Kárpáti Igaz Szó, 2014. november (10. évfolyam, 160-175. szám)

2014-11-08 / 164. szám

A NAP: 1CІСЗj t ílrílSїї Csapadékos, erősen fel­hős időre számíthatunk. Helyenként feltá­­­­­­mad az északi, 1M A északnyugati szél, ami néhol vi­harossá is fokozód­hat. Pár fokkal visszaesik a nappali hőmérséklet. Fa­­gyástól nem kell tartanunk. Árfolyarm­ya A hrivnya külföldi valu­tákhoz viszonyított hivata­los középárfolyama. (M­B 2014. 11. 07.) ■ USD 14,47 EUR 18,11 HUF 58,42 SestmniaBiedls utcai Kárpátalján az elmúlt 9 hónap során nőtt a szüle­tések száma, 1000 lakosra 10,87 újszülött jut. SzidPaircsijdajj­al 1900-ban ezen a napon született Margaret Mitc­hell amerikai írónő. Egyet­len művével, az Elfújta a szél című regényével vált világhírűvé, melyért Pu­­litzer-díjban részesült, és amelyből óriási sikerfilm született. „ A példa tízszer annyit ér, mint az­­ ( 1 előírás." (Fox) Szófejtése • Anafora - gör, irod több egymás után következő mondatnak vagy mondat­tani egységnek ugyanaz­zal a szóval (szócsoporttal) történő elkezdése (pl. és amikor meglátták, és ami­kor meghallották, és ami­kor tudomásukra jutott). M­ód tanácsa A kemény víz árt a kávé és a tea ízének. Hogy ezt elkerüljük, tegyünk kevés szódabikarbónát a vízbe. I41 nápai Egy tüzet elolt, s most megéleszt , úgy vet véget az egyik bajnak, hogy má­sikat okoz vele. Vicce Gyermekorvosi vizs­gálat van az iskolában: n - Pistike, mutasd a * nyelved! — szól az -Nem mutatom! !— De hát miért nem? — Mert tegnap már meg­mutattam a tanító néninek, és megvert érte. ГЧ , j t­öi­cij c : Melyik ismert író név al­kotása a Tímea női név? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) 0 Csendes emlékezés a „nagy” októberire Minden bizonnyal so­kakban felvetődött, hogy az idei november 7-e akár véres nappá is válhat. Hisz a jelenlegi körülmények közepette minden, ami megosztó, egyben veszé­lyeket is rejt magában. Szerencsére a hírügynök­ségek (legalábbis lapzártán­kig) komolyabb konfliktu­sokról nem számoltak be. Mintegy százan gyűltek össze Odesszában, az opera épületénél, hogy méltassák az októberi forradalom év­fordulóját. Korábban a demonstrációt a Kulikovói mezőn akarták lebonyolítani, ám a körzeti közigazgatás megtiltotta. A korrespondent.net tájékoz­tatása szerint a résztvevőkre mintegy kétszáz rendfenn­tartó felügyelt, akik meg­akadályozták a felvonulást. Furcsa megemlékezés­nek lehettek tanúi a Krivij Rih-iek. Az egybegyűlt kommunistákhoz csatla­koztak a Jobb Szektor és a Szvoboda aktivistái. A cso­port a Metalurg-stadionhoz vonult, ahol a kommunis­ták a ledöntött Lenin-szo­­bor talapzatán elhelyezték a megemlékezés virágait, miközben a jobboldal kép­viselői gúnyos rigmusokat skandáltak. A tudósítások összetűzésről, rendbontás­ról nem számoltak be. Hasonló forgatókönyv sze­rint zajlott október megün­neplése Mikolajivban is. A vörös zászlós felvonulókhoz nacionalista érzelműek csat­lakoztak, s egy ideig együtt meneteltek. Szerencsére becsmérlő szavak egymás fejéhez vágásánál durvább esemény nem történt. Kevesen vettek részt a zaporizzsjai ünnepségen. Ebben az érdektelenség mellett a félelem is köz­rejátszott. A kommunista érzelműek korábban azt közölték, nem rendeznek megemlékezést, mivel erőszaktól tartanak. Jobb­oldali aktivisták ugyanis azzal fenyegettek, hogy tömegmegmozdulás esetén hozzálátnak a Lenin-szobor lebontásához. Végül mintegy százan gyűltek össze vörös zászló alatt a forradalom vezérének emlékművénél, melyet a le­döntéstől tartók ukrán nem­zeti viseletbe (visivankába) öltöztettek. Melitopolban már nem volt ilyen békés a hangulat. A városi vízművek épüle­ténél a Jobb Szektor és a Szvoboda néhány tucat híve verődött össze, miközben a kommunisták és a Mariupoli Önvédelem tagjai a köz­pontban demonstráltak. A korrespondent.net a két csoport közti összecsapás­ról számolt be, megemlítve, hogy a verekedés elfajulását a rendőrök gyors intézkedé­se akadályozta meg. KISZ­-összeállítás Visivankával védték Lenint Erről írunk ma: Egy „olvasóhónap” krónikája 3. old. Oda a részleges autonómia? 4. old. Útjára indult az NDO TV 6. old. Aranyeső karatéban 8. old. C Szempont­ban mit ünnepelniük a kereskedőknek? November ötödikén tartják az európai kereskedelem napját, melynek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a jelentős adóbevételeket és munkaerőpiacot biztosító szféra szerepére. Az országban tomboló gazdasági visz­­szaesés apropóján felvetődik a kérdés, milyen helyzetben vannak a hazai kereskedők? 11­eé Béla gáti kereskedő-vállal­kozó — Hogyan jellemezné a ke­reskedelmi szféra jelenlegi helyzetét? A mostani körülmények egyáltalán nem könnyítik meg a piaci szereplők életét. Az en­gedélyek kijárása és kifizetése még kibírható, de a csillagá­szati kommunális díjak sok fej­fájást okoznak. Elég, ha csak a villanyenergiára gondolunk: a vállalkozóknak két hónap­pal előre kell fizetni az általuk megállapított mennyiségért, amit ha túllépnek, dupla árat kell törleszteni... Ezzel együtt meggyőződésem, hogy a leg­nagyobb problémát a magas adók és ügyintézésük jelenti számunkra. Egy munkavállaló után legalább hétszáz hrivnya járulékot kell fizetni, ami a kisebb, családi vállalkozások­ra komoly terhet ró, a többi illetékről nem is beszélve. Évről évre változtatgatják az adótörvénykönyvet, mégsem vizsgálják felül a „kicsikkel” szembeni hozzáállásukat. A horribilis járulékok fényében túlzás nélkül állíthatom, az ál­lam valósággal rákényszeríti a munkaadókat a kiskapuk ke­resésére, a „feketézésre”. Nem lenne szabad növelni a terhe­ket, sőt, csökkenteni kéne azo­kat, valamint egyszerűsíteni a bürokráciát. A jövőt illetően nincsenek nagy reményeim, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy mindig a kiskereskedő­kön csattan az ostor. A nagyok politikai pozícióik révén jól lobbiznak, és így a tűz kö­zelében könnyen megvédik érdekeiket. - Mennyire gyakoriak, il­letve célravezetők a különféle hivatalok ellenőrzései? - Ukrajnai specifikum, hogy a választások idejére ért­hető okokból békén hagyják a vállalkozókat, amit mostaná­ban is tapasztaltunk. Persze ezt később bepótolják. Ha a revíziókat illetően gúnyosan akarok fogalmazni, akkor azt mondom, a különböző hi­vatalok rajtunk mutatják be, hogy dolgoznak, mivel a szu­permarketekkel például nem mernek ujjat húzni. - Tombol a gazdasági vál­ság jelentős a devalváció és az infláció. Módosultak-e a vásárlói szokások? - Igen, de ez nemcsak az utóbbi hónapok szele, hanem az elmúlt három-négy év „ter­mése” is. Szemmel láthatóan emelkedtek az árak, de ha a többéves időtartamot vesszük alapul, akkor egészen megdöb­bentő a termékenkénti - akár háromszoros - drágulás. Mi­vel a bérek nem növekedtek ilyen tempóval, nem csoda, hogy gyengült a vásárlóerő. Ennek egyenes következmé­nye, hogy az emberek főleg az olcsóbb termékeket részesítik előnyben. - Hogyan látja a szuper­marketek a kisboltok és a piac közötti kapcsolatrendszert? Észrevehető-e az internetes áruházak előretörése? - Mivel mindenki az olcsób­bat keresi, a vásárlók minden­hol utánanéznek ennek-annak, összehasonlítják az árakat, így kijelenthető, mindegyikre szükség van, már csak azért is, mert egy-egy ternék nem ta­lálható meg mindenütt. Persze a bevásárló központok általá­ban drágábbak, s gyakrabban akad rom­lett áru is. Ami a netes vásárlást illeti, nálunk eléggé torz formában működik. Az alapvető szándék az, hogy minél kevesebb láncszem le­gyen a gyártó és vásárló között, ami árcsökkenéshez vezetne. De a netes áruházak akkora haszonra akarnak szert tenni, hogy a szállítási költségekkel kiegészülve az árak majdnem a valós boltok szintjén mozog­nak. Ilyen körülmények között csak azért van létjogosultsá­guk, mert hiánycikkek is be­szerezhetők onnan, na meg így kényelmesebb vásárolni, amit szépen ki is használnak. - Magyarországon az egyik kormánypárt bedobta a vasár­napi zárva tartás ötletét... - Isten őrizz, hogy ötletet adjanak Ukrajnának, mert biz­tos rosszul jönnénk ki belőle. Azzal persze jól járnánk, ha a szupermarketek bezárnának arra az egy napra, de nincs ga­rancia arra, hogy idővel ne súj­taná a kiskereskedőket is, ami sokaknál betenné a kaput... Téglási István

Next