Premontrei katolikus főgimnázium, Kassa, 1942
Vitéz nagybányai HORTHY ISTVÁN kormányzóhelyettes. 1904—1942, 1942 Szent István ünnepén futótűzként terjedt el az országban az a lélekzetfojtó hír, hogy vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország kormányzóhelyettese, augusztus 20-án az orosz harctéren hősi halált halt. Boldog családi életét, az itthon nyugalmát és kényelmét áldozta fel hazánkért, pedig magas közjogi méltósága ettől megkímélte volna. A magyar nemzettel való közösség érzete nem engedte az itthoni tevékenykedést. Főméltóságú atyja nyomdokait követve a nemzetmentés és újjáépítés legelső és egyben legveszélyesebb szakaszára kívánkozott, ahol mindenkor kitűnt kötelességteljesítésével, bátorságával. Egészen az önfeláldozásig vállalta azt a hivatást, amelyet a Gondviselés a Duna-völgyében letelepedett magyarságnak osztott. Küzdött, nélkülözött, szenvedett minden feltűnés nélkül, mint a többi vitéz magyar katona, akiket a sors e világégésben a távoli harcterekre szólított. Kivételezést, kedvezést sohasem kért magának, amivel mindnyájunk rajongó szeretetét vívta ki. Vitéz Horthy István az ifjúság őszinte barátja, a Diákkaptár Szövetség elnöke volt. Kassai kedves megjelenésével tanítványaink szívébe zárta magát. Élete feláldozásával gyönyörű példát hagyott számunkra. Petőfi életét 1849-ben kozák fegyver oltotta ki. Személye eszmévé magasztosult. Oroszok elleni harcban esett el kormányzóhelyettes urunkfőméltósága is, ezért lesz ő is az ősi országunkért, népünkért, nyelvünkért, kultúránkért és az új Európáért küzdő magyar hősnek eszményképe.