Kárpáti Igaz Szó, 2013. január (9. évfolyam, 1-17. szám)

2013-01-29 / 15. szám

AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net A NAP: Többfelé felszakadozhat­h­tt a felhőzet, itt v­i hajnalban még mínusz 10 fok körüli fagyra is lehet számítani. Késő dél­után újra csapadékosnak ígérkezik az idő. Ez főként eső formájában valósul meg. Megélénkül a dél­nyugati szél. A nappali órákban mínusz 2­0 fok között alakul az átlagh­ő­­mérséklet. Sz­ámmarfa fcai Tavaly 7111 személy ér­kezett és 7419 távozott megyénkből. ,Sr Alekszander Puskin orosz író, költő, drámaíró 176 éve párbajban halt meg. Fő műve: Anyegin, Borisz Godunov, A kauká­zusi fogoly, A pikk dáma. „Tedd meg, ami tőled telik. És kérjed azt,, amire gyönge vagy. (Augustinus) SZFRA­GISZTIKA - gőt­ét­, tud pecséttan, a törté­nelem segédtudománya, amely a különböző törté­nelmi korokban használt pecséteket és azok felira­tait tanulmányozza. J­égy tapácsa Az élesztő jól tűri a fa­gyasztást, ezért mélyhűtő­ben nagyobb mennyiséget is tárolhatunk belőle. Addig játszik az eb, míg kutya a neve , ha oda az if­júság, oda a játékos kedv is. Az öreg székely kegyetle­nül be van nyomva, mint a rajzszög, s a kocsmából ha­zafelé tart a szekéren bóbis­kolva. Ezt meglátja a rend­őr, s megállítja a fogatot. - Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról, szerencsétlen ló meg csak megy a k­awpi feje után, még bal­­eset lesz belőle. Az öreg székely csak mordul rá egyet. A rendőr intézkedés gya­nánt a következőket mondja: - Bátyám, lát­­a a jelenlegi állapotát, mit szólna ahhoz ha most elvenném a lovát? A székely meghúzza a vállát, s közli: - Mit szólhatnék? Rend­őr vejem még úgysem volt! ’­& Hol található a Föld legmagasabb hegye? (A megfejtést lásd la­­punk 7. oldalán)________ Ahol a kerítést csakugyan KOLBÁSZBÓL FONTÁK Toroskáposzta, hurka, kol­bász, malacpecsenye, fogópá­linka és minden, mi szem-száj­nak ingere, így lehet röviden jellemezni a hetedik mező­­gecsei böllérversenyt. Vidé­künk legnépszerűbb gasztro­nómiai fesztiválján a falusi disz­nóvágás hagyományait eleve­nítették fel. A megmérettetésre benevezett rekordszámú, 26 csapat idén is összemérte a vá­gási, szúrási és feldolgozási technikáit. A pirkadat első halovány fénysugarainál a szokások­nak megfelelően most is a disznók megszúrásával és kivéreztetésével kezdődött az esemény, majd a csapa­tok egyedi technikával lát­tak hozzá a megperzseléshez és feldolgozáshoz. A ver­seny rangját jelzi, hogy az egyik csapat sebészi precizi­tással kicsivel több, mint nyolc perc alatt feldolgozta a négylábút. A böl­lérek mun­káját szakértő zsűri bírálta el. Huszonhat malacot vágtak le, de legalább ennyit már kész portékaként hoztak. A bográcsok, tárcsák alatt ropogott a tűz, készül­tek a disznótoros finomsá­gok. Sercegő hús finom il­lata terjengett a levegőben. A kalandvágyók bekapcso­lódhattak a munkába, ke­verhették a hurkának, kol­básznak valót, kipróbálhat­ták a töltést. A nap folya­mán egyre csak hízott a tö­meg, mindenhol jó ét­vággyal, vidáman falatozó társaságokat lehetett látni. A hágón túlról érkezett tu­risták a vendégszeretetet és jellegzetes ízeket dicsérték. Ehhez persze nagyban hoz­zájárultak a termelők által kínált Bereg-vidéki borok és kisüstik. A hangulat a hamisítatlan falusi disznótorokét idézte. A szervezők a programot kultúrával is megfűszerez­ték. A színpadon néptánco­sok, kórusok és együttesek váltották egymást. A turis­ták közül sokan dalra fakad­tak, táncra perdültek. (Képes riportunk a 3. ol­dalon) Mezőgecsében a sláger a mangalica volt Zinkó Barnabás felvétele ­ Szempont ÉL-E MÉG A HOLOKAUSZT EMLÉKE? Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felsza­badításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ közgyűlése. Vajon Kárpátaljáról hány embert de­portáltak, s mi lett a sorsuk? Huber Béla, a Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesületének elnöke - Kárpátaljáról hány zsi­dót hurcoltak el? - A deportáltak száma 100-120 ezer főre tehető. Auschwitzba kerültek, s mintegy 30 százalékuk élte túl a megpróbáltatásokat. A számadatban nem szerepel­nek a munkaszolgálatosok és azok a hontalannak nyil­vánítottak, akiket 1941-ben átadtak a németeknek. A túl­élőknek csak a töredéke, mintegy háromezer fő tért vissza Kárpátaljára. A több­ség távozott Palesztinába, az USA-ba és Nyugat-Euró­­pába, lényegében a szélró­zsa minden irányába. A visszatérők közül sokan még a vasfüggöny lezárása előtt útra keltek - egy-két hónapig ugyanis még átjár­ható volt a határ - például egy családtag felkutatására. De azért is, mert megértet­ték: a kommunizmus sem sokkal jobb, mint a náciz­mus. A történtekről az isko­lai történelemkönyvekben nincs említés, így a fiatal generációnak lényegében fogalma sincs róla. Igaz, mostanában a sajtóban, az interneten már találkozha­tunk cikkekkel, fényképek­kel. Az idősebb generáció természetesen tisztában van a múlttal, az itt élő zsidók pedig évről évre megemlé­keznek róla. - Kárpátalján még élnek olyanok, akik megjárták Auschwitzot? - Igen, bár egyre keve­sebben. Másrészt ott van­nak azok utódai, akik szét­szóródtak a nagyvilágban. Nemrég jártak itt olyan ame­rikaiak, akiknek a szülei Munkácson éltek. És szá­mos ilyen példa van. Ilyen­kor kapcsolatba lépnek ve­lünk, s együtt keressük fel a szülők házát, a temetőt, a régi zsinagógát. - Mivel foglalkozik a szö­vetség, s mekkora a tagsá­ga? - Egyesületünk most res­taurálja az ungvári zsidó te­metőt. Megtisztítottuk a te­rületet, helyreállítottuk a vandálok által megrongált síremlékeket. Néhány éve emlékművet avattunk azok­nak, akik az ungvári gettó­ban haltak meg, s tömegsír­ba kerültek. Adataink szerint Kárpátalján mintegy 1200 zsidó él, akik közül 60-80 fő magyar­, a többi oroszajkú. Létezik egy jótékonysági alapítvány, ami az időseket támogatja. A hitélet zökke­nőmentes, annak ellenére, hogy a közösség fogy. A fi­atalok elmennek, pontosan amiatt, amiért a magyarok vagy az ukránok, nem látják a jövőt. A legkönnyebb Iz­raelbe áttelepülni, hiszen erre az ottani törvények sze­rint mindenkinek joga van, aki zsidó felmenőkkel rendel­kezik. Amint az illető kilép a repülőgépből, azonnal meg­illeti az állampolgárság. Tóth Viktor SZAMOSÚJVÁRI ÜNNEP - KÁRPÁTALJAIAKKAL Január 22-27-e között rendezték Erdélyben az Égtájak - Szamosújvári Kulturális Napokat, me­lyek keretében méltatták a húszéves Téka Alapít­ványt és a Kaláka néptánc­együttest. Az ünnepségen az eszenyi Ritmus és a csapi Arabeszk révén szű­­kebb pátriánk is képvisel­ve volt - Péntek este érkeztünk az erdélyi városba. A mű­velődési házban az adai színtársulat (Délvidék) a Diend című darabot mutat­ta be - mondja Szabó Ti­bor, a kárpátaljai csapat vezetője. - Utána hajna­lig tartó táncház követke­zett, ahol a Fölszállott a pávában megismert Har­madik zenekar nevű formá­ció húzta a talpalávalót. Másnap kiránduláson vet­tünk részt. Bonchidán megtekintettük a Bánffy­­kastélyt és a református templomot. Válaszúton a község híres szülötte, Kal­lós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató, a Kallós Zoltán Alapítvány létre­hozója fogadott minket. Végigkalauzolt bennünket az alapítvány múzeumá­ban, amely Erdély egyik legszebb és leggazdagabb népművészeti gyűjtemé­nye, ahol a mezőségi és kalotaszegi népviseleten kívül moldvai csángó vise­­letek és szőttesek is meg­tekinthetők. (Befejezés a 2. oldalon) Erről írunk ma: Szemetes ügyeink 3. old. A Gazprom pénzt hajtana be a Naftogaztól 4. old. Hihetetlen: a széna drágább, mint a szemes! 5. old.

Next