Kárpáti Igaz Szó, 2015. február (11. évfolyam, 16-30. szám)

2015-02-26 / 29-30. szám

2015. FEBRUÁR 26.,CSÜTÖRTÖK : MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31 -TŐL*XI. ÉVFOLYAM 29-30. (1854-1855) ÁRA: 2.50 UAH A NAP, lelöjjáurással Többfelé várható eső. ^ A ^ Erős marad az éV, északi-észak- A—A nyugati szél. гЩ Hajnalban 2-6, délután 6-11 fok valószínű. AjriFcal­ysii­msi A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2015.02.25.) USD 28,04 EUR 31,77 HUF 104,16 Számadata Az ukrajnai átlagárakat tekintve Kárpátalja jelen­leg a 9. helyet foglalja el. S­ie Az asszonyok az emberi nem első nevelői. (Hippel) lÉ'vdF'csar dudajj­a 1808-ban ezen a napon szü­letett Honoré Daumier fran­cia festő, szobrász és grafikus, a karikatúra egyik legnagyobb mestere. Karikatúráinak leg­többje a La Charivari és a La Caricature francia lapokban jelent meg. Szófejtése LETALITÁS - lat­el., orv­halandóság, halálozá­si arány, halálesetek szá­mának a megbetegedések számához való aránya. M­«ép»! Az oktalan nem szenvedheti az okost , a korlátolt ember rendszerint nem szíveli azt, aki szellemileg fölötte van J­ó­ tanácsa Nem bőrösödik be a pu­ding teteje, ha a formába töltés után alufóliával le­fedjük, és így hagyjuk kihűl­ni. Más módszer szerint egy mokkáskanál porcukorral hintsük meg a tetejét. A székely bácsi ül a pa­don. Mellette fekszik egy kutya. Odamegy hozzá egy turista, és megkérdi: - Bátyám, harap a ku­tyája? - Nem harap az. - Erre az idegen meg akarja simogatni az ebet, mire az jól belekap a kezébe. - Jaj! Azt mondta, bátyám, hogy nem h­arap a kutyája! - Hát, ez nem is az én kutyám, hanem a sógoromé. Melyik európai állam fővárosa Koppenhága? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) Itt már a pánik az új Vidékünkön háborús időket idéző, pániksze­rű vásárlási roham vette kezdetét az utóbbi napok­ban. A hrivnya folyamatos gyengülése és a kilátásta­lan helyzet miatt az em­berek a még megmaradt megtakarításaikat fel­használva igyekeznek tar­tós élelmiszert vásárolni. Mindezek következtében az ABC-kben, szupermar­ketekben nem ritka a félig, illetve teljesen üres polcok látványa. A tapasztalat sze­rint a cukor, a liszt, a tész­tafélék, valamint az étolaj a „sláger”. A logika azt dik­tálná, hogy a konzerveknek is ebbe az illusztris sorba kellene lenniük, azonban a magas árak ehhez túlzottan riasztóak. Apropó, árak: míg a cukor a megyeszék­helyen vasárnap délután 10, kedden 11,50 hrivnyába ke­rült, szerdára a kilónkénti ár helyenként felugrott 23 (!) hrivnyára. A feszült helyze­tet nagyszerűen érzékelteti, hogy az egyik ungvári szu­permarketben rendes adok­­kapok alakult ki a kimérős cukor mellett... Persze a drágulás nem csak itt érhető tetten. A kétkilós lisztcsomagok ára, amelyek nem is olyan rég 14-15 hrivnyát kóstáltak, már jócskán 20 felett jár­nak. A rizs, a tatárka (köz­ismertebb nevén „grecska”) kilónként 23 hrivnyába ke­rül. A tésztafélék, a maka­róni sem hiányzik a sorból, ami szintén drágult, míg a legolcsóbb, kis kiszerelésű étolajért is 18 hrivnyát kell fizetni. A leginkább fájó pont a kenyér drasztikus drágulása, ami hihetetlen módon helyenként már 13,50 környékén mozog. A kis haszonnal működő pék­ségek gyakorlatilag vegetál­nak, egyes hírek szerint az utóbbi egy hétben a megye­­székhely körzetében három pékség is bezárt. A hrivnya devalváció­­ja következtében jócskán csökkent a választék az élelmiszerpiacon, jószeri­vel csak mutatóba akad import­áru a boltokban. A bazáro­kon sem jobb a helyzet, sok helyen az eladók fele sem nyit ki, mivel nem tudják, mennyiért adják el porté­kájukat. - Fogalmam sincs, mire számíthatunk a közeljövő­ben, nyilatkozta lapunknak Heé Béla gáti kereskedő, vállalkozó. - Már megél­­tünk hasonló időszakot, azonban nem hittem volna, hogy újra itt lyukadunk ki. Az a helyzet, hogy a hrivnya gyengülése miatt már nincs bizalom a nemzeti valutá­ban, a tömeges felvásárlás pedig természetes reakció az emberek részéről. - Ön szerint mi lesz a vége? - Ha nem stabilizálódik az árfolyam, és nem köszönt be a béke, semmi jóra nem számíthatunk... TI. Cukor arany áron Zinkó Barnabás felvétele Szempont Háborús korszakot élünk, miközben nemzeti fize­tőeszközünk a totális elértéktelenedés felé száguld. E körülmények nem kedveznek a gazdaság fejlődésének, így az ingatlanpiacra is rájár a rúd. Ljudmila Szoboleva, a Femida ingatlanügy­­nökség szakembere — Hogyan tudná jellemez­ni a mai helyzetet?­­ A túlélésért küzdő ban­kok nem adnak ingatlan­­hiteleket, ebből kifolyólag a vásárlóknak „zsebből” kell kifizetniük a vételárat. Ennek egyenes következ­ménye, hogy az emberek az olcsóbb, egy/kétszobás lakásokat részesítik előny­ben, most erre van kereslet. Öröm az ürömben, hogy egyes építtetők lehetőséget biztosítanak az ingatlan árá­nak részletekben való kifi­zetésére - másfél, kétéves futamidőkről beszélünk -, mindenféle pluszköltség nélkül. Ezt persze csak azok a cégek engedhetik meg maguknak, amelyek komoly tőkével bírnak. Sze­retném hozzátenni, hogy a potenciális vásárlóknak - a csalódást elkerülendő - nem érdemes a legolcsóbb négy­zetméterárat kínáló hirde­téseket választani, mivel nem mindig az a legjobb opció. Jelenleg hatszáz dollár az újépítésű lakások négyzetméterenkénti átlag­ára. Hogy ez merre mozdul, majd az élet megmutatja. Az biztos, a változások korát éljük, ami sok nehézséggel jár. Szerencsére Kárpátalján jobbak a lehetőségek, mint másutt, vonzó célpontnak tartják, s így van némi moz­gás, míg az ország más ré­szein teljes a pangás. - Milyen szelek fújnak a használt lakások piacán? - Tapasztalható némi visszaesés, de szerencsére nem beszélhetünk stagná­lásról. A közvetítői piac szereplőinek nincs okuk kétségbeesni, az emberek­nek mindig lesznek terveik a lakhatásukra vonatkozó­an, mindig fognak eladni és venni ingatlanokat, ezen belül örökölni. Utóbbit il­letően hihetetlen jó lépést tapasztaltunk a hatalom ré­széről, mivel a decentrali­záció jegyében öröklés ese­tén az első és második szin­tű örökösök értékbecslés és mindenféle adó nélkül juthatnak az ingatlanhoz úgy, hogy a papírmunka elintézhető önkormányzati szinten. Az árakra vonat­kozóan: nem számít, hogy az eladó fél mekkora ösz­­szegért tett szert egykor az ingatlanára, manapság AZ IRAMOT? csupán az aktuális árak számítanak. Például egy kétszobás „hruscsovkáért” korábban el lehetett kérni 65 ezer dollárt, de azok az idők már nem térnek vissza. - A keleten zajló konflik­tus miatt százezrek hagyták el otthonukat, közülük so­kan Kárpátalját, a legnyu­gatabbra lévő megyét vették célba. Milyen hatással bír ez a migráció? - Az igazat megvallva, szakmai berkekben számí­tottunk egyfajta bummra, vagyis a kereslet erősödésé­re, de ez nem következett be. Mostanra kijelenthető, hogy az áttelepülők nem zavarnak sok vizet az itteni ingatlanpi­acon, mivel leginkább laká­sokat vesznek ki maximum 1500-2000 hrivnyás bérleti díjjal. Nagyon ritka, hogy ingatlant vásárolnak, akkor is a lehető legolcsóbbat. De ezen nincs mit csodálkozni, hiszen csak kevesen tudták pénzzé tenni otthonukat. Téglási István 95 ESZTENDŐ KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN Trianon évében, 1920-ban jelent meg a lapunk jogelődjének tartott Munkás Újság első száma. Az évfor­­dulót egy szerény ün­nepséggel szeretnénk méltatni február 28-án 14 órai (közép-európai idő) kezdettel Ungvá­­ron a megyei bábszín­házban. Az esten fellép Krón Melinda népdaléne­kes (Ungvár), a Csip­kés együttes (Gálocs), Gál Natália, Kacsur András, Dracskó Béla, Császár István (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Szín­ház), Sztojka Vanesz­­sza énekes, a Rózsa Népdalegyüttes (Tég­lás) és a Ritmus Nép­táncegyüttes (Eszeny). Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Erről írunk ma: Hazatérnek, de meddig? 2. old. Nagymértékben nőtt a tűzesetek száma 3. old. Milliók . . . a szegénységi szint alatt 4. old. + CSALÁDI 7NÉZŐ

Next