Kárpáti Igaz Szó, 2013. január (9. évfolyam, 1-17. szám)
2013-01-22 / 11. szám
:KÁRPÁTI IGAZ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2013. JANUÁR 22., KEDD • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • IX. ÉVFOLYAM 11. (1452) ÁRA: 1,20 UAH A NAP: I›cdl`jevr&t&¡V3l Tovább tart az enyhülés. . A . Többfelé várható* «V tó csapadék: kezdetben eső, majd estétől havas eső is eshet. Szeles időben lesz részünk. A nappali órákban 5—8, éjszaka 3-5 fok várható. fix,évi nnvjidsi fca Ukrajnában 139 nemzeti kisebbség él. 'tULhC 452 éve született Sir Francis Bacon angol tudós, filozófus, író, államférfi. Szerinte a tudomány célja a társadalom hasznára fordított természetfeleturalom. A tudás hatást jelent. Bacon ezért feladatát abban látta, hogy minden tudományt szisztematikusan megalapozzon és kifejtsen. Siz^v5iM”c]›i:£Z”cb]j›”3 „Ki mint vet, úgy arat.” (Pinarius Rufus) S^iáifjetJítiétsíG LOGOMÁNIA - gör el., orv kóros bőbeszédűség. Jló tzsumzá ds&і Könnyebben vasalhatóvá válik a vászon, ha az utolsó öblítés előtt a mosáshoz ruhakeményítő szert teszünk. i^öist&siSHégpe Nincs oly gazdag, ki másra ne szoruljon , senki sem lehet meg mások segítsége nélkül. A cigány nyer egy hetes utat Londonba. Mivel nem tud egy szót sem angolul, tanácsot kér a barátjától. — Ha beszélje lassan, oszt máj’ megértik! - javasolja a barátja. Londonban a cigány bemegy egy gyorsbüfébe: — Ha kérek egy per-keltet nok-ked-lival! - tagolja a pincérnek. - Há de csak rizsa van! - tagolja vissza a pincér. Megörül a cigány: - Há te is ci-gány vagy? - Há per-sze! - Ha ak-kor miért beszélünk an-go-lul? Mikor jelentek meg a Földön az első emlősök? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán) Viktória a gyerekekre hajt A vírusok már közöttünk settenkednek Ukrajnában megvan az influenza idei első áldozata. Az elmúlt héten egy hároméves lembergi kisfiú fizetett életével, mivel szülei nem vitték idejében orvoshoz. A gyermek halálát azon a típusú influenza szövődményei okozták, melynek tombolása következtében az egyesült államokbeli New Yorkban és Bostonban rendkívüli helyzetet hirdettek. A tengerentúlon az elmúlt tíz év legnagyobb járványáról beszélnek, ott eddig húsz, a hozzánk sokkal közelebbi Lengyelországban eddig öt letális kimenetelű esetről tudnak. Bár Ukrajnában fokozatosan nő a felső légúti megbetegedések száma, a szakemberek egyelőre nem beszélnek járványról. Az előrejelzések szerint január végére, február elejére várható, hogy az esetszám átlépi a járványküszöböt. Az orvosok elsősorban a H1N 1 sertésinfluenzától és az Ukrajnában most először „garázdálkodó” H3N2-típusú Viktóriától tartanak. Utóbbi - mivel szervezetünk még nem találkozott vele, így védekezni sem tud ellene - elsősorban a gyerekekre jelenti a legnagyobb veszélyt. Kárpátalján a szezonnak megfelelő a járványügyi helyzet - mondta el lapunknak Viktorija Timcsik, a megyei Köjál epidemiológusa. - Heveny felső légúti fertőzéseket diagnosztizálunk, tízezer főre 22,6 beteget, ami jóval alatta van a járványküszöbnek. Az elmúlt hét nap során 2789-en fordultak orvoshoz, akiknek 58,2 százaléka tizenhét éven aluli gyerek. Védőoltást 4595 személy kapott. Mivel a gyakorlat azt mutatja, sokan az orvosokat megkerülve, a patikusok tanácsaira hagyatkozva várják a gyógyulást, feltehető, hogy a hivatalos statisztika nem fedi teljesen a valós képet. Ezért néhány vidéki családorvosnál is érdeklődtünk. - Az elmúlt héten kétszer többen kértek segítséget, mint korábban - mondta Krivszka Márta, a Técsői Járási Kórház osztunko Barnabás felvétele tályvezetője. - Eddig az óvodásokat hozták, de most, hogy véget ért a szünidő, előreláthatólag az iskolások körében is elharapódznak a különféle vírusok. Valószínűleg egykét héten belül érjük el a csúcsot. Az a baj, hogy Técsőn két véglet figyelhető meg. Vannak, akik öngyógyítással foglalkoznak és nyakló nélkül bevesznek mindenféle készítményt, melyek többet ártanak, mint segítenek. Mások félvállról veszik a kórt és nem kérnek segítséget a szakemberektől, betegen járnak munkába, iskolába, tovább fertőzve ezáltal a közösség tagjait. (Befejezés a 3. oldalon) Szempont MI A KULTÚRA SZEREPE? A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük. A január 22-i időpont természetesen nem találomszerűen lett kiválasztva. Annak emlékét őrzi, hogy - a kézirat tanúsága szerint - Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. De mi a kultúra szerepe, betölti-e rendeltetését, s mennyire változékony? - Ön mit ért kultúrán? - Egy olyan gyűjtőfogalmat, ami nem a másodrendű dolgokról szól. És itt nem csak a minőség kérdéséről van szó. Tény, hogy az emberek jelentéktelen dolgokkal foglalkoznak, ahelyett, hogy a lényegre, azaz a lélekre, a lelki életre összpontosítanának. A kultúrának ugyanis elválaszthatatlan része az Isten fogalma. Véleményem szerint ha a szakralitást kivesszük a művészetből, csupán egy külső, tartalom nélküli burok marad, amiből éppen a mondanivaló hiányzik. A szakralitás tartalom, mondanivaló és egyben életfilozófia is. Mindebből kifolyólag legfontosabb funkciója az, hogy felszínre hozza az elveszett lelki értékeket. - Betölti-e ezt a szerepet? - Ezt régen sem igen tette meg. A korábbi évszázadokban is voltak olyan korszakok, amikor az elhanyagolható dolgok számítottak a „legfontosabbaknak”. Az európai kultúra legkeresztényibb, legszakrálisabb része talán éppen a „sötét” középkor volt. A számtalan névtelen művésznek nem a karrier volt a fontos, hanem az, hogy az emberek lelkéig érjenek, hassanak. — A feladata eszerint nem változott. És maga a kultúra? Véleményem szerint az „ősembertől” kezdve nem változott semmi. Ha az egyén lelki szinten tiszta, látja a szakrális dolgokat. Ha nem, akkor elzárkózik előlük, bármily korban éljen. Ez az elzárkózás lehet tudatos, és lehet a divat majmolása is. — Hogyan tudná betölteni a szerepét? Ebben nagyon fontos része van, lenne a mecenatúrának. Ha az a lelki szintet fontosnak tartja, ezt teszi előtérbe és ezt is támogatja. A mai kor „kultúrája” - s ezt az egész világ globalizációjára értem - bugyuta embereket akar belőlünk faragni. Szavazógépeket, akik nem gondolkodnak, csak intésre emelik a kezüket. Mindnyájunkat megérint ez a hirtelen amerikanizált társadalmi forma. Valaki illeszkedik, beáll a sorba, valaki pedig igazi művész. Teljesen mindegy, hogy az illető Kárpátalján vagy Magyarországon él, mert nem a határ számít, hanem az ember. Nagyon fontos a felelősségérzet. Ha az alkotó - a kultúra bármelyik szegmensében tevékenykedjen is - rádöbben arra, hogy nem csupán a környezetéért, hanem az egész világért felelős, akkor másként kezd gondolkodni. Persze ehhez kell egy bizonyos megvilágosodás. Tóth Viktor Mail Péter szobrászművész Sajtótájékoztató Legfontosabb A MAGYAR JELLEG MEGŐRZÉSE Sajtótájékoztatót, majd fogadónapot tartott Beregszászban Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. A politikus kiemelten szólt arról, hogy a Jobbik megkezdte a felkészülést a 2014-es magyarországi parlamenti választásra, s hozzálátott szakmai programja összeállításához. Mostantól a külhoni területeken, így a kárpátaljai magyarok számára is lehetőséget biztosítanak a mozgalomhoz való csatlakozásra. A Jobbik a külhoni magyarság ügyeinek fontosságát - ellentétben más magyarországi pártokkal - nem néhány hónappal ezelőtt fedezte fel - emelte ki Szávay István. Megalakulásától kiemelt fontosságot tulajdonít az elszakított területeinken élő magyar közösségeknek. A korábbi választási programjainknak is markáns része volt a nemzetpolitika, s ez így lesz 2014-ben is. A parlamenti képviselő a határon túli magyarlakta területek magyar jellegének megőrzését nevezte a legfontosabb teendőnek. Az anyaországnak minden tőle telhető erkölcsi és anyagi segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy az elszakított területeken élő magyarok megmaradjanak, boldoguljanak, és gyarapodni tudjanak a szülőföldjükön. (Befejezés a 2. oldalon) Erről írunk ma: Főszerkesztőcsúcs az M1-en 2. old. Csípős nyelvek a nyelvtörvényről 3. old. Reformok reformja 4. old. Lefagyasztott herszoni remények 8. old.