonstrációt tartottak. A mintegy 50 ezres rendezvényen a miniszterelnök az egység megteremtéséről beszélt. »Mi hajlandóak vagyunk együttműködni az elnökkel és az ellenzékkel is. Az ország érdeke azt kívánja, hogy béke és egység legyen« - mondotta a koalíció szimpátiatüntetésén. A hétvégén egyébként nemcsak Kijevben, hanem Ukrajna több nagyvárosában is tömegdemonstrációt szerveztek a kormánypártok, s valamennyi helyszínen azt követelték, hogy az államfő és az ellenzék hagyjon fel az alkotmányos normákon túlmenő ultimátumokkal. KISZ-összeállítás julija, mint ikon PUTYIN SZERÉNYKEDIK Vlagyimir Putyin orosz államfő hivatali idejének meghosszabbítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást ajánlott Szergej Mironov felsőházi elnök. „Egy ilyen nagy országban, mint Oroszország, négy év túl rövid idő, ezért feltétlenül meg kell hosszabbítani az elnöki megbízatást öt, sőt talán hét évre« - mondta Mironov közvetlenül a felsőház elnöki tisztségében való megerősítése után. Vlagyimir Putyinnak 2008-ban jár le a második elnöki ciklusa. Az orosz alkotmány értelmében nem választhatják újra. Az elnökválasztás ugyan csak jövő márciusban lesz, de már most folynak a találgatások, ki követheti az Oroszországot újra a befolyásos nagyhatalmak körébe emelő Putyint. Az MTI értesülése szerint az elnök jelezte, nem kíván újraindulni a posztért, és szóvivője útján közölte, továbbra is ellenez minden, mandátumának meghosszabbítását célzó alkotmánymódosítást. Elmarad az izraeli-szentszéki TALÁLKOZÓ Két évvel ezelőtt, 2005. április 2-án este hunyt el II. János Pál és április 19-én választották meg utódját, a katolikus egyházat jelenleg is irányító XVI. Benedeket. A pápa a napokban tervezi bevezetni eddigi legjelentősebb reformját, a latin nyelvű mise szabad celebrálását. A Vatikánban március 29-re meghirdetett izraeliszentszéki csúcstalálkozót a jeruzsálemi delegáció az utolsó pillanatban lemondta. Pedig ötévi tárgyalás után úgy tűnt: végre megszületik a megállapodás arról, hogy a világon egyedül Izraelben nem adómentes egyház itt is kedvezményekhez jusson, és visszakapja ingatlanjait. Ezt megelőzően a legmagasabb szunnita vallási vezető, az egyiptomi imám mondta le a már megbeszélt vatikáni látogatását. Kairói nyilatkozatok szerint a pápa tavaly szeptemberi, regensburgi beszéde okoz még mindig nemtetszést az iszlám világban. Az olasz felmérések szerint hiába a Szent Péter téren és a vatikáni audienciateremben a több millió hívő és turista, XVI. Benedek népszerűsége (53 százalék) messze elmarad elődjétől (77,2 százalék). XVI. Benedek pápa CUNAMI A SALAMON-SZIGETEKNÉL Szökőár zúdult a Csendes-óceán déli részén fekvő Salamon-szigetek több településére, miután erős földrengés rázta meg a térséget. Legalább hat ember életét vesztette, és sokan eltűntek. A cunamit egy tenger alatti földrengés keltette, amely helyi idő szerint hétfő reggel 7 óra 40 perckor pattant ki a szigetek fővárosától, Honiarától 350 kilométerre északnyugatra, a tengerfenék alatt 10 kilométerre. Hágón, határon túl 2007. április 3., kedd Kóka János az SZDSZ élén Új politikai program kidolgozásában állapodott meg a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) megválasztott ügyvivői testületével Kóka János, akit hajszálnyi különbséggel választottak meg Kuncze Gábor utódául a párt küldöttgyűlésén. Az új elnök másodjára nyert, mert elsőre egészen kivételes módon holtversenyben végzett Fodor Gáborral. A Népszabadságnak Kóka úgy nyilatkozott: több liberalizmust vinne a kormányba. Kóka János a koalíciós szerződésről tárgyalna a miniszterelnökkel, miközben a párt évtizedes megosztottságának is véget akar vetni. A tisztújítás vesztese, Fodor is győztes: soha ekkora erőt nem tudhatott a háta mögött a párt »belső ellenzékének« vezéralakja, ügyvivőként pedig a legtöbb szavazatot kapta. A pártot irányító ügyvivői testületben is megerősödött a pártvezetés egykori belső ellenzéke, kiegyenlítve az erőviszonyokat. Persze Kóka is figyel a saját hátára, és valóságos gesztushadjáratba kezdett. »Szélsőséges mértékben szeretnék integrálni« - üzent belső politikai kihívóinak. Új szlogenje: »hitel és sikeresség«. Szélrózsa NLP-RMDSZ KORMÁNY Romániában A román miniszterelnök bejelentette: átalakított kabinetjében a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kap helyet. Calin Popescu Tariceanu úgy döntött, hogy a Demokrata Pártot (DP) kihagyja a kormányból, és gyakorlatilag felrúgja a demokratákkal kötött szövetséget. Kisebbségi kormányának parlamenti támogatásában az eddig ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártra (SZDP) számít. Tariceanu szerint - aki továbbra sem bízik az előre hozott választások hasznában - a kormányprogram nem változik, de reményei szerint az új kabinet politikai stabilitást hoz majd az országnak. Az új kormánylistát már hétfőn átküldik a parlamentnek, amelynek a héten kell majd bizalmat szavaznia vagy pedig megbuktatnia azt. Meg nem erősített hírek szerint az új kabinetben az RMDSZ megtartja miniszterelnök-helyettesi tisztségét, amelyet továbbra is "Markó Béla tölt majd be. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter marad, Borbély László pedig megkapja a vidékfejlesztési tárcát. E források úgy tudják, hogy a szövetségnek felajánlották az igazságügyi tárcát is, amelyet azonban Frunda György elutasított, Eckstein-Kovács Pétert viszont maga az RMDSZ- vezetőség nem támogatta - adta hírül az MTI. Csáky LEGYŐZTE Bugárt Csáky Pált választotta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) új elnökévé révkomáromi tisztújító közgyűlésén az egyetlen szlovákiai magyar politikai párt, amelynek eddigi elnöke, Bugár Béla a jövőben nem vállal politikai tisztséget. Csáky a kezdetektől, a három magyar párt egyesülése nyomán 1998-ban létrejött MKP alelnöke, a párt nyolcéves kormányzati szerepe alatt miniszterelnökhelyettese volt. Ugyanezen idő alatt, az MKP megalakulása óta Bugár volt az MKP elnöke. Elemzők szerint Csáky győzelmének és Bugár bukásának több összetevője van. A folytonosságot ígérő új elnök mindenképpen nyert, a bizonyítatlan vádaknak kitett Bugár veszített, elsődlegesen a kampányban elhangzottak miatt. A pártot azonban a változás nem fogja megrázkódtatni, s csak remélni lehet, hogy Csáky tizenöt pontban megfogalmazott forgatókönyve a párt megújulásához vezet. Csáky átláthatóságot, stílusváltást, változást ígér Bugár vezetési módszereivel szemben, miközben a háromszáznál több képviselőnek csaknem a fele Bugárt tartja a folytonosság letéteményesének. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál. Az MTI kérdésére válaszolva a pártelnökké választott Csáky Pál elmondta, hogy a magyarországi pártokkal és a magyar alkotmányos szervekkel korrekt kapcsolatot kíván fenntartani, csak úgy, mint az Európai Unió intézményeivel. Kijelentette azt is, hogy az MKP a jövőben ütőképes párt lesz. A VMSZ nem kormányoz A Vajdaságma.info tudósítása szerint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki posztjának várományosa kijelentette, hogy a VMSZ valószínűleg nem vesz részt az új szerbiai kormány munkájában. A Gradanski list napilapnak nyilatkozó politikus szerint a VMSZ három parlamenti képviselője a »demokratikus tömb parlamenti többségéhez« fog tartozni, de a párt hatékonyabban tudja megvalósítani választási ígéreteit, ha nem lesz a kormányban. A VMSZ május 5-én tartja rendkívüli választási közgyűlését Magyarkanizsán. Pásztor megerősítette, hogy Kasza József jelenlegi pártelnök a VMSZ tiszteletbeli elnöke lesz. SZÉLRÓZSA