Munkás, 1937 (30. évfolyam, 2-10. szám)

1937-01-10 / 2. szám

4. oldal »Hercegi fenség« lesz a sió­foki hős. Magyarországon azzal a tervvel foglalkoznak, hogy kiterjesszék a kormányzói jogkört. Egyik ja­vaslat 6 pontot tartalmaz, melyből az 5. számú így hangzik: a kormányzói cím megszűnik és az állam­fő hercegi fenség tesz. Lám, milyen magasra viszi a siófoki hős? Eckhardt Tibor a nagy „ellenzéki* vezér újévi nyilatkozatában a következőket mondja: „Meleg szívvel adok hálát az istennek, hogy megtartotta nekünk a kormányzót, aki az alkotmányos fejlődés legjobb biztosítéka. Ezután még bejelentette azt is, hogy támogatni fogják a Darányi kormányt. Sok magyar kisgazda mondja ezek után kese­rűen: »egyik kutya, másik eb”. Terjed a két hónapig tartó tengerész-sztrájk. Az amerikai tengerészek sztrájkja már két hónap óta tart. Ennek dacára újabb tengeré­szek csatlakoznak a sztrájkhoz, melyhez ha­sonló méretű sztrájk még kevés volt a világon. A Doller-Line vállalathoz tartozó hajók most tértek vissza a kikötőbe, legénységük azonnal sztrájkba lépett. A társulat 13 hajóval rendelkezik és mind a tizenhárom hajó legény­sége csatlakozott a sztrájkhoz. Megint kedvezmény­e a földbirtokosoknak. Az év leteltével ismét meghosszabbították a földbirtokosokra vonatkozó azon rendelke­zést, melynek alapján a földbirtokos nem köte­les aggkori és rokkantsági illetéket fizetni a szezonmunkások és általában a nem állandó munkások után. Ezt a rendelkezést 1934-ben léptették érvénybe. Azóta a földbirtokosok to­vább gazdagodtak, a gabonamonopólium újabb milliós hasznokat hozott részükre, azon­ban tovább szegényedtek a földmunkások, a kisgazdák. Mégis azok részére adnak további kedvezményeket. S ha ezek után sztrájkokra kerül a sor, ak­kor ezért ne okolják Ponciust és Pilátust. / Mint a gomba, úgy szaporod­nak a kartellek. Csehszlovákia lassan a kartellek legideáli­sabb hazája lesz. Eddig körülbelül 900 kartell és szindikátus gondoskodott arról, hogy az árak állandóan magasan álljanak. A hivatalos lapok ismét arról adnak jelentést, hogy újabb kartellek és szindikátusok jelentették be meg­alakulásukat, mellyel ezek száma közeledik az ezerhez. A kartellek, szindikátusok tevékenysége kö­vetkeztében beállott károkat, elszegényedést, nyomort a statisztika nem tartja számon. Vallásgyalázásra csak a fa­siszták képesek. A negyedi és bátorkeszi hívők az ünnepek alatt a legnagyobb csodálkozással tapasztal­ták, hogy a templomban Franco fasiszta gene­rálisnak milyen szószólói akadtak. Itt kellett meghallani az igazságot fordítva. Itt hangzot­tak el szavak, melyek a spanyolországi Nép­front »borzalmairól« szólnak. Itt lehetett hallani azokat, hogy mit végeznek a »vörösök«, »a kommunista szovjetek«. Úgy látszik azonban ezek nagyon járatlanok a politikában, mert egyszerűen nem tudják azt, hogy Spanyolországban nincsenek kommunista szovjetek, hanem demokratikus köztársaság van. S ha nincsenek kommunista szovjetek, akkor azok nem is garázdálkodhatnak. Ellenben ott van Franco, aki német és olasz repülőkkel pusztítja a katolikus spanyol népet, a hithű baszkokat Negyedi munkáslevelezőnk azt írja, hogy a nép között mindenki azt mondja, hogy a plébá­nos úr dolga az Istent szolgálni és nem a fa­siszta generálisokat Azért ne higyje senki, hogy nálunk akadna egyetlen tisztességes ember is, aki ne a kor­mánycsapatok győzelmét kívánná. Jól tudja az itteni nép is — írja bátorkeszi levelezőnk, hogy a Népfront a munkások és kisgazdák érdekeit szolgálja és mindaz a rossz, amit a népre akar­nak kenni, az a fasiszta urak fejében fogant meg és a vallásgyalázásra, embergyilkolásra, csakis a fasiszták képesek. ­­gotai csatorna­munkások jobb újévet kívánnak a spanyol antifasiszta harcosoknak. Ha a hőmérőn a higany csökken és hidegebb idő állít be, keletkezik a nátha láz, meghűlés, reuma­­tizimus és a rossz idő­járásnak más kellemetlen kö­vetkezményei. Az erősített test könnyen ellenáll. Rendszeres masszázs Alpa sósborszesszel edzi a testet és feléleszti az idegeket. Kérdezzük meg az orvosunkat Az új sztálini szovjet alkotmány - hatalmas fegyver a fasizmus ellen Egyidőben a sztálini alkotmány pontjainak tárgyalásával vívja élet-halál harcát a spanyol de­mokrácia Franco generális bérenc bandáival, Hitler és Mussolini bombavetőivel, tankjaival, a fasizmus egész hadi technikai felkészültségével szemben. A francia népfront tömegei egyelőre még csak farkasszemet néznek a fasiszta bandi­­tizmus osztagaival, de az ottani »nagy« és kis Francók is már egyre merészebben mozgolódnak a francia demokráciával szemben. Ugyanez a kép Csehszlovákiában és Belgiumban: a német és olasz fasizmus - elsősorban persze a német - min­denütt pénzeli s szervezi a fasiszta erőket, bá­torítja előkészületeiket a demokratikus vívmá­nyok elleni rohamra. Nem is szólván azokról az országokról, ahol a fasizmus egyre nyíltabban tör a demokratikus szabadságjogok utolsó meg­maradt foszlányaira, tehát az ezredesek Len­gyelországáról, Horthyék Magyarországáról, ahol a háború előkészítésével egyidejűleg lázasan ké­szülődnek a demokrácia és a munkásosztály megmaradt pozícióinak megsemmisítésére. Mi abban az időben vetjük fel ezt a kérdést (t. i. a­z általános, titkos, közvetlen választói jog bevezetésének, az alkotmány módosításának kér­dését — jelentette ki 1935-ben Molotov elv­társ, — »midőn a burzsoá kormányok egyre inkább a kormányzat fasiszta formáinak útjára lépnek«. A szovjetdemokrácia kiépítésének újabb szaka­sza éppen arra az időre esett, midőn a fasizmus világszerte új, nagy ütközetbe indult. Akkor, mi­dőn a proletárdemokrácia a gazdasági, társadal­mi és kulturális fejlődés eredményeképpen újabb hatalmas lépés megtételét jelezhette a lenini­­sztálini utón, midőn Molotov elvtárs beszéde el­hangzott, nagy harcban álltak egymással a bur­zsoá demokrácia és a fasizmus erői. Azóta a pro­letár-egységfrontnak Franciaországban sikerült magával ragadni a kispolgárság és parasztság jelentős tömegeit s a népfront egyelőre elzárta a fasizmus előretörésének útját. Spanyolországban ez a népfront hatalmas tömegek mozgósításával buktatta meg a fasizmus népgyilkos­­kormányát. Az egész világon mindenütt szerveződött és iz­mosodott a népfront politikája, a fasizmus-elle­nes összes demokratikus erők harcos tömörítése. És ebben a tömörülésben nem csekély szerepet játszott a szovjetdemokrácia példája, mely mesz­­sze a proletársorokon túl világított, mint a béké­nek, társadalmi haladásnak, jólétnek, kultúrának, igazi emberi humanizmusnak fáklyája, szemben a fasiszmus vérszomjas embertelenségével, kö­zépkori barbarizmusával, gyilkos háborús uszí­tásával. A sztálini alkotmánytervezet nemcsak a kommunisták és becsületes szocialisták lelkese­dését, de nagyon sok polgári demokrata őszinte bámulatát és helyeslését váltotta ki. A Szovjetunió alaptörvényének, alkotmányá­nak pontjai hatalmas fegyvernek, komoly szer­vező­ erejű harci eszköznek bizonyultak a fasiz­mus elleni világküzdelemben. Ez a küzdelem egyre elkeseredettebbé, egyre nagyobb arányúvá válik. A fasiszta provokációk sorának nem akar vége szakadni. Egyre szervezettebbnek, egyre nagyobb arányúnak kell lennie az antifasiszta ellenoffenzívának is, egyre paran­csolóbban lép fel annak szüksége, hogy mozgásba jöjjenek olyan tömegek is, melyek eddig távolról szemlél­ték az eseményeket. És a szovjet alkotmánnyal, ezzel a korszakalkotó dokumentummal a prole­­tárdemokrácia olyan tömegeket is be tudott vin­ni a fasizmus elleni küzdelembe, melyeket eddig a marxista-leninista befolyás érinteni is alig tu­dott. Íme: a fasizmus országaiban a közjogi alap­törvény a teljes törvénytelenség, az »elitnek«, a »föld és vér arisztokrácájának«, a »tettek élhar­cosainak«, vagyis a fasiszta bürokráciának ön­kényuralma. Hitler jogtudósa, Schmidt úr szerint alkotmányra lényegében véve semmi szükség sincs, az egész írott alkotmány liberális svindli. És íme másfelől: a legáltalánosabb, legegyen­­lőbb, legközvetlenebb választói jog alapján vá­lasztott szovjetek, a legtökéletesebb népuralom, választottaknak és választóknak olyan demokra­tikus viszonya és olyan összeforrotsága, olyan közvetlen kapcsolata, amilyenre se az amerikai, se a svájci burzsoá demokrácia (a viszonylag legfejlettebb burzsoá demokráciák) nem nyújta­nak példát. Íme: a fasizmus országaiban a dolgozók szá­mára nem létezik egyetlen politikai jog sem és a fasizmus joga elsősorban éppen ezekre a poli­tikai jogokra fáj azokban az országokban is, ahol még nincsen uralmon. És íme másfelől: a szovjet­­alkotmány biztosítja a dolgozók milliói számára a politikai jogoknak, a sajtónak, a szabad szó­nak, a szervezkedésnek olyan maximumát, ami­lyen soha, sehol eddig a világtörténelemben nem létezett íme: a fasizmus országaiban a munkanél­küliséggel szembeni harc alatt­, azt értik, hogy rr­iukatáborokat csinálnak, kényszermunkát ve­zetnek be és a levesen élő kényszermunkások »béreinek« színvonalára igyekeznek lenyomni a munkabéreket. É­s akkor, miidőn a nemfasiszta burzsoá kormányok »mun­kateremtési« akciói is sorra összeomlanak, a földkerekség egyhatodán az alkotmány pontjai közé iktatják a munkához való jogot, azt a követelést, mely az 1848 februá­ri párizsi barikádharcosok soraiból harsant­ad először nagy erővel és amit a kapitalista feltéte­lek között eddig megvalósítani soha és sehol sem sikerült. Íme: a fasizmus országaiban szigorú nume­rus clausus írja elő, hogy milyen fajtából hány ifjú végezhet főiskolai tanulmányokat. A nem­fasiszta országokban is tenger­minta elfolyt, amit az egyetemi ifjúság sorsának reménytelenségéről, az intellektuális pályák túlzsúfoltságáról össze­írtak. És ugyanakkor a Szovjetunió alkotmánya ünnepélyesen proklamálja a tanuláshoz, a műve­lődéshez való jogot és az emberiség előtt közvet­len közelből villan meg annak a társadalomnak a képe, hol a szellemi és fizikai munka közti vá­laszfal már leomlott és a dolgozók magas kultúr­­foka következtében a munka termelékenysége ." olyan magas, a társadalmi gazdaság forrásai olyan bővek, hogy a társadalom minden tagja számára a legnagyobb jólétet biztosítják. Íme: a fasizmus országaiban a társadalmi biztosí­tás vívmányait »leépítik«, a szociális in­tézmények évek hosszú során tartalékolt millióit a hadfelszerelés javára elkobozzák. A nemfa­­siszta országokban is nagy harc folyik minden lépés körül, mely a dolgozók életkörülményeit javítani akarja. Még a 18 éven aluli ifjúmunká­sok fizetéses szabadsága is csak nagyon kevés országban valósult meg. És ugyanakkor 170 mil­lió ember számára biztosítja a sztálini alkotmány a jogot a pihenésre, a szanatóriumokra, üdülő­helyeikre, fürdőkre. A fasizmus országaiban valóságos dogma, hogy a nő birodalma a »Kirche, Küche, Kinder­stube« (templom, konyha, gyermekszoba) és a nemfasiszta kapitalista országokban is micsoda küzdelmeket kell vívnia egy-egy tehetséges nő­nek azért, hogy hasonló tudású és képességű fér­fi kollégájával szemben nagyon nagy hátrányba ne kerüljön. A Szovjetunióban az alkotmány biz­tosítja a nőnek a férfival való teljes egyenlősé­gét az élet, a termelés minden területén. Melyik becsületes demokratát ne ráznának meg alkotmá­nyunknak ezek a pontjai? Kinek ne adnának új erőt a demokrácia védelmére a fasizmus ellen? Ki előtt ne tárulna fel önkéntelenül is az össze­hasonlítás szükségesége? Melyik nyugateurópai vagy amerikai demo­krata, aki még komolyan veszi az 1873-as fran­cia jakobinus alkotmánynak, vagy az amerikai forradalom függetlenségi nyilatkozatának hagyo­mányait, ne érezne elkeseredést, látván, hogy a népuralomnak olyan magas formáját önti pon­tokba a szovjet kormány, melyről Robespierre, Saint-Juste vagy Jefferson, a nagy amerikai de­mokrata még álmodni is alig mertek? Melyik tisztességes szociálpolitikus ne érezné, hogy az alkotmány, mely a munkához való jogot, a pihe­néshez való jogot minden polgára számára ün­nepélyesen lenyilványítja, minden eddigit felül­múló s a társadalmi haladásnak olyan perspektí­váit mutatja meg, melyekről eddig beszélni és inni csak az emberiség legbátrabb és legelőrelátóbb gondolkodói tudtak? Melyik angol feminista ne lelkesülne fel azon, hogy a nő jogait a proletár­­demokrácia alkotmánya olyan klasszikus precizi­tással szögezi le és hogy a nőnek nemcsak vá­lasztói jogot, de egyáltalán minden jogot megad ez az alkotmány? És melyik elnyomott nemzeti kisebbséghez tartozó ember, melyik lengyelor­szági Ukrán, vagy szlovensz­kói, illetve erdélyi magyar ne olvasná csodálkozással és helyeslés­­sel azokat a pontokat, melyekben a sztálini alkot­mány a nemzetek egyenjogúságának elvét fek­teti le? A Szovjetunió alaptörvénye ilyen módon nem­csak milliók és milliók rokonszenvét keltette fel, de olyan tömegek harci akaratát is felsorakoz­tatta a fasizmus elleni harcban a demokrácia vé­delmére, melyek a szocializmus seregéhez nem tartoztak. Ám tévedés lenne azért azt hinni, mint­­ha az alkotmány szocialista jellege ezzel elhomá­lyosulna, mintha a proletárdemokrácia a polgári demokrácia évszázados jelszavait egy magasabb síkon megvalósítva, ezzel nem a szocializmus mellett agitálna. »Valódi szabadság — mondotta a prole­tárdemokrácia nagy vezére, Sztálin — csak ott van, ahol a kizsákmányolás meg van semmisítve, hol egyesek nem nyomhatnak el má­sokat, hol nincs munkanélküliség és koldulás, hol az ember nem remeg azért, hogy holnap el­­veszítheti munkáját, lakását, kenyerét...« »A Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségének gazdasági alapja a gazdaság szocialista rend­szere, s a termelőeszközök szocialista tulajdo­na ...* — ezen az ércnél keményebb és mara­dandóbb megállapításon épül fel a szovjet alkot­mány egész büszke épülete. A demokráciának ez a csodálatos kivirágzása csak a szocializmus alapján vált lehetsége­ssé. A sztálini alkotmány­­tervezet, ez a korszakalkotó dokumentum fegy­ver a fasizmus, háborús veszély és elnyomorodás ellen küzdő milliók kezében, fegyver, mellyel a fasizmus megdöntéséhez, a szocializmushoz vág­ják maguknak az utat. A sok-szelőce-tor­nóci kisgazdák a földreform revíziójét és igazságos befejezését követelik A sok-szelócei és tornóci kisgazdák és földmunkások régóta törekszenek, arra, hogy helyzetüket megjavítsák. Most értekezletre jöt­tek össze, melyen elhatározták, hogy helyzetük megváltoztatására széles népmozgalmat indí­tanak. Az értekezleten a szocialista pártok hozzá­tartozóin kívül a többi pártokban szervezett kisgazdák és földmunkások is megjelentek és egyhangúlag arra a megállapodásra jutottak, hogy közös erővel fognak arra törekedni, hogy elérjék a földreform revízióját és igazságos befejezését. A mozgalomnak nagy visszhangja keletke­zett és várható, hogy a legközelebbi időre egybehívott közös értekezlet jól fog sikerülni s valóban népmozgalommá szélesül. Munkaidő reggel 5-től éjfélig. Pózba! munkáslevelező. Talán, akik a dohányt szívják, nem tudják elképzelni, mennyi robot, mennyi szenvedés fűződik annak gyártásához. Itt van a verebé­­lyi járásban a surányi cukorgyár birtoka. Bá­­rák major. Főintézője Ritter Béla. Itt folyik a dohánysimítás. Lányok végzik, Becse, Baracs­ka községekből. Körülbelül 60 lány dolgozik itt. A munka reggel 5 órakor kezdődik. Tart este 11-ig, de még az is előfordul, hogy 12 órakor végeznek. A munkaidőre és viszonyokra rendkívül jellem­ző a következő eset: Szabó Irénke becsei mun­káslány munka közben megbetegedett. Este 9 órakor abbahagyta a munkát. Ezért csak a KASSA Munkás­szövetkezetek figyelmébe! Festék és anyagáruk legelőnyösebb beszerzési forrása MARX LAKKOK »IRIS« festéküzlet STEFA­NIK U 125. — Telefon 30.33. Munkások, munkásnők, polgárok, figyelmükbe aján­lom, hogy már az »EGYSÉG« összes elárusító­helyein is kizárólag csak a Zsember-féle ízletes kenyeret és süteményt kaphatják. Pékség: Kassa Paulki­ho 5. üzlet: Kassa Krátka 5. Munkás olvasóinak! Elsőrendű kézimunka-cipőt csak JUNGER MÁRTON cipészmes­nél rendeljen. Mindennemű orthopédiát is vállalok orvosi rendelés szerint. Ko­Ice, Mészáros u. 32. napot számítottak fel neki és ennyi időre kap­ta meg a fizetést. Tehát este kilenckor még csak a háromnegyed részét dolgozta ki a mun­kanapnak. Ez itt a munkaidő. De talán azt hinné valaki, hogy busásan megfizetnek a szörnyen hosszú robotért. Szó sincs róla. Ha a munkáslány kisimít 30 kilo­­gramot, akkor 7 koronát keres. Ha ennél va­lamivel kevesebbet, akkor csak 5—6 koronát. Felhívjuk ezekre a körülményekre a köz­véleménnyel egyidejűleg az illetékes hatósá­gok figyelmét is és orvoslást várunk. Csehszlo­vákiában van törvény a munkaidőre vonatko­zólag. Elsősorban azt követeljük, hogy ezt tartsák be. Ennek a szörnyű kizsákmányolás­­inak feltétlenül véget kell vetni.­ ­ RIMASZOMBAT | DANIELISZ MARTON, férfi és női szabó, RIMASZOMBAT. Moziműsor Kino APOLLO Rimaszombat Uj műsor! Városi nagyszálló Léva APOLLO hangos mozgó I. Denk. túl. Munkások, munkásnők! Rövid és divatárut, kötöttárut W­­ L C S E K áruházában jól és olcsón vásárolhattak. LÉVA. »JOLEDE« készülékkel 50% tüzelőt takarít meg és azonnal bemelegíti lakását. Utánvéttel Ke 65.—. Ügynökök kerestetnek. PETRZALKA, Park ucca 12. Drogéria — foto — parfüméria Ph. Mg. Hevessy, ROZSNYÓ. _____________Püspöki rezidencia. A »Munkás« megjelenik hetenként egyszer. — Elő­fizetési dij egy hóra Ké 2.50. — Felelős szerkesztő: Langfelder Sándor. — Kiadó: Moskovics Kálmár — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava. Kolárska 1-b. — Nyomta Hoffmann J ar., Prága. — Postaszál­­litás a prágai posta- és távirda-igazgató­ságtól 257.777-VII-1935 szám alatt engedélyezve. — Posta­­feladóhivatal: Prága 6. Szerkesztői üzenetek: Patronáti szervezet New York. A legutolsó je­lentések szerint február 17-re tűzték ki Kiss elvtár­­sék tárgyalását. Üdv.

Next