Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)
1921-07-02 / 138. szám
2- 6 cIpI. létén valóságos rabóhadjáratot indított a módosabb egyének ellen és őket teljesen kifosztotta. Felekezeti kérdést is vegyítettek a dologba, egy-egy odadobott jelszóval különösen a zsidók ellen heccelték fel a könnyen idomítható tömeget. Az akkori zavaros viszonyok hatása alatt a károsultak a tettesek ellen még csak bűnvádi feljelentést sem mertek tenni s nehogy újabb inzultusoknak legyenek kitéve, inkább hallgattak. Csak pár hét múlva, midőn látták, hogy a forradalmi kormány minden rendelkezésével a közbiztonság fokozását és megerősödését akarta elérni, jött meg a bátorságuk. Ekkor azután egyre-másra érkeztek a rendőrség és csendőrségekhez a feljelentések nagyobbára ismert tettesek ellen rablás büntette miatt. A károsultak a tettesek neveit annál könnyebben ismerhették, mert az ilyen rablások tervszerűen mentek és azok elkövetői nem is titkolóztak sem a bűntett elkövetése előtt, sem utána. Ugyanis rendszerint gyűléseken beszélték meg a bíró és az esküdtek jelenlétében, hogy aznap este „kifosztják a zsidókat“. A vizsgálatok azonban érdemlegesen nem indulhattak meg ezekben az ügyekben, mert már 1918. decemberében megtörtént az új államalakulás és az ezzel járó zavarok a nyomozást lehetetlenné tették. Pár hónap múlva azonban, mikor a konszolidáció munkája már megkezdődött, ezek az elfelejtett ügyek újra felszínre kerültek és a károsultak részint büntető, részint pedig polgári úton igyekeztek magukat kártalanítani. A büntető részre vonatkozólag a csehszlovák kormány azonban amnesztiát adott, a polgári igényekre vonatkozólag pedig moratóriumot léptetett életbe, amelynek értelmében ezen károkból eredő igények a minisztérium újabb rendelkezéséig polgári úton nem érvényesíthetők. A bratiszlavai teljhatalmú szlovák minisztérium ezt a moratórium-rendeletet több ízben meghosszabbította. A legújabb ilyen moratórium kiterjesztő rendelet a hivatalos lap utolsó számában jelent meg és szeptember 30-ig bezárólag terjedő időre érvényes. A legutolsó rendelet szövegéből nyilvánvaló, hogy szeptember 30-ig a kifosztottak kártalanítására vonatkozó elvek végérvényesen meg lesznek állapítva. Munkatársunknak Bratislavában illetékes helyen alkalma volt informálódni, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a moratóriumot többé nem hosszabbítják meg és hogy szeptember 30 tól kezdve már a károsultak igényeiket bírói úton is érvényesíthetik. A rendezésnek nagy hordereje van, mert ezáltal sokan jutnak az őket megillető jogos kártalanításhoz. A rendezés alapelvei még nincsenek véglegesen megállapítva, de az valószínűnek látszik, hogy maguk a kártevők és nem az állam lesznek kötelezve a kárt szenvedetteket kárpótolni. — Felhívás: Felkérem a Kosicei Polgári Társaskör azon tagjait, kik a társaskör könyvtárából könyveket vettek ki, hogy azokat 1 hó 6., 7. és 8 án a rendes könyvtári órák alatt könyvtárrendezés miatt okvetlenül visszaszolgáltatni szíveskedjenek. Könyvkiosztás július hónapban nem lesz. Könyvtárnok. kassai Hírlap Kormányrendelet az aratás biztosításáról. 40 ezer vagyon terményt foglal le az állam. —A legszegényebb lakosság összeírása. — Az ellátatlanok száma csökkent. — Likvidál az állami gabonahivatal. Prága, jun. 30 A kormány a következő rendeletet adta ki: Az utóbbi napokban a köztársaság egyes részeiben megkezdődtek az aratások, vagy nagyobb részben legközelebb megkezdődnek. Ha a legutolsó időben nem történik intézkedés az aratás egy részének lefoglalására, a gabonát szabadon adnák el, mivel a múlt évi lefoglalási törvény csak az ezidei aratásig bír érvénnyel. Ennek az lenne a következménye, hogy a vagyontalan lakosságot nem lehetne liszttel és kenyérrel ellátni, mivel a szabad kereskedelemben az ár oly magasra emelkedik, hogy az államnak nem állna módjában azt a magas árat pótolni, amellyel a vagyontalanoknak liszttel és kenyérrel való ellátását volna kénytelen biztosítani. A rendelet csak 40 ezer vagyon biztosítására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a földmivesek kötelesek a vagyontalan lakosság részére alacsonyabb áron átengedni. A 40 ezer vagyon elosztásának módját, kinek lesz joga olcsóbb lisztre és kenyérre, későbbi megfelelő rendelet fogja szabályozni.Az eddigi olcsóbb kenyérrel és liszttel való ellátás csak ez évi augusztus hó végéig érvényes. Most van folyamatban azok összeírása, akiknek bevételük tízezer koronáig terjed. E jegyzékelés célja csupán az, hogy a legszegényebb lakosságot felderítsék, nem jelenti azonban azt, hogy mindenki, akit összeírnak, olcsóbb kenyeret és lisztet kap. A szétosztás princípiuma tisztán szociális, azaz csak azok a rétegek részesülnek benne, akik a legrosszabb viszonyok között élnek és szociális szempontból erre a leginkább jogosultak. Itt az állam pénzügyi érdeke is tekintetbe jön, ez pedig nem engedi meg, hogy az állam ismét 4 milliárdon felül ráfizessen, mint ez a múlt évben és a folyó évben is történt már. Bizonyos, hogy jelentékenyen kisebb lesz azok száma, akiket olcsóbb kenyérrel és liszttel látnak el, már csak azért is, mert a 40 ezer vagyon, amely rendelkezésre fog állani, a múlt évi kontingesnek még a felét sem teszi ki. Az állami gabonahivatal és összes fiókjai ez évi szeptember hó 1-én megszűnnek működni és likvidálás alá kerülnek. Ez a szabad gazdálkodással kapcsolatos átmeneti intézkedés nyugodtságot, türelmet, nagy fokban megszervezett munkát és a lakosság közreműködését igényli. A kormány nagy sort helyez erre a közreműködésre, melynek feltétele a nyugalom és megértés. A lakosság előítélet nélkül kell, hogy megítélje a szabadkereskedelemre való átmenet nehézségeit és ne engedje magát ügynökök jelszavai által uszítani, akik az egész ügyet mellékvágányokra akarják terelni A kenyérrel és liszttel való ellátás nem politikai kérdés, hanem kizárólag gazdasági és adminisztrációs ügy. A banktisztviselők harca az új pragmatikáért Mi kívánnak a sztrájkoló bankhivatalnokok ? — Kosicei magántisztviselők általános szimpáthiasztrájkja A banktisztviselők és alkalmazottak általános sztrájkja folyamán a bankok szövetsége felhívást bocsátott ki, melyben azt hirdeti, hogy a kívánt „személyzeti bizottságok“ a mai gazdasági rend szervezetére a legveszedelmesebb befolyást gyakorolnák. Ezzel a sztrájkolók természetesen nem értenek egyet és hogy a személyzeti bizottságok hatásköréről teljesen tiszta képet nyújtsanak, közük a banktisztviselők szervezete által a bankok szövetségének előterjesztett javaslatuk legfontosabb pontjait, figyelmeztetve egyúttal arra is, hogy minden megállapodás, illetve határozat ellen, amelyben az igazgatósággal nem tudnának megegyezésre jutni, a felebbezés az igazgatósági választmány hatáskörébe tartozik, tehát a bankok szövetségének az az állítása, hogy a törvény értelmében felelős szervet képező igazgatósági választmány felelőtlen személyekkel lenne pótolva, nem való. A szolgálati szabályzat idevonatkozó megállapodásai, melyek eléréséért a tisztviselői kar küzd, a következők : A tisztviselők érdekeit a személyzeti bizottság képviseli, melynek hatáskörébe tartozik: 1. Őrködni a szolgálati szabályzat betartása felett 2- Gondoskodni az automatikus előléptetések helyes keresztülviteléről. 3. A munka újjászervezésére javaslatokat és ajánlatokat terjeszteni be. 4. Általában a személyzeti szabályzat hatáskörébe tartoznak az összes személyi és fizetési ügyek, melyek a tisztviselői kart úgy egyetemlegesen, mint egyénenként érintik, amennyiben a szolgálati szabályzatnak alá vannak vetve Személyi ügyekben az összes határozatok, akár a tisztviselők összességét, akár egyes személyeket érintenek, (soronkívüli előléptetés, új erők felvétele, külön jutalékok kiosztása, a fizetés módja, p. o. személyi és szolgálati pótlék stb., a munka szervezése, kinevezések stb) csak a személyzeti bizottságok jóváhagyásával emelkednek jogerőre Ellenben nem tartoznak a személyzeti bizottságok hatáskörébe: 1- Az igazgatók, azok helyettesei, cégjegyzők és fiókok főnökeinek kinevezése. Az igazgató-helyettesek és fiókok főnökeinek kinevezésére vonatkozó javaslatokat előzőleg a személyzeti bizottságok elé kell terjeszteni. Amennyiben a személyzeti bizottság az igazgatóság ajánlatát jóvá nem hagyná, az igazgatóság az illető vezető tisztviselőt a személyzeti bizottság által megnevezett 3 tisztviselő közül nevezi ki. 2 Az igazgatók, igazgatóhelyettesek, cégjegyzők és fiókok főnökeinek előléptetése és remunerációja. Az erre vonatkozó javaslatokról, mielőtt az igazgatósági választmány elé terjesztik, a személyzeti bizottságot értesíteni kell. A személyzeti bizottságnak joga van az igazgatóság és alkalmaz szerződési viszonyt jóváhagyni a vezérigazgatókon kívül, tényfejtelessége mindazon ügyekről, n> nekik az igazgatóság idejében tárgyalni és határozatát minéligazgatóság tudomására hozni. A személyzeti bizottságok tárgyalnak és határoznak oly kezdeményezett személyes javaslatokban, melyeket tagjai nyújtottak be. Ezt a határozatot tartozik a személyügyi referens legkésőbb 14 napon belül döntés végett az intézet igazgatósága elé terjeszteni. A személyzeti bizottság tagjainak mentelmi jog van biztosítva és tanácskozásaik bizalmasak. A felebbezési eljárást a tisztviselők a következőleg kívánják: Ha a személyzeti bizottság és személyügyi referens határozatai nem egyeznek, az ügyet az igazgatóság elé terjesztik Ha az igazgatósággal sem tudnak megállapodásra jutni, a személyzeti bizottság az ügyet végleges döntés végett az igazgatósági választmánynak terjeszti be, melyet a személyzeti bizottság első ülésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni. Az igazgatósági választmány a legfelsőbb döntő szerv, a személyzeti bizottságok és igazgatóságok közti peres ügyekben. Ezzel szemben a bankok szövetsége javasolja, hogy a személyzeti bizottságok tevékenysége tisztán tanács-jellegű legyen s ad ugyan nekik felebbezési jogot, de hogy milyen őszintén gondolják ezt a felebbezést, kitűnik abból, hogy a választmány döntéséig érvényben marad az igazgatóság határozata. A tapasztalatok alapján, melyeket a tisztviselők az igazgatóságokkal kötött különböző megegyezések alkalmával szereztek, amelyeknél nem voltak határozott megállapodások és a döntő szó az igazgatóságok és igazgatói választményok akaratától fügött, nem elégedhetik meg a tisztviselői kar a személyzeti bizottságok tanácsjogával, miután minden esetben, melynél az igazgatóságot nem kötötte határozott megállapodás, a tisztviselői kar tanácsával soha és sehol nem törődtek. A személyzeti bizottságok, mint tanácstestületek, csak álcáznák az egyes igazgatóságok továbbra is fennálló önkényét és despotizmusát, míg a közvélemény előtt azt e hamis látszatot keltenék, hogy a haladás és szociális érzés hívei, mely tulajdonságukkal dicsekedni szeretnének.* A pragmatikáért való harcnak fontos helyi jelenségei is vannak Tegnap este a csehszlovák kereskedelmi és ipari alkalmazottak szövetségének kassai csoportja népes gyűlést tartott, amelyen először Tuscherer Jenő tartott beszédet, aki ismertette a banktisztviselők sztrájkjának előzményeit, majd utalt arra, hogy ez a sztrájk már a kapitalizmus csődjét jelenti. Bár a banktisztviselők ideológiailag nagyon távol állanak a kommunista felfogástól, ez az a pont, ahol a nagytőke az ő eddigi hitnzolgáit elproletárosítja, mint ahogy a kapitalizmus ma minden szellemi munkást proletárrá tesz. A nagytőke ezen kíméletlenségével elérte azt, hogy a banktisztviselők, akik eddig ha járom huzói voltak a millióknak, osztályöntudatra ébredtek és beállottak az osztályharc frontjába. A magántisztviselők örömmel üdvözlik maguk között a banktisztviselőket, akik most megtanulják ismerni a nagytőkét, amelynek csak arra van gondja, hogy profitja minél nagyobb legyen, a tisztviselőkkel azonban nem törődik. Majd jelentést tett arról, hogy a sztrájk az egész városban simán folyik. Kosicén mindössze két sztrájktörő akadt, akiket azonban megbízhatatlanságuk ,, Schicht-mosás". A nagymosás napjától rettegnek minden háztartásban. Miért? Mivel a nagymosás a ház szokott rendjét megzavarja és a 2 hét vagy még hosszabb időköz alatt felgyülemlett sok szennyes tisztára mosása sok gondot és fáradságot okoz. Mosd fehérneműdet rövidebb időközökben, lehetőleg hetenként. Kevesebb szennyes halmozódik fel s a mosás is könnyebben és gyorsabban megy végbe, mivel a szenny a fehérnemű felületén marad és nem hatol be a szövedék közé a rövid idő alatt. Ha a szennyest a mosás előtt éjjelen kit „Asszony-dicséret“ oldatában áztatod, Se oldód k a szö«my és ha reggel kevés Schicht-féle szarvast szappannal kimosod, kózelsér tesz fáradság nélkül a fehérneműd, fáradság nélkül s megszabadíthatod a hitbelieket a rettegett Így hetenként moshatsz könnyen s nagymosás minden keltetlenségétől. „A Schicht-cég nyilvános pályázatának“ 3. hirdetése 962.A Schicht-cég nyilvános pályázatának“ 3 hirdetése.