Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-04-12 / 72. szám
XVIiI. eviolyan;. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice, Fő-utca 60. sz. Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. u. 4 órakor. Košice, 1921. Április 12. Kedd 72 szál... - -5- Tr 1. - - -Előfizetési árak: Egész évre 216 ti, félévre 108 ti, negyedévre 54 K, m hóra 18 K. Egyes szám ára 1 korona. FELELŐS SZERKESZTŐS LásZló BÉLA. POLITIKAI NAPILAP Károlyt Svájcból kiutasítják. Bern, április 9. A svájci szövetségtanács tudatta Károly excsászárral, kívánatos, hogy lakóhelyét Svájcon kívül válassza meg. Károly tartózkodása Svájcban tehát csak átmeneti természetű. Frankfurt, április 9. A Frankfurter Zeitung jelenti: Károly excsászár azon kívánságának adott kifejezést, hogy Svájcban maradhasson. A szövetségtanács azonban az excsászárral közölte elutasító határozatát. A szövetségi kancellár úgy nyilatkozott, Svájc nem akarja, hogy ugródeszkaként szerepeljen a Szt. István koronája után való újbóli roham számára. Az excsászár családja — mint a Frankfurter Zeitung értesül — a prangusi villát április hó végéig kiüríti. Páris, április 9. A Matin tudósítója előtt a svájci szövetségi tanács egy tagja kijelentette, hogy Károlyt rendzavaró elemnek kell tekinteni s attól tart, ha Károly Svájcban marad, internálni kellene őt. Majd Konstantin görög király esetével párhuzamban kifejtette, hogy Konstantin nem hamis útlevéllel szökött meg Svájcból és Európára nem zúdította egy újabb háború veszedelmét. a Balkánon sem sikerült eddig még rendet teremteni, pedig annak alapfeltételei megvannak: az egyes nemzetiségeket beutalták az „anyaországokba“, tehát most már nem élnek szétszórtan, idegen államokban. A horvátokat, dalmátokat és cer iagorcokat bekebelezték Szerbiába és így megalakították a nagy délszláv (jugoszláv) királyságot. Romániához odacsatolták Erdélyt, Bukovinát, Beszarábiát és Dobrudzsát s ennek a két megnagyobbodott országnak parancsolták, hogy virágozzanak, megkielégítették Görögország igényeit is Azok a nemzetiségek tehát, amelyek eddig szétszórtan, egymástól elszakadva, idegen járom alatt nyögtek, egyesültek testvéreikkel. Ebből természetesen arra következtethettünk volna, hogy a virágzás folyamata meg is indul. A „beteg ember“ és szomszédja, Bulgária, a nagy vérveszteségtől kimerülve alig lihegnek, nem kell tehát attól tartani, hogy ezek megzavarhatják a békét. A beígért és megparancsolt virágzás azonban mintha késnék. A beteg ember nagy elgyengültségében úgy püföli a görögöket, mintha erőinek teljességében lenne. A horvát pedig semmiképen és cernagorc testvérek sem akarnak belenyugodni abba, hogy ők jugoszlávok legyenek. Továbbra is horvátok, illetve cernagorcok akarnak maradni. Pedig, ha a nyelvekből állapítják meg a rokonságot, az egymáshoz van szoros odatartozást, akkor nem lehet elképzelni sem erősebb kapcsolatot, mint amilyen a szerbek, cernagorcok és horvátok között van. Nyelvükben alig észlelhető a legkisebb eltérés is. Úgyszólván teljesen azonos nyelven beszélnek. Ámde mikor tapasztalhattuk azt, hogy apáik örökségén a gyermekek és távolabbi rokonok békésen megegyeztek ? Sohasem. A bíróságoknak mindig a testvérek osztozkodása adja a legtöbb gondot, a fölosztásra kerülő vagyonnak legnagyobb része pedig rendesen a fiskálisokat gazdagítja. Békés megegyezésről soha szó sincs. Az ellentétek pedig rendesen akkor ütköznek ki, sőt ,egyenesen ellenségeskedéssé fajulnak, amikor az osztozkodó örökösök közös konyhára, közös portára kényszerittetnek. Ezt a jelenséget láthatjuk a horvátoknál és cernagorcoknál, akik sehogy sem érzik jól magukat az uj államközösségben. Igaz, a horvátokat nagy úr, a vallás választja el a szerbektől, mert amilyen hithű orthodoxok ezek, olyan bigott katholikusok amazok. A magyar katolikusok és kálvinisták egy faluban soha sem olyan ellenségei egymásnak, mint a bunyevácok és sokácok. De a montenegróiaknak nyelve és vallása, nemzeti szokásaik és ünnepeik is teljesen egyeznek a szerbekével és még sincs közöttük meg az a nagy szeretet, amelyet testvéreknél föltételezünk. A cernagorcok megkívánják a kiérdemelt bért azért, hogy a török elleni háborúban ők sütötték el az első ágyút s hogy a világháborúban is oly sokat szenvedtek. Ha egyesülni akartak volna a szerbekkel, azt már régen megtehették volna, amikor még mind a két ország oly kicsiny volt, hogy számba sem voltak vehetők. S miért nem egyesültek ? Miért voltak a cernagorcok mindig oly féltékenyek országukra, miért őrködtek bérces kis hazájuk függetlensége fölött oly féltékenyen ? Most elfoglalták a szerbektől a Lovcsent. A horvátok is mozgolódnak, a dalmát szigeteken is nyugtalankodás vehető észre. Nem dicsekedhetik rózsás helyzettel Románia sem. Ott az egyes társadalmi osztályok állanak ellenségekként egymással szemben, Beszarábiára pedig további igényt tartanak az oroszok. Mindezekből láthatjuk, hogy a Balkánon a forrongás még nem ért véget,ez minden szünetelés nélkül tovább tart. Kezdjük hinni, hogy ez a fogalom, Balkán, teljesen kizárja a békének még csak a lehetőségét is. S na ez a balkánizálódás tovább húzódik, az egész. Közép Európa az Északi tengertől le Ázsia és Afrika partjáig egy nagy Balkánná lesz, évtizedek múlva sem lesz rend, ahol talán A béke megalapozói tehát a számításokba valahol harii tényezőt csúsztattak be Ezt kell kikeresniük és ujjal helyettesíteniük, mert enélkül ezt a nehéz egyeztetet megoldani nem sikerül, akárhogyan csűrjék-csavarják is a számításokat. Kedden kezdődik a Tisza-per főtárgyává. Friedrich István ellen a vádat visszavonták. Budapest, április 10. A Tisza-gyilkosok perének főtárgyalása kedden kezdődik meg. Vádlottak: Kéri Pál, Fényes László mint felbujtók. Sztanykovszky Tibor mint tettes. Dobó István időközben meghalt. Friedrich István, Gaertner Marcell, Lengyel László, Vágó-Wilheim Jenő mint bűnsegédek. Csernyák Imre, Pogány József és Horvát-Sztankovics szökésben. Budapest, április 10. A Friedrich István elleni vádat bizonyítékok hiányában visszavonták. A tárgyalás több hetet vesz igénybe. Az angolországi munkásforradalom. Lioyd George teljhatalmú diktátor. Bolsevista terror Walesben. Harcok a munkásság és katonaság között. London, ápr. 10. Az angol bányák nyolcvan százalékét elöntötte a víz. Kedd éjfélre kitűzték az általános sztrájkot. A katonaság behívta a tartalékot. Angliát élelmiszerinség fenyegeti. London, ápr. 10. A tengerészeti munkások a bányászokat rá akarták bírni, hogy a szivattyúknál felvegyék a munkát. Közben megérkeztek a kormány által kiküldött csapatok is, amelyek a szivattyúkat megszállták. A katonaság Skóciából és Walesből érkezett. Délelőtt a bányászok és a tárnákban dolgozó munkások képviselői tanácskoztak Lloyd George miniszterelnökkel. Ennek eredményeként az általános sztrájk megkezdését állítólag elhalasztották. London, ápr. 10. Királyi proklamáció Lloyd Georgeot diktátorrá nevezte ki csaknem korlátlan teljhatalommal. A munkások vezérkarává viszont Thomas, Williams és Smith Herbert tétettek meg, akik a harcot irányítják. Amsterdam, ápr. 10. Nagybritannia egyes részeiben a forradalom előrehalad. Az angol kormány katonai intézkedéseket tett. széleskörű A walesi bányakerületben bolseviki terror uralkodik. A sztrájkolók és a katonaság között harcok folynak. Csehszlovákia ás Lengyelország részt vesznek a szankciókban- Kritikus május elseje. Új háborús terv Németország ellen. Berlin, ápr. 10. (Csi.) A Lokalanzeiger párisi távirat alapján közli: A francia kormány állítólag parancsot adott azon államokbeli követeinek és meghatalmazottainak, amelyek a Németországgal kötött békeszerződést aláírták, állapítsák meg, hogy az egyes államok május elseje után mily mértékben hajlandók a versaillesi békeszerződés pontos végrehajtására és vajjon hajlandók-e részt venni azokban a kényszerintézkedésekben, amelyekkel Németországot rá akarják bírni, hogy eleget tegyen az eddig még nem teljesített békeszerződési pontoknak. Mint hálik, ez egyelőre nem hivatalos jellegű akció, azonban a legközelebbi napokban az egyes kormányokhoz a francia kormány fix jegyzéket küld, amely e kérdésekre terjeszkedik ki- Parisban az a vélemény uralkodik, hogy a kényszerintézkedések végrehajtásában Csehszlovákia és Lengyelország ténylegesen is részt fognak venni. Május elsejére állítólag katonai rajtaütést terveznek Szilézia határaira- Csehszlovákia megszállaná Glatzot és Waldenburgot, a lengyelek keleti Sziléziát, az antantcsapatok Északsziléziát Berlin, ápr. 10. Semleges diplomáciai körökben a május elsejét kritikus napnak ítélik meg, mert ekkor dől el. Hogy ki győz Parisban a praktikus politika és a nacionalizmus képviselői közül Erősen jósolják az utóbbiak győzelmét- Amerika beavatkozásával egyelőre nem lehet számolni. Wien, ápr. hó 10. Antant körökben hírlik, hogy Franciaország május hó 1-én vagy 2-án rövid pár órára szóló ultimátumot intéz Németországhoz-Ha Németország azonnal nem fizet 20 milliárdot, életbeléptetik a katonai szankciókat. Azt hiszik, hogy a május elseje az európai politika számára rendkívül kritikus nap lesz. Páris, ápr. 10. A Matin jelenti: Nagybritannia Franciaországot minden tekintetben támogatja katonai intézkedés esetén. Berlin, ápr. 10. Parisból jelentik: A szenátusban Degoutte admirális beszélt a legközelebbi hadjáratról Németország ellen. Meg kell szállani Mainzot és a Ruhr-vidéket, az Eibe-mentét Hamburgig és a kieli kikötőt. A német szénmedencéket angol katonaság szállja meg. Eszerint ez anfánt Berlin közelébe jut. Mint jól értesült párisi körökből hallik, az 1918. és 1919. évfolyamokat behívták Javítások a villanyszámlákon a közgyűlés elsíbolásának eredményei Az e hónapban bemutatott villanyszámlákon az összegezéseknél javítások észlelhetők. Egyiken például 32 korona 2- ra van javítva és így tovább: mindenütt kisebb az az összeg, amelyet fizetni kell, mint amelyiket áthúzták. Hát nincs is panasza a közönségnek. Mi azonban kötelesek vagyunk vizsgálni ezeknek a javításoknak okait, amelyeket már föl is fedeztünk, mégpedig a vybor ülésén, amikor kimondották, hogy a villany egységárait a kontingensen belül emelni nem lehet. Azt hisszük, hogy a vízdijak számláiban is hasonló korrigálásokhoz lesz szerencsénk, mert a vybor nem adta meg hozzájárulását az emeléshez, hanem utasította a közimüveket, hogy új szabályzatot dolgozzon ki mégpedig a fölszólalók által is ajánlottak figyelembevételével. A Közmüveknek tehát most elölről kell a számlásokat kezdeniük, de mielőtt hozzáfognának a munkához alapos megfigyeléseket kell tenniök minden irányban Nem elég csak azt mondani, hogy a vezeték általában véve rossz, hogy a vízcsapok sehol sem zárnak jól stb, hanem meg kell állapítani, hol történik a legnagyobb vízpazarlás. Errenézve útmutatással is szolgálunk A laktanyákban nagyon sok vizet pazarolnak, azonkívül óriási vízmennyiség vész kárba a kórházakban is. A kávéházak törzslakói legalább is tízszer annyi vizet fogyasztanak, mint otthon és hordják a vizet anélkül, hogy rendelné valaki. " Mindenekelőtt be kell szüntetni a kávéházakban eddig bevezetett gyakorlatot, hogy t. i. boldog-boldogtalan rérészére hordjanak állandóan vizet, ha már ott tartunk, hogy a vizet is meg kell adóztatni, mégpedig alaposan. Miért fogyasztanák azt azok, akik nem fizetnek érte és miért fizesse az ő fogyasztásukat az a szegény „busz^us“, aki véletlenül a belvárosban lakik? A tanácsnak pedig azt a jó tanácsot adhatjuk, hogy ne csináljon rendszert abból az „utólagos jóváhagyás“-ból Láthatta most is, hogy vybortagok nem fejbólintó bálintok, akik mindenre