Kárpáti Igaz Szó, 2013. január (9. évfolyam, 1-17. szám)
2013-01-29 / 15. szám
AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net A NAP: Többfelé felszakadozhathtt a felhőzet, itt vi hajnalban még mínusz 10 fok körüli fagyra is lehet számítani. Késő délután újra csapadékosnak ígérkezik az idő. Ez főként eső formájában valósul meg. Megélénkül a délnyugati szél. A nappali órákban mínusz 20 fok között alakul az átlaghőmérséklet. Számmarfa fcai Tavaly 7111 személy érkezett és 7419 távozott megyénkből. ,Sr Alekszander Puskin orosz író, költő, drámaíró 176 éve párbajban halt meg. Fő műve: Anyegin, Borisz Godunov, A kaukázusi fogoly, A pikk dáma. „Tedd meg, ami tőled telik. És kérjed azt,, amire gyönge vagy. (Augustinus) SZFRAGISZTIKA - gőtét, tud pecséttan, a történelem segédtudománya, amely a különböző történelmi korokban használt pecséteket és azok feliratait tanulmányozza. Jégy tapácsa Az élesztő jól tűri a fagyasztást, ezért mélyhűtőben nagyobb mennyiséget is tárolhatunk belőle. Addig játszik az eb, míg kutya a neve , ha oda az ifjúság, oda a játékos kedv is. Az öreg székely kegyetlenül be van nyomva, mint a rajzszög, s a kocsmából hazafelé tart a szekéren bóbiskolva. Ezt meglátja a rendőr, s megállítja a fogatot. - Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról, szerencsétlen ló meg csak megy a kawpi feje után, még baleset lesz belőle. Az öreg székely csak mordul rá egyet. A rendőr intézkedés gyanánt a következőket mondja: - Bátyám, láta a jelenlegi állapotát, mit szólna ahhoz ha most elvenném a lovát? A székely meghúzza a vállát, s közli: - Mit szólhatnék? Rendőr vejem még úgysem volt! ’& Hol található a Föld legmagasabb hegye? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán)________ Ahol a kerítést csakugyan KOLBÁSZBÓL FONTÁK Toroskáposzta, hurka, kolbász, malacpecsenye, fogópálinka és minden, mi szem-szájnak ingere, így lehet röviden jellemezni a hetedik mezőgecsei böllérversenyt. Vidékünk legnépszerűbb gasztronómiai fesztiválján a falusi disznóvágás hagyományait elevenítették fel. A megmérettetésre benevezett rekordszámú, 26 csapat idén is összemérte a vágási, szúrási és feldolgozási technikáit. A pirkadat első halovány fénysugarainál a szokásoknak megfelelően most is a disznók megszúrásával és kivéreztetésével kezdődött az esemény, majd a csapatok egyedi technikával láttak hozzá a megperzseléshez és feldolgozáshoz. A verseny rangját jelzi, hogy az egyik csapat sebészi precizitással kicsivel több, mint nyolc perc alatt feldolgozta a négylábút. A böllérek munkáját szakértő zsűri bírálta el. Huszonhat malacot vágtak le, de legalább ennyit már kész portékaként hoztak. A bográcsok, tárcsák alatt ropogott a tűz, készültek a disznótoros finomságok. Sercegő hús finom illata terjengett a levegőben. A kalandvágyók bekapcsolódhattak a munkába, keverhették a hurkának, kolbásznak valót, kipróbálhatták a töltést. A nap folyamán egyre csak hízott a tömeg, mindenhol jó étvággyal, vidáman falatozó társaságokat lehetett látni. A hágón túlról érkezett turisták a vendégszeretetet és jellegzetes ízeket dicsérték. Ehhez persze nagyban hozzájárultak a termelők által kínált Bereg-vidéki borok és kisüstik. A hangulat a hamisítatlan falusi disznótorokét idézte. A szervezők a programot kultúrával is megfűszerezték. A színpadon néptáncosok, kórusok és együttesek váltották egymást. A turisták közül sokan dalra fakadtak, táncra perdültek. (Képes riportunk a 3. oldalon) Mezőgecsében a sláger a mangalica volt Zinkó Barnabás felvétele Szempont ÉL-E MÉG A HOLOKAUSZT EMLÉKE? Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ közgyűlése. Vajon Kárpátaljáról hány embert deportáltak, s mi lett a sorsuk? Huber Béla, a Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesületének elnöke - Kárpátaljáról hány zsidót hurcoltak el? - A deportáltak száma 100-120 ezer főre tehető. Auschwitzba kerültek, s mintegy 30 százalékuk élte túl a megpróbáltatásokat. A számadatban nem szerepelnek a munkaszolgálatosok és azok a hontalannak nyilvánítottak, akiket 1941-ben átadtak a németeknek. A túlélőknek csak a töredéke, mintegy háromezer fő tért vissza Kárpátaljára. A többség távozott Palesztinába, az USA-ba és Nyugat-Európába, lényegében a szélrózsa minden irányába. A visszatérők közül sokan még a vasfüggöny lezárása előtt útra keltek - egy-két hónapig ugyanis még átjárható volt a határ - például egy családtag felkutatására. De azért is, mert megértették: a kommunizmus sem sokkal jobb, mint a nácizmus. A történtekről az iskolai történelemkönyvekben nincs említés, így a fiatal generációnak lényegében fogalma sincs róla. Igaz, mostanában a sajtóban, az interneten már találkozhatunk cikkekkel, fényképekkel. Az idősebb generáció természetesen tisztában van a múlttal, az itt élő zsidók pedig évről évre megemlékeznek róla. - Kárpátalján még élnek olyanok, akik megjárták Auschwitzot? - Igen, bár egyre kevesebben. Másrészt ott vannak azok utódai, akik szétszóródtak a nagyvilágban. Nemrég jártak itt olyan amerikaiak, akiknek a szülei Munkácson éltek. És számos ilyen példa van. Ilyenkor kapcsolatba lépnek velünk, s együtt keressük fel a szülők házát, a temetőt, a régi zsinagógát. - Mivel foglalkozik a szövetség, s mekkora a tagsága? - Egyesületünk most restaurálja az ungvári zsidó temetőt. Megtisztítottuk a területet, helyreállítottuk a vandálok által megrongált síremlékeket. Néhány éve emlékművet avattunk azoknak, akik az ungvári gettóban haltak meg, s tömegsírba kerültek. Adataink szerint Kárpátalján mintegy 1200 zsidó él, akik közül 60-80 fő magyar, a többi oroszajkú. Létezik egy jótékonysági alapítvány, ami az időseket támogatja. A hitélet zökkenőmentes, annak ellenére, hogy a közösség fogy. A fiatalok elmennek, pontosan amiatt, amiért a magyarok vagy az ukránok, nem látják a jövőt. A legkönnyebb Izraelbe áttelepülni, hiszen erre az ottani törvények szerint mindenkinek joga van, aki zsidó felmenőkkel rendelkezik. Amint az illető kilép a repülőgépből, azonnal megilleti az állampolgárság. Tóth Viktor SZAMOSÚJVÁRI ÜNNEP - KÁRPÁTALJAIAKKAL Január 22-27-e között rendezték Erdélyben az Égtájak - Szamosújvári Kulturális Napokat, melyek keretében méltatták a húszéves Téka Alapítványt és a Kaláka néptáncegyüttest. Az ünnepségen az eszenyi Ritmus és a csapi Arabeszk révén szűkebb pátriánk is képviselve volt - Péntek este érkeztünk az erdélyi városba. A művelődési házban az adai színtársulat (Délvidék) a Diend című darabot mutatta be - mondja Szabó Tibor, a kárpátaljai csapat vezetője. - Utána hajnalig tartó táncház következett, ahol a Fölszállott a pávában megismert Harmadik zenekar nevű formáció húzta a talpalávalót. Másnap kiránduláson vettünk részt. Bonchidán megtekintettük a Bánffykastélyt és a református templomot. Válaszúton a község híres szülötte, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató, a Kallós Zoltán Alapítvány létrehozója fogadott minket. Végigkalauzolt bennünket az alapítvány múzeumában, amely Erdély egyik legszebb és leggazdagabb népművészeti gyűjteménye, ahol a mezőségi és kalotaszegi népviseleten kívül moldvai csángó viseletek és szőttesek is megtekinthetők. (Befejezés a 2. oldalon) Erről írunk ma: Szemetes ügyeink 3. old. A Gazprom pénzt hajtana be a Naftogaztól 4. old. Hihetetlen: a széna drágább, mint a szemes! 5. old.