Kárpáti Igaz Szó, 2012. június (8. évfolyam, 80-94. szám)

2012-06-30 / 93-94. szám

KÁRPÁTI IGAZ SZÓ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2012. JI M 93-94. (1342-1343.) ÁRA. A NAP­­ I(C1(C9j1)Éá]r,31!S)Si Derült, igazi száraz me­­- A JeS idő lesz. A szél megélénkül, hőmérséklet haj­ * nalban 15—20, napközben 31-36 fok kö­zött alakul. Si,cumsichsi­tt,ei A Rubik-féle bűvös koc­ka bármely kombinációja 17 tekerésből kirakható (ha valaki mindig az opti­mális tekerést választja). 1870-ban ezen a napon szerezte meg diplomáját Ada Kepley. Ő volt az első nő, aki jogi diplomát kapott. „... Irtózom a csú­­dódástól: elfony­­ny­ásztja a szívet, és lí­­ megdermeszti az ér­­zelmeket.” (Balzac) 14^:C­fk?Jt.‚Cb!*TÍ.C !* ZOOFITÁK—gör el., név külső megjelenésükben és egyes életmegnyilvánulá­sukban a növényekre em­lékeztető állatok. Jf(á­­ttsutibSKC^Bi A savanyító lébe való behelyezés előtt az ubor­kát hosszában szúrjuk át, hogy jól átjárhassa a lé, és finom ropogós maradjon. rwdpstii 1 *C3l.C5s;iC'­r4iz4.(fff.c ? Nagy hegynek nagy a fele , ami nagy előnnyel jár, annak rendszerint na­gyok a hátrányai is. \sjicc}C­& A kismalac elindul új állatokat megismerni. Ta­lálkozik az öszvérrel. - Szia, én vagyok a kis­malac, téged hogy hív­nak? - Én vagyok az öszvér. - Miért hívnak öszvérnek? - Mert apám jó, anyám pedig szamár. A kismalac továbbmegy, a bokorból morgást hall. - Szia, én vagyok a kis­malac, téged hogy hívnak? - Én vagyok a farkaskutya. - Miért hívnak farkas­kutyának? - Mivel apám farkas, anyám meg kutya. A kismalac to­vább ballag, majd hirtelen zümmö­gést hall. — Szia, én va­gyok a kismalac, téged hogy hívnak? - Én vagyok a lódarázs. - Na persze! '7­e? Melyik virágcsalád tag­ja a tulipán? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) Célkeresztben a stadionok Ukrajnában holnapig tart a futball ünnepe, vidékünk­re napra pontosan három hét múlva ér el. No nem valame­lyik Eb-résztvevő látogat el utólag hozzánk, de azért az ukrán bajnok Sahtar Doneck július 21-i fellépé­se is lázba hozza a sportsze­rető közeget. A két év szü­net után az élvonalba ismét visszakerülő Hoverla közel­gő hazai debütálása szolgál­tatta az apropót ahhoz, hogy körbenézzünk megyénk nagyobb sporttelepein. Az európai szintű Sahtar fogadására készülő ungvári Avangard-stadionban gőz­erővel folynak a munkák. Mindenfelé állványok, mun­kások. Az előző bajnokság utolsó meccse után azonnal hozzáláttak a rekonstrukció­hoz. A korszerűsítést eddig az hátráltatta, hogy zavaro­sak voltak a tulajdonviszo­nyok, ám miután megnyug­tatóan rendeződött ez a kér­dés - a városi tanács hosszú időre bérbe adta a létesít­ményt a klubnak­­, elhárult az akadálya annak, hogy a csa­patot birtokló Sufrics család mélyen a zsebébe nyúljon. A három hét múlva esedé­kes hazai rajton rá sem lehet ismerni az Avangardra, ígé­rik az egyesület vezetői. A játékoskijáró felőli lelátók tel­jesen megújulnak. A tribün alatti összes helyiséget javít­ják, új ablakok, burkolat, lég­kondicionáló szolgálja majd a játékosok, játékvezetők, ellenőrök kényelmét. A saj­tó munkatársainak is ked­veznek, a külön nekik kiala­kított részen WiFi-s internetet biztosítanak. Már régóta szeretnének esti tévés meccseket játszani Ungváron. Egy ternopili cég hozzálátott a villanyvilágítás cseréjéhez. A stadion terüle­tén található vécékről sem feledkeznek meg, megszépül a főbejárat is, mellette pedig szurkolói ajándékboltot alakí­tanak ki. Az együttes jó sze­replése érdekében az edzőpá­lyákra is odafigyelnek, számí­tógépes rendszer által ma­SZABÓ SÁNDOR FELVÉTELE ködtetik az öntözőrendszert. Ivan Sic klubigazgató egyre bizakodóbb, már nem tart at­tól, hogy Lembergbe kény­szerül vendégségbe a klub. Megújult a megyeszékhe­lyen a város legrégebbi sportpályája, a Szpartak-sta­­dion is. Ott még tavaly vé­geztek teljes körű felújítást, ám a szépítés még most is tart. S nemcsak a pályán, azon kívül is, igazi szabad­idős övezetté varázsolták a vár alatti parkot, ahol most már családostul lehet kikap­csolódni, mint régen, mikor még Vadasparknak hívták. Már csak a lerombolt uszo­dát kellene újjávarázsolni... (Befejezés a 8. oldalon) Három hét múlva rá sem lehet majd ismerni zemon Vannak-e veszélyes állataink? A magyarországi média igencsak felkapta azt a hírt, miszerint a Felvidékről egy medve átkószált a határon. Több expedíció is a keresésére indult, ám eddig nem akad­tak a nyomára. Vajon nálunk mekkora a mackóállomány? S milyen egyéb veszélyes állatok rejtőzködnek a Kárpá­tokban? Ági László, a Nagyszőlősi Járási Ál­lami Erdőgazdaság igazgatója - Szűkebb pátriánkban mennyire gyakori a medve? - Korábban úgy hittem, a hegyekben jelentős a popu­lációja. Nem mondom, hogy a Kárpátok minden zegét­­zugát bejártam, de a valóság azért más. Az 1990-es évek­ben, illetve a 2000-es évek elején csökkent a számuk. Mióta a védett állatok listá­ján szerepel, a túrázók vagy a vadászok gyakrabban ta­lálkozhatnak vele. A Szi­­nevéri Nemzeti Park terüle­tén kialakítottak egy medve­rezervátumot, amelyben je­lenleg öt példányt tartanak. Talán a fiatalabb egyedek, illetve azok utódai egyszer majd visszakerülhetnek ter­mészetes élőhelyükre. -Az alföldi részeken nem bukkan fel? -Ennek igen kicsi a való­színűsége. A legendákkal ellentétben olyan nem for­dul elő, mint például az er­délyi Brassóban, ahol be­­mennek a városba, s a ku­kákból „csemegéznek”. Ná­lunk legfeljebb a juhokat, bárányokat ritkítják. - Milyen veszélyes álla­tok élnek a régióban? - Sokan talán a farkast tennék az első helyre, ám ez a pozíció a különböző kígyó­ké. A vízisikló ugyanakkor nem rendelkezik méreggel, így nem is veszélyes. Védett­séget nem élvez, míg példá­ul az erdei sikló már igen. Utóbbival ritkábban talál­kozhatunk, mivel a fák lomb­koronájában és a bokrok ágain tartózkodik. Ez is ár­talmatlan. A vipera viszont már veszélyes, évente elő­fordul néhányszor, hogy megmarja az embert. Ha az illető idejében orvoshoz for­dul, megússza. Tudomásom szerint tavaly egy halálos eset volt. Minden siklótól és kígyótól tartani kell, mert ugyan egy-egy faj vonásai jellegzetesek, de azok árnya­lata eltérhet. Ez pedig meg­tévesztő. Fontos, hogy ne provokáljuk őket. Egyéb­ként csak vészhelyzetben támadnak. Lehetőleg hosz­­szú szárú nadrágban és csiz­mában kiránduljunk, hiszen ezek a kullancscsípés ellen is védenek. - A farkasoktól ezek sze­rint nem kell tartanunk. - Bár a populációjuk nö­vekszik, a veszélyes szintet nem érték el. Az ordasok egyébként is félnek tőlünk, s csak egy-egy állatot ölnek meg. Nálunk nem áll véde­lem alatt, bár Franciaország ezt már régóta szorgalmaz­za. Az az állam akar minket „tanítani”, amelynek terüle­tén már évtizedekkel ezelőtt kiirtották. Egyébként a leg­nehezebben elejthető vadak közé tartozik, hiszen maga is vadász. Tóth Viktor Megnyílt a levelezőtagozat! Régen várt esemény tör­tént az Ungvári Nemzeti Egyetem (MNE) Magyar Tannyelvű Humán- és Ter­mészettudományi Karán: a történelem szakirányon megnyílt a levelező tagozat. Ezzel lehetőség nyílik a kár­pátaljai magyar diákok szá­­­mára, hogy párhuzamosan egy másik diploma megszer­zése vagy akár munka mel­lett is tanulhassanak, még­hozzá anyanyelvükön. A Magyar Történelem és Eu­rópai Integrációs Tanszék fő feladata, hogy magasan képzett történészeket, okta­tókat, kutatókat, illetve a nemzetközi kapcsolatokban és az európai integrációs folyamatokban jártas szak­embereket bocsásson ki. Kedves érettségizett fiata­lok, a felvételi kampány júli­us 2-ától kezdődik. Szeretet­tel várunk titeket az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Karán! Előttetek a lehető­ség, hogy tanintézetünkben a legmagasabb fokozatú egyetemi diplomát szerezzé­tek meg! Spenik Sándor docens, a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar­dé­kánja •Csss Erről írunk ma: Egy kis történelem... 2. old. Kevesebb gabona - drágább kenyér? 3. old. Véres hétvégi kirándulás 5. old. + CSA­LÁDIANÉZ­Ő

Next