Kárpáti Igaz Szó, 2015. március (11. évfolyam, 32-47. szám)

2015-03-26 / 44-45. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2015. március 26., csütörtök Ш фщщ? Védtelenül Mintha már mindenki elfelejtette volna az évszá­zad nagy árvizeit, melyek 1998 őszén és 2001 tava­szán is hatalmas pusztí­­­­tást okoztak vidékünkön. Azt megelőzően 1970-ben sepert végig megyénken az áradat. Mindhárom természeti katasztrófa rengeteg tanulsággal járt. Az időben legtávolabbit követően megalkottak egy hosszú távú árvízvé­delmi programot. A gát-­­ építés kezdeti lendülete azonban hamar alább­hagyott, s végül teljesen leállt. Sokáig senki nem fs törődött a dologgal, hisz a nagy áradások viszony­lag könnyen levonultak a Tiszán és mellékfolyóin. Csak aztán jött az emléke­zetes tragikus november, majd az új évezred első márciusa. Minden idők két legna­gyobb kárpátaljai árvize után felébredtek az illetéke­sek és elhatározták, alkot­nak egy újabb hosszú távú programot. Ennek az idén kellene befejeződnie újjá­épült gátrendszerrel, tölté­sek, szükségtározók építé­sével. A tervek sokat ígértek, de az árvízveszély miatt még félszáznyi kárpátaljai településen retteghetnek. A program ugyanis elakadt, eddig alig 42 százalékban valósult meg. A múlt évben egyetlen hrivnyával sem támogatta az állam. Sőt, annak finanszírozása már a Timosenko-kormány ide­jén is akadozott, az utóbbi két évben pedig teljesen megszűnt, így aztán a véd­­művek vontatottan készül­nek. Jelenleg több mint 200 kilométernyi gát vár meg­építésre, illetve rekonstruk­cióra. A tervezett szükségtá­rozók kialakításához pedig még hozzá sem fogtak. A kivitelezők egy ideig hitelben dolgoztak, de az adósság irányukban már meghaladja a 15 millió hrivnyát. A munka leállása óriási veszéllyel jár. Csak a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban több mint harminc­­ települést önthetnek el a fo­lyók. A vízügy úgy döntött, 2021-ig meghosszabbítja a programot, ám a folyta­táshoz legalább 172 millió hrivnyára volna szükség. A katasztrofális ára­dások okait kutatók véleménye megegyezik abban, hogy a bajok ki­alakulását nagyban meg­határozta a gátlástalan erdőpusztítás. A letarolt hegyoldalakon ugyanis nincs minek felfogni a csapadékot. Most, ami­kor az „alternatív" fűtési technológiák kapcsán ismét előtérbe került a fa­­kitermelés, félő, hogy még több lankát kopaszítanak le a láncfűrészek. S akkor a gátak hiánya mellett ez is fokozza majd az áradá­sokkal szembeni védte­­lenségünket. „...Isten a jól végzett munkát MINDIG ÚJABBAKKAL JUTALMAZZA” Mint arról már tudósítot­tunk, a múlt héten vidékün­kön járt Lévai Anikó, hogy támogatást hozzon a rászo­rulóknak. Az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete kiemelte, szer­vezetük együttműködik a helyi szociális osztályokkal, illetve a beregszászi Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesü­lettel is. Fontosnak tartotta, hogy egy kis időt a klub­tagokkal töltsön. A vendég nem érkezett üres kézzel, értékes könyvekkel ajándé­kozta meg a nyugdíjasokat. Az alkalommal élve mi is elbeszélgettünk Lévai Ani­kóval. —A segélyszervezet 17 éve működtet állandó irodát Be­regszászban. Ön mikor, és miért döntött úgy, hogy részt vállal annak munkájában? - Húsz, vagy talán már több éve is, hogy csatla­koztam a szervezethez. Egyébként két segélyszer­vezetben tevékenykedem, az 1990-ben alakult Nem-A SZERZŐ FELVÉTELE­zetközi Gyermekmentő Szolgálatnak az alapító tagja vagyok. Akkoriban még ügyvédként dolgoz­tam, én készítettem el a szervezet alapító okiratát, és valahogy „ott ragad­tam”. Később megismer­kedtem az igazgatóval, Lehel Lászlóval, és azt láttam, hogy rendkívül professzionális munka fo­lyik. Minden csínját-bínját a saját tapasztalatainkon, kudarcainkon és sikerein­ken keresztül tanultuk meg. - Az elmúlt húsz év alatt sok borzalmat, sok szegény embert látott. Hogy élte, éli ezt meg? -Az egész világot járjuk, a Távol-Kelettől kezdve Dél-Szudánon át sok he­lyen megfordultunk. Az az igazság, hogy ehhez nem lehet hozzászokni. Mindig azt gondolom, én annyi mindent láttam, hogy már semmi nem visel meg, de ez nem így van. Amikor egy-egy ilyen helyszínen vagyunk, viszonzásul na­gyon sok szeretetet kapunk. Számos példát mondhatnék arra, hogy azok a bajba jutott emberek, akiknek korábban segítettünk, ké­sőbb viszonozták azt. Em­lékszem, 2005-ben Szé­kelyföldön, a Nyikó patak völgyében nagy árvíz volt. Siménfalván egy kosárfo­násból élő cigány közös­séget öntött el a megáradt folyó, egyebek mellett a munkaszközeiket is tönk­retette. Ott nagyon gyorsan kellett cselekednünk, hisz ősz volt, jött a hideg idő, végül elértük, hogy decem­ber 17-re már álltak az új házak, amelyekbe be tudtak költözni. Eltelt néhány év, egészen más helyen dol­goztunk, Észak-Magyar­­országon voltak árvizek, ahol egyszer csak meg­jelentek a mi siménfalvi cigányaink, és hozták a kosaraikat, hogy most ők jöttek segíteni. Rengeteg ilyen példát tudnék mon­dani. Az a tapasztalatunk, hogy Isten a jól végzett munkát mindig újabbakkal jutalmazza. Óriási többlet­­energia szabadul fel azzal, ha az emberek baj esetén összekapaszkodnak, föl­gyűrik az ingujjat, és se­gítenek. Eddig akármelyik részén dolgoztunk a nagy Magyarországnak nem volt olyan román, ukrán vagy szerb hatóság, aki ne a legnagyobb bizalommal fogadott volna bennünket. Szinte minden alkalommal megtapasztaltuk, hogy baj esetén az emberek össze­fognak. Hegedűs Csilla Lévai Anikó Elkerüli a „várólistát” az adomány Könnyebbé és gyorsabbá válik az adományok eljutta­tása Kárpátaljára, illetve a Kárpátokon túlra, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az ukrán nemzetiségi vezetőkkel folytatott tárgyalások után tartott nyíregyházi sajtótájékoztatón. Mint arról az MTI beszámol, Soltész Miklós elmondta, azoknak a magyar és ukrán rászoruló családoknak szeretnének segíteni, akiket a konfliktus közvetlenül érintett a Kárpátok mindkét oldalán. A Magyarországon összegyűjtött nagyobb mennyiségű élelmiszer-, gyógyszer- vagy ruhanemű-szál­lítmányokat a jövőben egyszerre, konvojban juttatják át a határon, így az adományok gyorsabban elkerülnek az elosztást végző szervezetekhez. Az államtitkár hozzátette, a karitatív szervezetek adománygyűjtést indítottak, a szállítmányokat várhatóan a következő hetekben indítják el Ukrajnába. Soltész Miklós közlése szerint a Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat saját területén gyűjti az adományokat, amelyeket összesítve, egyszerre szállítanak a kárpátaljai, illetve a hágókon túl élő családokhoz. Elsősorban élelmiszert, illetve jó állapotban lévő ruhaneműt várnak az adományozóktól. Az ukrán nem­zetiségi vezetők, valamint konzulok közbenjárásával sikerült egyeztetni az ukrán hatóságokkal a segélyszállítmányok gyorsabb célhoz érkezéséről. Ezek az adományok nem fognak állni a határon, hanem azonnal eljutnak a kiosztást végző szervezetekhez, mondta az államtitkár. Vaszil Visivanyuk tiszteletbeli magyar konzul a sajtótájé­koztatón elmondta, a rászoruló családok, a konfliktusban megsebesült katonák, illetve családtagjaik újabb segítséget kapnak Magyarországtól arra, hogy kilábaljanak a bajból. Közlése szerint az adományok az Ivano-Frankivszkban lé­tesített nagy elosztó központon, illetve a kijevi koordinációs központon keresztül érkeznek el a szükséget szenvedőkhöz. A Magyarországon élő ukránok a saját lehetőségeikhez mérten próbálnak segíteni Ukrajnában élő honfitársaikon, vagy a rehabilitációra oda irányított sebesült katonákon, kö­zölte Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke. Elmondása szerint csak Ivano-Frankivszk megyében jelenleg 15 ezer donecki menekült él, akinek gyakorlatilag semmije sincsen, így nekik bám­ilyen külső segítség akár életmentő lehet. KISZ­-feldolgozás Hír-Tár Váraljai mulatság Az ungvári Váralja kávézóban autentikus magyar népzene műve­lői tartottak táncházat. A vidám hangulatú folk­­kocsmában Szalonna és bandája adott fergeteges koncertet, majd azt követően az est házigaz­dáinak, Jakab Istvánnak és Váradi Enikőnek köszönhetően táncos mulatságot rendeztek. A résztvevők a Kárpát-me­dence magyar tánca­ival ismerkedhettek, és maguk is rophatták azokat. Mint a prog­ram szervezője, Váradi Enikő kihangsúlyozta, a céljuk az volt, hogy ne csak nagyobb prog­ram - például táncház -, keretében lehessen megélni a népzenét, ahol megadott ideje van a táncoktatásnak, gyakor­lásnak, hanem kisebb, baráti hangulatú össze­jöveteleken is, akár egy belvárosi klubban. Magyarul vetélkedtek Magyar nyelv és iro­dalom tantárgyi versenyt rendeztek Ungváron. Az ünnepélyes megnyitón többek között részt vett Mihajlo Motilcsuk, a me­gyei oktatási és tudomá­nyos főosztály vezetője, Mihajlo Popovics, a megyei tanács elnökhe­lyettese, valamint Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke is. Mint azt a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője ki­emelte, nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy az új tanévben több ukrán tan­­­nyelvű iskola is felveszi második idegen nyelv­ként a magyart. Az első alkalommal megrendezett vetélkedőn kilenc tanuló vett részt. A nyertesek 2000 és 4300 hrivnya pénzju­talomban részesülnek, az őket felkészítő pedagógu­sok pedig annak kétszeresét kapják. Elfogyott a Mantu-teszt Kárpátalján gyakorlatilag kimerültek a tbc-szűrés­­re használt Mantu-próba készletek. Erről Debreceni Katalin megyei gyermek­­tüdőorvos tájékoztatta a médiát a tbc-világnap kap­csán tartott sajtótájékoz­tatón. Mivel a vakcinának nincs alternatívája, félő, hogy teljesen megszűnik a gyerekek szűrése. A szer hiánya az elmaradt állami beszerzések számlájára ír­ható. Kárpátalján egyelőre­ jobbak a mutatók az orszá­gosnál, százezer lakoson­­ ként 4,5 gyerek betegszik­­ meg gümőkórban. Ez az országos átlagnak csupán az egyharmada, hangzott el a sajtótájékoztatón. Hír-Tár garancia Hirdetés і JÓINDULAT ÉS SZAKÉRTELEM E-mail: smok@smok.uzhgorod.ua Ungvár, Üzlet - Munkácsi u. 40., tel.: 617-35­1 Kurjatovics u. 13., tel.: 340-64 Hivatali cím - Ukrainszkaja u. 41., tel.: 615-Ф&1 Huszton:2-36*37, Beregszászon:2-30-35,2-20*99, Munkácson: 3-21-26, Nagyszőlős wmtm­a-»

Next