Kassai Munkás, 1911. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1911-07-01 / 26. szám

4. oldal. KASSAI MUNKÁS csaszolt első Dreagnought s az ezt követő vaskolosszusok, a tervezett katonai létszámemelés és az ezzel együtt óriási mértékben növekedő több száz milliós katonai terhek az eddiginél is nagyobb kulturátlanságba és el­viselhetetlenebb anyagi nyomorúságba kergetik Magyar­­ország népét. Erre a fegyverkezésre pedig semmi szük­ség sincsen. Nem akarja megtámadni semmiféle külel­­lenség a Monarchiát. De szükségük van az uralkodó osztályoknak a fegyverkezésre a vérig kifosztott jogtalan nép elégedetlensége ellen és a legnagyobb arcátlanság­gal az őrületesen fokozódó terheket ugyancsak mind a népre hárítják. Uhrinyi elnök felolvasta az országszerte elfoga­dott határozati javaslatot, amit a jelenlevők egyhangú­lag elfogadtak. Ezután szót kért a keresztényszocialisták egyik embere és a jelenlevők mulattatására elrebegte, hogy az előadó által elmondottakat teljes egészében magukévá teszik és csatlakoznak a határozati javaslathoz. Kijelen­tette, hogy ők is munkásemberek, akik nyomorúságos bérek mellett robotolnak a kenyérért s igy nekik is érdekük a nép oktalan megterheltetése ellen küzdeni. Molnár elvtárs válaszában kioktatta a bemaszlagolt nyájat, hogyha már nyomorúságuknak ennyire tudatára ébredtek, miért szervezkednek a gazdag püspökkel és annak védelmére és miért nem az elnyomott és hason­lóan nyomorgó társaikkal ? Erre elfelejtették őket kiok­tatni s igy csak a lekonyult fejek némasága válaszolt. A lelkes gyűlést az elnök a Marseillaise hangjai mellett bezárta. Lássa be a város vezetősége, hogy annak a sok ezer embernek is szüksége van egy kis tisztálkodásra és üdülésre, akik nem bírtak a köztől annyi javat be­kebelezni, hogy a drága tengeri, vagy hegyi fürdőkben pihenjék ki fáradalmaikat. És cselekedjék! Az uszoda. — A Gyuri bácsi politikája. — Hogy a kassai uszoda már rég divatját múlta, arról nem is kell beszélni. Arról essék itt inkább szó először, hogy a városnak kötelessége volna egy olyan jó és olcsó fürdőről gondoskodni, ahol ennek a város­nak a lakossága kellőképpen tisztálkodhatna és valame­lyes üdülésben részesülhetne. A város vezetőségének azonban eszébe sincs az ilyesmiről gondoskodni. Így történik meg aztán az, hogy Kassán az uszoda korlátlan ura Reiter György szíjgyártó-mester. Övé a kert, a fürdő, a víz, minden. Már­pedig ez a vállalkozás nem az ő kezébe való. Gyuri bácsi ugyanis úgy gondolkodik, hogy csak a lovakra kell a kornak megfelelő szerszám, ellenben az ember nyavalyoghat abban a fürdőben is, amelyben már az öregapánk sem érezte jól magát. De ez még hagyján. Az azonban már abszurdum, hogy Gyuri bácsi fölemelte a tarifát. Őkelmének ugyanis az a politikája, hogy minél régibb és rondább az uszoda, hát annál drágább legyen. Vagyis ő, égetni valóan rossz uszodáját összetéveszti a borral. Pedig hát tudhatná a vén csont, hogy ami a borra állhat, az tarthatatlan az uszodára. Míg rendesebbek voltak a kabinok, míg működött a zuhany, addig 24 fillér volt egy fürdés. Ma, amikor egy rücskös tükör és két koszos fésű a fürdő fölszere­lése, 30 fillér egy fürdés ára. Míg nem volt száz lyuk az úszógatyákon és lepe­dőkön, 6—8 fillérért adták. Ma, amikor már kapcának sem válnának be, 8—12 fillér jár értük. Persze Gyuri tata, abban a tudatban, hogy az ő bódéját a kutya sem ellenőrzi, a közönség bosszanko­­dásán a markába nevet. Éppen itt volna már az ideje, hogy ennél a fontos kérdésnél a város cselekedjék. Péter-Pálkor: Benépesült a délibáb hazája. Pacsirtaszóra kelő szorgalom Munkás csoportja izzad szakadásig A forró fényben, híres hajnalon. Még a fiastyuk is fejlő, mikorra Daluk elszunnyad öreg éjfélen. Egy rövid álmot alszanak szegények És táboruk megint talpon terem. Ó hány bukik fel, elejtvén kaszáját A nap hevében, munka nehezén. Hánynak a vére festi meg a tarlót S az uj kenyérből nem harap szegény. Ki verejtékkel öntözi a földet, Annak fekete kenyér se marad... Mért hazudjátok hát, hogy aki szánt, vet, Aki dolgozik, izzad, az arat? Hiszen a magnak más tartja a zsákot, Lefoglalózza a jövő tavaszt, S tarlók kopárán szomorún csatangol Édes gebéje mellett a paraszt... Farkas Antal. HÍREK. Az új közkórház tervei már elkészültek és a belügyminisztérium közegészségügyi osztályánál várják a felülvizsgálást Ha a tervek odafönt meg nem poro­sodnának, akkor még ebben az esztendőben meg le­hetne kezdeni az építkezést. Ötven éves orvosi jubileum. Dr. Spatz Dávid ma ünnepli ötven éves jubileumát annak, hogy Abaúj­­megye szolgálatában van. Az ünnepi díszközgyűlés a megyeházán lesz. Iparművészeti kiállítás nyílik meg szeptember elsején Kassán a korcsolyapavillonban. A kiállítás rende­zésével Lakatos Artúrt bízták meg. Az Omke kassai kerülete vasárnap délelőtt közgyűlést tartott Kassán. A közgyűlésen Bosnyák Béla központi kiküldött ismertette a szövetség legközelebbi programmját. Beszédének veleje az volt, hogy a Tisza István mintájára meg kell állítani az agráriusok gyors­vonatát, amely sok értéket ragad el. Megállapítjuk, hogy két évvel ezelőtt Szende Pál is megmondta ezt. És ez akkor is tetszett a kereskedő­­ségnek, de azért mégis a Tisza István pártjára szavazott. A Hazai Bank 5000 darab Borsod-Miskolczi gőzmalom részvényt vásárolt és ezáltal még erősebbé vált ez a malomtröszt, mely Felsőmagyarország malom­iparát teljesen hatalmába kerítette. Az új tiszti főügyészi állásra a tegnapi városi közgyűlés dr. Weisz Bélát választotta meg 48 szavazat­tal. Kívüle Juhász Béla 38, dr. Brósz 19 szavazatot kaptak. Horváth Lajos ismert klerikális ügyvédre egy szavazat esett. 26. szám.

Next