Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-04-12 / 72. szám

XVIiI. eviolyan;. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kosice, Fő-utca 60. sz. Telefonszám: 184. Megjelenik naponta d. u. 4 órakor. Košice, 1921. Április 12. Kedd 72 szál... - -5- T­r 1. - - -Előfizetési árak: Egész évre 216 ti, félévre 108 ti, negyed­évre 54 K, m hóra 18 K. Egyes szám ára 1 korona. FELELŐS SZERKESZTŐS LásZló BÉLA. POLITIKAI NAPILAP Károlyt Svájcból kiutasítják. Bern, április 9. A svájci szövetségtanács tudatta Károly excsász­árral, kívánatos, hogy lakóhelyét Svájcon kívül válassza meg. Károly tartózkodása Svájcban teh­át csak átmeneti természetű. Frankfurt, április 9. A Frankfurter Zei­tung jelenti: Károly excsászár azon kí­vánságának adott kifejezést, hogy Svájc­ban maradhasson. A szövetségtanács azon­ban az excsászárral közölte elutasító ha­tározatát. A szövetségi kancellár úgy nyi­latkozott, Svájc nem akarja, hogy ugró­deszkaként szerepeljen a Szt. István ko­ronája után való újbóli roham számára.­­ Az excsászár családja — mint a Frank­­­­furter Zeitung értesül — a prangu­si villát­­ április hó végéig kiüríti. Páris, április 9. A Matin tudósítója előtt a svájci szövetségi tanács egy tagja kijelentette, hogy Károlyt rendzavaró elem­nek kell tekinteni s attól tart, ha Károly Svájcban marad, internálni kellene őt. Majd Konstantin görög király esetével párhuzamban kifejtette, hogy Konstantin nem hamis útlevéllel szökött meg Svájc­ból és Európára nem zúdította egy újabb háború veszedelmét. a Balkánon sem sikerült eddig még rendet teremteni, pedig annak alapfeltételei megvannak: az egyes nemzetiségeket beutalták az „anya­országokba“, tehát most már nem élnek szétszórtan, idegen államokban. A horvá­­tokat, dalmátokat és cer­ iagorcokat beke­belezték Szerbiába és így megalakították a nagy délszláv (jugoszláv) királyságot. Romániához odacsatolták Erdélyt, Buko­vinát, Beszarábiát és Dobrudzsát s ennek a két megnagyobbodott országnak parancsolták, hogy­­ virágozzanak, meg­ki­elégítették Görögország igényeit is Azok a nemzetiségek tehát, amelyek eddig szét­szórtan, egymástól elszakadva, idegen járom alatt nyögtek, egyesültek testvé­reikkel. Ebből természetesen arra követ­keztethettünk volna, hogy a virágzás folyamata meg is indul. A „beteg ember“ és szomszédja, Bulgária, a nagy vérvesz­teségtől kimerülve alig lihegnek, nem kell tehát attól tartani, hogy ezek megzavar­hatják a békét. A beígért és megparancsolt virágzás azonban mintha késnék. A beteg ember nagy elgyengültségében úgy püföli a gö­rögöket, mintha erőinek teljességében lenne. A horvát pedig semmiképen és cernagorc testvérek sem akarnak bele­nyugodni abba, hogy ők jugoszlávok legyenek. Továbbra is horvátok, illetve cernagorcok akarnak maradni. Pedig, ha a nyelvekből állapítják meg a rokonságot, az egymáshoz va­n szoros odatartozást, akkor nem lehet elképzelni sem erősebb kapcsolatot, mint amilyen a szerbek, cer­nagorcok és horvátok között van. Nyel­vükben alig észlelhető a legkisebb eltérés is. Úgyszólván teljesen azonos nyelven beszélnek. Ámde mikor tapasztalhattuk azt, hogy apáik örökségén a gyermekek és távolabbi rokonok békésen megegyez­tek ? Sohasem. A bíróságoknak mindig a testvérek osztozkodása adja a legtöbb gondot, a fölosztásra kerülő vagyonnak legnagyobb része pedig rendesen a fiská­lisokat gazdagítja. Békés megegyezésről soha szó sincs. Az ellentétek pedig ren­desen akkor ütköznek ki, sőt ,egyenesen ellenségeskedéssé fajulnak, amikor az osztozkodó örökösök közös konyhára, közös portára kényszerittetnek. Ezt a jelenséget láthatjuk a horvátoknál és cernagorcoknál, akik sehogy sem érzik jól magukat az uj államközösségben. Igaz, a horvátokat nagy úr, a vallás választja el a szerbektől, mert amilyen hithű orthodoxok ezek, olyan bigott katholikusok amazok. A magyar kato­likusok és kálvinisták egy faluban soha sem olyan ellenségei egymásnak, mint a bunyevácok és sokácok. De a monte­­negróiaknak nyelve és vallása, nemzeti szokásaik és ünnepeik is teljesen egyez­nek a szerbekével és még sincs közöttük meg az a nagy szeretet, amelyet testvé­reknél föltételezünk. A cernagorcok meg­kívánják a kiérdemelt bért azért, hogy a török elleni háborúban ők sütötték el az első ágyút s hogy a világháborúban is oly sokat szenvedtek. Ha egyesülni akar­tak volna a szerbekkel, azt már régen megtehették volna, amikor még mind a két ország oly kicsiny volt, hogy számba sem voltak vehetők. S miért nem egye­sültek ? Miért voltak a cernagorcok min­dig oly féltékenyek országukra, miért őrködtek bérces kis hazájuk függetlensége fölött oly féltékenyen ? Most elfoglalták a szerbektől a Lovcsent. A horvátok is mozgolódnak, a dalmát szigeteken is nyugtalankodás vehető észre. Nem dicsekedhetik rózsás helyzettel Románia sem. Ott az egyes társadalmi osztályok állanak ellenségekként egymás­sal szemben, Beszarábiára pedig további igényt tartanak az oroszok. Mindezekből láthatjuk, hogy a Balkánon a forrongás még nem ért véget,­­ez minden szünete­lés nélkül tovább tart. Kezdjük hinni, hogy ez a fogalom, Balkán, teljesen kizárja a békének még csak a lehetősé­gét is. S na ez a balkánizálódás tovább húzódik, az egész. Közép Európa az Északi tengertől le Ázsia és Afrika part­jáig egy nagy Balkánná lesz, évtizedek múlva sem lesz rend, ahol talán A béke megalapozói tehát a számításokba valahol harii tényezőt csúsztattak be Ezt kell kikeresniük és ujjal helyettesíteniük, mert enélkül ezt a nehéz egyeztetet megoldani nem sikerül, akárhogyan csűrjék-csavarják is a számításokat. Kedden kezdődik a Tisza-per főtárgyává. Friedrich István ellen a vádat visszavon­ták. Budapest, április 10. A Tisza-gyilkosok perének főtárgyalása kedden kezdődik meg. Vádlottak: Kéri Pál, Fényes László mint felbujtók. Sztanykovszky Tibor mint tettes. Dobó István időközben meghalt. Friedrich István, Gaertner Marcell, Len­gyel László, Vágó-Wilheim Jenő mint bűnsegédek. Csernyák Imre, Pogány Jó­zsef és Horvát-Sztankovics szökésben. Budapest, április 10. A Friedrich István­­ elleni vádat bizonyítékok hiányában vissza­­­­vonták. A tárgyalás több hetet vesz igénybe. Az angolországi munkásforradalom. Lioyd George teljhatalmú diktátor. Bolsevista terror Walesben. Harcok a munkásság és katonaság között. London, ápr. 10. Az angol bányák nyolcvan százalékét elöntötte a víz. Kedd éjfélre kitűzték az általános sztrájkot. A katonaság behívta a tarta­lékot. Angliát élelmiszerinség fenyegeti. London, ápr. 10. A tengerészeti mun­kások a bányászokat rá akarták bírni, hogy a szivattyúknál felvegyék a mun­kát. Közben megérkeztek a kormány által kiküldött csapatok is, amelyek a szivattyúkat megszállták. A katonaság Skóciából és Walesből érkezett. Dél­előtt a bányászok és a tárnákban dol­gozó munkások képviselői tanácskoztak Lloyd George miniszterelnökkel. Ennek eredményeként az általános sztrájk meg­kezdését állítólag elhalasztották. London, ápr. 10. Királyi proklamáció Lloyd Georgeot diktátorrá nevezte ki csaknem korlátlan teljhatalommal. A munkások vezérkarává viszont Thomas, Williams és Smith Herbert tétettek meg, akik a harcot irányítják. Amsterdam, ápr. 10. Nagybritannia egyes részeiben a forradalom előre­halad. Az angol kormány katonai intézkedéseket tett. széleskörű A walesi bányakerületben bolseviki terror ural­kodik. A sztrájkolók és a katonaság között harcok folynak. Csehszlovákia ás Lengyelország részt vesznek a szankciókban- Kritikus május elseje. Új háborús terv Németország ellen. Berlin, ápr. 10. (Csi.) A Lokalanzeiger párisi távirat alapján közli: A francia kormány állítólag parancsot adott azon államokbeli követeinek és meghatalma­­zottainak, amelyek a Németországgal kötött békeszerződést aláírták, állapítsák meg, hogy az egyes államok május elseje után mily mértékben hajlandók a versaillesi békeszerződés pontos vég­rehajtására és vajjon hajlandók-e részt venni azok­ban a kényszerintézkedésekben, amelyekkel Németországot rá akar­ják bírni, hogy eleget tegyen az­­ eddig még nem teljesített békeszer­­ződési pontoknak. Mint hálik, ez egyelőre nem hivatalos jellegű akció, azonban a legközelebbi napokban az egyes kormányokhoz a francia kormány fix jegyzéket küld, amely e kérdésekre terjeszkedik ki- Pa­risban az a vélemény uralkodik, hogy a kényszerintézkedések végrehajtá­sában Csehszlovákia és Lengyel­­ország ténylegesen is részt fognak venni. Május elsejére állítólag katonai rajta­ütést terveznek Szilézia határaira- Cseh­szlovákia megszállaná Glatzot és Wal­­denburgot, a lengyelek keleti Sziléziát, az antantcsapatok Északsziléziát Berlin, ápr. 10. Semleges diplomáciai körökben a május elsejét kritikus nap­nak ítélik meg, mert ekkor dől el. Hogy ki győz Parisban a praktikus politika és a nacionalizmus képviselői közül Erősen jósolják az utóbbiak győzelmét- Amerika beavatkozásával egyelőre nem lehet számolni. Wien, ápr. hó 10. Antant körökben hírlik, hogy Franciaország május hó 1-én vagy 2-án rövid pár órára szóló ultimátumot intéz Németországhoz-Ha Németország azonnal nem fizet 20 milliárdot, életbeléptetik a katonai szankciókat. Azt hiszik, hogy a május elseje az európai politika számára rendkívül kritikus nap lesz. Páris, ápr. 10. A Matin jelenti­: Nagy­­britannia Franciaországot minden tekin­tetben támogatja katonai intézkedés esetén. Berlin, ápr. 10. Parisból jelentik: A szenátusban Degoutte admirális beszélt a legközelebbi hadjáratról Németország ellen. Meg kell szállani Mainzot és a Ruhr-vidéket, az Eibe-mentét Hamburgig és a kieli kikötőt. A német szénm­e­dencéket angol katonaság szállja meg. Eszerint ez anfánt Berlin közelébe jut. Mint jól értesült párisi körökből hallik, az 1918. és 1919. évfolyamokat behívták­ Javítások a villanyszámlákon a közgyűlés elsíbolásának eredményei Az e hónapban bemutatott villany­­számlákon az összegezéseknél javítások észlelhetők. Egyiken például 32 korona 2- ra van javítva és így tovább: min­denütt kisebb az az összeg, amelyet fi­zetni kell, mint amelyiket áthúzták. Hát nincs is panasza a közönségnek. Mi azonban kötelesek vagyunk vizsgálni ezeknek a javításoknak okait, amelye­ket m­ár föl is fedeztünk, még­pedig a vybor ülésén, amikor kimondották, hogy a villany egységárait a kontingensen belül emelni nem lehet. Azt hisszük,­­ hogy a vízdijak számláiban is hasonló­­ korrigálásokhoz lesz szerencsénk, mert­­ a vybor nem adta meg hozzájárulását­­ az emeléshez, hanem utasította a köz­­i­müveket, hogy új szabályzatot dolgoz­­­­zon ki még­pedig a fölszólalók által i­s ajánlottak figyelembevételével. A Közmüveknek tehát most elölről­­ kell a számlásokat kezdeniük, de mi­­­­előtt hozzáfognának a munkához ala­pos megfigyeléseket kell tenniök minden irányban­ Nem elég csak azt mondani, hogy a vezeték általában véve rossz, hogy a vízcsapok sehol sem zárnak jól stb, hanem meg kell állapítani, hol tör­ténik a legnagyobb vízpazarlás. Erre­­nézve útmutatással is szolgálunk­ A laktanyákban nagyon sok vizet pazarolnak, azonkívül óriási víz­mennyiség vész kárba a kórházak­ban is. A kávéházak törzslakói leg­alább is tízszer annyi vizet fogyasz­­­­tanak, mint otthon és hordják a vi­zet anélkül, hogy rendelné valaki. " Mindenekelőtt be kell szüntetni a kávéházakban eddig bevezetett gyakor­latot, hogy t. i. boldog-boldogtalan ré­­részére hordjanak állandóan vizet, ha már ott tartunk, hogy a vizet is meg kell adóztatni, még­pedig alaposan. Miért fogyasztanák azt azok, akik nem fizetnek érte és miért fizesse az ő fo­gyasztásukat az a szegény „busz^us“, aki véletlenül a belvárosban lakik? A tan­ácsnak pedig azt a jó tanácsot adhatjuk, hogy ne csináljon rendszert abból az „utólagos jóváhagy­ás“-ból­ Láthatta most is, hogy­­ vybortagok nem fejbólintó bálintok, akik mindenre

Next