Kárpáti Igaz Szó, 2016. november (12. évfolyam, 160-174. szám)

2016-11-19 / 169. szám

Aktuális • Álláspont 2016. november 19., szombat 2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 80 ezerre várva... A történet ugyan három éves, de mindenképpen megérdemli, hogy közre­adjam. Részint, mert mi sehogyan sem tudjuk lezár­ni, részint, mert tanulságos, részint, mert rajtunk kívül senki sem tudná megírni... Közismert, hogy a kisebb­ségi kultúra Közép-Európa minden országában állami támogatásban részesül. Egy friss hír: Pozsony jövőre 8 millió eurót szán a kisebb­ségi közösségek kulturális igényeinek a kielégítésére. Ukrajna természetesen (?!) e téren is kivétel. Itt ugyanis csak abban az esetben szá­míthat néhány kopijkára valamelyik kisebbségi intéz­mény, szervezet amennyiben maga az állam a teljes vagy résztulajdonosa. Lapunk sem kivétel ezalól. Ugyan minden hivatalos statisztikában po­zitív példaként szerepel a ra vonatkozóan, hogy lám csak milyen jó a magyaroknak, hisz országosan bejegyzett kiadványuk is van, ám az ilyesféle dicsekvések mellé az állam részéről soha nem sorakozott fel még minimális anyagi juttatás sem. Azazhogy 2013 második felében felcsillant a remény. Az akkori művelődési tárca elkülönített egy bizonyos összeget az Ukrajnában élő kisebbségiek számára is. No­sza, kaptunk az alkalmon és mi is benyújtottuk a pályá­zatunkat. Meg is érkezett a válasz: elfogadják a jelent­kezésünket, de némileg mó­dosítanunk kell a szövegen. Módosítottunk... Summa summarum: mire Kijevben jónak ítélték meg a pálya­munkát, legalább tizenöt­ször kellett átdolgoznunk a dokumentumot. És jött az örömteli hír: az illetékes kuratórium kereken 80 ezer hrivnyát (10 000 USD-t) ítélt meg la­punknak dologi kiadások­­ra.Ám érkezett egy különös kérés is: mivel közel az év vége, jó volna, ha el is szá­molnánk az összeggel. Ér­tetlenkedtünk, pénzt még nem kaptunk, tehát egy ilyen „lepapírozás" törvé­nyileg nem egészen kóser. Ne nyugtalankodjunk, így a minisztérium, minden rendben lesz, csak végez­zük el. Nem volt nehéz, ez a látszólag nagy összeg akkor mindössze egyhavi papírra és nyomdaköltség­re fordított kiadásunkat fe­dezte. De könnyű sem, mert a benyújtott szerződéseket és bizonylatokat is lega­lább hatszor módosíttat­ták velünk, míg elfogadták. Nos, nem maradt szá­munkra más, mint várni... Nem húzom az időt: ke­reken 3 esztendeje várjuk azt a bizonyos 80 ezret. Közben találgatunk, mi lett vajon a sorsa? Van, aki azt állítja, elsodorta a forradalom hevülete, van, aki azt, útközben eltévedt a Kárpátok rengetegében. S van, aki úgy véli, azt bizony valaki lazán zsebre vágta. Szerintem azonban ez egy nagyon fantáziadús, mi öbb, rosszmájú feltevés... " Magyar támogatással épült KOLLÉGIUM NaGYDOBRONYBAN A magyar kormány közel 40 millió forintos támogatásával készült, a kárpátaljai magyar szakképzést szolgáló kol­légiumi épületet adott át Potápi Árpád János az ungvári járási Nagydob­­ronyban. A beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpát­aljai Magyar Főiskola Fel­sőfokú Szakképzési Intéze­te fejlesztési programjának keretében kialakított 50 fé­rőhelyes kollégiumi épület avatásán Potápi Árpád Já­nos kifejtette, az elmúlt két évben a magyar kormány 50-50 millió forinttal támo­gatta a kárpátaljai magyar szakképzést, és ezeknek az összegeknek a túlnyo­mó részéből konkrét fej­lesztések valósultak meg, amelyeknek része a 38 mil­lió forintos nagydobronyi kollégiumi beruházás. Mint kifejtette, ebből a támoga­tásból valósult meg a Mak­­kosjánosi Mezőgazdasági Szakképző Líceum, a Be­regszászi Szakszolgáltatá­si Líceum, a Tiszabökényi Iskolaközi Tankombinát fejlesztése is. „Úgy gon­dolom, a külhoni magyar szakképzés fejlesztésének az összehangolása, kapcso­latrendszerének bővítése és a szakképzés újragondolá­sa terén az elmúlt két esz­tendőben Kárpát-medencei szinten nagyot léptünk elő­re” - fogalmazott a nemzet­politikai államtitkár. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöne­tét fejezte ki a magyar kor­mánynak és a magyar ál­lamnak, hogy a kárpátaljai közösség mellé állt - s nem­csak a magyarok, hanem az ukránok mellé is. Utalt arra, fontosnak találták, hogy a beregszászi főiskolán bein­dított felsőfokú szakképzés­ben és a magyar kormány Kárpátaljának nyújtott gaz­daságfejlesztési támogatását megvalósító Egán Ede-ter­­ven belül szerepet kapjon a helyi magyarság életében nagy jelentőséggel bíró me­zőgazdaság. Ebből a meg­fontolásból hozták létre a kollégiumi épületet kísérleti kertészeti részleggel és a kö­zelben lévő tangazdasággal Nagydobronyban, ahol igen nagy hagyományai vannak az intenzív mezőgazdasági termelésnek. A most átadott létesít­mény közelében folyik az oktatási központ építése, melyben mezőgazdászokat képeznek majd, s melyhez még egy 50 férőhelyes kol­légium fog tartozni. A kö­zeli erdő és vadrezervátum lehetőséget biztosít majd erdészeti és vadgazdálko­dási szakemberek gyakor­lati képzésére is. A felava­tott kollégium Orosz Ildikó szerint kiváló bázis lesz a Rákóczi-főiskola biológia és földrajz szakos hallgatói számára a terepgyakorla­tokhoz és a kárpátaljai ma­gyar iskolások természetis­mereti és természetvédelmi táboroztatásához - számolt be az MTI. Mezőgazdászokat képeznek majd Hír-Tár A MAGYAR NYELV NAPJA Játékos nyelvi vetélkedőre került sor a Palágykomoróci Általános Iskolában a magyar nyelv napja al­kalmából- számolt be az oktatási intézmény honlapja. A feladatokat Kátyúk Diána, magyar nyelv és irodalom szakos tanár állította össze, hogy a gyere­kek kipróbálhassák, mennyire ismerik a magyar nyelv könnye­debb, játékos oldalát. A vetélkedő fő célja a magyar nyelv értéke­inek, változatosságá­nak, sokszínűségének bemutatása volt. A fel­adatokat időre kellett megoldani a csapatok­nak. A diákoknak jó nyelvérzékre, nyelvis­meretre, kreativitásra is szükségük volt. A nyelvi vetélkedőn minden csapat nyert, hiszen a megoldás gondolkodásra, gya­korlásra serkentette a tanulókat. 12 EZER ÚJSZÜLÖTT Október 1-jei adatok szerint Kárpátaljának 1,3 millió lakosa van. Január és szeptember között vidékünk 331 fővel gyarapodott. Az újszülöttek szá­ma ellenben 633-mal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A majd 12 ezer kisbaba mellett 11 ezren tértek meg az árnyékvilágba. A halálokok továbbra is változatlanok: első helyen állnak a szív- és érrendszeri elválto­zások, az onkológiai betegségek. Külföldi munkát ÍGÉRT Csalás alapos gyanújával eljárást indítottak egy munká­csi lakos ellen. A 39 éves férfi svédországi munkahelyre toborzott jelentkezőket. Sikerült is összeverbuválni egy 14 fős csapatot. Ám azt követően, hogy átvett tőlük 180 ezer hrivnyát, a mun­kaközvetítőnek nyoma veszett. A becsapott emberek feljelentést tettek a rendőrségen. A szélhámost elfog­ták, jelenleg házi őrizetben várja, hogy befejeződjön a nyo­mozás. Elő a téli gumikkal! Ha nyári gumival gör­dülünk az utakra, már hét fok alatt is érezhető lesz az autó kevésbé jó kormá­­nyozhatósága, és a tapadás is kívánnivalót hagy maga után. Bár Ukrajnában a jog­szabályok nem kötelezik a gépjármű-tulajdonosokat a cserére, a szakemberek azt tapasztalják, a biztonságos közlekedés érdekében egyre többen váltanak téli gumira. A romló időjárási és útvi­szonyok miatt várhatóan a következő hetekben tetőzik és tapasztalatok alapján de­cemberig is elhúzódhat a gu­micsere. Természetesen van, aki már váltott, ezt eddig fő­leg a távolabbi és külföldi úti céljaik miatt érezték szük­ségesnek. Ezzel szemben az autósok többsége kivár az első havazásig. Az abroncsok ára elsősor­ban méret- és márkafüggő. Az alsó és középkategóriá­sok darabja 400-700 hriv­­nyába kerül, míg a már­kásoké az ezer hrivnyát is meghaladja. Vannak, akik úgy spórolnak, hogy hasz­nált abroncsot vásárolnak, ezek valamivel olcsóbbak. Valutában mérve csökken­tek az árak, ám hrivnyában a pénzromlás következtében a drágulás a jellemző, állítja Lidija Macecka, a közúti jár­őrszolgálat szóvivője.­­ November első napjaiban^^ nőtt a karambolok száma. Je­­­lentős részükben a járművek még nyári abroncsot „visel­tek”. A szóvivő szerint nem állítható egyértelműen, hogy ez idézte elő a baleseteket, de közrejátszhatott azok kialakulásában. A nedves, jeges útfelületen a téli ab­roncsokkal felszerelt autók féktávolsága ötször-hatszor rövidebb. Lidija Macecka szerint Kárpátalján közleke­désbiztonság szempontjából a november 15-től március 15-ig terjedő időszakot te­kintik télinek. Az autósok tehát okosan teszik, ha figye­lembe veszik az időjárást, és­­ mielőbb lecserélik a nyáras abroncsokat. B. Cs. Életet menthet Zinkó Barnabás felvétele Csapra verték az ELSŐ HORDÓ Beaujolais-t Bár hivatalosan csak pénteken nyitott meg az Kárpátaljai Beaujolais ungvári újborfesztivál, a háromnapos esemény előestéjén kisebb felvo­nulással és hagyomá­nyos rituáléval tiszte­legtek az újbor előtt a kárpátaljai megye­­székhelyen. Az ünnepi menet a Petőfi térről indult, és a Szent Miklós lovagrend korhű ruhába öltözött tagjai vezették fel. A Korzó és a Volosin utca sarkán Bohdan And­­rijiv, Ungvár polgármes­tere csapra verte az első hordó újbort, melyből egy kisebb mennyiséget a földre locsoltak. Az esemény tűzzsonglőrök bemutatójával zárult. A péntektől vasárnapig tar­tó rendezvényt a korábbi évekhez hasonlóan idén is a nemrég felújí­tott Bagolyvár alatti borospincében tartják. Újdonság, hogy ezúttal 20 hrivnya a belépődíj. Nyakunkon a sertésvész? A Fehér-Tisza part­jára kidobott elpusztult sertésekre bukkantak járókelők a Rahói járásban, lonka (Luh) településtől pár száz méterre. Az állatok valamilyen fertőzés kö­vetkeztében múltak ki. Gazdájuk feltehetően a folyóba dobta a tete­meket, de a víz partra vetette azokat, állítja közösségi oldalán Anna Zvarics társadalmi akti­vista. A hízók vesztének állítólag nincs köze a vidékünket fenyegető afrikai sertéspestis­hez, bár ezt senki nem ellenőrizte. Hír-Tár­ ­sm

Next