Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Iv­ l­, évfolyam —Kassa *_21 Január 13 Csütörtök R Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice, Fő-utca 60. sz. felelős szerkesztő . Előfizetési árak: Egész évre 216 K, félévre 108 K, negyed­ Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. u. 4 órakor. LÁSZLÓ BÉLA, évre 54 K, egy hóra 18 K. Egyes szám ára 1 korona. POLITIKAI NAPILAP Miféle oka és célja lehet Amerikának azzal, hogy a békeszerződést nem akarja ratifikálni ? Valószínűen olyan formában látja épen e szerződések alapján a világot, amely semmiképen sem lehet hű képe a népek akaratának. Amerika kitűnő gazdasági érzékével megállapította azt, hogy ma­napság már nem politikai, hanem gazda­sági­­ szempontok mindenben az irány­adók, sőt, előbb is azok voltak, csakhogy vagy nem ismerték azokat jól, vagy pedig restelték bevallani. Amint a népek a négy népvándorlás idején tisztán gazdasági viszonylatok szerint helyezkedtek el s az azután következő évszázadok harcai is mindig csak gazdasági szempontok sze­rint irányzódtak, bár a historikusok isme­­­­retlen okokból ezt mindig leplezgették, s azonképen gazdasági elvek szerint óhajt­­ most is berendezkedni a világ. Ezt azon­­­­ban valahogy szem elől tévesztették a békekovácsok. A mai elhelyezkedést olyannak látja Amerika, hogy ott állítottak föl gazdasági eszközöket árusító üzleteket, ahol termő­föld nincs, viszont a nagy gabonatermő­­ vidékeket telerakták csákányokat árusító boltokkal, vagyis fejtetőre állították a helyzetet. Amerika nem győzött, nem szabadu­l meg ellenségtől, a háború vé­gével nem esett örömmámorba, tehát komolyan gondolkodhatott és gondolkod­ható is az eseményekről. Azok ellenben, akik mint győzők hatalmas ellenségektől menekültek meg, örömükben azt sem tudták, mit csináljanak. Mint a mulató gavallér, osztogatták a pénzt minden jó­­ ismerősüknek. Csak mikor kijózanodtak­­ a nagy mámorból, akkor vették észre­­ tévedéseiket, de abban a föltevésben, hogy valamiképen csak belenyugosznak az emberek a megváltozhatatlanba, nem igyekeztek a hibákat kireparálni. Amerika nyugodtan, elfogulatlanul szem­léli az eseményeket s azért ítél komolyan, tárgyilagosan. Ő fölfedezte azokat a gaz­dasági és társadalmi bajokat, amelyeket az uj helyzet előidézett, de orvoslásukban nem kíván aktív részt venni. Passzív vi­selkedésével azonban figyelmezteti a vén Európát, hogy nincs rendben a szénája s ha le akarja csillapítani a méhében há­­bo­gó elemeket, a gazdasági és az ezzel szorosan összefüggő társadalmi kérdéseket kell sürgősen megoldania s nem szabad az orvoslás eszközei közé mint főorvos­ságot, a politikát beiktatnia. A politikai kérdések állandó kísérői a gazdasági kér­déseknek ; ez utóbbiak okai az elsőknek: amíg tehát az okokat nem csoportosítják észszerűen, addig nem várhatják, hogy az okozat ok, az eredmények kieégítők le­je­nek. A politika okozhat súrlódásokat, de ha az okok mélyére hatolunk, mindig mozgató erőként a gazdasági viszonyokat találjuk­. Okos gazdasági berendezkedést és el­­helyezkedést követel tehát a praktikus Amerika s akkor majd ő is hajlandó lesz a béke ratifikálására. Addig nem. Most azután Európán a sor, hogy okosabb gazdasági helyzetet teremtsen s társadal­mát is aként szervezze, hogy az annak megfele­ő legyen. Hiszen még Európának gazdasági ág legerősebb államaiban is olyan háborgást idéznek elő a társadalmi kérdések, hogy ott is teljes a bizonyta­lanság s ennek sincs más oka, mint gazdasági. Ennek dacára az európai ha­talmasságok csak poétikai szemüvegen át szemlélik az eseményeket s ahelyett, hogy javítanának, folytonosan csak ron­tanak a helyzeten. Vi­ágosan kitűnik ebből, hogy Európa előtt örökösen mel­ózött, sőt lenézett do­log volt minden gazdasági kérdés. Telje­sen elhanyagolta a gazdasági iskolázást és minden ügyet csak a szobatudósok, juttatni a népek kormányzásának gyep­gyakorlati tudást nélkülöző politikusok és­­ lőit. Erre int bennünket Amerika s míg egyoldalúan gondolkodó generálisok a ka­ ; intelmeit figyelemre nem méltatjuk, nem vita szerint intézett­el. Egy ideig jó volt ! juthatunk ki abból a káoszból, amelybe­n ez igy. Ma azonban már máskép kell a­­ viszonyoknak nem ismerése, vagy ismerni népekről gondoskodni, más kezekbe kell s nem akarása sodort bennünket. Román és ruszinszkói területek kicserélése. Zsatkovics kormányzó visszaérkezett Prágából. — A választásokig kormányzótanácsot írtak ki. — Masaryk elnök memorandum kidol­gozásával bízta meg. Ungvár, január 11. (Saját tudósítónktól­) Zsatkovics Ger­gely dr­ ru­zinszkói kormányzó Prágá­ból visszaérkezett s tudósítónk előtt az aktuális kérdésekről az alábbi nyilatko­zatot tette : — Szó sincs róla, hogy állásomról lemondjak, minden hit erről egyszerű kecso. Mindaddig, míg a választások Ruszinszkóban meg nem történnek, tá­vozásomról szó sem lehet, lemondási szándékom pedig annál kevésbbé lehet, mert a prágai kormánnyal teljes har­móniában működöm és így nincs ok arra, hogy kormányzói állásomat el­hagyjam­. Hogy mikor lesznek meg a vá­lasztások Ruszinszkóban, az nem tőlem függ­és a prágai kormánytól sem, mert ez a kérdés tisztán technikai A legkö­zelebbi napokban a prágai parlament­­ben interpel­ációk is lesznek a válasz­tások megsürgetése tárgyában, de aki objektíve nézi a kérdést, beláthatja, hogy a választásokat megelőző elő­munkálatok oly nagy munkát igényel­nek, mellyel előre nem számolhattunk. Mihelyt a technikai előkészületek befe­jezést nyernek, a választások ki lesz­nek írva, mert minden felelős tényező és minden párt egyformán sürgeti ezek­nek megejtését­. Bár a legközelebbi időben a par­lament elé kerül a ruszinszkói válasz­tási törvény, mégis tekintettel arra, hogy a névjegyzékek összeállítása ellen sok panasz merült fel és igy a február 15-én megejtendő népszámlálás adatai­nak figyelembe vételével esetleg uj fel­­szólamlási határidő lesz kitűzve s igy a választások kiírása késedelmet fog szen­vedni, ezért a legrövidebb időn belül meg fogom alakítani a guberniálna j radát, vagyis a kormányzósági ta­nácsot, mely a megválasztandó­­ szejm munkájának megkezdéséig fontos szerve lesz a ruszinszkói autonómiának. — A ruszinszkói gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokról, valamint az autonómiának kiépítéséről és egész jö­­vőnkről különben rövidesen megkez­dendő három heti szabadságidőm alatt — Tátralomnicra visszavonulva — a­­ köztársasági elnök felkérésére egy me­morandumot fogok kidolgozni, mely könyvalakban számos európai nyelvre­­ lefordítva is meg fog jelenni-Ez a munkám meg fogja világítani az egész ruszin kérdést és el fogja f oszlatni azt a tévhitet, mely Ru­­szinszkó keletkezését és jövőjét­­ illetően sok helyen még ma is fennforog . Ami azt a hírt illeti, hogy Mára­­­­marosszigetet Csehszlovákiához csatol­­­­­ák, kijelenthetem, hogy ez a prágai­­ híradás tévedésen alapszik- Mindössze­­ annyi a tény, hogy f. hó 15-én egy cseh-rom­án bizottság a máramarosi ha­tárok végleges megállapítása céljából a­­ helyszínen el fog járni, ebbe a bizott­ságba én is két tagot delegáltam s a tárgyalások folyamán esetleges területi cserék fognak foganatosít­tatni. Arról azonban, hogy Mára­­marosszigetet, vagy más fontos po­zíciót megkapjunk, komoly szó sem lehet A köztársaság élelmezése Romániából csak szállítási probléma. Liszt és tengeri van bőven. Ruszinszkó élelmezése. Az élelmezési akció ellen intézett támadások. Kassa ellátása. Frankenberger Ottó dr. nyilatkozata a Kassai Hírlapnak Frankenberger Ottó dr- min. tanácsos, Podkarpatská Rus élelmezési főnöke, második romániai útja előtt tegnap Kas­sán tartózkodott­ Ez alkalommal fogadta a „Kassai Hírlap“ munkatársát, aki előtt az élelmezési akcióról általában és annak részleteiről kimerülő nyilatko­zatot tett A nyilatkozat során az élel­mezési főnök kitért az élelmezési akció­val kapcsolatban álló minden fontosabb kérdésre és a kedvezőtlen véleményekre is, amelyek okát megvilágította s ezáltal azokat tárgytalanná tette. A nyilatkozat, melyet alább közlünk, kétségtelenül a közönség széleskörű érdeklődésére szá­míthat és abból az ellenvélemények is megnyugvást szerezhetnek. — Utolsó bukaresti utazásom alkal­mával — mondta Frankenberger dr. — Podkarpatské Rus számára egészben véve cca 2700 vagyon kukoricát és 520 vagyon lisztet kötöttem le Ezzel a szük­séglet a legközelebbi aratásig fedezve van, legföljebb talán csak még kisebb mennyiségű lisztről kell gondoskodnunk­. A lekötött mennyiségből 750 vag­yon kukorica és 200 vagyon liszt már be van rakva és elindult. Királyházára eddig ebből 406 vaggon liszt és tengeri futott be. A többi útnak indított áru legnagyobb része is már Erdély terü­letén van s ha előre nem látott esemé­nyek, mint pld. üzemzavar, vagy eset­leges háborús bonyodalom, nem lépnek föl, akkor ez az áru január hó folyamán feltétlenül meg­érkezik Királyházára. — Romániában 5 mozdonyunk bo­nyolítja le a szállítást, azonfelül most 9. újabb 2 gépet eszközöltem ki, amelyek m­a a legközelebbi időben Romániába indulnak; meg kell jegyezzem, hogy a szállítás lebonyolításában még román mozdonyok is részt­­vesznek. — A napokban utazom újból Romá­niába Lauffer vezérigazgató úrral. Ez ut célja tisztán az, hogy­ a lekötött áru többi részének bera­kását és elindítását megszervezzük. — A csehszlovák köztársaság Romá­niából való ellátásának kérdése tisztán a szállítás problémája. Áru (tudniillik liszt és kukorica) van elég. A liszt első­rangú bánáti termény. De a szállítás nagy nehézségekbe ütközik; e nehéz­ségek viszont a romániai szállítási szervezet ismert viszonyaiban rejlenek. — Mivel azonban az egész akció ke­reskedelmi alapokon áll s így az ügyek­ben teljesen szabad kezem van, e ne­hézségeket könnyebben le lehet győzni, mint ez hivatalos jellegű bevásárlásnál lehető volna. Az akció legnagyobb előnye a szabad kéz, amelynek azt le­het köszönni, hogy az áru ma is már rendesen jön Romániából, míg pl. az eddigi más romániai akciók, amelyeket nem ezen az ala­pon szerveztek meg, meghiúsultak.­­ Különben meg kell jegyeznem, hogy a román vasutak nagyfokban ke­zünkre járnak, hogy munkánkat meg­könnyítsék. Most van szó a román vasutak újjászervezéséről és remélhető, hogy ennek folytán a további szállítások minden nehézség nélkül fognak megtörténni. — Mi az oka annak az ellenszenv­nek, amely az akcióval szemben szór­ványosan mutatkozik s amelynek egyes sajtóorgánumok néha valóban nem ket­­tyüs nézzel adnak kifejezést? — koc­káztattuk meg a kérdést — Valami kis felelősség ezért engem is terhel — válaszolta Frankenberger dr- Első utam után Bukarestből azon­nal Prágába kellett utaznom s nem volt módomban a sajtót megfelelően értesí­teni az eredményekről, minek folytán a közönség informálása is ki nem elégítő volt. Hozzájárult ehhez még az is, hogy az áru nagyobb mennyiségben csak dec hó 15-től kezdett beérkezni, addig bizony az élelmezési viszo­nyok súlyosak voltak­. El lehet-e Kassát rendszeresen látni ? — kérdeztük. — Már a második küldeményből Kassa városának kiutaltam 4 es fél vagyon lisztet. A rendes ellátás fontos­ságával teljesen tisztában vagyok. Sajnálom, hogy azt a r en­deti ja­vaslatomat, mely szerint a 3 szélső keletszlovenszkói megyét Ruszinsz­­kóval egy ellátási egységben egye­sítsék, nem fogadtak el, mert e te­rület tér­­t,elő­viszonyai folytán a b­eföldi bevásárlásnak kereskedelmi megszervezése mellett lehető lett volna az egész területet jól ellátni.­­ Emellett a Romániából való bevá­sárlásoknál is figyelembe lehetett volna venni a keletszlovenszkói városok szük­ségletét, míg most első kötelességem Podkarpatská Rust ellátni a teljes fejkvótával. Ennek dacára törek­szem, hogy a jövőben is a lehető­séghez képest Kassa város szűk

Next