Községi polgári fiú- és leányiskola, Kassa, 1880

I, amire a. napsugár m­eg­ ism.it. — Szikay Bélától. — A legrégibb hagyományok, melyek az emberiség őstörténelméről köl­tészet és hitrege utján hozzánk jutottak, sokszor említik azt a két nagyszerű dolgot, amiknek a nevei: tűz és világosság ! „Két világ van — igy tanít már a Zoroaszter — az Ormuzd kormá­nyozta fénybirodalom, s az Ahrimant uraló sötétség országa.“ Fénybirodalom alatt a tűz, vagyis a melegség is értendő , mert hisz e két dolog egymásnak majdnem mindég elvárhatlan kísérője, s azon fénytünemények, melyekről az ősembernek képzete volt, nem is lehettek másfélék, mint tűzzel, melegséggel összekapcsoltak és viszont. Az azúrkék boltozaton ragyogó nap, a lecsapó villám, mely fel­gyújta az őserdő fáját, voltak az ősember első fogalmai a tűzről. Az életszük­ség rávitte az embert, hogy önerejével is gerjeszthessen tüzet. Két fadarab egymáshoz való dörzsölése volt sokáig a tűznek forrása, sőt némely vadné­peknél ma is ráakadunk a tűzgerjesztés ezen módjára. Végső elemzésben kü­­lömben mi, civilizált európaiak sem teszünk mást, a midőn a gyászálat egy érdes laphoz odadörzsöljük; csak az eljárás gyorsabb és kényelmesebb. A tűz tehát az emberiség által legrégebben használt dolgok közé tar­tozik. Helyesen mondja Vogt Károly, hogy ha a földrétegekben és barlan­gokban ősállatok csontjai mellett a tűznek nyomait is találjuk, akkor azon a vidéken egyidejűleg azon állatokkal emberek is laktak. Ha ismerték is azonban a tűzet, annak magyarázatot adni sok ezer évig nem tudtak. Sok ezer esztendeig volt a tűz vallásos rajongás, költői ma­gasztalás, majd fürkésző kutatás tárgya, de a valódi megismerés csak a 18. század végén következett el. A perzsáit úgy tekintették a tüzet, mint az egyetlen őselemet, s isten gyanánt imádták. Az indusok úgy képzelték a világot, hogy az 5 elemből van összetéve, u. m., levegő, föld, aether, víz és tűz. Görögország bölcsészei már magyarázni akarták a tüzet, s azt mondották, hogy midőn valamely test

Next