Kárpáti Igaz Szó, 2016. június (12. évfolyam, 79-93. szám)

2016-06-30 / 92-93. szám

0­0­0 AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2016. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK » MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL» XII. ÉVFOLYAM 92-93. (2107-2108.) ÁRA: 4.00 UAH A NAP: naureussi Tovább folytatódik a hőség, 32 és 36 fok közé melegszik a le­vegő, viszont sokfelé megélén­kül, megerősödik a délkeleti szél. Záporok, zivatarok többfelé kiala­kulhatnak. es A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2016.06.29.) USD 24,88 EUR 28,33 HUF 90,17 Szaannicaid­zsittel 2016 január-április kö­rzött 5104 gyerek született Kárpátalján és 5402-en távoztak az élők sorából. „ Mily keveset talál, ki kétszer annyit képzel! ” (A. Mickiewicz) 01 1870-ben ezen a napon szerezte meg diplomáját Ada Kepley. Ő volt az első nő, aki jogi diplomát ka­pott. Hogyan nevezik a föld­felszín legfelső, termékeny részét? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) Az utóbbi napokban nem kímélték vidékünket a termé­szeti erők. Orkánerejű szél, majd helyenként tojás nagy­ságú jég pusztította a házte­tőket és a termést. A megyei állami közigazgatás rend­kívüli esetekkel foglalkozó törzskarának legfrissebb ada­tai szerint az elemek félszáz településen okoztak károkat, melyek a legszerényebb becslések szerint is megha­ladják a 70 millió hrivnyát. Csak Ugocsában több mint 5000 lakóház, valamint isko­lák, óvodák, orvosi rendelő rongálódott meg. Királyhá­zán, Tekeházán, Verőcén gya­korlatilag egyetlen ház sem maradt ép. A jégverés okozta károk felmérése még be sem fe­jeződött, amikor újabb ter­mészeti csapások érték a vi­déket. A tető nélkül maradt épületekre hatalmas meny­­nyiségű csapadék hullott, sok helyen tönkretéve azt is, amit a jég meghagyott. Magyarkomjáton percek alatt tengerré váltak a falu utcái, portái. Tetéződtek a bajok Királyházán is. A Rahói járásban az erdőktől megfosztott hegy­oldalak bosszulták meg az emberi hanyagságot. A Fehér-Tisza völgyében két óra leforgása alatt egész havi mennyiségnek meg­felelő csapadék hullott. A felhőszakadás nyomán a lecsupaszított hegyolda­lakról iszapos áradat zú­dult Tiszabogdányra és a környékbeli településekre. A Fehér-Tisza is kilépett medréből és elöntötte az alacsonyabb fekvésű kerte­ket. A víz betört a házakba is. Volt, ahol a szobákban méteres ár hömpölygött. Tönkrementek az elekt­romos vezetékek, ezért szünetelt az áramszolgál­tatás. Az iszaptenger miatt bajba jutott településekre vezető utak is járhatatlan­ná váltak. A megyei ka­tasztrófa-elhárítási szol­gálat tájékoztatója szerint a hibákat kijavították, az élet visszatért a normális kerékvágásba. Az elemek pusztításának rengeteg háziállat is áldo­zatául esett, illetve egy ha­lottja is van. Tiszaborkúton (Kvaszi) nyoma veszett egy 39 éves asszonynak, akinek holttestét az áradat levonultát követően kilo­méterekkel távolabb találták meg. Ezen a vidéken még hozzá sem láttak a károk felméréséhez. Olekszandr Kovalevszkij királyházai önkéntes segítő úgy tájékoztatta a médi­át, hogy a Nagyszőlősi já­rásban magukra maradtak az emberek. A helyi és a megyei vezetők csak nyi­latkoznak és papírmunkát végeznek, valójában eddig semmivel nem támogatták a bajbajutottakat. A lakosság csupán a saját erejében bíz­hat, brigádokat szerveznek, hogy legalább ideiglenesen befedjék a házaikat, melyek falai a legtöbb helyen telje­sen átáztak. (Befejezés a 3. oldalon) JÉGVERÉS UTÁN ÖZÖNVÍZ A természet bosszúja Szempont Alkotmány napja: van-e ok ünnepelni? Mint ismert, Ukrajnában június 28-a az Alkotmány napja, amelynek dátuma hivatalos állami ünnep. A Kárpátaljai Megyei Tanács elismerésben részesítette azokat a kárpátaljai parlamenti képviselőket, akik an­nak idején részt vettek az alaptörvény előkészítésében, elfogadásában. Közöttük volt Tóth Mihály is. Vajon hogyan emlékszik a húsz évvel ezelőtti eseményekre? ... ~ delegáltjaként vettem részt különböző, az új alkotmány előkészítésén ügyködő ta­nácskozások munkájában. Később, 1994-től parlamen­ti képviselőként tevékeny­kedtem a Verhovna Rada alkotmány-előkészítő mun­kabizottságában. Mindezen grémiumokban a feladatom a nemzeti kisebbségek joga­inak a születendő alkotmány szövegében való megjelení­tése volt. Utóbbi bizottságban 1996 tavaszán fejeztem be a tevékenységemet, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy a nyolc cikkelyes kisebbség­jogi fejezet egyik politikai oldalról (akkoriban két ilyen volt: a parlamenti többségé, Olekszandr Morozzal az élén, és a Kucsma elnök, illetve ad­minisztrációja körül tömörü­lő, magukat demokratáknak. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demok­rata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke . Hogyan emlékezik visz­­sza azokra az időkre? - Szinte a kezdetektől, 1991-92-től részese voltam a függetlenné váló ukrán állam alkotmányozási folyama­tának. Akkoriban a megyei tanács, illetve az akkor még egyetlen magyar érdekvé­delmi szervezet, a KMKSZ nemzetieknek és reforme­reknek mondó újgazdagok­ sem kapott támogatást, és így kimaradt az elfogadás­ra kerülő alaptörvényből. E személyes, negatív élmé­nyem ellenére, emlékezetem szerint, az előkészítés folya­mata maximálisan demok­ratikus körülmények között, az álláspontok szabad ütköz­tetése, a vélemények szabad kifejtése mellett zajlott. - Milyen körülmények, nehézségek között történt az alkotmány elfogadása? - E rövid interjú formá­tuma nem teszi lehetővé, hogy részletesen szóljak az alapdokumentum elfo­gadását megelőző politikai eseményekről. Emlékeztet­ném a kedves olvasót, hogy a június 27-28-i éjszakai alkotmányelfogadás azon kényszer hatására történt, mely szerint ha ez nem tör­ténik meg, akkor Leonyid Kucsma elnök egy másik, az adminisztráció berkeiben készített, a központi végre­hajtó hatalom szempontjából még ennél is kedvezőbb szö­veget vitt volna ki össznépi referendumra. Vagyis az al­kotmány elfogadása, mint azt később maga az államelnök is elismerte, külső „stimuláció” hatására történt meg. - 2016-ban van-e ok ün­nepelni az alaptörvényt? Betartják-e például azokat a passzusokat, amelyek a nemzeti közösségekre vo­natkoznak? - A sokak számára a de­mokratikus államépítkezés szempontjából negatív elő­jelű rendelkezések (például a túlzott, felelősséggel nem párosuló hatalmi koncentrá­ció az államelnöknél, a helyi önkormányzatiság korláto­zott jellege, a regionális ön­kormányzatiság gyakorlati megszüntetése­ ellenére az Alkotmány elfogadásának nagy politikai jelentősége volt az ukrán államiság meg­alapozása és megszilárdítása szempontjából. Tehát törté­nelmi eseményként min­denképpen megünneplésre méltó. Ami a kisebbségek (nemzetiségi, nyelvi) jogai­val foglalkozó 10-12 cikkek deklaratív jellegű kinyilatko­zásait illeti, azoknak tartalmi töltete a mai napig értelme­zési viták tárgyát képezik. Az 53. cikk kisebbségi ok­tatás garantálását tartalmazó tételét alapvetően betartják az ukrán állam szervei. - Meglátása szerint miért húzódik az Alkotmány mó­dosítása, a valódi decentra­lizáció megvalósítása? -A decentralizáció értelem­szerűen nem a központi (cent­rális) hatalom érdeke. Ma ezt az ellenérdekeltséget növeli a donecki régió egyes részein a különleges önkormányzatiság megadására tett nemzetközi kötelezettség (minszki meg­állapodás) végrehajtásával szembeni ellenállás. Ennek következménye az ilyen jel­legű alkotmánymódosítás el­lehetetlenülése, valamint az, hogy ez az előremutató idea abszurd módon végül a köz­ségek összevonásában valósul meg. Tóth Viktor Erről írunk ma: Diplomaosztó a főiskolán 2. old. Ezüstlánc díj Sütő Lajosnak 3. old. Tizenötmilliárd dolláros kárt okozott a háború 4. old. Vigyázat: fertőzhetnek a finom falatok! 5. old. + CSALÁDI 7NÉZŐ

Next