Kárpáti Igaz Szó, 2017. november (13. évfolyam, 163-179. szám)

2017-11-21 / 173. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2017. november 21., kedd Pénzügyek odaát fid.. hu­. A médiának mindig meg­vannak a gumicsontjai, ezekről állandóan lehet írni­­vitatkozni, bár nagy értelmem nincsen. Magyarországon­ ilyen a foci, de a pénzügyek is. Nem a kisember pénztár­r­cájára gondolok, hanem a nagy, makrogazdasági ügyekre. Jellemző, hogy minél többet olvasunk róla, annál kevésbé értjük. Mire gondolok? Kell-e nekünk euró, és hat igen, mikor?! A rendszervál­tás első húsz évében, ami­kor a középszerű pénzügyi elit rendre a kisember és az ország kárára manipulálta a kamatokat, illetve az ár­folyamokat, akkor minden­ki szerette volna az eurót, de Görögország csődbe jutása óta úgy tűnik, hogy nincs olyan nagy szükség arra. Aztán a kisember lát­ja, hogy minden országban van egy küszöbérték, ami­hez az olcsó áruk igazod­nak. Ilyen Magyarországon a száz forint. Ennek körülbe­lül egy-két -háromszorosa egy liter tej, egy kiló kenyér, egy újság ára, ehhez iga­zodnak a zöldség és gyü­mölcsárak a piacon. Nos, az­ euróvilágban a küszöb az egy euró lesz, ami 310-320 forint. A napi olcsó cuccok felkúsznak ehhez, a fizetés meg nem. A másik pénzes gumi­­csont az uniós támogatásoké tékozlása. Még a mértéktart­í­tó szakmai vélemények sze­rint is tíz forintból legfeljebb három forint kerül jó helyre, hét az ördögé lesz. Az utóbbi egy részét olyasmire költik, amire nem kéne, vagy két­­háromszoros áron építik meg, a többit meg ellopják. Nem csak Magyarországon,­­ az uniós pénzekkel minden­hol nagyon bőkezűen bán­nak. Közismert a görögök, és a dél-olaszok nagyvona­lúsága, azt hiszem, Ukrajna is nagyon ötletes tudna len­ni ezen a területen. A harmadik visszatérői téma, az adóparadicso­mokba kihurcolt pénzek ügye. Magyarország e kétes versenyben az élmezőny-­ höz tartozik, a héten egy nyugat-európai szakíró az uniós országok sorában a harmadik helyen említi az országot. A gazdasági hely­zetünkhöz képest elképesz­tő összegről, 240 milliárd dollárról van szó, forintra átszámítva 72 ezer milliárd forint, Magyarország állam­­adósságának a három és fél­szerese. Amikor ez a szám évekkel ezelőtt felbukkant­ a médiában, vártam, hogy a kormány vagy a korábbi kormányok részéről valaki megcáfolja, de ez soha nem­­ következett be, sőt egy ideje­­ felelős politikai személyisé­gek is hivatkoznak rá. Kezdem érteni, hogy fél­ évszázada mire gondolha­tott Schwarz bácsi, a szü­lőfalum kuglizója melletti diskurzusban, mikor azt mondta, hogy az aranyból A MI HAZÁNK A HATÁROK FELETT ÖSSZETARTOZÓ NEMZET (Befejezés) Hennagyij Moszkal, a megyei állami közigazgatás elnöke rámutatott: az itt élők múltja, sorsa közös, s ebből fakad a nemzetiségek kö­zötti megértés, a tolerancia. Kárpátalja vezetője magya­rul fejezte be gondolatait: „Megőrizzük a sztálinizmus áldozatainak emlékét”. A mi hazánk a határok felett összetartozó nemzet - mondta Pálfalvi Milán. A szolyvai megemlékezés a Kárpát-medencei magyarság összetartásának bizonyítéka — állapította meg az Emberi Erőforrások Minisztrériuma Parlamenti Államtitkárságá­nak politikai tanácsadója. Az emlékezés értékőrző, megtartó erejére, a közös főhajtás fontos, jelképes voltára hívta fel a figyelmet Zubánics László, az Ukraj­nai Magyar Demokrata Szö­vetség elnöke. „Mi, kárpátaljai magyarok azt követeljük, hogy Ukrajna legyen demokratikus jogál­lam, biztosítsa a nemzetiségi kisebbségek jelenleg meg­lévő jogait” - hangsúlyozta Barta József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális szövetség alelnöke. Tilki Attila fideszes országgyűlési képvise­lő köszönetét fejezte ki azért, hogy a Szolyvai Emlékparkbizottság az emléknapon felavatott 22 emléktáblán örökítette meg a magyarországi Csonka- Bereg 23 településéről és a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 1768, illetve 199 áldozat nevét. „Főhajtásunkkal olyan ma­gyarokra emlékezünk, akik bátor, a haláltól sem félő emberek voltak” - mondta Legény Zsolt MSZP-s or­szággyűlési képviselő, hoz­záfűzve, véráldozatuk nem volt hiábavaló, mert hozzá­járultak ahhoz, hogy ma is él a magyar szó és a magyar szellem a Kárpátok alatt. Gyüre Csaba, a Jobbik or­szággyűlési képviselője be­szédében hangsúlyozta: „nem hagyjuk magunkat megfélem­líteni, nem akarjuk, hogy úgy nőjenek fel a gyermekeink, unokáink, hogy félniük kell­jen itt, a saját hazájukban.” „Akkor sem szabad fél­nünk, ha bizonyos soviniszta szervezetek ma meg akarnak félemlíteni minket, nem sza­bad félnünk kiállni a jogaink mellett, a magyar anyanyelvű oktatás mellett, hiszen mi, ma­gyarok, a Kárpát-medencében mindannyian összetartozunk” - mondta befejezésül a honatya. Az elhurcolások 73. év­fordulóján rendezett meg­emlékezésen a tiszabökényi Tisza Csillag kórus lágerimá­kat adott elő, a főhajtás az ukrán és a magyar himnusz­­szal kezdődött, és a Szózat eléneklésével ért véget. Horváth Sándor Epilógus A megemlékezés után Kovács Sándorral az általa összeállított Gulag-térképet szemléltük. Csatlako­zott hozzánk Tokár Károly (Katyó), aki tizenhárom települést érintve érkezett Szolyvára. - Tizenháromszor bontottam ki és hajtottam meg az elhurcoltak emlékművénél a magyar zászlót. Hét iskolában gyűjtöttem magam köré a gyerekeket. Kér­tem, fogják meg egymás kezét, érezzék, együtt, egyek vagyunk - mondta Kárpátalja legendás ultrafutója. Golovahina Egry Klára, aki hosszú ideje Harkivban él, szintén megfogta valaki kezét. Az unokájáét. Elő­ször jártak az emlékparkban. Ő azért, hogy fejet hajtson, az unoka azért, hogy elinduljon azon az úton, mely visszavezet a gyökerekhez... MÚLTIDÉZŐ KONFERENCIA BEREGSZÁSZON A Szolyvai Emlékpark­bizottság és a Kárpátal­jai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében „Nevünk élni fog nemzedékről nemzedékre.” Múltidézés a Kárpát-medencében: szovjet katonai megtorlás, GULÁG és GUPVI tábo­rok, áldozatok, emlékhe­lyek... címmel nemzetközi emlékkonferenciára ke­rült sor Beregszászban, az Európa-Magyar Házban. Dr. Zubánics László, a KMMI elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, köz­tük dr. Erdei Pétert, a bereg­szászi konzulátus konzulját, a magyarországi, ukrajnai és a Kárpát-medencéből érke­zetteket. Dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke bemutatta az emlék­parkot. Elmondta, 2016-ban újabb hatvan gránittáblát tud­tak felállítani, azokra 3900 mártírhalált halt kárpátaljai neve került fel, és ebben az évben is további neveket megörökítő emléktáblák ke­rültek elhelyezésre. Pocsai Vince reformá­tus lelkész és Kiss László, a Budapest XVIII. Kerület szemeretelepi református egyházközség lelkésze közös imára hívta a megjelenteket a mártírok lelki üdvéért. Az emlékezők megtekinthették Hajdúk Márta rendezésében a Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilmet. A szak­mai konferencián elsőként Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke, a Szovjet­unióba hurcolt politikai fog­lyok és kényszermunkások emlékére létrehozott emlék­­bizottság tagja A Pécsi Né­met Kör emlékútja a magyar rabok nyomában Kaukázus (Örményország), Euro-Ázsia (Kazahsztán, Üzbegisztán) országaiban címmel tartott előadást. Előadását képekkel is illusztrálta. Dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizott­ság titkára Adalékok a 4. Ukrán Front egységei által területszerzési szándékkal megszállt Csonka-Beregből, a szlovákiai Ung-vidék te­lepüléseiről 1944-1945-ben Szolyvára és más gyűjtőlá­gerekbe elhurcoltak tragikus történetéhez, az áldozatok emlékének megörökítéséhez címmel tartotta előadását. Szót kapott továbbá Kovács Sándor, aki a szovjet terror kárpátaljai emléktérképé­ről beszélt, illetve Alekszej Korszun történész. A fiatal kutatók fórumán Bimba Brigitta, a Debrece­ni Egyetem PhD-hallgatója, Marcsák Gergely, a Debre­ceni Egyetem PhD-hallga­­tója, Csordás László, a Deb­receni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója, Kosztyó Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszol­vált PhD-hallgatója, illetve Mádi Bianka, az M­E Ma­gyar Kara történelem szakos hallgatója tartott előadást. „... ne meneküljünk el” А II. Rákóczi Ferenc Kár­pátaljai Magyar Főiskola, a Beregszászi Városi Tanács, az UMDSZ és a KMKSZ városi szervezetei, illetve a történelmi egyházak közös szervezésében a református templomban ökumenikus is­tentiszteletet tartottak. A több száz fős emlékező tömeg in­nen gyertyával a kezükben vonult át az 5. számú közép­iskola falán lévő emléktáb­lához, melynél a szerveze­tek képviselői elhelyezték a tisztelet és a megemlékezés koszorúit. A megemlékezés a Puskin téren lévő emlékmű­nél folytatódott, ahol Babják Zoltán, Beregszász polgár­­mestere elmondta, sajnos azok is meggyötörték, bete­gen tértek haza, akik túlélték a lágerek poklát. Mostanra alig néhányan maradtak. - Polgármesternek törté­nő megválasztásomkor még hét túlélőhöz mehettem el, hogy elbeszélgessek velük, segítsem őket. Idén ősszel viszont már csak Illés Berta­lan bácsit tudtam felkeresni. Hegedűs Csilla Idén további neveket megörökítő emléktáblák kerültek elhelyezésre A szerző felvétele HÍR-TÁR KÁRPÁTALJAI ÁLLATORVOSOKAT TÜNTETTEK KI Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Kassán tartotta soros találkozóját a Magyar Ál­latorvosok Világszerveze­te. Az összejövetel elsőd­leges célja az elmúlt két évtizedben felhalmozott tapasztalatcsere, illetve a modern állatorvoslást érintő legnagyobb kihí­vások ismertetése volt. A kárpátaljai résztvevők közül hárman, Szidor Imre, Romanovics Jenő és Balla László elismerő díszoklevelet vehettek át az egyesület érdekében végzett kimagasló tevé­kenységükért. Elismerés vidékünk SZÜLÖTTÉNEK A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki Dr.Francz Szabad kárpátal­jai születésű bajor címzetes orvosprofesszort, a rhöni klinika Bad Neustadt körzeti egészségellátó köz­pontjának ortopéd és bal­eseti sebészét Budapesten, a Civil Összefogás Fórum (CÖF)-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kétnapos, Civilek a nemzetállamokért -Az európai civil együttműkö­dés alapjai című nemzet­közi szimpóziumának első napján. Az elismerést Áder János köztársasági elnök személyes megbízottjaként Grezsa István, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműkö­désének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordináció­jáért felelős kormánybiz­tos adta át. Grezsa István hangsúlyozta, az elismerés nemcsak a szülőföldjéhez hűséges magyar ember­nek szól, hanem egyúttal a választott szülőföld valamennyi lakosának, mert Bajorország legalább annyit segített Kárpátalja gondjainak megoldásában, mint a professzor hűsége. Zarándokút a Rotundába A karácsonyi böjt kezdete kapcsán az Ungvár melletti Rotundába zarándokoltak a tiszabökényi, farkasfalvai és tiszaújlaki egyház­­község hívei. A gerényi görögkatolikus templomban Pősze Sándor atya celeb­rálta a szent liturgiát. A hívek megtekinthették azt a Mária ikont is, melyet 2012-ben Rómából, a Santa Maria Maggiore Bazili­kából kapott ajándékba a templom. A gyülekezet a liturgia után ellátogatott az ungvári görögkatolikus katedrál­isba, ahol Luscsák Nílus, a Mun­kácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüs­pöke fogadta őket. Az imádság után megnézték a templom alatti krip­tát, s imádkoztak azon a helyen, ahol Teofi­la nővér és Puskás László atya megtalálta Boldog Romzsa Tódor püspök sírját. A tiszaháti zarán­dokok hitükben meg­erősödve tértek vissza otthonaikba, olvasható a Tiszaháti Görögkatolikus Egyházközségek közös­ségi oldalán. HÍR-TÁR Írja velünk a Kárpáti Igaz Szót! Bizonyára az ön kisebb vagy nagyobb közösségében is történnek események, amelyek, bár mi nem szerzünk tudomást róluk, megérdemelnék, hogy lapunk, a KISZ­ hasábjain megjelenjenek Nos, Önnek nincs más dolga, mint néhány mondatban megírni a történéseket, aztán elküldeni posta- vagy e-mail-cimünkre. Még teljesebbé teheti a beszámolót, ha fotót is mellékel hozzá. A hír közlése garantált, írja velünk szűkebb pátriánk legidősebb, immár 97. esztendős magyar nyelvű sajtókiadványát!

Next