Kárpáti Igaz Szó, 2009. október-december (5. évfolyam, 140-190. szám)

2009-10-01 / 140-141. szám

4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2009. október 1., csütörtök Hír-tár Elkobozhatják A SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT Amennyiben a személygépko­csi tulajdonosa nem fizeti be a közlekedési szabályok megsér­téséért kirótt büntetést, elko­­bozhatj­ák j­árművét. Az új rendszabályt Jurij Lucenko belügyminiszter közölte a médiával. Az ukrán személy­gépkocsi-tulajdonos számára annyi a könnyítés, hogy csak azok gépjárművét kobozzák el, akik tíz vagy annál több szabály­­sértésért nem fizették be a kiszabott büntetést.­ ­ Újra FIZETHETIK AZ EZER HATVNYÁT Julija Timosenko bejelentet­te, nagy valószínűséggel hamarosan folytatódik a volt szovjet takarékbetétesek számára az ezer hrivnyás összegek kifizetése. A miniszterelnök szerint a 2008. január 11-én kezdődött kifizetésekkor a nyolc és fél millió ukrajnai betétesből hat és fél millióan jutottak az említett összeghez. Az Ukrán Takarék­bank vezetői szerint azonban egyelőre nem áll rendelkezésre a szükséges pénzösszeg. Szélrózsa: Nagyobb autonómiát! Nagyobb, szabályozottabb és garantált autonómiára tart igényt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata azt követően is, hogy számos, a magyar nyelvű oktatást nehezítő probléma megoldódott-jelentette ki Magyari Tivadar rektorhelyet­tes. A magyar tagozatért felelős rektorhelyettes a BBTE-n az idén 67 szakon kezdődött oktatás magyar nyelven is. A magyar tagozatot választó elsőévesek 70 százaléka tandíjmentesen tanul, eltérően a román diákoktól, akik között a tandíjat nem fizetők aránya csak 40 százalék. Magyari szerint ez azért alakult így, mert számos, a magyar nyelvű oktatást vállaló szakon annyira kevés a jelentkező, hogy mind­­annyiukat fel tudják venni a tandíjmentes helyekre. Magyari szerint a fiatalkorú népesség fogyása miatt a következő években várhatóan csak a tandíjmentes helyek telnek be a magyar tagozaton. Diadalittas SZLOVÁK MINISZTER Szlovákia győztesként került ki a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vitából - jelentette ki Marek Madaric kulturális miniszter az egyik szlovák kereskedelmi televízió adásában. Szlovákia szempontjából történelminek nevezte a nagyobbik kormány­párt, a Smer minisztere azt, ahogy a nyelvtörvény körüli szlovák­magyar vita végződött. Azt mondta, Szlovákia megvédte álláspontját, a magyarok pedig hazugnak bizonyultak. A végeredményt a szlovák diplomá­cia óriási sikerének tartja, siker a kisebbségi jogok terén, a jogérvényesíthetőségben és belpolitikai vonalon is - ismertet­te Marek Madaric szavait az Új Szó című pozsonyi napilap. „Az előző kormány nyolc éve alatt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) akkora befolyásra tett szert, hogy harcolnunk kellett azért, hogy bizonyos helyeken szlovákul beszélhessünk” - állította a kulturális miniszter. VÁLSÁGBAN IS MULATSÁG Julija Timosenko zenekaravánnal nyerne elnökválasztást Igen nagy divatja van annak, hogy az elnökválasztások közeledtével a jelöltek népszerű könnyűzenei­ előadók ingyenes koncertturnéjával igyekeznek maguk mellé állítani a szavazóközönséget. Abban bíznak, hogy a rajongók kedvenc énekesükre hallgatva voksolnak majd. 1999-ben Leonyid Kucsma mel­lett korteskedve szerveztek hatal­mas körutat, 2004-ben pedig Vik­tor Janukovics támogatására. Utóbbi nem vezetett eredményre, még jól emlékezhetünk, amint Vik­tor Juscsenkóval szemben végül elbukott. Talán azért is, mert a for­radalom napjaiban a kijevi Függet­lenség téren, a Maj­dánon sok-sok előadó hirtelen a narancsos tábor akkori vezetője mellé állt, többek között Ruszlana, aki abban az év­ben, mármint 2004-ben megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. Jövő januárban ismét elnököt választ Ukrajna, s az egyik esélyes­ként emlegetett Julija Timosenko úgy döntött, ezúttal ő állítja maga mellé a hazai könnyűzene legjobb­jait. Az Ukrajnával a szívünkben elnevezésű turné valóságos megabulival startolt a fővárosban, s azóta már Kárpátalját is elérte. Olyanok is pártfogolják, akik öt éve még a nagy ellenlábast, Janukovi­­csot támogatták, az akkor Juscsen­­kót favorizálóknál pedig nem is volt kérdés, hogy színárnyalatot válta­nak, s narancsszínűből pirosba, a Julija Timosenko Tömböt (BJUT) szimbolizáló színbe öltöznek. A grandiózus sorozat ugyanakkor ér­dekes kérdéseket is felvet: meg­éri-e horribilis összegeket fektetni ebbe, hoz-e arányaiban annyi vok­­sot, s eleve, miközben a válság kö­zepén sokak munka és bér nélkül maradtak, nem visszatetsző-e egy ilyen szórakoztató megaparti? Az el­lentáborban azt firtatják, milyen for­rásból fizetik a sztárgázsikat, s köz­ben azt sejtetik, bizonyára a büdzsé­ből, tehát az adófizetők pénzéből. A miniszterelnöki székből az ál­lamfőibe vágyó Julija Timosenko alaposan borsot tört legfőbb ve­­télytársa, Viktor Janukovics orra alá azzal, hogy saját oldalára állí­totta azon fellépőket, akik egészen a közelmúltig a Régiók Pártja elnö­két favorizálták. Ügyes volt a szep­tember közepén, Kijevben elkezdő­dött gigasorozat névválasztása is. Az Ukrajnával a szívünkben ere­deti, ukrán cirilles írásmóddal ké­szült változatába ugyanis jó érzék­kel beépítették a politikus asszony nevével fémjelzett BJUT politikai tömörülés piros szív alakú jelké­pét, valamint magának az elnökje­lölt keresztnevének a kezdőbetű­jét, hogy mindenki számára egyér­telmű legyen, kihez is köthető a turné. Legfőképpen a fiatalabb korosztályt célozzák meg. Ám nem kizárólag. Hiszen a Janukovics csa­patából elcsábított Natalija Mogilevszka, Irina Bilik vagy a tavalyi Eurovíziós Dalversenyen második Ari Lorak a harmincas éveit tapossa, sőt, a negyvenhez vannak közelebb, ennél fogva pe­dig ők már inkább a középkorúak körében közkedveltek. Azért is sze­repeltek Janukovics oldalán, mert a Régiók Pártja voksainak jelentős részét bizony a középkorosztály­ból meríti. A kormányfő nem titkolja, a mos­tani turnéval túl kíván tenni Kucsma és Janukovics korábbi nagysikerű kampányfogásán. Az organizálást párttársa, Mikola Bagrajev vállalta magára, aki főszervezőj­e az egyik leg­sikeresebb országos ifjúsági dalfesz­tiválnak, a T­avrij­ai J­átékoknak, vala­mint tulajdonosa az egyik legnépsze­rűbb televíziós zenecsatornának, így aztán kiváló viszonyt ápol az éneke­sekkel. Arra a felvetésre, hogy nem visszatetsző-e válság idején ekkora szórakoztató zenei vándorcirkuszt szervezni, azt válaszolta, a körülmé­nyekhez képest mindez nem is kerül sokba. Konkrét összeget persze nem ámít el, legfőképp nem a fellépők ja­­vadalmazását. Csak tippek vannak arra vonatkozólag, mennyit is keres­nek ezzel a sztárok. Állítólag a kevés­bé ismert előadók is 3-5 ezer eurót kapnak alkalmanként, de az igazi nagyágyúk, mint például Ruszlana vagy Ani Lorak, ennek akár a tízsze­resét (!) teszik zsebre. A koncertsorozat szervezői sajtó­­tájékoztatóval indították útjára a ka­ravánt. Ezen Ruszlana, aki a 2006-os parlamenti választásokon még a Juscsenko-féle Mi Ukrajnánk párt­­szövetség listáján szerzett törvény­hozói mandátumot, azzal indokolta átállását az államfő egykori szövet­ségeséből mára ellenlábassá lett Timosenkóhoz, hogy ő volt az, aki­nek a nevéhez köthető az alkotói jo­gokról és díj­akról született új j­ogsza­­bály, ami bizony jól felduzzasztotta a már befutott énekesek pénztárcá­ját. Egy másik sztár, Olekszandr Ponomarjov, aki 2004-ben a Majda­­non szintén Juscsenko mellett agi­tált, most azzal érvelt, hogy a demok­ratikus táborban csakis Timosenko lehet az, aki kivezetheti az országot a súlyos gazdasági és szociális ba­l koncertsorozat jövő januárig tart sokból, benne lát ehhez elég energi­át. Potap Kamenszkih egyszerűen csak annyit jegyzett meg, Julija a legkarizmatikusabb egyéniség az ukrán politika színpadán. Natalija Mogilevszka, Janukovics eddigi leg­nagyobb popzenei szószólója vi­szont semmi értelmeset nem tudott felhozni váltása­ okaként. Amikor az újságírók nekiestek, mondván, csak a sokkal nagyobb honoráriumért váltott, akkor sértődötten, tekinte­tét sötét napszemüveg mögé rejtve távozott a teremből... A sorozat közben már egyre na­gyobb sebességre kapcsol. A hely­színeken mindenfelé Julija Timo­­senkót támogató zászlók, transzpa­rensek lógnak. S hogy mit szólnak ehhez a grandiózus kampányfogás­hoz a többiek? Nos, Viktor Jus­­csenkónak se pénze, se lehetősége hasonlóhoz. Őt már egyébként is leírta szinte mindenki. Viktor Ja­nukovics stábjánál azt mondják, ők alaposan kielemezték a 2004-es tur­né hozadékát, s arra jutottak, hogy korántsem térült meg az abba bele­ölt óriási pénzösszeg. Ám ennek ellenére elképzelhető, hogy egy ki­sebb körutazást ők is szerveznek, ám miután a neves ukrajnai sztárok elfogytak, a dúsgazdag Rinat Ahmetov kapcsolatait kihasználva Ukrajnában jól ismert és közkedvelt oroszországi énekeseket „exportál­nak”. A szintén az esélyesek között emlegetett Arszenyij Jacenyuk vi­szont biztosan nem fektet hasonló­ba, vagy ahogy ő reagált a kérdés­re: „Legfeljebb én ragadok mikro­font”. Janukovicshoz,­ s eleve a Timosenkót nem kedvelőkhöz ha­sonlóan ő is azt firtatja, vajon mi­lyen forrásból fizetik az egész bulit, s közben azt próbálják minden esz­közzel elhinteni, hogy bizonyára az adófizetők pénzéből, s éppen ezért késnek a tanárok, orvosok fizeté­sei, a különféle szociális juttatások. Bár a hivatalos kampányrajt még odébb van, a fentebbiekből is egy­értelmű, már javában készülnek az elnökválasztásra. A válság köze­pette is mulat az ukrán. Ennek pe­dig, akárcsak az előző alkalmakkor, talán a popzenészek örülnek a leg­inkább. A már említett Ponomarjov például biztosan, hiszen a krízis eredményeként az elmúlt időszak­ban már arra kényszerült, hogy színpad helyett holmi ketchuprek­lámokban szerepeljen. Dunda György Angela Merkel'maradhat Németországban jönnek a gyors és határozott koalíciós tár­gyalások, amelyek során legké­sőbb egy hónapon belül meg kell alakulnia az új kormányzó koalí­ciónak. A „királynőcsináló” sza­bad demokraták diktálhatják az ütemet. Kérdés, hogy Angela Merkel mennyire tud - akar­­ lé­pést tartani. A kereszténydemokraták (CDU) egyelőre még úsznak a diadalmá­­morban, bajor testvérpárjuk, a ke­resztényszocialisták (CSU) pedig alig titkoltan keseregnek, mert Bajorországban elveszítette ab­szolút többségét. Következés­képpen a CSU jelentősége és befolyása csökkent az uniós pártok közt. Angela Merkel CDU-ja jelentős, több mint tízszázalékos vereséget mért ugyan legnagyobb riválisá­ra, a szociáldemokratákra (SPD), de azért a német lapok megírták, hogy Merkelt valójában a szabad de­mokraták (FDP) soha nem látott arányú, 15 százalékos eredménye mentette meg. Ez azonban nem teljesen igaz: Merkel népszerűsége töretlen, higgadt és mérsékelt politikája nél­kül aligha élhette volna túl arcá­nak vesztése nélkül a szociálde­mokratákkal kényszerűségből kö­tött nagykoalíciót, elemzi a német­­országi választások utáni helyze­tet a Magyar Hírlap. Az SPD ekkora vereséget még nem szenvedett, de sem Frank- Walter Steinmeier külügyminisz­­ter-kancellárjelölt, sem Franz Müntefering pártelnök nem akar lemondani. „Nem indokolt” - mondják, és maradnak. Kívülről viszont azt hangsúlyozzák, hogy alapos megújulás nélkül a szociál­demokraták még jó ideig nem lesz­nek jelentős politikai tényezők Németországban. Merkel saját maga csillapította a győzelmet eksztázisban ünneplő közönségét: nehéz időket élünk - mondta, miközben Németország a második világháború utáni legsú­lyosabb válságával­ küzd: „Ma még ünnepelhetünk, de ezután jöhet a nehéz munka.”

Next