Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)

1921-07-02 / 138. szám

2- 6­ cIpI. létén valóságos rab­óhadjáratot in­dított a módosabb egyének ellen és őket teljesen kifosztotta. Felekezeti kérdést is vegyítettek a dologba, egy-egy odadobott jelszóval különösen a zsidók ellen heccelték fel a könnyen idomítható tömeget. Az ak­kori zavaros viszonyok hatása alatt a károsultak a tettesek ellen még csak bűnvádi feljelentést sem mertek tenni s nehogy újabb inzultusoknak legyenek kitéve, inkább hallgattak. Csak pár hét múlva, midőn látták, hogy a forradalmi kormány minden rendelkezésével a köz­­biztonság fokozását és megerősödését akarta elérni, jött meg a bátorságuk. Ekkor azután egyre-másra érkeztek a rendőrség­ és csendőrségekhez a feljelentések nagyobbára ismert tettesek ellen rablás büntette miatt. A károsultak a tettesek neveit annál könnyebben ismerhették, mert az ilyen rablások tervszerűen mentek és azok elkövetői nem is titkolóztak sem a bűn­tett elkövetése előtt, sem utána. Ugyanis rendszerint gyűléseken beszélték meg a bíró és az esküdtek jelenlétében, hogy aznap este­­ „kifosztják a zsidókat“. A vizsgálatok azonban érdemlegesen nem indulhattak meg ezekben az ügyek­ben, mert már 1918. decemberében­­ megtörtént az új államalakulás és az ezzel járó zavarok a nyomozást lehe­tetlenné tették. Pár hónap múlva azonban, mikor a konszolidáció munkája már megkezdő­dött, ezek az elfelejtett ügyek újra fel­színre kerültek és a károsultak részint büntető, részint pedig polgári úton igyekeztek magukat kártalanítani. A büntető részre vonatkozólag a csehszlovák kormány azonban am­nesztiát adott, a polgári igényekre vonatkozólag pedig moratóriumot léptetett életbe, amelynek értelmében ezen károkból eredő igények a minisztérium újabb rendelkezéséig polgári úton nem érvé­nyesíthetők. A bratiszlavai teljhatalmú szlovák minisztérium ezt a moratórium-rende­­letet több ízben meghosszabbította. A legújabb ilyen moratórium kiterjesztő rendelet a hivatalos lap utolsó számá­ban jelent meg és szeptember 30-ig bezárólag terjedő időre érvényes. A legutolsó rendelet szövegéből nyilvánvaló, hogy szeptember 30-ig a kifosztottak kártala­nítására vonatkozó elvek végérvénye­sen meg lesznek állapítva. Munkatársunknak Bratislavában illeté­kes helyen alkalma volt informálódni, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a moratóriumot többé nem hosszab­bítják meg és hogy szeptember 30 tól kezdve már a károsultak igényeiket bírói úton is érvényesíthetik. A rendezésnek nagy hordereje van, mert ezáltal sokan jutnak az őket megillető jo­gos kártalanításhoz. A rendezés alapelvei még nincsenek véglegesen megállapítva, de az valószínűnek látszik, hogy maguk a kártevők és nem az állam lesznek kötelezve a kárt szenvedetteket kárpótolni. — Felhívás: Felkérem a Kosicei Polgári Társaskör azon tagjait, kik a társaskör könyvtárából könyveket vettek ki, hogy azokat 1­ hó 6., 7. és 8 án a rendes könyvtári órák alatt könyvtár­rendezés miatt okvetlenül visszaszolgál­tatni szíveskedjenek. Könyvkiosztás július hónapban nem lesz. Könyvtárnok. kassai Hírlap Kormányrendelet az aratás biztosításáról. 40 ezer vagyon terményt foglal le az állam. —A legszegényebb lakosság összeírása. — Az ellátatlanok száma csökkent. — Likvidál az állami gabonahivatal. Prága, jun. 30 A kormány a következő rendeletet adta ki: Az utóbbi napokban a köztársaság egyes részeiben megkezdődtek az ara­tások, vagy nagyobb részben legköze­lebb megkezdődnek. Ha a legutolsó időben nem történik intézkedés az ara­tás egy részének lefoglalására, a gabonát szabadon adnák el, mivel a múlt évi lefoglalási törvény csak az ezidei aratásig bír érvénnyel. Ennek az lenne a következm­énye, hogy a vagyontalan lakosságot nem lehetne liszttel és kenyérrel ellátni, mivel a szabad kereskedelemben az ár oly magasra emelkedik, hogy az államnak nem állna módjában azt a magas árat pótolni, amellyel a vagyontalanoknak liszttel és kenyérrel való ellátását volna kénytelen biztosítani. A rendelet csak 40 ezer vagyon biz­tosítására vonatkozik. Ezt a mennyiséget a földmivesek kötelesek a vagyonta­lan lakosság részére alacsonyabb áron átengedni. A 40 ezer vagyon elosztásának mód­ját, kinek lesz joga olcsóbb lisztre és kenyérre, későbbi megfelelő rendelet fogja szabályozni.Az eddigi olcsóbb kenyérrel és liszttel való ellátás csak ez évi augusztus hó végéig érvényes. Most van folyamatban azok össze­írása, akiknek bevételük tízezer koronáig terjed. E jegyzékelés célja csupán az, hogy a legszegényebb lakosságot felderítsék, nem jelenti azonban azt, hogy mindenki, akit összeírnak, olcsóbb kenyeret és lisztet kap. A szétosztás princípiuma tisztán szo­ciális, azaz csak azok a rétegek része­sülnek benne, akik a legrosszabb viszo­nyok között élnek és szociális szem­pontból erre a leginkább jogosultak. Itt az állam pénzügyi érdeke is te­kintetbe jön, ez pedig nem engedi meg, hogy az állam ismét 4 milliárdon felül ráfizessen, mint ez a múlt évben és a folyó évben is történt már. Bizonyos, hogy jelentékenyen kisebb lesz azok száma, akiket olcsóbb ke­nyérrel és liszttel látnak el, már csak azért is, mert a 40 ezer vagyon, amely rendelkezésre fog állani, a múlt évi kontingesnek még a felét sem teszi ki. Az állami gabonahivatal és összes fiókjai ez évi szeptember hó 1-én meg­szűnnek működni és likvidálás alá kerülnek. Ez a szabad gazdálkodással kapcso­latos átmeneti intézkedés nyugodtságot, türelmet, nagy fokban megszervezett munkát és a lakosság közreműködését igényli. A kormány nagy so­rt helyez erre a közreműködésre, melynek feltétele a nyugalom és megértés. A lakosság előítélet nélkül kell, hogy megítélje a szabadkereskedelemre való átmenet nehézségeit és ne engedje ma­gát ügynökök jelszavai által uszítani, akik az egész ügyet mellékvágányokra akarják terelni A kenyérrel és liszttel való ellátás nem politikai kérdés, han­em kizárólag gazdasági és adminisztrációs ügy. A banktisztviselők harca az új pragmatikáért M­i kívánnak a sztrájkoló bankhivatalnokok ? — Kosicei magántisztviselők általános szimpáthiasztrájkja A banktisztviselők és alkalmazottak­­ általános sztrájkja folyamán a bankok­­ szövetsége felhívást bocsátott ki, mely­­­­ben azt hirdeti, hogy a kívánt „személyzeti bizottságok“ a­­ mai gazdasági rend szervezetére a legveszedelmesebb befolyást gyako­rolnák. Ezzel a sztrájkolók természetesen nem értenek egyet és hogy a személyzeti bizottságok hatásköréről teljesen tiszta képet nyújtsanak, közük a banktisztvi­selők szervezete által a bankok szövet­ségének előterjesztett javaslatuk legfon­tosabb pontjait, figyelmeztetve egyúttal arra is, hogy minden megállapodás, illetve határozat ellen, amelyben az igazgatósággal nem tudnának megegye­zésre jutni, a felebbezés az igazgatósági választ­mány hatáskörébe tartozik, tehát a bankok szövetségének az az állítása, hogy a törvény értelmében felelős szervet képező igazgatósági választ­mány felelőtlen személyekkel lenne pótolva, nem való. A szolgálati szabályzat idevonatkozó megállapodásai, melyek eléréséért a tisztviselői kar küzd, a következők : A tisztviselők érdekeit a személyzeti bizottság képviseli, melynek hatáskörébe tartozik: 1. Őrködni a szolgálati szabályzat betartása felett 2- Gondoskodni az automatikus elő­léptetések helyes keresztülviteléről. 3. A munka újjászervezésére javasla­tokat és ajánlatokat terjeszteni be. 4. Általában a személyzeti szabályzat hatáskörébe tartoznak az összes sze­mélyi és fizetési ügyek, melyek a tiszt­viselői kart úgy egyetemlegesen, mint egyénenként érintik, amennyiben a szol­gálati szabályzatnak alá vannak vetve­ Személyi ügyekben az összes határo­zatok, akár a tisztviselők összességét, akár egyes személyeket érintenek, (so­­ronkívüli előléptetés, új erők felvétele, külön jutalékok kiosztása, a fizetés módja, p. o. személyi és szolgálati pót­lék stb., a munka szervezése, kineve­zések stb) csak a személyzeti bizott­ságok jóváhagyásával emelkednek jog­erőre Ellenben nem tartoznak a személyzeti bizottságok hatáskörébe: 1- Az igazgatók, azok helyettesei, cég­jegyzők és fiókok főnökeinek kineve­zése. Az igazgató-helyettesek és fiókok főnökeinek kinevezésére vonatkozó ja­vaslatokat előzőleg a személyzeti bizott­ságok elé kell terjeszteni. Amennyiben a személyzeti bizottság az igazgatóság ajánlatát jóvá nem hagyná, az igazga­tóság az illető vezető tisztviselőt a sze­mélyzeti bizottság által megnevezett 3 tisztviselő közül nevezi ki. 2­ Az igazgatók, igazgatóhelyettesek, cégjegyzők és fiókok főnökeinek elő­léptetése és remunerációja. Az erre vo­­natkozó javaslatokról, mielőtt az igaz­gatósági választmány elé terjesztik, a személyzeti bizottságot értesíteni kell. A személyzeti bizottságnak joga van az igazgatóság és alkalmaz szerződési viszonyt jóváhagyni a vezérigazgatókon kívül­, tényfej­­telessége mindazon ügyekrő­l, n> nekik az igazgatóság idejében­­ tárgyalni és határozatát minél­­igazgatóság tudomására hozni. A személyzeti bizottságok tárgyalnak és határoznak oly kezdeményezett sze­mélyes javaslatokban, melyeket tagjai nyújtottak be. Ezt a határozatot tartozik a személyügyi referens legkésőbb 14 napon belül döntés végett az intézet igazgatósága elé terjeszteni. A személyzeti bizottság tagjainak mentelmi jog van biztosítva és tanács­kozásaik bizalmasak. A felebbezési eljárást a tisztviselők a követ­kezőleg kívánják: Ha a személyzeti bizottság és személy­ügyi referens határozatai nem egyez­nek, az ügyet az igazgatóság elé ter­jesztik Ha az igazgatósággal sem tud­nak megállapodásra jutni, a személy­zeti bizottság az ügyet végleges döntés végett az igazgatósági választmánynak terjeszti be, melyet a személyzeti bizott­ság első ülésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni. Az igazgatósági választmány a leg­felsőbb döntő szerv, a személyzeti bi­zottságok és igazgatóságok közti peres ügyekben. Ezzel szemben a bankok szövetsége javasolja, hogy a személyzeti bizottsá­gok tevékenysége tisztán tanács-jellegű legyen s ad ugyan nekik felebbezési jogot, de hogy milyen őszintén gondolják ezt a felebbezést, kitűnik abból, hogy a választmány döntéséig érvényben marad az igazgatóság határozata. A tapasztalatok alapján, melyeket a tisztviselők az igazgatóságokkal kötött különböző megegyezések alkalmával szereztek, amelyeknél nem voltak ha­tározott megállapodások és a döntő szó az igazgatóságok és igazgatói vá­­­lasztményok akaratától fügött, nem elé­gedhetik meg a tisztviselői kar a sze­mélyzeti bizottságok tanácsjogával, mi­után minden esetben, melynél az igaz­gatóságot nem kötötte határozott meg­állapodás, a tisztviselői kar tanácsával soha és sehol nem törődtek. A személyzeti bizottságok, mint tanácstestületek, csak álcáznák az egyes igazgatóságok továbbra is fennálló ön­kényét és despotizmusát, míg a közvé­lemény előtt azt e­ hamis látszatot kel­tenék, hogy a haladás és szociális érzés hívei, mely tulajdonságukkal dicsekedni szeretnének.* A pragmatikáért való harcnak fontos helyi jelenségei is vannak­ Tegnap este a csehszlovák kereskedelmi és ipari alkalmazottak szövetségének kassai csoportja népes gyűlést tartott, amelyen először Tuscherer Jenő tartott beszédet, aki ismertette a banktisztviselők sztrájk­jának előzményeit, majd utalt arra, hogy ez a sztrájk már a kapitalizmus csőd­jét jelenti. Bár a banktisztviselők ideo­lógiailag nagyon távol állanak a kom­munista felfogástól, ez az a pont, ahol a nagytőke az ő eddigi hit­nzolgáit elproletárosítja, mint ahogy a kapitalizmus ma minden szellemi munkást proletárrá tesz. A nagytőke ezen kíméletlenségével elérte azt, hogy a banktisztviselők, akik eddig ha járom huzói voltak a millióknak, osztályöntudatra ébredtek és beállottak az osztályharc frontjába. A magántiszt­viselők örömmel üdvözlik maguk között­­ a banktisztviselőket, akik most megta­­­­nulják ismerni a nagytőkét, amelynek csak arra van gondja, h­ogy profitja mi­nél nagyobb legyen, a tisztviselőkkel azonban nem törődik. Majd jelentést tett arról, hogy a sztrájk az egész városban simán folyik. Kosicén mindössze két sztrájktörő akadt, akiket azonban megbízhatatlanságuk ,, Schicht-mosás". A nagymosás napjától rettegnek minden háztartásban. Miért? Mivel a nagymosás a ház szokott rendjét megzavarja és a 2 hét vagy még hosszabb időköz alatt felgyülemlett sok szennyes tisztára mosása sok gondot és fáradságot okoz. Mosd fehérneműdet rövidebb időközökben, lehetőleg hetenként. Kevesebb szennyes halmozódik fel s a mosás is könnyebben és gyorsabban megy végbe, mivel a szenny a fehérnemű felületén marad és nem hatol be a szövedék közé a rövid idő alatt. Ha a szennyest a mosás előtt éjjelen kit „Asszony-dicséret“ oldatában áztatod, Se­ ol­­dód k a szö«my és ha reggel kevés Schicht-féle szarvast szappannal kimosod, kózelsér tesz fáradság n­élkül a fehérneműd, fáradság nélkül s megszabadíthatod a hitbelieket a rettegett Így hetenként moshatsz könnyen s nagymosás minden kelte­­tlenségétől. „A Schicht-cég nyilvános pályázatának“ 3. hirdetése 962.A Schicht-cég nyilvános pályázatának“ 3 hirdetése.

Next