Kárpáti Igaz Szó, 2012. január (8. évfolyam, 1-15. szám)
2012-01-14 / 6. szám
2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓAktuális • Álláspont 2012. január 14., szombat HÍRTÁR A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK NYELVHASZNÁLATÁRÓL A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatáról készült könyv Nyelvek, emberek, helyzetek címmel. A Csernicskó István szerkesztésében megjelent kiadvány kimutatatása szerint a magyarok zöme minden helyzetben anyanyelvét igyekszik használni. Több olyan nyelvhasználati színtér van azonban, ahol a két vagy három - magyar, ukrán, orosz - nyelv használata a gyakoribb, s ezáltal a közösség nyelvválasztási normái számos esetben nem a „vagyvagy”, hanem az „is-is” elv szerint működnek. A magyarok sokszor nem kizárólagosan döntenek a magyar vagy az ukrán, az orosz nyelv mellett, hanem párhuzamosan, gyakran váltogatva használják ezeket. A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy honfitársaink ma már sokkal inkább ukránul próbálnak beszélni akkor, amikor a többségi nyelv használatát nem tudják elkerülni. Új autóbuszjáratok Ungváron január 16-tól ingyenes autóbuszokat állítanak forgalomba, melyek a Dasztor bevásárlóközpont mellett üzemelő ICE LAND jégpályához szállítják a korcsolyázni vágyókat. A menetrend szerint közlekedő járat a Csornovci utcai megállóból indul, s a Lehoczky, Zanykovecka utcán át a „részegpiac”, az Ukrajna áruház, az Avangard stadion érintésével a Zagorszka utcán keresztül éri el a jégpályát. A másik járat menetiránya: vasútállomás-Szpartak stadion-Zúgó utca-Korjatovics tér-Sahta-Szobránc utcakorcsolyapálya. TÖBB MINT HETVEN KANYARÓS Tovább emelkedik a kanyarósok száma az országban. Az év eleje óta újabb háromszázkilencven beteget vettek nyilvántartásba. A kór elsősorban a nyugati országrészben fertőz, Lemberg megyében 162, Ivano-Frankivszk megyében 116, Rivne megyében 27 esetet regisztráltak. Kárpátalján a kezdetektől, tehát december eleje óta összesen hetvennyolc pácienst ápoltak, döntő többségük tizenöt és huszonkilenc év közötti. HÍR-TÁR A HONOSÍTÁS EGY ÉVE Több mint kétszázezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 -ben, az igénylők közül mintegy 103 ezren immár magyar állampolgárok, fejtette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Tartják a három hónapos határidőt Az előző év adatait összegezve elmondta, az eljárások során 95 322 névmódosítás is történt, ami több mint 1,5 millió iratmellékletet jelent. Semjén Zsolt példátlanul sikeresnek nevezte az egyszerűsített honosítást, kiemelve, hogy ennek során a magyar közigazgatás „felülmúlta önmagát”. Emellett jelezte, a háromhónapos határidőt tartani tudják, ez alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, ahol hiánypótlásra van szükség. A törvény anélkül ad módot a határon túli magyaroknak az állampolgárság megszerzésére, hogy Magyarországra kellene költözniük. A lehetőséggel az élhet, akinek őse 1918 előtt vagy 1939 és 1945 között magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, igazolja magyar nyelvtudását. Feltétel az igénylő büntetlen előélete, valamint hogy honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A kérelmet a magyarországi anyakönyvi hivatalokhoz, a magyar külképviseletekhez, illetve a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet benyújtani. Ukrajnai jogi helyzet Dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a vonatkozó törvény kettősséget demonstrál: egyrészt alapelvként határozza meg Ukrajna állampolgárai számára más állampolgárságába való belépésének jogát, valamint az ukrán állampolgár állampolgárságtól való megfosztásának lehetetlenségét, másrészt az állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon ukrán állampolgárok számára, akik egyéni kérelem alapján felvették egy másik állampolgárságát. Azzal kapcsolatban, hogy van-e a megfosztásnak végrehajtási mechanizmusa, kifejtette: 2005-ben jelölték ki azt a két szervet, a külügyminisztériumot és az állampolgársági hivatalt, amelyek jogosultak, illetve kötelesek intézkedni az állampolgárság ügyeiben. Ugyanakkor még mindig nincs meg az eljárás mechanizmusa. Például az, miként szerezhet törvényesen tudomást az ukrán állami szerv a személy „egyéni kérelméről”, és mivel, illetve hogyan tudja azt bizonyítani. Rejtett kamera Állítólag az Ungvári Magyar Főkonzulátus előtt rejtett kamerával készült, s a hozzá mellékelt szöveg szerint magyar állampolgársági esküt tett kárpátaljaiak első csoportját ábrázolta egy, a múlt év elején a világhálóra felkerült félpercnyi videofelvétel. A kompromittálónak szánt kockákról sem a helyszínre, sem az alkalomra nem lehetett következtetni. Ennek ellenére több olyan kárpátaljai személyt is „megkerestek” az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) kárpátaljai főosztályának munkatársai, akik feltételezésük szerint az ukrán mellé felvették a magyar állampolgárságot. Az ügy kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ukrán államtól magyarázatot várt arról, az SZBU miért zaklatott Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgárokat, és hangsúlyozta: kiállnak azon kárpátaljai magyar nemzettársak és emberi jogaik mellett, akiket zaklatás ért. Marina Osztapenko, az SZBU szóvivője később elismerte, valóban hallgattak ki kárpátaljai magyarokat. Szerinte csak a törvények szellemében jártak el, s cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint túllépték volna hatáskörüket, például zsaroláshoz, megfélemlítéshez, kínzáshoz folyamodtak volna. Általunk felvetett problémák Egyik múlt évi cikkünkben problémaként vetődött fel, hogy az igénylőnek be kellett nyújtani az eredeti születési anyakönyvi kivonatot, illetve a házasságlevelet. Ezek nélkül Ukrajnában lehetetlenné válik a hivatalos ügyintézés. Ezt követően az erre vonatkozó eljárás módosult. Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a külképviseleteken ezután - a jogszabályoknak megfelelően - elfogadják a hiteles másolatot. Egy másik problémára ugyancsak mi hívtuk fel a figyelmet. Többen panaszolták, az itteni külképviseleteken elutasítják a vízum- és kishatárforgalmi engedély iránti kérelmeiket. Arra hivatkozva, hogy mivel már magyar állampolgárok, nem jár nekik ilyen beutazási engedély, kérvényezzenek helyette magyar útlevelet. Ám aki rendelkezik ezzel, rákényszerülhet, hogy határátkelésnél az ukrán oldalon is ezt használja. Holott eredetileg a kérelmezők úgy gondolták, a kellemetlenségek elkerülése végett az a legjobb, ha az ukrán oldalon az ukránt, a határ másik oldalán pedig már a magyart mutatják. Nem biztos, hogy célszerű mindkét határon az uniós dokumentumot elővenni, már csak azért sem, mert az ukrán vámhatóság magyar állampolgárként, azaz külföldiként kezeli a beutazót, ennélfogva értelemszerűen idegenrendészeti szempontból is más szabályok vonatkoznak rá. Útlevél-igénylés Azok, akik már megkapták az állampolgárságot, az anyaországi okmányirodákban útlevelet igényelhetnek. Ugyanakkor ezért már nem feltétlenül muszáj a határ túloldalára utazniuk, mivel ezt Magyarország beregszászi külképviseletén is megtehetik. A kérdésben megkerestük a konzulátust, ahol elmondták: Magyarországon 12 éves korig az útlevél ingyenes, a 12-18, valamint a 70 év fölöttiek esetében 2500 forintba kerül. A 18-70 éveseknél az ötéves időtartamra kiadott dokumentum 7500-ba, a tíz évre érvényes 15 ezerbe kerül. Amennyiben valaki Kárpátalján igényli az okmányt - ami két-három hét alatt készül el -, minden kategóriában személyenként húsz euró konzuli illetéket számolnak fel. KISZ-összeállítás Cserebere- Luxusadóról tárgyal a parlament. A Miniszteri Kabinet a következő öt évben az ország tehetős rétegének segítségével szeretné feltölteni a deficittel küzdő Nyugdíjalapot. A tervek szerint pluszadót fizettetnének a kások, a drága autók, jachtok és helikopterek tulajdonosaival. A sarc érintené többek között a háromszáz négyzetméter alapterületűnél nagyobb lakások és hatszáz négyzetméternél nagyobb házak tulajdonosait, akiknek a tervezet szerint az ezen felüli lakterület minden négyzetméteréért húsz hrivnyát kellene kipengetniük. A négyliteres űrtartalmat meghaladó motorok minden száz köbcentijéért kétszáz hrivnyát kellene adózni és a földművelésre alkalmas ötven ár fölötti földért is tizedet szednének. Az új adónem bevezetésének ötlete már nem először merült fel. Ezúttal állítólag a külföldi példák késztették honatyáinkat, próbálják meg az ország vastag állampolgárait rávenni a méltányosságra. Nagy-Britanniában például tavaly fogadtak el hasonló jogszabályt, Franciaországban, Németországban és az USA-ban maguk a jómódúak ajánlották fel, hogy ily módon hozzájárulnak az államkassza kiadásaihoz. Bennem máris kételyek ébrednek, működne-e nálunk az említett adózási rendszer. Friszen dúsazdag honfitársaink, akik méregdrága kocsikal szelik az utakat, rendre elit helyeken üdülnek és kacsalábon forgó villákban élnek, hivatalosan nem gazdagabbak „hétköznapi" embertársaiknál, sőt olykor szegények. Például a parlamenti képviselők közül tavalyi adóbevallásukban csupán négyen vallottak be egymillió hrivnyánál nagyobb jövedelmet. Ismerve az ukrán gazdagok mentalitását, sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a szigorítások hatására az eddiginél is jobban elrejtik javaikat. Balgaság a telhetetlenségükről híres kereskedőket is arra kényszeríteni, hogy az eladás utáni egy hónapon belül jelentsék az adóhivatalnak klienseik új szerzeményeit, akik a vásárlási ár tíz százalékával járulnának hozzá az állami költségvetéshez. Ugyan melyik kufár adná ki kedvenc vásárlóját, megkockáztatva ezzel, hogy máshoz pártol és konkurensénél szerzi be óráját, ékszerét, festményeit stb.? Szóval, amíg dúsgazdag honfitársaink offshore cégeken keresztül menekítik külföldre vagyonukat, az ország határain túl szerzik be luxuscikkeiket, amit természetesen nem deklarálnak, addig halva született ötlet a luxusadó bevezetése. Csupán a hasznavehetetlen álomtörvények sorát gyarapítaná. Azokból meg már így is teli a padlás. A Luxusadó -álomtörvény Halló, itt az igazi!3 SZÜKSÉGES-E AZ UJJLENYOMATVÉTEL? Több olvasó érdeklődött szerkesztőségünkben a biometrikus kishatárforgalmi engedély igénylésével, azon belül az ujjlenyomatvétellel kapcsolatban. Kérdéseikkel Viski Jánoshoz, Magyarország ungvári külképviseletének vezető konzuljához fordultunk. - A biometria miatt kérelmezéskor kötelező a személyes megjelenés, mivel mindenkitől ujjlenyomatot veszünk - válaszol a diplomata. - A plasztikkártya formájú kishatárforgalmi engedélyen - amely megfelel a legszigorúbb EU-s előírásoknak - rajta van az illető fényképe, amit a főkonzulátuson készítünk, illetve digitális aláírása. Hat év alatti gyermek esetében a szülő vagy a meghatalmazott aláírása szükséges. Ahogy a dokumentum Budapestről megérkezik, a főkonzulátus telefonon azonnal értesíti az ügyfelet. A kishatárforgalmi mellett az érvényes útlevelet továbbra is fel kell mutatni a határátkelőn, de pecsételés nem történik. - A biometria bevezetésével az engedély változott. Mi az, ami nem? - A dokumentum 1-5 évre, illetve az útlevél érvényességéig adható ki. Ez anyagi és adminisztratív szempontból is mindenki számára kedvező. Az érdeklődők a 067-312-22-46- os, a 050-430-06-46-os telefonszámokon, illetve a www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ungvar.hu címen is bejelentkezhetnek, információt és időpontot kérhetnek, s le lehet tölteni a formanyomtatványt is. Az engedélyért továbbra is 20 eurót kell fizetni, kivételt képeznek a nyugdíjasok, a 18 éven aluliak, a 21 évnél fiatalabb eltartottak, valamint a fogyatékkal élők. T. V. A jövő hét ügyeletes szerkesztője: Tóth Viktor Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat