Kassai Munkás, 1912. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-06 / 1. szám
2. oldal. KASSAI MUNKÁS A mateóci lemezárugyárnak sem volt jódolga. A fuvardíjak emelése és a Galíciával való vasúti összeköttetések hiánya miatt panaszkodik. Munkáshiányt is észlel a nemes gyár, amiért a törvényt okolja, mert az a fiatal munkások végnélkül való kihasználását még Magyarországon sem engedélyezi. A gépgyártás helyzete állandó javulásnak örvend. Ugyanez nem mondható el a gépgyári munkások helyzetéről. Az üveggyártásról Pausz Tivadar mond el több oldalt kitevő panaszt. A szabóipar képviselői az osztrák és a budapesti versenyre panaszkodnak. A szerencsi cukorgyár munkáshiányról panaszkodik. Hogy miért van náluk munkáshiány, arról legközelebb riportban számolunk be. A dohánygyáraknak nem sok mondanivalójuk volt. Ezek egyikéről különben mi a közelmúltban már megmondtuk a véleményünket. A szeszipar az ausztriai beözönlés miatt panaszkodik. Az építőiparosok munkáshiányról panaszkodnak. Tanonc kellene nekik. Sok. Értjük. A nyomdaipar is panaszkodik. Sújtja a béremelés. Fáj neki a munkások 4—5 koronás koldusbére. No azért tönkre nem megy. Sőt gazdái nagyobbára friss szintű gömbölyű alakot nyernek. A korcsmárosoknak is van bajuk. Azt ugyan nem mondják, hogy az emberek nem isznak eleget. A törvény ellen panaszkodnak. A legjobb dolguk van a bankoknak. Ezek közül például a Sárospataki Takarékpénztár a jelentés évében 24 százalékot fizetett. Ezek aztán nem is panaszkodnak.* Rövid visszapillantást vetve a jelentésben foglaltakra, elmondhatjuk, hogy panasz van bőviben, de arról nincs szó, hogy a kamara hol és mit segített a panaszok orvoslásánál. Lehetséges, hogy ezt egy még későbben megjelenő jelentés fogja, tárgyalni. Pártunk válasza Khuennak. Pártunk központi vezetősége a napokban adta meg a választ Khuen választójogi körkérdésére. Pártunk a miniszterelnöknek küldött válaszában kifejezésre juttatta, hogy lehetetlennek tartja azt, hogy a belügyminiszter ne ismerné a nyilvánosan működő pártok választójogi véleményét. Mindazonáltal pártunk egy jól megindokolt emlékirattal felelt a belügyminiszternek, amelyben kimutatta mindazon okokat, amelyek a demokratikus választójog haladéktalan törvénybe iktatását szükségessé teszik. A fölsallangozott véderő. Savanyu meglepetést hozott az új esztendő a véderőjavaslatok dolgában. A miniszterelnök ugyanis kikotyogta, hogy a véderőjavaslatok tervezetében eddig ismert milliók még nem véglegesek, mert ahhoz még, különféle címeken, sallangok is csatoltatnak. Hite jár annak is, hogy a király utasította a hadügyminisztert a címer- és jelvénykérdés végrehajtására. Ez lenne ugyanis a csalétek a fölsallangozott véderő minél előbb való keresztülviteléhez. Telket vesz a város. Drága gondoskodás katonáikról. A Kálvária alatti félelmetességig csöndes területen van egy eldugott csizmasarok alakú hasznavehetetlen telek. A telek, mely közel hét hold területű, a dr. Láng Jenő táblabíró tulajdonát képezi. Ebbe az értéktelen telekbe néhány héttel ezelőtt szerelmes lett éles polgármesterünk és az együttes bizottsági ülésen javasolta a városnak a telek megvételét, mégpedig tizennyolc korona árban. Hogy miért lett ebbe a telekbe a polgármester és még néhány, a táblabíró úrhoz közelebb álló bizottsági tag annyira szerelmes, az még eddig nem szivárgott ki. Azt már megmondta maga a polgármester, hogy mi a célja a telekkel. Az, hogy mellőle a jelenlegi faraktárt kitelepítsék és vagy a — szerintünk még holdban levő — honvéd tüzérség kaszárnyája, vagy házhelyek részére parcelláztassék. Hát mi nem mondjuk, hogy ennek a tervnek a háta mögött valami komiszság rejtőzik, azt azonban már most, a dolog tanulmányozása után kijelenthetjük, hogy ennél rosszabb üzletet keresve sem lehetett volna tervezetbe venni. Hogy áll a dolog? Azt, hogy mikor lesz honvédtüzérség, még Hazai sem tudná megmondani és ha lesz is, ki tudja, Kassa, amely már úgy is tömve van katonasággal, kap-e ilyet. De ha kapna is, kérdjük, szabad-e kaszárnya célokra 18, illetve az átratási és egyéb költségekkel legalább is 20 koronás telket vásárolni? Tisztességes városi politika mellett nem szabad. A katonaság a legrosszabb lakó. Tehát, ha lesz is honvédtüzérség, hát menjen ki olcsóbbhelyekre. Azért a tiszteknek nem kell külön tisztilakásokat csináltatni, mint ahogy ezzel a polgármester érvelt, mert hiszen akkorra már elkészül a villamos is. De lakások részére sem megfelelő ez a telek. Egyrészt azért, mert teljesen el van zárva a forgalmasabb helyektől, másrészt, mert a telek alaktalansága miatt nem lehet jól elhelyezni az utcákat. Úgy, hogy a telken vagy kevés fronttal biró, mély és nagy kertes parcellákat kellene hasítani és akkor azt pocsék ára kellene elvesztegetni, vagy több utca kihasításával kellene frontos telkeket csinálni, ami szintén nem gazdaságos, mert így a teleknek legalább egyharmadát utcákra kellene pocsékolni, úgy, hogy ez esetben már harminc koronába is belekerülne ez a telek négyszögölenként. De még ez esetben is értéktelenek volnának ezek a telkek, mert az eleven forgalommal nem lennének összekötve. Igaz, hogy erre nézve is van már spekuláció. Az ugyanis, hogy a püspök kertjén utcát vágnak. Azt meg kell adni, hogy nem rossz spekuláció ez De csak a püspökre nézve nem rossz, sőt nagyon is jó. De a városra nézve nem. Mert tessék csak elképzelni azt a hízott összeget, amelyet Kassa önzetlen püspöke követelne ezért az utcanyitásért Egyszóval itt némely emberek ismét jó üzletkét akarnának csinálni a város kárára. Mi ez ellen már előre is tiltakozunk és kérjük a városi képviselők komolyabb elemeit, hogyha a telek megvizsgálására kiküldött bizottság a januári közgyűlésen azt megvételre ajánlaná, mint a közre nézve veszedelmest, utasítsák vissza. A papok kenetteljes beszéde helyett az Életnek higgjetek mert csak ez az igazi tanító. Benne. A gazdagok különösen lenézik azt a szegényt, akit kihasználnak. Balzac, 1. szám.