Kárpáti Igaz Szó, 2011. október-december (7. évfolyam, 144-192. szám)
2011-12-03 / 178. szám
2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2011. december 3., szombat Nem sztrájk, optimizáció fenyeget (Befejezés) Kórházunkban ugyanis éjjel-nappal működik a sebészeti, a traumatológiai és egyéb életmentésre alkalmas szolgálat. A fekvő betegek ellátására azonban, ha külföldi a páciens, csakis a költségek megtérítése esetén van lehetőségünk, hisz az amúgy is szűkös keretünkből ez nem megoldható. Az ukrán orvostársadalom sokkal rosszabb helyzetben van, mint szlovák kollégái, míg nálunk 1700 hrivnya, odaát 1100 euró az átlagfizetése az egészségügyi dolgozóknak. Vajon előfordulhat-e hasonló helyzet Kárpátalján? Ezt már Volodimir Toroktól, a kárpátaljai egészségügyi dolgozók szakszervezeti bizottságának elnökétől kérdeztük. - A költségvetési szféra dolgozói közül az egészségügyiseknél csak a szociális munkások keresnek kevesebbet. Egyértelmű, hogy a jelenlegi fizetések nem elégítik ki doktorainkat. Főleg a vidéki családorvosokat, akik csak részben kapják meg a törvényben garantált kedvezményeket - mondta a szakszervezeti vezető. - Hogyan tudják felhívni a figyelmet helyzetükre? - Mi más módon tiltakozunk, próbálunk érvényt szerezni jogainknak. Az ukrán törvénykezés ugyanis megtiltja a sztrájkot az egészségügyi szférában dolgozóknak. Tüntethetünk ugyan, de csak munkaidő után. Többoldalú tárgyalások folynak. Idén májusban a pedagógusokkal, a művelődési, a szociális dolgozók és az állami alkalmazottak szakszervezeti bizottságaival karöltve megszerveztünk egy kijevi tüntetést. Már a zsebünkben voltak a vonatjegyek, amikor az egészségügyi miniszter engedett kérésünknek, és bár csak részben, de kielégítette követeléseinket. Növelik a befagyasztott bértarifát, évente plusz egyhavi fizetést utalnak ki egészségmegőrzésre, a fiatal szakemberek vidéki munkavállalását öthavi pluszbérrel támogatják, a továbbképzés idejére megmarad az alapbér. Ezek sem tartják vissza a hálózat szakembereit attól, hogy külföldön vállaljanak munkát. Számos ukrán orvos gyógyít a szomszédos országokban és Európa-szerte. Vannak, akik munkájuk mellett egy-két műszakot vállalva, Ungvárról Szlovákiába járnak át, így egészítik ki itteni alacsony bérüket - mondta el Volodimir Túrok, aki rámutatott, jól jelzi a szakma presztízsvesztését, hogy az év eleji adatok szerint az országos hálózat negyvenhatezres szakemberhiánnyal küzd. Elsősorban vidéki családorvosok kellenének, azonban a rossz körülmények miatt a belgyógyászok nem vállalják ezt a feladatot. A jelenlegi gazdasági válság semmi jóval nem kecsegtet, a közeljövőben optimizáció címszó alatt kórházösszevonásokat helyeztek kilátásba, csökkentik az ágyszámot, ami természetesen további létszámleépítésekkel jár. A Miniszteri Kabinet döntése értelmében a Köjál jelenlegi állományát 2013-ig a felére kell csökkenteni. Nem tudni, mi lesz az utcára kerülő emberekkel. A meggondolatlan döntéseknek pedig soha nincs gazdájuk. De hogy várhatnánk el ésszerű intézkedéseket egy minisztériumtól, ahol négy év alatt négy miniszter váltotta egymást?! Magyar Tímea UMDSZ- közgyűlés Beregben ÉS Ugocsában (Befejezés) A magyarországi ellenzéki pártok - a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika - látják a kormányon lévők nemzetstratégiájának ellentmondásait, s azt is, hogy ez az út nem járható. Péter Csaba megyei képviselő elmondta, az UMDSZ azért alakult, hogy a magyarságot képviselje, függetlenül attól, hogy kap-e segítséget. - Az alapok megvannak, és akarattal pénz nélkül is lehet működni - hangsúlyozta. - A szervezetben pedig azok az emberek maradnak meg, akik valóban tenni szeretnének a szövetségért, a magyarságért. Megyei képviselőként is nagyon nehéz a dolgunk, mert kevesen vagyunk. Ajánlataink, kéréseink nem igazán érdeklik a megyei tanácsot. Mivel jövőre Ukrajnában parlamenti választások lesznek, ezért már most ki kell dolgoznunk a stratégiát. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy az UMDSZ- nek markánsabban, határozottabban kell fellépnie, eddig ugyanis túlságosan toleráns volt. Mivel Kádár Rozália a jövőben nem tudja vállalni eddigi szerepkörét, a helyére új elnököt jelöltek. Az UMDSZ Beregszászi Járási Szervezetének vezetője Lengyel László lett. Donia Istvánt ügyvezető alelnökké, Halász Lászlót általános alelnökké, Donia Erikát titkárrá választották. A beregiek Lengyel Lászlónak szavaztak bizalmat Az RMDSZ Nagyszőlősi Járási Szervezete Tiszapéterfalván tartotta beszámológyűlését. Tóth Bálint elnök a 2011- ben elvégzett munkáról szólva kifejtette, a járási szervezetnek a múlt évi önkormányzati választások során soha nem látott eredményeket sikerült felmutatnia. Egyéni körzetben Rezes Károly megyei mandátumot szerzett, a járási képviselőtestületbe pedig a korábbinak közel a dupláját, 8 főt sikerült bejuttatni. A járási állami közigazgatásban - Kárpátalján egyedüliként - Danics Éva révén magyar elnökhelyettessel rendelkeznek. Nagy sikert arattak az UMDSZ színeiben indult vagy általuk támogatott polgármesterek is. A szervezet az idén is folytatta az oktatás és a kultúra terén elindított programjait. Albók Eduárd frakcióvezető, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt járási szervezetének elnöke szerint fontos lenne a különböző szintű képviselők szorosabb együttműködése, mert ezáltal több megyei forrást tudnának mobilizálni az ugocsai szociális-kulturális-oktatási rendszer fejlesztésére. A szervezet kommunikációjának egy kicsit markánsabbnak kell lennie, hiszen sokszor még azokról az eredményekről sem számolnak be, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szövetséghez. Előzetes megállapodás született arról is, hogy az UMDSZ színeiben mandátumhoz jutott megyei képviselők legalább negyedévente lakossági fogadónapokat tartanak a településeken. Gajdos István, az UMDSZ elnöke az elmúlt év történéseit elemezve elmondta: - Bebizonyosodott, hogy a szervezet kiváló politikája - az, hogy nem ült fel egyetlen provokációnak sem - meghozta gyümölcseit, hiszem mára mind az anyaországban, mind a Kárpát-medence országaiban elismerik az UMDSZ érdemeit. Az elnök beszámolt a Magyar Állandó Értekezleten elhangzottakról, szólt a nemzetpolitikai stratégiáról, a kettős állampolgárság kérdéseiről. Mint kifejtette, egyre többen belátják, hogy azok a vádak, amelyekkel a „magyarigazolványok kiadása körüli anomáliák” kapcsán a szervezetet megvádolták, s erre hivatkozva megvonták a támogatói nyilatkozatok kiadásának jogát, alaptalanok. KISZ-összeállítás Hír-Tár Ukrán díszek VATIKÁNI FÁN Megérkezett Rómába a kárpátaljai fenyő. A Rahói járásban kivágott tűlevelűt december ötödikén állítják fel s kezdik el díszíteni, mégpedig exkluzív ukrán díszekkel. Kétezer angyalkát, csillagot, szalmajátékot és kétszázötvenhét fafigurát küld Ukrajna a katolikus egyházi államba. A hétszázhúsz ágas óriás után Lemberg megyéből további negyvenhárom kis fát is útnak indítottak, melyek a vatikáni templomokat és XVI. Benedek rezidenciáját díszítik majd. Diplomaták Ungváron Az egyes országok Szlovákiában akkreditált nagyköveteit fogadták Kárpátalja vezetői. Olekszandr Ledida, a megyei állami közigazgatás elnöke és Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke szívélyesen üdvözölte egyebek között Balogh Csabát, a Magyar Köztársaság, Jozef-Markus Wuketichet, Ausztria, Pavlo Kuznyecovot, Oroszország és Oleg Havasit, Ukrajna pozsonyi nagykövetét. A diplomaták többsége első ízben járt vidékünkön. A házigazdák elkalauzolták a vendégeket Kárpátalja nevezetes helyeire, megmutatták a Skoda autógyárat, a Fischer sílécgyárat. Épül a talaborfalui LAKÓTELEP Nagy lendülettel építik a técsői járási Talaborfaluban azt a lakónegyedet, ahova az aknaszlatinai lakosok jelentős részét kívánták áttelepíteni. A munkálatok a helyszínen vizsgálódó Olekszandr Ledida szerint a lehető legjobban haladnak. A megyei állami közigazgatás elnöke megelégedéssel konstatálta, hogy a családi házak tető alá kerültek és néhányukban már a belső munkálatoknál tartanak. Folyamatban van a területrendezés, rövidesen hozzálátnak az utcák kikövezéséhez. A kivitelezést a csapadékmentes időjárás is segíti, mondta a közigazgatás elnöke, aki szerint a 300 szlatinai család befogadására alkalmas lakótelep az év végére beköltözhető állapotba kerül. Az ország függetlenné válása óta Kárpátalján ez a legjelentősebb ilyen jellegű beruházás. Hír-Tár 945-ben bizonyára sokan feltették a kérdést: „mit keres" Kárpátalja a Szovjetunióban? Nem tudták megérteni. Nem csok Huszev utána, hogy 1991-ben, " amikor megszavaztuk Ukrajna függetlenné válását, tulajdonképpen menekültünk. Mi, magyarok a malenykij robot birodalmából - az ukránok a holodomoréból -, a kuláktalanító „gazdálkodásból", az ideológia rabságából, a cenzúrából stb. És nem csak a Szovjetuniónak akartunk hátat fordítani, hanem a birodalmi alkonyt jellemző szegénységnek, üres üzleteknek, sorban állásnak is. Amikor húsz éve, december 1 -jén az urnákhoz járulva igent mondtunk Ukrajna függetlenségére, igent mondtunk Kárpátalja autonómiájára és a Bereg-vidéki magyar autonóm körzetre is. Úgy gondoltuk, legalábbis bizton reméltük, hogy eljött egy szebb, boldogabb, jobb és feltétlenül demokratikusabb élet esélye, amiben a magyar önrendelkezés, a ruszin lét és mindkét nép autonómiája az ország egyik fundamentuma lehet, mégpedig mindenki megelégedésére. Csalódnunk kellett. A független Ukrajnáról szinte még le sem került a pelenka, s már tanújelét adta, hogy a szovjet ideológia mellett a nacionalizmus anyatejét is magába szívta. Mert ahogy a szavazással Ukrajna független lett, úgy kellett autonómnak lennie szűkebb pátriánknak és a Beregszászi járásnak. Automatikusan. Ehhez képest a hatalom már a két voksolás tényét is szívesen feledné. Sőt, a hivatalos Ukrajnában máig csak a holodomor mártírjai számítanak áldozatoknak. A nem rehabilitáltak - köztük a malenykij robotra hurcolt magyarok - eszerint továbbra is bűnösök... A ruszinok esetében húsz év még csak ahhoz is „kevés volt", hogy hivatalosan elismerjék őket. Cseppet sem vigasztaló érzés, hogy az ukrán nemzetiségű átlagpolgároknak is csalódniuk kellett. A nemzetük megkapta a történelmi esélyt, hogy államot alapítson, s jobbra fordítsa sorsát. És ebben minden a kezükre játszott. Szovjet tagköztársaságként Sztálintól Kárpátalját, Hruscsovtól a Krímet kapták ajándékba, s mindkettő „szovjet örökségként" úgymond rajtuk is maradt. Európa egyik, ha nem a legjobb termőföldje állt és áll rendelkezésükre. Feltétel nélkül nyújtottak kezet a szomszédok, fogadta be a nagyvilág, és kezdetben még megvolt a társadalom lelkesedése is. Ehhez képest a szebb, boldogabb, jobb és feltétlenül demokratikusabb élet esélye valahogy nem ért ide. Az, hogy vendégmunkásként ukránok milliói hagyták el az országot, a legjobban jelzi, mivé foszlott 1991 „reményországa". És ma már ők félnek attól, amitől a szovjet birodalom végén a moszkvai „elvtársak": mi lesz, ha például a Krímen - vagy más régióban is - felteszik a kérdést: mit is keresnek ők Ukrajnában?... Hm. Hogy egy „klasszikust" idézzek: igen, megcsinálták. év után rttL VII4or Ma van a fogyatékosok VILÁGNAPJA 1992-ben az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében sérültek problémáira. Ukrajnában kétmillió-hatszázezer csökkent képességű ember van, közülük hatszázezer dolgozik. Kárpátalján ötvenötezer különböző kategóriájú rokkant él. A csökkent képességűek úgy tudnak a leginkább adaptálódni a társadalomba, ha dolgozhatnak. Ennek ellenére Kárpátalján számos akadály tornyosul beilleszkedésük útjába mind a vállalatvezetők, mind a környezetük részéről, s legtöbbször ők maguk is bizonytalanok. Számos vállalatvezető sajnos tudatosan gátolja az elhelyezkedésüket, nyíltan kijelentik, inkább kifizetik a törvény által megállapított büntetést, mintsem munkát adjanak egy fogyatékosnak. Kárpátalján jelenleg 5800 rokkantat foglalkoztatnak, ám további 472, számukra fenntartott állás még mindig betöltetlen. A bíróságokon 94 ügy van folyamatban azon cégek ellen, melyek nem vesznek fel fogyatékkal élőket. Ezek négymillió hrivnya bírsággal tartoznak az államnak. A jövő hét ügyeletes szerkesztője: Tóth Viktor Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat