Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-01-04 / 2. szám

Szlovenszkó autonómiája csak politikai jelszó. (Pozsony) Bella Method dr. pozsonyi zsupán Szlovenszkó autonómiájáról a a következő nyilatkozatot tette: — Ezt a kérdést nem tartom egyál­talán időszerűnek, de nem is foglalko­­­­­­zik vele komolyan Szlovenszkó népe sem. Én szerintem ez csak egy poli­tikai jelszó, amelyet egy-két politikai pártember dobott bele a közvéleménybe. Oly értelemben szó, mint ezt a jelszavak hangoztatják, Szlovens; autonómiájáról egyáltalán nem lehet Szlovenszkó népét legjobb meggyő­ződésem szerint sokkal jobban érdekli a jó élelmezés, a jó közigazgatás és a jó közrend, mint az autonómia. Tagad­hatatlan azonban, hogy Szlovenszkó kulturális, valamint egynémely közgaz­dasági és helyi érdekű ügyeit, tekintettel a szlovák nép s Szlovenszkó különleges helyzetére, nem centralisztikusan, hanem speciális, épen a különleges viszonyok­nak megfelelő módszerrel kellene ke­zelni, ami iránt a mértékadó körökben meg is van a hajlandóság, de ismétlési;­ ez nem azonos a pártok által hangoz­­tatott autonómiával. A gazdasági _ 12-én tartőn ülésében mág december a kérdéssel és jegyzőkönyvének tanú­sága szerint igazságtalannak minősítette az erre vonatkozó rendelkezéseket és szükségesnek látta ez ellen a parla­mentnél orvoslást keresni. Ki mondja azt, hogy n­ nincs rideg osztályuralom, hogy nem a munkás­­biztosító pénztári tagság ad jogot arra, hogy valaki tisztességesen megélhessen. Aki nem lehet ennek a menyországot is fölülmúló intéz­ménynek tagja, az éhenhalhat. Cso­dálkozunk, hogy ez ellen az ember­telen intézkedés ellen nincs szavuk a szociáldemokratáknak, akik az »általános“ jóllét részesévé avatnak — elméletileg — minden dolgozó en?M. A 3 koronás Hszt illetékesC fizetését beszüntette az állam, pedig az igazságo­sabb volt, mint ez, mert bizonyos jöve­delemhez kötötték azt. Most azonban tisztán csak a munkásbiztosító pénztári tagság mentesíti az embert a horribilis arlék fizetése alól. Be kellene rámut­atni azt a koponyát, melyben ez a vad eszme megszületett , h­ogy a 3 ko­ronás lisztadót eltörölték, annak legfőbb oka a nyitrai határozat volt, amelyet Szlovenszkó összes törvényhatóságai magukévá tettek. Miért ne indulhatna ki most egy újabb mozgalom Kassáról. Jenasa ismeretes a nagynaiaunak­ , és csakis a más államok kormány­tól függ; ha ezek is hasonló magatartás mutatnak, akkor a népek álta várva várt normális viszonyok helyreállítását meg lehet valósítani. — A trianoni békeszerződés fölifiJ­lása először is nemzetközi vonatk­zásban világossá tette Magyarorszá jogi helyzetét. Ez pedig nem lebecsü­lendő. Főként azt várom azonban hogy a Magyarországnak az anya­országtól elszakított részein levő mélye sújtott lakossággal való eddigi bánásmódban javulás fog beállani. Épp a ratifikálás előtt sikerült reábírnom a követségi kon­ferenciát, hogy lépést tegyen Prágá­ban, Bukarestben és Belgrádban azon nemzetközi kisebbségek vé­delmére, amelyek a Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia által újon­nan megszerzett területeken laknak. Most már aztán a nagyhatalmak dolga arra vigyázni, hogy a különböző szer­ződések ama pontjait, amelyek a nem­zeti kisebbségek jogait garantálják, tényleg a legpontosabban figyelembe is vegyék­ ! ■ iPÉÉi^ A lisztrendelet igazságtalansá­ g műnk. liszt. pénztári tagság, egyedül boldogító állapot. — mint A városi közélelmezési hivatalt három nap óta óriási elégedetlenkedő tömeg ostromolja. Az ostromlók egytől-egyig rózsaszínű bevásárlási igazolványt tar­togatnak kezükben, amelyről arra lehetne következtetni, hogy most a burzsujok intéznek támadást az ellen a hivatal ellen, mely a hatósági élelmiszerek el­osztásával foglalkozik. Hát tulajdonké­pen burzsujok is volnának ezek, ők kötelesek ezután a 2 koronás lis: 5 koronát, egy kiló kenyérért pedig 1­80 f helyett 4 koronát fizetni. Ha azo­ban jóS*szemügyre vesszük ezeket a „burzsujokat“, arra a megállapításra jutunk, hogy voltaképen ők a város legszegényebb, leggyengébb javadalma­zást élvező polgárai: elaggott, munka­­képtelenné vált kisiparosok, gyengén fizetett és teljesen lerongyolódott köz­­alkalmazottak, kiszáradt nyugdíjasok és állásnélküli tisztviselők­ Leszámítva azt a néhány milliomost, aki a háború folyamán meggazdagodott s a nagy bérpalotáknak tulajdonosait, ezeknek kell kiizzadniok azt a sok-sok milliót, amelyet az állam a lisztre ráfizetett­ Kedvezményes áron csak azok kap­ják a lisztet és kenyeret, akik a munkásbiztosító pénztárnak tagjak,..., tekintet nélkül arra, hogy milyen^ javadalmazásuk van­ Tízezrekér"*­­kereső magántisztviselők és ipari munkások, bárha jövedelmök a föntebb említett „burzsujok“ jöve­delmét sokszorosan felülmúlja is, továbbra is a régi árakat fizetik. Nem elég tehát az, hogy többet keres*. olcsóbban Praznovszky követ, Magyarország­ párisi képviselője, aki 1919. január óta Páris­­tartózkodik, előb­b, mint a magyar békeküldöttség főtitkára, később Apponyi lemondása után mint a békedelegáció vezetője, a N. Fr. Pr. párisi levelezőjével beszélgetést folytatott Magyarországról és a trianoni békéről. A követ többek között nek, mint amazok, még olcsóbban s ezeket mondotta az intervju sorát­;...t jutnak a legnélkülözhetetlenebb éleimig- Magyarországnak csak nev­s­ cikkekhez is ! Hhol van itt az igazság ? Hát a mun­kásbiztosító-pénztár tagjának lenni olyan óriási kegyelem, olyan megkülönböztetett állapot, hogy csakis az lehet fölmentve ennek a rettenetes adónak fizetése alól? Azok az öreg foltozó cuszterek, akik alig keresnek naponként 10-15 koro­nát, azok a 800—1000 K díjazásban részesülő szellemi munkások, a 200—300 korona havi nyugdíjat élvező kiérde­mesült tisztviselők, állásuktól megfosz­tott közalkalmazottak meg tudják fizetni Fiume tgj­jesen megadta magát a» ac­asa az olasz kormánynak,( Milánó.) Fiume terfekcor megadta magát. A város kiküldöttjei: Gigante polgármester és Ventusi százados elfo­gadták a Caviglia tábornok által sza­bott feltételeket, melyek a következők : a légionáriusok elvonulása, a reguláris hajók kifutása és az irreguláris egysé­gek átadása az olasz kormánynál Veglia és Arbe szigetek kiürítése, Fiume város és területének megszállása a reguláris olasz csapatok által-A légionáriusok által megszállott szi­getek kiürítése már megkezdődött- I Magyarországnak csak úgy szük­sége van a békére, mint az egész világ­nak. A győzők hatalma előtt Magyar­­országnak meg kellett hajolnia s kizárólag békés eszközökkel küzd­het jogaiért. Első feladat a jó szom­szédi viszony megteremtése a korábbi monarchiából keletkezett utódállamok­kal, amelyeknek saját érdekükben előbb vagy utóbb el kell fogadniuk Magyarországnak a békülés jeléül feléjük nyújtott kezét, meg tudják nzeini g­yorsan a magasabb árakat, de azok, akiknek­­ meg kell történnie a forgalom­­ felvételének ezekkel a területekkel, amit heti keresménye többet tesz ki, mint­ az­ emberkéz elpusztított, újra kell terem­ezeknek egész havi jövedelme, termen** »«feni, mert a pusztítás elemei számára rést érdemelnek ? Bizony-bizony, most nagyon hálás talaj az éhség, elégedetlen­ és a gond. Lenin még s az ő keze messzire elér, odaértünk, hogy akiknek nincs, azoktól ség, a nyomor elvétetik, akiknek pedig van, azoknak a jyfguzkvában ül adatik ! Mondhatjuk, kitűnő megoldása ez a szociális problémáknak ! — Bizonyos vagyok benne, hogy Keleteurópában visszatér a bolseviz­mus, ha e közös veszély ellen nem jön létre az érdekelt népek javát célzó kiegyenlítődés a polgári világnézet egymással harcoló kormányai között. Praznovszky párisi magyar követ hitvallástétele Magyarország békés politikájáról. Magyarország békejobbját minden utódállamnak el kell fogadnia. A hibás békeművet a népek kiengesztelődése útján kell célhoz juttatni. A bolsevizmus visszatérhet. A kisebbségek védelme. Az utódállamoknak közvetlenül egymással kell megegyezniök. Ha Magyarország bár­mely­ kérdésben megegyezik az érdeke utódállamokkal az összes tényezők meg­elégedésére, ez ellen a nagyhatalmaknak sohasem lesz a legcsekélyebb szavuk sem. Sőt kívánják is, hogy Magyarország köz­vetlenül értekezzék szomszédaival minden az uyhelyzetből eredő kérdésről. Párisban ilyen politikát már szí­vemre kötöttek nemcsak szóban, hanem írásban is. Ugyanígy tettek az utódállamok képviselőivel is. A nagyhatalmak kívánsága ugyanis az, hogy a most már részükről is elismerten sokban súlyosan hibás békeművet akként juttassák célhoz, hogy közvetlen tárgyalások útján engesz­teljék ki egymással Keleteurópa egyes államainak népeit. Kézenfekvő hogy először a gazdasági kérdések vannak előtérben. A nyomor­nak gyorsan véget kell vetni. Minden politika egyedüli lehető alapja az árfoga eredményes gazdasági politika. ^J$9fjŕytorszégnak volna oka, ho­gy­­szomszédaival szemben tartózkodóan viselkedjék. Mégis nyíltan kész arra, hogy elfogadható alapon kiépítse az érint­kezést az utódállamokkal. — A súlyosan szenvedő ország ez ön­megtagadó, okos és lojális maga­ "mrpijik­ek. Előfizetési felhívás. Az újév küszöbén a „Kassai Hírlap” új előfizetést nyit. Az 1921. évi január hó elsejével lapunk a XVIII. évfolyamába lépett. Tizenhét éves tisztes múlt áll mögöttünk, telve fáradságos munkával és küzdelemmel. E hosszú múlt már magában is elegem a­ bizonyíték arra, hogy lapunk a közönség szeretetéből mindig jelentős részt foglalt le a maga számára. A „Kassai Hírlap“ 17 éves múltja alatt mindig az egyenesség, becsületesség és nyíltság nemes fegyvereivel küzdött az igaz­ságért. Azért az igazságért, amelyet az idők vihar­zó és változó hullámai a leg­többször az elérhetlenség mélységébe akartak sülyeszteni. Azért az igazságért, amely minden ziláltságon, küzdésen, balsorsos időkön és szenvedéseken túl egyedül képes csak, a lelkeket megelégedéssel, megértéssel, nyugalommal eltölteni. Hogy munkánk nem volt eredménytelen és meddő, mutatják a küzdelemben eltöltött hosszú évek, amelyek alatt lapunk a kö­zönség szeretete által a harcokban meg­erősödött, acéllá edződött. A magyarság számára előállott új hely­zet, az új történelmi idők azok elé, akik szószólói, a küzdelmek újabb sorozatát állították. Amint eddig hosszú éveken át a ma­gyarság jólétéért a volt országkeretek között kellett küzdeni, úgy most előállt az a helyzet, hogy az új államba helyezett magyarság létének alapkövetelményeiért kell harcba indulnunk. Az újév új küzdel­mek kezdetét jelenti, ha azt akarjuk, hogy a következő újév a magyarságot a meg­elégedettség egy bizonyos fokú értékelhető állapotában találja. A régi, tiszta fegyverekkel, újai­ erővel indulunk a küzdelembe, melynek drága díja csakis egy lehet: a magyarság hely­zetét az új államban kedvezően kialakí­tani. E küzdelemben csakis a magunk ereje kevésnek bizonyulhatna azoknak szeretete és támogatása nélkül, akiknek egyeteme érdekében a küzdőtérre lépünk. A magyar közönség lelkes támogatására és nai mérvű szeretetére van szükségünk, s megállhassuk a nyilvánosság poronc helyünket. Ezért az újév küszöbén uj e nyitunk a „Kassai Hirlapu-ra, magyar közönséget, hogy számc­tései által a zavartalan munkánk, séges anyagi eszközök egy fokába juttasson bennünk. Előfizetési árak egész évre . . 21(1 * félévre . . . 1 negyedévre. . egy hónapra . i. A „Kassai i. szerkesztősége és k — Uj évi Üdvözlések. A város t­aácsa december hó 31-én tartott ülés­ből a Lőcsén időző dr. Ruman Ján­osupánnak táviratilag küldötte úgy maga, mint az egész tisztikar uj üdvözletét. A tanács tagjai pedig uj

Next