Kassai Hirlap, 1920. január-június (17. évfolyam, 1-146. szám)
1920-02-25 / 45. szám
'ÄčtU évi '•■1v*'“rs, IUUI Kestea, 1923. »ebr.^e 25. Szerda POLITIKAI NAPILAP © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © © ©? Szerkesztőség és feladóhratai: Kosice, Fő-utca 60. sz. Telefonszám: 184. Megjelenti« naponta d. u. 4 órakor. FELELŐS SZERKESZTŐ: László IKIL 45. © © © ffi © © © © © © © © © ® © © © © © © © © Előfizetési díjak: Egész évre 1261, féltve 63 K., negyedévre 3150 K., egy tiéra 10 50 K. Egyižs szén 50 fill. A politikai gyilkosság sokkal undokabb és utálatosabb gonosztett, mint a közönséges gyilkosság. Ez utóbbit ugyanis nagyobbára az intelligencia alacsonyabb fokán álló egyének követik el, míg a politikai gyilkosságokat intelligens emberekből álló csoportok, pártok követik, vagy követetik el. S ha a politikai gyilkosságok elkövetőivel szemben nem, alkalmazzák a legélesebb megtorló eljárást, ha azt gyaníttatják is csak a tömeggel, hogy annak bizonyos körülmények között létjogosultsága van, akkor életbe lép az ököljog és sutba kerülnek a törvények. Minden pártnak joga volna saját igazát úgy bizonyítani, ahogy tetszik neki: sajtóban, népgyűléseken, bottal, revolverrel, bicskával. Igazán nagyszerű dolog volna! Visszatérés az ősállapothoz. Sok ezer esztendőnek vívmányai egyszerre lábbal tapostatoának, az emberi elmének ragyogó termékei úgy eltűnnének, mintha soha meg sem születtek volna. Az a megállapítás, hogy a szélsőség kilendülések áldozatokat követelnek, épenséggel nem szolgálhat enyhítő körülmény gyanánt, sőt talán súlyosbítja a dolgot, mert az értelmes embernek módjában áll mérlegelni a viszonyokat s e mérlegelés eredményeként a szélsőségektől óvakodni. És azután: szélsőség ide, szélsőség oda, gyilkolni nem szabad. Valamikor, ősapáink idejében erkölcs volt a gyilkosság; ma azonban már egy kicsit megváltozott a fölfogás és épen azért a legnagyobb felháborodással kell tudomásul venni minden politikai gyilkosságot és úgy, mint minden más bűnt, amelyet ember az ember ellen elkövet. A politikai gyilkosságokat megelőző állapotok jellemzésére elég a következő kép: ma lelkedik az egész tömeg ugyanazon gyönyörű emberi eszmékért és szabadságokért, amiket másnap egy szerencsétlen és túlzó politika hatásaként minden létjogosultság nélkül valónak tekintenek ha a tömegnek minden egyes tagja nem megy, mint ahogy nem is mehet át hirtelen a nagy változáson, ha valaki a tömeg megváltozott fölfogásával szemben is ragaszkodni mer elveihez, akkor jön a kötél és gyilok, hogy eltegyék láb alól azokat, akik az aznapi igazságot nem tartják föltétlenül üdvözítő igazságnak. Az új eszmék apostolai sohasem törekesznek arra, hogy a tömeg meg is eméssze azokat a dolgokat, amelyeket beadnak nekik, hogy le is csillapodjék esetleges föllelkesülése után, nem elég nekik az, ha a tömeg ordít, ha éljenez és a beugo! s ha ezzel a stereotip intelemmel bocsátják el a hallgatóságot, oszoljanak el szép csendben. Tessék az úgynevezett gyújtó szónoklatok helyett okos tanácsokat adni a népnek, meggyőzni őt az igazság felöl, nélkül azonban, hogy az ellenfelet leliszkolnák és quasi halálra ítéltetnék a gyülekezettel, tessék a hatóságoknak páratlan elbírálásban részesíteni minden jártot, akkor majd lejár a politikai gyilkosságok ideje is. Addig azonban nem. Ezek a bizonyos felvilágosító népgyülések azonban rendesen nem az igazság felől akarják meggyőzni a tömegeket, hanem egyszerűen csak lángra lobbantják a szenvedélyeket, kielégítést ígérnek alacsonyabb ösztönöknek és ezzel vége. Szélőségből szélsőségbe esik így a tömeg, mely csak szavakat vett be, értelmet azonban nem. Mert, ha értelmet is nyert volna, sohasem történnének szélsőséges ellendülések. Az arany középút nyitva áll mindenki előtt, minden véglet számára. A közeledés lehetséges, sőt szükséges is. 'Ne üssük a világnézetek dorongjával azokat, akik az összeegyeztetésen fáradoznak s akik egy pillanat alatt nem mennek át nagy változásokon. Inkább parkodjunk egymást érvekkel meggyőzni. A zsupán a köztársaság elnökénél. Az elmúlt héten Massryk köztársasági elnök kihallgatáson fogadta dr. Fábcry Pál zsupánt és több órán keresztül hallgatta meg a zsupán beszámolóját Keletszlovenszkó viszonyairól. Az elnök ez alkalommal kilátásba helyezte, hogy tavasszal meglátogatja, Kosicét, Keletszlovenszkó fővárosát és személyesen meggyőződik az Uzeri helyzetről. Választási mozgalmak Eperjesen. A választási mozgalom előkészületei már az eperjesi kerületben is kezdenek mutatkozni. A pártok megkezdték szervezési munkáikat és gyűjtik erőiket. Az eddigi előjelek szerint a hivatalos kormánypárt mellett a szociáldemokrata párt, a keresztényszocialisták és a zsidó nemzetiek fognak jelöltet állítani. <1 rait I Szlovenszkó új vasutjai. A vasúti minisztérium új vasutak kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatot dolgozott ki, valamint megállapította az építési és beruházási programot 1921. évről kezdve 5 évre. Ez a programm megállapítja az uj vasutas irányát. Uj vasúti vonalak kiépítse főleg a Slovenszkón szükséges. Irányadó gondolat elsősorban a Szlovenszkó északi részét ás közepét a délivel összekötni. Ez áll Kárpát alti Russiára is. Főleg a fővölgyeknek egymással van átlós összes ötletéére gondolnak. Az uj vasutak építési költsége körülbelül 964 millió korona. Hosszuk 560 kilométer. Ebben bennfoglaltatik Karvinnak Tischennel való új összeköttetése is. Az ötévi beruházás majdnem 6 és fél milliárd korona és az építést fokozatosan hajtják végre. Erdélyben halálraítélt magyarokért. Küldöttség Graziani tábornoknál. A románok számos magyar állampolgárt halálra ítéltek. Ezek : csécsi Nagy Imre huszárezredes, Cserei Vilmos alezredes Buha Sándor alezredes, Szunyogh Abart őrnagy, Csapó Lóránt főhsonagy, Lukács Ödön polgrmester és Jarkovich Tihamér törvényszéki bíró, valamennyi Nagyváradról, továbbá Gaál Zoltán hadnagy, Gömpe zászlós Kolozsvárról. Ezeken kívül számos egyént elfogal, akik közül Halmos Vilmos temesvári főszolbabiróra 180 botütést mértek. A szerencsétlenek érdekében megmozdult az egész magyar társadadalom. A külügyminiszter már előbb hivatalosan kérte Graziani tábornokot, a francia misszió vezetőjét közbenjárásra, újabban pedig harminckilenc magyar egyesület nevében és képviseletében tisztelgett nála egy küldöttség. A küldöttséget Pestár Gyula államtitkár vezette és tagjai voltak : báró Perényi Zsigmond, dr. Thirrlig Gusztáv, Bagolay F. Sándor, R. Kiss István, Gíér Gyula százados és Erdőss Barna főhadnagy. A küldöttség memorandumot vitt magával és azt Pekár Gyula nyújtotta át Graziari tábornoknak a övetkező szavak kíséretében: — Kegyelmes Uram, engedje meg, hogy harminckilenc egyesület nevében egy küldöttséget vezessek Excellenciád elé, amely a kolozsvári halálos ítéletek és a temesvári áldozatok ügyében kéri Nagyméltóságod nemes szivének, emberies gondolkodásának megmozdulását és Nagyméltóságod személyében, mint aki a legmagasabb rangot viseli az Itten székelő külfödi katonák között, az összes entinti missziék hathatós és gyors közbelépését. Mi ismerjük Nagyméltóságod nemes gondokodását, ismerjük azt a hatalmat, amely a kezében van és nem kételkedünk abban, hogy kérésünknek eleget fog tenni. Graziani tábornok érdeklődött az iránt, hogy a memorandumban megnevezetteket milyen bűncselekményekért ítélték halálra ? A kérdésre báró Perényi Zsigmond adott fölvilágosítást és kijelentette, hogy abszolút megbízható helyekről vet legújabb értesülései szerint is a nevezetteket egészen ártatlanul ítélték halálra, mert semmiféle összeesküvésben nem vettek részt. Graziani tábornok válaszában legmelegebben felelt a harminckilenc a egyesület memorandumára és kijelentette, hogy előtte mindig döntő szempont volt a humanizmus. Graziani ezután meleg kézszorítással búcsúzott a küldöttség tagjaitól. si prágai szerződés gazÉsep Nietarájfei. A cseh-szlovák—osztrák viszony. Heuritsch dr., a wieni kereskedelmi és iparkamara áruosztályának igazgatója, a prágai szerződés keresztülviteléről és következményeiről a következőket mondotta: — Az egyezmény ismertetőjele az, hogy szerződéses megállapítását tartalmazza bizonyos kötéseknek (árukicseréléseknek), amelyek a cseh és osztrák ipar között normális időben fennállottak. A háború ezen kötések végrehajtásának folytontosságát meggátolta, a legutóbbi időben pedig mindkét állam kiviteli tilalmakkal akadályozta meg ezek teljesítését. A kiviteli tilalmakat később csak a feltétlenül szükséges anyagokra korlátozták, a nem feltétlenül szükséges cikkek kicserélésénél pedig újra a szabad forgalom lett irányadó. Így tehát a kompenzációs szerződést csak azokra az anyagokra kötötték, melyek mindkét államra nézve életbevágó fontossággal bírnak. Magát a szerződést a bécsi és prágai lapok már kellő részletességgel ismertették. A keresztülvitel eszközlésére mindkét fél részéről bizonyos exportkontroll fog létesülni, hogy a" cserét egységesen biztosítsák. A szerződés nagy horderejű, mert mindkét állam részére biztosítja a legszükségesebb nyersanyagokat és iparcikkeket. A szerződés fontossága ebben azonban még nem merül ki, mert azonkívül, hogy jelentős mértékben segíti a cseh-osztrák gazdasági kapcsolatot a rendes vérkeringésbe, újabb egyezményeket helyez diétásba, míg a normális gazdasági élet a két ország között teljesen helyreáll. j — A kereskedőket ugyan inkább más országokkal való összeköttetésre csábítja a külföldi pénzek magas kurízusa, azonban épen ezért ott mutatkozik meg legjobban a két ország egymásrautaltsága. A Csehszlovákország és Ausztria között jelenleg fennálló import-export forgalom a legerősebb bizonyíték arra, hogy amint nekünk szükségünk van a csehszlovák termékekre, épúgy Csehország is rá van utalva az osztrák iparra. A valutadifferencia hatása nem érezhető közvetlenül, főképen azért, mert a fizetőeszközök katasztófális devalvációja általános. Ebben a devalvációban fontos szerepe van a spekulációnak és ezért messzemenő ellenőrző intézkedésekkel az államok keretein belül, azokon kívül pedig együttes munkával kell letörni az üzérkedés kinövéseit. Ezt a kérdést most internacionálisan fogják megoldani és ez szükséges is ahhoz, hogy a világ gazdasági élete a rendes kerékvágásba terelődjön. Amíg ily magasak a valutakülönbségek, nem képzelhető el normális világkereskedelem — Csehszlovákország és Ausztria a annyira egymásra vannak utalva, hogy közöttük levő kereskedelmi forgalomra a legszélesebb perspektívák nyílnak. A politikai barátság pedig, amely a két demokrata államot összefűzi, csak megerősíti ezen véleményeket. — Kegyeletnyilvánítás Tisza iránt. Budapestről jelentik: Általános feltűnést keltett a képviselőház legutóbbi ülésén, hogy Tisza István ülőhelye üres volt. Mint értesülünk, a kisgazdapárt elhatározta, hogy a nagy államférfiú emlékére ez a hely mindenkor üres marad.