Községi polgári fiú- és leányiskola, Kassa, 1885
I. A levegőről és nyomásáról. — Strohbach Gézától. — A létező, de még ismeretlen dolgokról tudomást szerezni, nem ritkán csak áldozatok és nagy fáradozások árán sikerül. Nem mindenki van ám azon helyzetben, hogy e nehézségekkel küzdve, a nagy szellemek vívmányait birtokába kerítse, mert vagy anyagilag nem bírja fedezni a szükségletet, vagy pedig időben érez hiányt tudványának kielégítésére. Midőn tehát a tudomány oda iparkodik, hogy a kutató elme termékeit a legkönynyebb módon ismertesse meg mindazokkal, kik alkalomhiány miatt ez ismerkedés szerencséjében nem részesülhettek , úgy csak nemes és magasztos kötelességet teljesít, mert az egoismus palástját a közösség zászlajával váltja fel. Ezen iparkodásnak majdnem egyedüli rugója az az érzés, hogy embertársunkat részesíteni óhajtjuk mindazon jóban, mit egyik vagy másikunk élvez, az a jogos kívánság, hogy a szellemi és anyagi boldogulás útját mindnyájunknak egyenlőkép mutassa meg a társadalom. Valamint érezzük, hogy nem áldásos, de nem is méltó az emberre nézve, gazdagnak lenni koldusok között, szabadságot élvezni szolgák körében, szintúgy nem akarjuk, hogy a felvilágosodás megmászhatlan, elszigetelt sziklaként meredezzék a lapos környezet fölé, hanem azt, hogy mint a szabad levegő, körülvegye az egész földtekét, behatva a rejtekbe, a szűk résbe. Ezen iparkodásnak tulajdonítandó, hogy a tudomány ridegségéből kivetkezve, tetszetős ruhában óhajt megjelenni s »nem tartja méltóságán alól való dolognak, külön magán fogatából kiszállani s a társaskocsiban foglalni helyet®. Hogy nálunk a természettudományok nincsenek eléggé megkedvelve, annak egyik kiváló oka az, hogy a velök foglalkozók nem tudják azt eléggé megkedveltetni. Sokan vannak, kik azon hiszemben élnek, hogy a tudomány népszerűvé soha sem lehet. Természetes, hogy e tévedés ép olyan, mintha a költészetben a népiest a pórlással összezavarnák. Miért ne lehetne a tudományos kutatás eredményét, az igazságot oly nyelven előadni, hogy azt az is megértse, ki nem lett e tárgynak felkent papjává? Korán sem akarjuk a tudomány félreeső rejtekébe elczipelni a járatlant !*