Állami főreáliskola, Kassa, 1883
Az intézet 25 éves története. (1858-1883.) Sokszor elmondottat mondanék újra, tehát hiába, ha azon körülményeket, a tanrendszernek hiányait felsorolnám és az élet parancsoló szózatát ecsetelném, melyeknél fogva az emberiség tudatára jutott annak, hogy a latin és görög nyelvvel egyedül nem boldogulunk e földön, hogy tanulni és pedig neki valót tanulni kell annak is, ki nem szándékozik az emberi gyarlóságokat papi jóga alá rejteni vagy doktori kalappal befedni, hanem ki kézműves eszközzel fegyverkezve küzdeni akar a természettel, síkra szállani az elemekkel, ki érvényesíteni akarja a Sz. írásnak azon szavait, hogy az ember a földnek ura. Elhallgathatom ezeket itten annyival inkább, mert új reáliskolánk megnyitása alkalmával bőven és részletesen taglalgatta dr. Lucz tanártársunk, hogy mi szükség adott életet a reáliskoláknak. Hozzá foghatok tehát azonnal azon körülmények leírásához, melyek közt a mi iskolánk létre jött. 1854. május 29-én a cs. és k. Cultusministerium Kassa városhoz intézett leiratában azon óhajtását fejezi ki, hogy mihamarább létre jöjjön minden megyében egy al- és minden kerületben legalább egy főreáliskola, mert — úgymond — ily intézeteknek felállításától függ az ipar felvirágozása, tehát csak saját érdekét mozdítja elő e város, ha ilyen iskolát felállít, amikor aztán az elemi iskola felett fenálló két polgári osztályra szükség nincsen. A városi tanács nagyon hamar átlátta, hogy a most csekélynek látszó áldozat majdan súlyos teherként nehezedhetik a város polgárainak vállaira és nem sietett a válaszszák Csak épen egy év múlva nyilatkozik és azon ajánlatot teszi a helytartótanácsnak, hogy állítsa fel a kormány a reáliskolát, a város ez esetben beszünteti a polgári iskolát és ennek költségeit a kormány rendlkezésére bocsátja, továbbá felajánlja a város a Szapáry házban (egy épülete a mostani közs. elemi iskolának) lévő üres tantermeket és az e házhoz tartozó telket.*) *) Kassa városának lakossága azóta, körülbelül 9000 lélekkel szaporodott, míg az elemi iskolákba járó tanulók száma megötszörösödött. Csak úgy magyarázható meg az, hogy akkoron üresen állott az iskolának több tanterme, míg most még olyan szobákban is vannak iskolák elhelyezve, amelyek aligha másra, mint fatartóknak, alkalmasak. A város még a 70-es évek elején sem tudta, mennyi gyermek nem jár iskolába, különben— legalább ekkor — a maga gyermekeiről gondoskodik előbb, s amint oly intézet felállítására ad ismét százezer forintnál többet, melyből az egész ország hasznot húz, tehát melyet az országnak kellett volna fel is állítani Bezzeg hasznos tudomány a statisztika! !*