Kassai Hirlap, 1919. december (16. évfolyam, 242-263. szám)

1919-12-03 / 244. szám

2. oldal zon a vaskalaposságon, amely még nem­eiben is a tisztviselők agyonterhelését , éheztetését nyugodtan nézte és mintegy időt nyújtott a megvesztegetésnek s azért is tételezzük azt is, hogy ezt a kérdést l­hamar más városok, sőt maga az Ham is rendezni fogja. Szoros kapcsolatban van ezzel egy másik indítvány is, mely arra irányul, egy nyugdíjaztatásnál ne a tisztvise­lők alapfizetése, hanem azok tényleges illetményei legyenek mérvadók. Már jóval ezelőtt volt erről tisztviselői örökben szó s igyekeztek is némileg ta­­rtani a nyugdíjasok helyzetén, de ez a nyitás alig ért valamivel többet a sém­iinél. A társadalom azonban most maga­­ beláthatja, milyen igazságtalanul törté­­nk a nyugdíjazás, amikor még a hábo­­rs pótlékkal „megjavított“ fizetésből sem­­het megélni. Hogyan élhessen meg azaki a nyugdíjból, ha az kevesebb, mint­­ addig élvezett javadalom ? ! S vajjon em a tisztviselő-osztály szenvedett-e leg­­öbbet a háború alatt, nem ő éhezett-e, sem ő rongyolódott-e le teljesen ? Bratiszlava város tanácsa életrevaló in­­dítványaival sok ezer embert kötelez maga iránt hálára. Bízunk abban, hogy a köztársaság kormánya és nemzetgyűl­­ése is magáévá teszi ezeket az indítvá­­nyokat. iuS" * \ KASSAI HÍRLAP Prágai nemzetgyűlés. Ünneplések. — A gyakorló ügyvédek esküje. — A szesz és élesztő megadóztatása. — Egységes adóbehozatal. Az országgyűlés elnöke, Tomasek, az ülést 2 óra 20 perckor délután megnyitja. Tomasek elnök azután jelentést tesz az országgyűlés küldöttségének tegnapi láto­gatásáról a köztársaság elnökénél, mely alkalommal az elnöknek köszönetet mon­dott az október 28-iki üzenetért. Ez alka­lommal tapasztalta a küldöttség, hogy az elnök egészsége teljesen kielégítő. (Hos­­­szan tartó taps.) Továbbá jelenti a kép­viselőháznak, hogy Hain elnökhelyettessel üdvözölték Hribár képviselő-minisztert azon a napon, midőn Jugoszlávia felsza­badulásának évfordulóját ünnepelte. Azután a napi­rendre térnek át. Prog­ramon van ama törvényjavaslat a szer­vező­ bizottság jelentése alakjában, mely az ügyvédjelöltek szolgálati viszonyaira vonatkozik. Az előterjesztés egyben megállapítja azon ügyvédek részére az eskümintát, akik már gyakorlatot foly­tatnak. Ha valaki ezt az esküt egy hó­nap alatt nem teszi le, az ügyvédi gya­korlatot nem fogja folytatni. Azok az ügyvédek, akik gyakorlatot folytatnak, az esküt írásban adják be­ A törvény­­javaslatot némely módosítás után az első és második olvasásban elfogadták. Következik a szesz megadóztatására vonatkozó módosító törvény­ A szesz literje után az adó 12 korona 20 fillér­ben van előirányozva A pénzügymi­­nisztert felhatalmazták, hogy szükség esetén az adót literenként 2 koronával leszállítsa. Az élesztő után az adót 5 fillérről 50 fillérre emelték kilónként. A denaturált szesz adója literenként 20 fillér. Minthogy Szlovenszkón az adó másképen volt eddig, intézkedés történt az egységes adó behozatala ügyében. Ez a törvény 1920. március 1-én lép életbe. A törvényt első és második fel­olvasásban elfogadták. Azután a pótválasztások ügyére került a sor. Machar helyére egyhangúlag dr. Zemant választották meg. (CSI) Rendszeresen fosztogatják a vasút kocsikat- Ellopják az árukat. — Nagyobb ellen­őrzést kérünk. Kereskedelmi életünk fellendítése és a közszükségleteknek előnyösebb kielégít­­hetése érdekében városunkban is fel­állították a ki- és beviteli hivatal fiókját, amely hamarosan meg is kezdi műkö­dését. Sokat, nagyon sokat várunk a hivatal működésétől. Kereskedőink nem lesznek kénytelenek minden rendeléseik­nél Bratiszlavába utazni, ott hosszabb­­rövidebb ideig tartózkodni és — hogy e költségeik megtérüljenek, az egyes cikkek árát magasabbra emelni Eddig tehát rendjén volna a dolog. Megindul a rendes üzleti élet, kereske­dőink rendelnek mindenféle árut. Csak az a kérdés, hogy m­­egérkeznek-e azok, mivelhogy a vasúti szállítmányokat az­után rendszeresen dézsmálgatják, úgy, hogy mire azok Kassára érkeznek, már alig van belőlök valami. Egy cég pél­dául 18 ezer korona értékű árut rendelt s abból körülbelül 15 ezer koronányit elloptak; egy másik 5 ezer koronás szállítmányából mást nem­ kapott meg, mint az üres dobozokat. És, ha a vas­úti szállítmányokat a hatóságok nem részesítik nagyobb figyelemben, akkor kereskedőink még annyi portékával sem rendelkeznek, amennyi a kará­csonyi szükségleteket kielégíthetné. A ki- és beviteli hivatal fölállításával tehát megenyhült a helyzet, de ugyan­akkor tág alkalom nyílik a vasúti tol­vajok működésére. Hát az bizonyos, hogy alkalom szüli a tolvajt, amint ezt e szállításoknál is sajnálattal tapasztal­hatjuk. Kereskedőinket és közvetve a közönséget óriási károsodás érte már eddig is és ha a viszonyok nem javul­nak, odaérünk, hogy a kereskedők épen a gyakori fosztogatások következtében megszüntetik a rendeléseket, ami ért­hető is. Hiszen ezrekbe kerül ma egy valamire való száll­mány és ha azt el­lopják, vagy megdézsmálják, egy-kettőre tönkremennek a rendelők, kik már ed­dig is érzékeny károkat szenvedtek. Fölhívjuk azért a hatóságok figyelmét erre a körülményre és kérjük őket, hogy szigorú intézkedésekkel az elha­rapódzott vasúti tolvajlásokat szüntes­sék meg. Mint értesülünk, a városnál már gondolkoznak afölött, ho­­gy na­gyobb szállítmányok ellenőrzésére meg­bízható egyéneket küldjenek ki, akik aztán egyrészt sürgetik a rendelések gyors leszállítását, másrészt pedig állan­dóan ellenőrzik a h­­átukkal teli vagyo­­nokat, hogy azokat a tolvajok ki ne foszthassák Ezt megteheti a város, de nem egyes kereskedők. Azért szükséges, hogy a vasúti és rendőri hatóságok jobban ügyeljenek a szállítmányokra s így az üzleti élet a tolvajlások követ­keztében meg ne akadjon s hogy a rendelők károsodást ne szenvedjenek. A népsegitő iroda ez évi működése. Föld és kertakció. — Olcsó cipő, ingyen ruha. A városi népsegitő iroda és a vele kapcsolatos népjóléti bizottság ez évi működéséről dr. Rédeky István a hiva­tal vezetője lapunk munkatársának a következőket mondta: “ A népjóléti bizottság működési körét legnagyobb részt a csehszlovák vöröskereszt vette át és az iroda jelenleg főleg információkkal szolgál a vöröskeresztnek. A vöröskereszt veze­tősége ugyanis még nem eléggé ismeri az itteni szegényügyi viszonyokat és ezért a legtöbb esetben a népsegítő iroda informálja az egyletet- Jelenleg a népjóléti bizottság működése politikai okok miatt pang.­­ A népsegítő legjelentősebb akciója ez év folyamán a földosztás volt. E célra 7 nagyobb területet osztottunk fel a családok nagysága szerint 100, 150, 200 és 300 öles parcellákra- A város az Epreskertből 3200 ölet, a temető melletti területekből 9700 ölet engedett át díjtalanul. Ugyancsak díj­talanul engedett át Takács István bárcai lakos 11 ezer, a gazdasági akadémia 11050 és Bayern Béni 16800 öl területet. A kárpát-utcai Kupec-féle földeket (4872 öl) 1950 K-ért és Francii Gyula széplaki bérlőtől 38250 ölet béreltek magyar holdanként 150 K-ért. 652 család kapott földet 100 ölenként 10—14 K-ért a föld minősége szerint. A földakció 12343 K-t jövedelmezett Az arra szorulók részben vagy egész­ben kaptak parcellákat. A városi kert­­gazdaság a parcella bérlők részére palántákat díjtalanul, magvakat pedig igen olcsó áron adott. A kertakció teljes sikerrel járt. A termés szép volt és már sokan most akarják magukat előjegyeztetni a jövő tavaszra, hogy újból kapjanak földet. Egyelőre azon­ban szó sincs arról, hogy a földakciót a jövő évben is folytathatják. — A szegények cipőellátása terén is szép eredménnyel működött a nép­segítő. A télen 700 pár cipőt osztottunk ki, 30 százalékkal olcsóbban az elő­állítási árnál, sőt sokat teljesen ingyen is. A várostól ingyen kaptunk 138 cipőre való talpbőrt,­­ amellyel saját műhelyünkben talpaltattuk meg a sze­gények cipőit. Egy pár cipő talpalása 10 K-ba került, de többeknek ingyen talpaltunk. Ezenkívül vásároltunk 112 pár cipőt a Kobráknál és 46 párat Kolumbinál. Ezeket szintén szétosz­tottuk a szegények között. A javító intézet műhelyében ingyen kapott felső­bőrből készítettek 30 pár cipőt. 70 pár cipőre való bőrt a katonaság lefoglalt. A cipőakcióhoz a zsidó hitközség 2320 K-val járult hozzá. — A múlt héten Molnár kormány­­biztos távozása után a Dessewffy­­palotában maradt 21 mm. szenet­métere­nként 9 K-ért osztottuk ki, 300 köbméter tűzifát adtunk ki, többnyire ingyen. A nagyon szegényeknek díj­talanul szállítottuk haza a fát. — A várostól 30 kg­ búzadarát kap­tunk, amelyet kisebb adagokban ad­tunk ki a szegény beteg gyerekeknek. rt — Nyolcvanhat méter kretonból ké­szült leányruhát osztottu­nk szét ingyen­ Az u. n. „szégyenlős“ szegényeknek kretont adtunk méterenként 2 K-ért és hozzá díjtalanul cérnát. 260 pár ado­mányozott harisnyából még 60 pár maradt.­­ — Többen adományoztak ócska­­ ruhát, cipőt, a „Franck“ gyár pedig­­ pótkávét adott a szegények számára. Az akció vezetője, alkalmazottai és a népjóléti bizottság tagjai jóformán a város összes szegényeit ismerik, ami feltétlenül szükséges az igazságos, szociális jótékonyság gyakorlásához és ezért nem volna célellenes, ha a vöröskere­szttel kapcsolatban továbbra is eredményes munkát fejthetnének- Szlovenszk­ó fnfiáfÉs ÉDá Vitte. Nyugatszlovenszkói fatermelők szövetkezete A szénhiány, mely az egész világon érezhető, a tüzifagazdaságot is erősen érinti, úgyhogy e cikk kereslete különö­sen az utóbbi időben hihetetlenül meg­nagyobbodott. Bár Szlovenszkóban óriási fakészletek vannak, sem a belső szükség­letet nem lehet fedezni, sem­ a felesleget nem lehetett értékesíteni export útján. A háború következményei különösen a vagyonbeállításnál váltak érezhetővé, úgy­hogy a szükséglet fedezésénél való helyes magatartás csaknem lehetetlenné­­ vált. Ezenkívül az utóbbi hetekben a termelők és fogyasztók közé oly elemek állottak, akik nem tekintve az általános érdekeket, a faüzletet a meggazdagodás eszközéül használták fel és a nyilvános szervek terveinek megvalósításánál zavarólag ha­tottak. Ez volt az indító ok, hogy a tüzifater­­melők oly mód felett kezdtek gondol­kozni, mely a helyzetben javulást hoz­hatna. A tüzifatermelőket Bratislavába hívták össze és hosszas tárgyalás után elhatározták, hogy megalakítják a nyugat­­szlovenszkói fatermelők szövetkezetét, mely minden e szakban fellépő nehézséget kö­zösen fog elhárítani. Megoldották a fa­export, a belföld ellátásának, a vagyon­­beállítás szervezésének kérdéseit és mind­azokat a problémákat, melyek súlyosan érintik ezt a fontos termelőszakot. Az értek­léten jelen volt a kormány képviselője, aki a vállalkozásnak minden­nemű támogatást helyezett kilátásba. Sző­kebb bizottságot választottak, melyet azzal a feladattal bíztak meg, hogy a szigorú szervezéshez szükséges előkészítő mun­kákat akként végezze el, hogy e hó 4-én már a közgyűlést összehívni lehessen. A szövetkezet tagja lehet minden fater­­melő, akinek legalább 200 vagyon fája van. Az eddig jelentkezett tagok 30 ezer vagyonon felüli tűzifával rendelkeznek és remélhető, hogy ez az akció végre áttöri a?t a varáz­­^yarüt,’ mely eddig lehetet­lenné tette az oly nagy értékeket képvi­selő nemzeti vagyon helyes értékesítését. — Nem lesz már széninség. A cseh­szlovák közmunkaügyi miniszter kijelen­tette, hogy a széninség 1920 januártól kezdve véget fog érni. A monarchista kor­mányzás kritikája. Börne Lajos 87 éves leveléből, Börne Lajos Párisban, 1832. novem­ber 26-án kelt 85-ik leveléből közöljük az alábbi sorokat: • •­­ Ekkor eszembe ötlött, mily szükséges és hasznos volna, egyszer komolyan és méltósággal, de folyékony, gyermekeknek és asszonyoknak és gyer­meki­k asszonyos férfiaknál* érthető nyelven a monarchista kormányzat ször­nyűségéről és bátorságairól beszélni. Hihetetlen, minő szemtelenséggel bé­lyegzik előre megfontolt gonosztettnek a francia forradalom lázas képzeletét és görcseit a fejedelmek és imádó szol­gáik és ezeket a gonosztetteket úgy ál­lítják oda, mint szükséget, mint minden köztársaság veleszületett természetét! Hihetetlen, minő ostoba szellemi lusta­­sággal hiszi el oly sok ember ezeket a botor hazugságokat; mert csak kezüket kéne kinyújtani könyvesszekrényük felé, csak egy órahosszat kellene lapoztatni a világtörténelemben, hogy szégyenpirral tapasztalják, mily durván megcsalják őket. A francia forradalom borzalmai há­rom évig tartottak, ezt számítják­ De hogy a svájci köztársaság most már ötszáz éve hibátlanul él, hogy az ame­rikai köztársaság egyetlen csepp polgár­vérbe sem kerül, hogy Róma félévez­redes életét, hogy Athén, Spárta, a kö­zépkor olasz köztársaságai, Németország sok szabad városa, sok évszázados életüket boldogan és híresen végezték be, ezt nem számítják! Augustustól Don Miguelig, tizenkilenc évszázadon át, ezer királyi nemzedék kínozta, gyilkolta és mérgezte a világot — ezt nem szá­mítják ! A francia forradalom erősza­kosságai csak azok érzelmi boldogsá­gát zúzták szét, akiket éppen érték, de a monarchiák erőszakosságai a polgá­ sok erkölcsét rontották meg, hűséget, jogot, igazságot, hitet és szeretetet kör­­nyös körül kiirtottak és nemcsak szeren­csétlenné tettek bennünket, hanem át is alakítottak úgy, hogy meg­érdemeltük a szerencsétlenséget. A forradalom ál­dozatainak sírján csak szabad azt gon­dolni, hogy a fejedelmek áldozatai nem érdemelnek könnyeket. Ezért gondoltam arra, hogy legközelebbi munkám lesz: megvédeni a köztársaság ártatlanságát és vádolni a monachiák gonosztetteit. Húsz évszázadot állítok magam köré tanúnak, négy világrészt, fektetek az asztalra bizonyítékul és ötven millió hulla — azt hiszem — eléggé fogja bi­zonyítani a gonosztett tényét és akkor majd meglátjuk, mit felelnek reá a fe­jedelmek ügyvédjei. — Egy párisi lap megszűnt. A „La Presse de Paris“ közli, hogy megjelenését megszünteti és egyúttal ötmilliónyi olva­sójától búcsút vett. (CSI.) Innen-onnan. Egy esti lapban a következő épüle­tes rendőri hír látott napvilágot : Podhajedszky Jenő uzshorodi lakos zsebéből 306 darab kávéskanalat loptak ki. Ez a Podhajedszky csakis 300 kilós dijbirkózó lehet, mert csak egy ilyen hatalmas embernek lehet olyan nadrágja és nadrágzsebe, amelybe 306 darab kává­rkánál belefér- Nekem különben az a gyanúm, Podhajedszky díjbirkózó csak 3 kanalat vesztett el. * * * Egy újságíró feljegyzéseiből: Be­szélni ezüst, (el)hallgatni arany. * * * Színtársulatunk egy bohém lelkületű tagjával megesett az a kellemetlenség, hogy igen mélyen nézett a pinz fene­kére és két napig nem volt tisztában a tárgyak rendeltetésével. Ez még semmi. Jött a komolyabb rész: Faragó szín­igazgató kiadta az útját az­t illető színész­nek- igaz, hogy az illető művész vétett a színházi törvények ellen, mégis tekin­tetbe kellene venni művész voltát, mert a művésznek kevesebb lehet a vére, mint más halandónak. Ezt latba vetve, meg kellene enyhíteni a szigorú ítéletet annál is inkább, mert egy olyan színész­­ről­­ ven szó, aki a társulat egyik erősége­, a t 6- tí- r*y­r,+■><'*­O * t 5 ttiii t

Next