Kárpáti Igaz Szó, 2012. január (8. évfolyam, 1-15. szám)

2012-01-14 / 6. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓAktuális • Álláspont 2012. január 14., szombat HÍR­TÁR A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATÁRÓL A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatáról készült könyv Nyelvek, emberek, helyzetek címmel. A Csernicskó István szerkesz­tésében megjelent kiadvány kimutatatása szerint a magyarok zöme minden helyzetben anyanyelvét igyekszik használni. Több olyan nyelvhasználati színtér van azonban, ahol a két vagy három - magyar, ukrán, orosz - nyelv használata a gyakoribb, s ezáltal a közösség nyelvvá­lasztási normái számos esetben nem a „vagy­­vagy”, hanem az „is-is” elv szerint működnek. A magyarok sokszor nem kizárólagosan döntenek a magyar vagy az ukrán, az orosz nyelv mellett, hanem párhuzamosan, gyakran váltogatva használják ezeket. A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy honfitársaink ma már sokkal inkább ukránul próbálnak beszélni akkor, amikor a többségi nyelv használatát nem tudják elkerülni. Új autóbuszjáratok Ungváron január 16-tól ingyenes autóbuszokat állítanak forgalomba, melyek a Dasztor bevásár­lóközpont mellett üzemelő ICE LAND jégpályához szállítják a korcsolyázni vágyókat. A menetrend szerint közlekedő járat a Csornovci utcai megállóból indul, s a Lehoczky, Zanykovecka utcán át a „részegpiac”, az Ukrajna áruház, az Avangard stadion érintésével a Zagorszka utcán keresztül éri el a jégpályát. A másik járat menetiránya: vasútál­­lomás-Szpartak stadion-Zúgó utca-Korjatovics tér-Sahta-Szobránc utca­korcsolyapálya. TÖBB MINT HETVEN KANYARÓS Tovább emelkedik a kanyarósok száma az országban. Az év eleje óta újabb háromszázkilencven beteget vettek nyilvántar­tásba. A kór elsősorban a nyugati országrészben fertőz, Lemberg megyében 162, Ivano-Frankivszk megyében 116, Rivne megyében 27 esetet regisztráltak. Kárpátalján a kezdetektől, tehát decem­ber eleje óta összesen hetvennyolc pácienst ápoltak, döntő többségük tizenöt és huszonkilenc év közötti. HÍR-TÁR A HONOSÍTÁS EGY ÉVE Több mint kétszázezer ál­lampolgársági kérelem ér­kezett 2011 -ben, az igénylők közül mintegy 103 ezren im­már magyar állampolgárok, fejtette ki Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes. Tartják a három hónapos határidőt Az előző év adatait össze­gezve elmondta, az eljárások során 95 322 névmódosítás is történt, ami több mint 1,5 millió iratmellékletet jelent. Semjén Zsolt példátlanul sikeresnek nevezte az egyszerűsített ho­nosítást, kiemelve, hogy ennek során a magyar közigazgatás „felülmúlta önmagát”. Emellett jelezte, a háromhónapos határ­időt tartani tudják, ez alól csak azok az esetek jelentenek kivé­telt, ahol hiánypótlásra van szükség. A törvény anélkül ad mó­dot a határon túli magyarok­nak az állampolgárság meg­szerzésére, hogy Magyaror­szágra kellene költözniük. A lehetőséggel az élhet, akinek őse 1918 előtt vagy 1939 és 1945 között magyar állampol­gár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, igazolja magyar nyelvtudá­sát. Feltétel az igénylő bün­tetlen előélete, valamint hogy honosítása nem sérti Magyarország közbiztonsá­gát és nemzetbiztonságát. A kérelmet a magyarországi anyakönyvi hivatalokhoz, a magyar külképviseletekhez, illetve a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyinté­zésért felelős szervhez lehet benyújtani. Ukrajnai jogi helyzet Dr. Tóth Mihály, a jogtu­dományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszte­letbeli elnöke lapunknak ko­rábban úgy nyilatkozott, hogy a vonatkozó törvény kettősséget demonstrál: egyrészt alapelvként hatá­rozza meg Ukrajna állampol­gárai számára más állam­pol­gárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán ál­lampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehe­tetlenségét, másrészt az ál­lampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján fel­vették egy másik állam­pol­gárságát. Azzal kapcsolat­ban, hogy van-e a megfosz­tásnak végrehajtási mecha­nizmusa, kifejtette: 2005-ben jelölték ki azt a két szervet, a külügyminisztériumot és az állampolgársági hivatalt, amelyek jogosultak, illetve kötelesek intézkedni az állam­­polgárság ügyeiben. Ugyan­akkor még mindig nincs meg az eljárás mechanizmusa. Pél­dául az, miként szerezhet tör­vényesen tudomást az ukrán állami szerv a személy „egyé­ni kérelméről”, és mivel, illet­ve hogyan tudja azt bizonyí­tani. Rejtett kamera Állítólag az Ungvári Ma­gyar Főkonzulátus előtt rej­tett kamerával készült, s a hozzá mellékelt szöveg sze­rint magyar állampolgársági esküt tett kárpátaljaiak első csoportját ábrázolta egy, a múlt év elején a világhálóra felkerült félpercnyi videofel­vétel. A kompromittálónak szánt kockákról sem a hely­színre, sem az alkalomra nem lehetett következtetni. Ennek ellenére több olyan kárpátal­jai személyt is „megkerestek” az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) kárpátaljai főosztályának munkatársai, akik feltételezésük szerint az ukrán mellé felvették a ma­gyar állampolgárságot. Az ügy kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyet­tes az ukrán államtól magya­rázatot várt arról, az SZBU miért zaklatott Kárpátalján élő magyar nemzetiségű pol­gárokat, és hangsúlyozta: ki­állnak azon kárpátaljai ma­gyar nemzettársak és emberi jogaik mellett, akiket zaklatás ért. Marina Osztapenko, az SZBU szóvivője később el­ismerte, valóban hallgattak ki kárpátaljai magyarokat. Sze­rinte csak a törvények szel­lemében jártak el, s cáfolta azokat a híreszteléseket, mi­szerint túllépték volna hatás­körüket, például zsaroláshoz, megfélemlítéshez, kínzáshoz folyamodtak volna. Általunk felvetett problémák Egyik múlt évi cikkünkben problémaként vetődött fel, hogy az igénylőnek be kel­lett nyújtani az eredeti szüle­tési anyakönyvi kivonatot, illetve a házasságlevelet. Ezek nélkül Ukrajnában lehe­tetlenné válik a hivatalos ügyintézés. Ezt követően az erre vonatkozó eljárás módo­sult. Wetzel Tamás, az egy­szerűsített honosítási eljárá­sért felelős miniszteri biztos lapunknak adott nyilatkoza­tában kifejtette, hogy a kül­képviseleteken ezután - a jogszabályoknak megfelelő­en - elfogadják a hiteles má­solatot. Egy másik problémára ugyancsak mi hívtuk fel a fi­gyelmet. Többen panaszol­ták, az itteni külképviselete­ken elutasítják a vízum- és kishatárforgalmi engedély iránti kérelmeiket. Arra hivat­kozva, hogy mivel már ma­gyar állampolgárok, nem jár nekik ilyen beutazási enge­dély, kérvényezzenek helyet­te magyar útlevelet. Ám aki rendelkezik ezzel, rákénysze­rülhet, hogy határátkelésnél az ukrán oldalon is ezt hasz­nálja. Holott eredeti­leg a ké­relmezők úgy gondolták, a kellemetlenségek elkerülése végett az a legjobb, ha az ukrán oldalon az ukránt, a határ másik oldalán pedig már a magyart mutatják. Nem biztos, hogy célszerű mind­két határon az uniós doku­mentumot elővenni, már csak azért sem, mert az ukrán vám­hatóság magyar állampolgár­ként, azaz külföldiként kezeli a beutazót, ennélfogva érte­lemszerűen idegenrendésze­ti szempontból is más szabá­lyok vonatkoznak rá. Útle­vél-igénylés Azok, akik már megkapták az állampolgárságot, az anyaországi okmányirodák­ban útlevelet igényelhetnek. Ugyanakkor ezért már nem feltétlenül muszáj a határ túl­oldalára utazniuk, mivel ezt Magyarország beregszászi külképviseletén is megtehe­tik. A kérdésben megkerestük a konzulátust, ahol elmond­ták: Magyarországon 12 éves korig az útlevél ingyenes, a 12-18, valamint a 70 év fölöt­tiek esetében 2500 forintba kerül. A 18-70 éveseknél az ötéves időtartamra kiadott dokumentum 7500-ba, a tíz évre érvényes 15 ezerbe ke­rül. Amennyiben valaki Kár­pátalján igényli az okmányt - ami két-három hét alatt készül el -, minden kategóriában személyenként húsz euró konzuli illetéket számolnak fel. KISZ­-összeállítás Cserebere- Luxusadóról tárgyal a parlament. A Miniszteri Kabinet a következő öt évben az ország tehetős rétegének segítségével szeretné feltölteni a de­ficittel küzdő Nyugdíjalapot. A tervek sze­rint pluszadót fizettetnének a kások, a drága autók, jachtok és helikopterek tulajdonosaival. A sarc érintené többek között a háromszáz négyzetméter alapterületűnél na­gyobb lakások és hatszáz négyzetméternél na­gyobb házak tulajdonosait, akiknek a tervezet szerint az ezen felüli lakterület minden négy­zetméteréért húsz hrivnyát kellene kipengetni­ük. A négyliteres űrtartalmat meghaladó moto­rok minden száz köbcentijéért kétszáz hrivnyát kellene adózni és a földművelésre alkalmas öt­ven ár fölötti földért is tizedet szednének. Az új adónem bevezetésének ötlete már nem először merült fel. Ezúttal állítólag a külföldi példák késztették honatyáinkat, próbálják meg az ország vastag állampolgárait rávenni a mél­tányosságra. Nagy-Britanniában például tavaly fogadtak el hasonló jogszabályt, Franciaország­ban, Németországban és az USA-ban maguk a jómódúak ajánlották fel, hogy ily módon hozzá­járulnak az államkassza kiadásaihoz. Bennem máris kételyek ébrednek, működne-e nálunk az említett adózási rendszer. Friszen dús­­azdag honfitársaink, akik méregdrága kocsik­al szelik az utakat, rendre elit helyeken üdül­nek és kacsalábon forgó villákban élnek, hivata­losan nem gazdagabbak „hétköznapi" embertár­saiknál, sőt olykor szegények. Például a parla­menti képviselők közül tavalyi adóbevallásuk­ban csupán négyen vallottak be egymillió hrivnyánál nagyobb jövedelmet. Ismerve az uk­rán gazdagok mentalitását, sokkal valószínűbb­nek tartom, hogy a szigorítások hatására az ed­diginél is jobban elrejtik javaikat. Balgaság a telhetetlenségükről híres kereskedőket is arra kényszeríteni, hogy az eladás utáni egy hóna­pon belül jelentsék az adóhivatalnak klienseik új szerzeményeit, akik a vásárlási ár tíz száza­lékával járulnának hozzá az állami költségve­téshez. Ugyan melyik kufár adná ki kedvenc vásárlóját, megkockáztatva ezzel, hogy máshoz pártol és konkurensénél szerzi be óráját, éksze­rét, festményeit stb.? Szóval, amíg dúsgazdag honfitársaink offshore cégeken keresztül mene­kítik külföldre vagyonukat, az ország határain túl szerzik be luxuscikkeiket, amit természete­sen nem deklarálnak, addig halva született ötlet a luxusadó bevezetése. Csupán a hasznavehe­tetlen álomtörvények sorát gyarapítaná. Azok­ból meg már így is teli a padlás. A Luxusadó -álomtörvény Halló, itt az igazi!3 SZÜKSÉGES-E AZ UJJLENYOMATVÉTEL? Több olvasó érdeklődött szerkesztőségünkben a biometrikus kishatárforgalmi engedély igénylésével, azon belül az ujjlenyomatvétellel kapcsolatban. Kérdéseikkel Viski Jánoshoz, Magyarország ungvári külképviseletének vezető konzuljához fordultunk. - A biometria miatt kérelmezéskor kötelező a személyes megjelenés, mivel mindenkitől ujjlenyomatot veszünk - vá­laszol a diplomata. - A plasztikkártya formájú kishatárforgal­mi engedélyen - amely megfelel a legszigorúbb EU-s előírá­soknak - rajta van az illető fényképe, amit a főkonzulátuson készítünk, illetve digitális aláírása. Hat év alatti gyermek ese­tében a szülő vagy a meghatalmazott aláírása szükséges. Ahogy a dokumentum Budapestről megérkezik, a főkonzulá­tus telefonon azonnal értesíti az ügyfelet. A kishatárforgalmi mellett az érvényes útlevelet továbbra is fel kell mutatni a határátkelőn, de pecsételés nem történik. - A biometria bevezetésével az engedély változott. Mi az, ami nem? - A dokumentum 1-5 évre, illetve az útlevél érvényessé­géig adható ki. Ez anyagi és adminisztratív szempontból is mindenki számára kedvező. Az érdeklődők a 067-312-22-46- os, a 050-430-06-46-os telefonszámokon, illetve a www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ungvar.hu címen is bejelent­kezhetnek, információt és időpontot kérhetnek, s le lehet töl­teni a formanyomtatványt is. Az engedélyért továbbra is 20 eurót kell fizetni, kivételt képeznek a nyugdíjasok, a 18 éven aluliak, a 21 évnél fiatalabb eltartottak, valamint a fogyaték­kal élők. T. V. A jövő hét ügyeletes szerkesztője: Tóth Viktor Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat

Next