Kassai Munkás, 1908. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-04 / 27. szám

4. oldal. KASSAI MUNKÁS 27. szám: más ajkú népek nyelvét nem veszi figyelembe és az is­kola segítségével ki akarja tépni a németen kívül minden más nyelv gyökerét. A királyság germanizációja ellen a nemesség itt-ott feliratozik, de annyira hiányzik belőle a nemzeti érzület, hogy alig akad, aki a német miatt el­hagyja a hivatalt. És a nemesség jelentéktelen ellenállá­sának nem is a magyar nyelv terjesztése volt a célja, hanem a latin fentartása. Nem csoda, ha II. József 1784-ben a megyei közigazgatásba általánosan behozhatja a német nyelvet. A parasztság önmaga nem képes nemzetiségéért harcolni, különösen akkor nem, amikor annyira ki van szorítva a kultúrából, hogy iskolái egyáltalában nincsenek. Különben is a latin nyelv nem kevésbé volt a paraszt­ságra sérelmes, mint a német. Mind a kettő más-más osztályuralomnak a nyelve. Az iskolák németesítése ellen még éppenséggel nem harcolhatott. A jobbágynak nincs is szüksége elnyomott gazdasági viszonyai között iskolára. Falusi iskolák alig-alig léteztek. Azok a városi iskolák, amelyek a polgárság kultúrigényeit fedezték, nem idegen­kedtek a német nyelvtől. A városok — ha nem is mind — de erősen németek. A német nyelv, amely 1774-ben lesz az oktatás nyelvévé, magában véve nem lendített a kultúrán. De a dinasztia közoktatásügyi politikája jóval magasabb volt, mint a nemességé, mert az egyáltalán nem szomjazott tudomány után. A nemesség nem törődött mással, mint kiváltságai őrizetével. A nemzeti fejlődésnek nemcsak úttörője nem volt, hanem akadályozója. „A magyar alkotmány, az egész fenálló jogrend — mondja Grünwald Béla — amelyhez a kiváltságos osztályok ragaszkodtak, a leg­nagyobb akadálya volt a nemzetiség kifejlődésének és megerősödésének. “1) A rendi alkotmány, a nemesség körülbástyázott ki­váltságai az ország gazdasági előnyomulását akadályozták és vele együtt a kulturális és nemzeti fejlődés lehetőségét is megvonták a társadalom minden rétegétől, azon oknál fogva, hogy a vidéken Nagykaposon, Nagy­­bereznán is nyomda nyílt. Ha elgondoljuk, hogy egy 16.000 lakosú városban mit jelent a nyomda, azonnal be fogjuk látni, hogy egy patikáriusnak, kinek 16.000 korona jövedelme már van, mily könnyen végezhet a sínylődő nyomdatulajdonosokkal, akik tisztán erre a ke­nyérre vannak utalva és semminemű más jövedelemmel nem bírnak, de még csak magánvagyonnal sem rendel­keznek, míg a patikárius úr jól körül van bástyázva egy patikai joggal. — Tudomásunkra jutott az is, hogy neve­zett Lám Elemér most már azon fáradozik, hogy műhelye részére állami támogatást eszközöljön­ ki, ami minden­esetre a meglévő jövedelem mellett, szintén jó lenne és még hathatósabban megnyomoríthatná az apró emberek megélhetését.“ Lám úr egyébként egészen okosan gondolkodik. Ő látja, hogy a koalíciós uralom alatt minden jogtalan érdek ki lesz elégítve, ezen felbuzdulva szintén kér anyagi se­gítséget. És nyugodtak lehetünk, a kormány — ahol a patikus kérvénye ezidőszerint fekszik — nem fogja el­utasítani, mert hiszen koalíciós uralom van, amely egyen­ként köti magához embereit. Lám urat pedig annál in­kább nem fogja elszalajtani, mert nemcsak patikája, ha­nem „közvéleményt“ csináló újságja is van. Egyszóval el lehetünk rá készülve, hogy a kormány a 16.000 korona évi jövedelemmel bíró „szegény“, kisiparos patikusnak az ország keserves pénzén segíteni fog. Ez hozzátartozik a kormány szociálpolitikájához. Láttad-e már Budapestet éjjel? Az összes kabarék többek között ezt is elszokták énekelni. Mert szép ám Budapest éjjel ! Meg lehet látni erényét ép úgy, mint cédaságát. Ez a Budapest tegnap este már sötétségben úszott. A gázgyári munkásokat a külföldi pénzbárók kizárták a munkából. Nem volt tehát, aki a gázt fejlessze. Igaz, hogy a kormány honhazafiyak­­hoz méltóan sietett katonákat kirendelni, de nem ért egy pipa dohányt sem ! A katonák nem bírják elviselni azt a hőséget, azt a fullasztó levegőt, ami a gázgyárban rá­fekszik tüdejükre. De nem is értenek hozzá. Szóval Buda­pesten nincs világosság! Ez a harc aljas üzleti spekulációból tört ki. A mun­kások az utolsó pillanatig hajlandók voltak a békés meg­egyezésre, de a gázbárók előre megfontolt és előkészített merénylettervével szemben előzékenységük kudarcot val­lott. A gázgyári igazgatók a békét azért nem akarták, hogy a fővárost elriassza a gázgyárak megváltásától. Ré­gen folyik az alku a gázbárók és a főváros között. Utóbbi mindenáron meg akarta váltani a gázgyárat, mert a rész­vényesek indokolatlan és jogtalan hasznot vágtak zsebre Budapest közönségétől esztendők óta. Hogy a gázbárók elriasszák a fővárost a vételtől, ilyen aljas manipulációt eszeltek ki és kizárták a munkásokat. Nem hisszük, hogy ez a gálád terv sikerüljön ; nem hisszük, habár kormány, hadsereg és egyéb szakramen­­tum a tőke rendelkezésére áll ; nem hisszük, mert a gázgyári munkások jól vannak szervezve és bizony mind­addig, mig követelésük teljesítve nem lesz, nem fog le­hetni látni Budapestet éjjel ! A magyar nyelv nem „Kultursprache.“ Szépen vagyunk a koalíciós uralom harmadik esz­tendejében. Egy osztrák utazási iroda, amely a magyar kormánynyal összeköttetésben áll, egy sátoraljaújhelyi ke­reskedőnek a következő ékes levelet írta : SZEMLE. A patikusnak nagy étvágya van. Ami még nem volt az országban soha és sehol, azt Ungváron megcsinálta Lám Elemér gyógyszertár tulajdo­nos. Nyomdát nyitott. Hát egye a kő, ha már úgy van, hogy patikusnak szabad nyomdát és nyomdásznak nem szabad patikát nyitni. Ez hozzátartozik a „szabad“ ipar­hoz. De az már furcsa, igen-igen furcsa, hogy a patikus arra vetemedjék, amire nyomdász még csak nem is gon­dolt, mert előre tudta, hogy hiába. A patikus mivel sem törődve, egyszerűen beadványt intézett a kerületi keres­kedelmi és iparkamarához, amelyben mély alázattal ese­dezik egy néhány ezer koronát érő gépecskéért. Erre vo­natkozólag Ungvárról az alábbi hiteles értesítést nyertük: „Lám Elemér itteni gyógyszertártulajdonos, kinek 16.000 korona évi jövedelme van a patikája után, a vá­roshoz folyamodott egy patikai dobozgyár és csakis az ehhez szükséges nyomda megnyithatási engedély iránt. Mindezekre az engedélyt megkapta és a múlt hónapban működését meg is kezdte és első dolga volt a városban nyomdai munkák végett munkásait mozgósítani, akik némi eredménynyel el is jártak. Ezen eredményen felbuzdulva, máris nagyobbitja nyomdáját. Ungváron 6 nyomda van ezidőszerint, amelyek alig képesek megélni a végtelen csekély szükséglet miatt és !) i. m. 500.

Next