Kárpáti Igaz Szó, 2017. november (13. évfolyam, 163-179. szám)
2017-11-21 / 173. szám
2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2017. november 21., kedd Pénzügyek odaát fid.. hu. A médiának mindig megvannak a gumicsontjai, ezekről állandóan lehet írnivitatkozni, bár nagy értelmem nincsen. Magyarországon ilyen a foci, de a pénzügyek is. Nem a kisember pénztárrcájára gondolok, hanem a nagy, makrogazdasági ügyekre. Jellemző, hogy minél többet olvasunk róla, annál kevésbé értjük. Mire gondolok? Kell-e nekünk euró, és hat igen, mikor?! A rendszerváltás első húsz évében, amikor a középszerű pénzügyi elit rendre a kisember és az ország kárára manipulálta a kamatokat, illetve az árfolyamokat, akkor mindenki szerette volna az eurót, de Görögország csődbe jutása óta úgy tűnik, hogy nincs olyan nagy szükség arra. Aztán a kisember látja, hogy minden országban van egy küszöbérték, amihez az olcsó áruk igazodnak. Ilyen Magyarországon a száz forint. Ennek körülbelül egy-két -háromszorosa egy liter tej, egy kiló kenyér, egy újság ára, ehhez igazodnak a zöldség és gyümölcsárak a piacon. Nos, az euróvilágban a küszöb az egy euró lesz, ami 310-320 forint. A napi olcsó cuccok felkúsznak ehhez, a fizetés meg nem. A másik pénzes gumicsont az uniós támogatásoké tékozlása. Még a mértéktartító szakmai vélemények szerint is tíz forintból legfeljebb három forint kerül jó helyre, hét az ördögé lesz. Az utóbbi egy részét olyasmire költik, amire nem kéne, vagy kétháromszoros áron építik meg, a többit meg ellopják. Nem csak Magyarországon, az uniós pénzekkel mindenhol nagyon bőkezűen bánnak. Közismert a görögök, és a dél-olaszok nagyvonalúsága, azt hiszem, Ukrajna is nagyon ötletes tudna lenni ezen a területen. A harmadik visszatérői téma, az adóparadicsomokba kihurcolt pénzek ügye. Magyarország e kétes versenyben az élmezőny- höz tartozik, a héten egy nyugat-európai szakíró az uniós országok sorában a harmadik helyen említi az országot. A gazdasági helyzetünkhöz képest elképesztő összegről, 240 milliárd dollárról van szó, forintra átszámítva 72 ezer milliárd forint, Magyarország államadósságának a három és félszerese. Amikor ez a szám évekkel ezelőtt felbukkant a médiában, vártam, hogy a kormány vagy a korábbi kormányok részéről valaki megcáfolja, de ez soha nem következett be, sőt egy ideje felelős politikai személyiségek is hivatkoznak rá. Kezdem érteni, hogy fél évszázada mire gondolhatott Schwarz bácsi, a szülőfalum kuglizója melletti diskurzusban, mikor azt mondta, hogy az aranyból A MI HAZÁNK A HATÁROK FELETT ÖSSZETARTOZÓ NEMZET (Befejezés) Hennagyij Moszkal, a megyei állami közigazgatás elnöke rámutatott: az itt élők múltja, sorsa közös, s ebből fakad a nemzetiségek közötti megértés, a tolerancia. Kárpátalja vezetője magyarul fejezte be gondolatait: „Megőrizzük a sztálinizmus áldozatainak emlékét”. A mi hazánk a határok felett összetartozó nemzet - mondta Pálfalvi Milán. A szolyvai megemlékezés a Kárpát-medencei magyarság összetartásának bizonyítéka — állapította meg az Emberi Erőforrások Minisztrériuma Parlamenti Államtitkárságának politikai tanácsadója. Az emlékezés értékőrző, megtartó erejére, a közös főhajtás fontos, jelképes voltára hívta fel a figyelmet Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. „Mi, kárpátaljai magyarok azt követeljük, hogy Ukrajna legyen demokratikus jogállam, biztosítsa a nemzetiségi kisebbségek jelenleg meglévő jogait” - hangsúlyozta Barta József, a megyei tanács elnökhelyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális szövetség alelnöke. Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő köszönetét fejezte ki azért, hogy a Szolyvai Emlékparkbizottság az emléknapon felavatott 22 emléktáblán örökítette meg a magyarországi Csonka- Bereg 23 településéről és a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 1768, illetve 199 áldozat nevét. „Főhajtásunkkal olyan magyarokra emlékezünk, akik bátor, a haláltól sem félő emberek voltak” - mondta Legény Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, hozzáfűzve, véráldozatuk nem volt hiábavaló, mert hozzájárultak ahhoz, hogy ma is él a magyar szó és a magyar szellem a Kárpátok alatt. Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője beszédében hangsúlyozta: „nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, nem akarjuk, hogy úgy nőjenek fel a gyermekeink, unokáink, hogy félniük kelljen itt, a saját hazájukban.” „Akkor sem szabad félnünk, ha bizonyos soviniszta szervezetek ma meg akarnak félemlíteni minket, nem szabad félnünk kiállni a jogaink mellett, a magyar anyanyelvű oktatás mellett, hiszen mi, magyarok, a Kárpát-medencében mindannyian összetartozunk” - mondta befejezésül a honatya. Az elhurcolások 73. évfordulóján rendezett megemlékezésen a tiszabökényi Tisza Csillag kórus lágerimákat adott elő, a főhajtás az ukrán és a magyar himnuszszal kezdődött, és a Szózat eléneklésével ért véget. Horváth Sándor Epilógus A megemlékezés után Kovács Sándorral az általa összeállított Gulag-térképet szemléltük. Csatlakozott hozzánk Tokár Károly (Katyó), aki tizenhárom települést érintve érkezett Szolyvára. - Tizenháromszor bontottam ki és hajtottam meg az elhurcoltak emlékművénél a magyar zászlót. Hét iskolában gyűjtöttem magam köré a gyerekeket. Kértem, fogják meg egymás kezét, érezzék, együtt, egyek vagyunk - mondta Kárpátalja legendás ultrafutója. Golovahina Egry Klára, aki hosszú ideje Harkivban él, szintén megfogta valaki kezét. Az unokájáét. Először jártak az emlékparkban. Ő azért, hogy fejet hajtson, az unoka azért, hogy elinduljon azon az úton, mely visszavezet a gyökerekhez... MÚLTIDÉZŐ KONFERENCIA BEREGSZÁSZON A Szolyvai Emlékparkbizottság és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében „Nevünk élni fog nemzedékről nemzedékre.” Múltidézés a Kárpát-medencében: szovjet katonai megtorlás, GULÁG és GUPVI táborok, áldozatok, emlékhelyek... címmel nemzetközi emlékkonferenciára került sor Beregszászban, az Európa-Magyar Házban. Dr. Zubánics László, a KMMI elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük dr. Erdei Pétert, a beregszászi konzulátus konzulját, a magyarországi, ukrajnai és a Kárpát-medencéből érkezetteket. Dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke bemutatta az emlékparkot. Elmondta, 2016-ban újabb hatvan gránittáblát tudtak felállítani, azokra 3900 mártírhalált halt kárpátaljai neve került fel, és ebben az évben is további neveket megörökítő emléktáblák kerültek elhelyezésre. Pocsai Vince református lelkész és Kiss László, a Budapest XVIII. Kerület szemeretelepi református egyházközség lelkésze közös imára hívta a megjelenteket a mártírok lelki üdvéért. Az emlékezők megtekinthették Hajdúk Márta rendezésében a Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilmet. A szakmai konferencián elsőként Matkovits-Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékére létrehozott emlékbizottság tagja A Pécsi Német Kör emlékútja a magyar rabok nyomában Kaukázus (Örményország), Euro-Ázsia (Kazahsztán, Üzbegisztán) országaiban címmel tartott előadást. Előadását képekkel is illusztrálta. Dr. Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára Adalékok a 4. Ukrán Front egységei által területszerzési szándékkal megszállt Csonka-Beregből, a szlovákiai Ung-vidék településeiről 1944-1945-ben Szolyvára és más gyűjtőlágerekbe elhurcoltak tragikus történetéhez, az áldozatok emlékének megörökítéséhez címmel tartotta előadását. Szót kapott továbbá Kovács Sándor, aki a szovjet terror kárpátaljai emléktérképéről beszélt, illetve Alekszej Korszun történész. A fiatal kutatók fórumán Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója, Marcsák Gergely, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója, Csordás László, a Debreceni Egyetem abszolvált PhD-hallgatója, Kosztyó Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem abszolvált PhD-hallgatója, illetve Mádi Bianka, az ME Magyar Kara történelem szakos hallgatója tartott előadást. „... ne meneküljünk el” А II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Beregszászi Városi Tanács, az UMDSZ és a KMKSZ városi szervezetei, illetve a történelmi egyházak közös szervezésében a református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak. A több száz fős emlékező tömeg innen gyertyával a kezükben vonult át az 5. számú középiskola falán lévő emléktáblához, melynél a szervezetek képviselői elhelyezték a tisztelet és a megemlékezés koszorúit. A megemlékezés a Puskin téren lévő emlékműnél folytatódott, ahol Babják Zoltán, Beregszász polgármestere elmondta, sajnos azok is meggyötörték, betegen tértek haza, akik túlélték a lágerek poklát. Mostanra alig néhányan maradtak. - Polgármesternek történő megválasztásomkor még hét túlélőhöz mehettem el, hogy elbeszélgessek velük, segítsem őket. Idén ősszel viszont már csak Illés Bertalan bácsit tudtam felkeresni. Hegedűs Csilla Idén további neveket megörökítő emléktáblák kerültek elhelyezésre A szerző felvétele HÍR-TÁR KÁRPÁTALJAI ÁLLATORVOSOKAT TÜNTETTEK KI Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Kassán tartotta soros találkozóját a Magyar Állatorvosok Világszervezete. Az összejövetel elsődleges célja az elmúlt két évtizedben felhalmozott tapasztalatcsere, illetve a modern állatorvoslást érintő legnagyobb kihívások ismertetése volt. A kárpátaljai résztvevők közül hárman, Szidor Imre, Romanovics Jenő és Balla László elismerő díszoklevelet vehettek át az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységükért. Elismerés vidékünk SZÜLÖTTÉNEK A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki Dr.Francz Szabad kárpátaljai születésű bajor címzetes orvosprofesszort, a rhöni klinika Bad Neustadt körzeti egészségellátó központjának ortopéd és baleseti sebészét Budapesten, a Civil Összefogás Fórum (CÖF)-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kétnapos, Civilek a nemzetállamokért -Az európai civil együttműködés alapjai című nemzetközi szimpóziumának első napján. Az elismerést Áder János köztársasági elnök személyes megbízottjaként Grezsa István, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos adta át. Grezsa István hangsúlyozta, az elismerés nemcsak a szülőföldjéhez hűséges magyar embernek szól, hanem egyúttal a választott szülőföld valamennyi lakosának, mert Bajorország legalább annyit segített Kárpátalja gondjainak megoldásában, mint a professzor hűsége. Zarándokút a Rotundába A karácsonyi böjt kezdete kapcsán az Ungvár melletti Rotundába zarándokoltak a tiszabökényi, farkasfalvai és tiszaújlaki egyházközség hívei. A gerényi görögkatolikus templomban Pősze Sándor atya celebrálta a szent liturgiát. A hívek megtekinthették azt a Mária ikont is, melyet 2012-ben Rómából, a Santa Maria Maggiore Bazilikából kapott ajándékba a templom. A gyülekezet a liturgia után ellátogatott az ungvári görögkatolikus katedrálisba, ahol Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüspöke fogadta őket. Az imádság után megnézték a templom alatti kriptát, s imádkoztak azon a helyen, ahol Teofila nővér és Puskás László atya megtalálta Boldog Romzsa Tódor püspök sírját. A tiszaháti zarándokok hitükben megerősödve tértek vissza otthonaikba, olvasható a Tiszaháti Görögkatolikus Egyházközségek közösségi oldalán. HÍR-TÁR Írja velünk a Kárpáti Igaz Szót! Bizonyára az ön kisebb vagy nagyobb közösségében is történnek események, amelyek, bár mi nem szerzünk tudomást róluk, megérdemelnék, hogy lapunk, a KISZ hasábjain megjelenjenek Nos, Önnek nincs más dolga, mint néhány mondatban megírni a történéseket, aztán elküldeni posta- vagy e-mail-cimünkre. Még teljesebbé teheti a beszámolót, ha fotót is mellékel hozzá. A hír közlése garantált, írja velünk szűkebb pátriánk legidősebb, immár 97. esztendős magyar nyelvű sajtókiadványát!