Állami főreáliskola, Kassa, 1883

Az intézet 25 éves története. (1858-1883.) Sokszor elmondottat mondanék újra, tehát hiába, ha azon körülmé­nyeket, a tanrendszernek hiányait felsorolnám és az élet parancsoló szózatát ecsetelném, melyeknél fogva az emberiség tudatára jutott annak, hogy a latin és görög nyelvvel egyedül nem boldogulunk e földön, hogy tanulni és pedig neki valót tanulni kell annak is, ki nem szándékozik az emberi gyar­lóságokat papi jóga alá rejteni vagy doktori kalappal befedni, hanem ki kézműves eszközzel fegyverkezve küzdeni akar a természettel, síkra szállani az elemekkel, ki érvényesíteni akarja a Sz. írásnak azon szavait, hogy az ember a földnek ura. Elhallgathatom ezeket itten annyival inkább, mert új reáliskolánk megnyitása alkalmával bőven és részletesen taglalgatta dr. Lucz tanártársunk, hogy mi szükség adott életet a reáliskoláknak. Hozzá foghatok tehát azonnal azon körülmények leírásához, melyek közt a mi iskolánk létre jött. 1854. május 29-én a cs. és k. Cultusministerium Kassa városhoz intézett leiratában azon óhajtását fejezi ki, hogy mihamarább létre jöjjön minden megyében egy al- és minden kerületben legalább egy főreáliskola, mert — úgymond — ily intézeteknek felállításától függ az ipar felvirágozása, tehát csak saját érdekét mozdítja elő e város, ha ilyen iskolát felállít, a­mikor aztán az elemi iskola felett fenálló két polgári osztályra szükség nincsen. A városi tanács nagyon hamar átlátta, hogy a most csekélynek látszó áldozat majdan súlyos teherként nehezedhetik a város polgárainak vállaira és nem sietett a válaszszák Csak épen egy év múlva nyilatkozik és azon ajánlatot teszi a helytartótanácsnak, hogy állítsa fel a kormány a reáliskolát, a város ez esetben beszünteti a polgári iskolát és ennek költségeit a kormány rendlkezésére bocsátja, továbbá felajánlja a város a Szapáry házban (egy épülete a mostani közs. elemi iskolának) lévő üres tantermeket és az e házhoz tartozó telket.*) *) Kassa városának lakossága azóta, körülbelül 9000 lélekkel szaporodott, míg az elemi iskolákba járó tanulók száma megötszörösödött. Csak úgy magyarázható meg az, hogy akko­ron üresen állott az iskolának több tanterme, m­íg most még olyan szobákban is vannak iskolák elhelyezve, a­melyek aligha másra, mint fatartóknak, alkalmasak. A város még a 70-es évek elején sem tudta, mennyi gyermek nem­ jár iskolába, különben— legalább ekkor — a maga gyermekeiről gondoskodik előbb, s amint oly intézet felállítására ad ismét száz­ezer forintnál többet, melyből az egész ország hasznot húz, tehát melyet az országnak kellett volna fel is állítani Bezzeg hasznos tudomány a statisztika! !*

Next