Kassai Ujság, 1919. július-szeptember (81. évfolyam, 119-190. szám)

1919-09-19 / 181. szám

2. oldal szerinti és a cseh-szlovák köztársaság érdekében lévő autonómiát kiépítsék. Amíg az meg nem történik, követeli a szlovenszk­i te­jhatalmú minisztériumot, még­pedig kibővített jogerővel. Az át­meneti időben Szloverrsskóban a mi­niszter beleegyezése nélkül ne neves­senek ki tisztviselőt. A városi hatós­ágok, s zsupánságok önigazgatása mellett foglal állást. Ez az önigazgatás teszi lehetővé az egyes vidékek sajáságainak és belső értékei­­nek kifejlesztését. A másnyelvű polgárok részére teljesen elismeri a kulturális, gaz­dasági és politikai egyenjogúságot. A szlovák nemzeti párt tudatában van annak a feladatnak, mely az államra, mint a Duna mellett és Európa közepén fekvő országra hírük Ezért a wilsoni elvek sérthe ellenségét óhajtja és szó­osan­­ milakozik a nyugateurópai államok demokráciájához. Követeli a mai államforma: a köztársaság törvény­esí­tését.­­ Az állam feje a köztársaság elnöke, kit a nép válasszon. Jogában áll a kormányt parlamentáris alapelvek sze­rint, továbbá az álla­mi közk­iszaetáe legfőbb tisztviselőit kinevezni. Ő a f­gy­­veres erő főparancsnoka és ő szentesíe a törvényhozó testület által megállapí­tott törvényeket. A törvényhozó testület kétkararés legyen és mindkét parlament a legszélesebb demokratikus alapon álljon. A szlovák nemzeti párt az általános, így erős és titkos választójog alapján áll. A törvényhozó, autonóm és más kisebbségeket képviselve legyenek. A zsupánságok számának leszállítása és Slovensko határainak végleges m­g­­állapítását követeli. A nem szlovák lakosság részére az iskolákban és a hivatalban nemzeti igazságosság legyen biz­tosítva, éppúgy nyelvi joga mint kisebbségi jogai az iskola területén és összefüggésben a hi­vatalokkal is. KASSAI ÚJSÁG 1919. Szeptember 19. Anglia és Franciaország viszálya a szíriai kérdésben. London: A Daily Express hevesen támadja Franciaorszá­got a szíriai kérdés miatt Leg­utóbbi számának vezércikke a következő címet viseli: „Francia­­ország erőfeszítései, hogy vi­szályt teremtsenek a két nemzet között szíriai követeléseink miatt“. Többek között így fakad ki a franciák ellen: „Said emirnek, a híres arab főnöknek az angol katonai ha­tóságok által történt letartózta­tását Szíriában, arra használja fel ürügyül a francia sajtó egy csoportja, hogy veszélyes ellen­téteket teremtsen a két ország között. Ennek az agitációnak végső célja nyilvánvalóan az, hogy Franciaország mandátu­mot nyerjen Szíriában. Azonban az a soviniszta mód, amellyel a francia lapok támadásaikat foly­tatják, nyilvánvalóan azt céloz­za, hogy a két ország között szakadást idézzen elő. Nagy-Britanniának nincsenek titkos céljai. Szíriában nem csel­szövő és nem inspirál semmi­féle propagandát. Egyedüli tö­rekvése az, hogy az arabok ősi műveltségét Franciaországnak helyreállítsa, erről meg kellene győződnie s akkor nem volna szíriai problémánk­. A legfontosabb feladatok egyike a választások kérdése. Egy újságíró ez ügyben felkereste dr. Szolhár Lőrinc minisztert, dr. Baradács belügyminisz­teri államtitkárt és Hassmann igazgatót, akikkel a képviselőválasz­t­ok kérdé­sében megkís­élést folytatott és akik a következőkben informálták: — Az időpont, melyben az ország­gyűlési képviselőválasztások m­egejtet­t nének, míg bizonytalan. Nagyon való­­­atlnű, hogy Csehországban, Morvaor­­­­szágban és Sziléziában a választásokat ■ még ez év őszén kitűzik. Máskép áll azonban a helyzet az ország többi részében, hol a népszámlálás még be sincs fejezve s magának az anyagnak a feldolgozása is legalább 4—5 hónapi munkát fog igénybe venni. A statiszti­kai adatokra a választások előkészíté­séhez feltétlenül szükség van , enélkül nem lehet vele foglalkozni. Pontosan kell tudnunk, hogy hány képviselő legyen tíz­ évrakóban, de a választási kerületeket is meg kell határozni. Cseh­országban 50—60000 lakosra esik egy képviselő, valószínűleg Slovenszkón is úgy lesz. S csak ha az előkészítő mun­kálatokkal előkészülnek, foghatnak majd a választásokhoz. — A választások végső határideje 1920. július lenne, de parlamenti kö­rökben erős a meggyőződés, hogy a válastások a jövő év tavaszán önöknél is megfjthetők lesznek. Dr. Stalhár miniszter erre már február—március hónapokban Számit­s a képviselővá­lasztásokat mér az új vá­asztási törvény alapján fogják megtartani. Ezen uj választási törvény igen sokban hasonlít a községi választási törvényhez. — Mint már a tervezetekből és az előmunkálatokból is kitűnik, az uj vá­lasztási törvény demokratikus alapokra van fektetve. Választójoga van minden 21 élet­évet betöltött állampolgárnak. Amint előre megállapítható, az új vá­lasztási törvény kisebbségekkel és több­ségekkel számol s még a legkisebb minoritás is szóhoz juthat és egyetlen felszólalás sem marad figyelmen kívül. Természetes hogy a magyarok legfőbb érdeke az lesz, hogy minél jobban tömörüljenek s így minél több magyar képviselőt küldhessenek érdekeik kép­viseletében a nemzetgyűlésbe. Ez okból az összes eddigi ma­gyar pártoknak egyesülnek jeli s egyetlen, de szinmagyar pártot alkotniok­. Dr. Srobár minisz­er és dr. Bradács államtitkár ígérete szerint ez az új tömörülés úgy a cseh pártok, mint a Szlovák Club s a csah­ kormány részé­ről a legmesszemenőbb támogatásban részesülne.­­ A kormány ngy súlyt fektet arra, hogy azokat a magyarokat, akik a csah­­szlovák köztársaság területén laknak lehetőleg kielőg:íts­­k, hogy a kormány intézkedéseit megelégedéssel fogadhas­sák. A kormány azon lesz, hogy a magyarok komp­tens helyről előterjesz­tett kívánságait ne csak figyelembe ve­hesse, de teljesíthesse is . Olyan konjunktúrák ezek, ame­lyeket a magyaroknak okvetlenül ki kell használniok, hogy az országgyűlésre élleetőleg sok, ha legjobb képviselőiket küldjék el. Hogy az új választási tör­vény pártatlanul és demokratikus alapon van összeállítva, ez már abból is kitű­nik, — mondja informátorunk — hogy a községi képviselőválasztásoknál az összes német szavazók minden óvás nélkül vonultak a szavazóurnákhoz és összes jelölteiket megválasztották. Az egyes pártok nem egy jelöltet állítanak, hanem kerületenként tizenötöt. A jelölés azonban nem tetszés sz­erint történik, hanem minden jelöltnek, hogy válasz­ható legyen, előzetesen kétezer szavazatra lesz szüksége. Tekintve, hogy a kerületek Szlovecszkóban jórészt ve­gyes nem-éhségünk, előfordulhat, hogy a magyar, vagy a szlovák párt nem­ tudja kimutatni az előzetes szavazáshoz szükséges kétezer szavazatot sem. Ilyen esetben a szüksége­s szavazatokat kiegé­sel­ik. A tizenötös lisztákra a szavazás általános és titkos lesz. A jelöltek megválasztásához tizen­hétezer szavazat szükséges. Nagy kerületekben a tizen­hétezren felüli szavazatokat a kisebb kerületek szavazatihoz csatolják. Nemc­sak rendes képviselőket kell majd választani, hímem meghatározott számú pótkép­viselőt is; mert ha vala­melyik képviselő az egyik pártból kilép, nem léphet át, mint képviselő a másik pártba, vagy halálozás esetén gazdátlan marad egy hely, abban az esetben nem tartanak választásokat, hanem az elő­zőleg megválasztott póttagok közül neveznek ki egyet helyébe. Amerika függetlenné nyil­vánította Egyptomot. London: Az agitáció és forron­gás egész Egyptom területén állandóan növekszik. Az egyptomi nemzet párisi békedelegációjának a főnöke Zaglout pasa. A béke• konferencia kihallgatáson sem fogadta, emiatt éleshangú memo­randumot küldött az összes nagy­hatalmak kormányához, melyben Egyptom függet­lenné nyilvání­tását és az angol iga megszün­tetését követelte Zagb­ut pasa ma azt a kábelen továbbított je­lentést adta le Kairóba, hogy az amerikai szenátus külügyi bizott­sága elismerte és kijelentette Egyiptom függetlenségét. Ezt a hírt a kairói lapok külön kiadás­ban közölték a közönséggel. Kairóban óriási a lelkesedés. Ha­talmas tüntetéseket rendeznek állandóan úgy Kairóban, mint Alexandriában. A benszülött egyiptomi sajtó a legkihívóbb tónust vette fel, a helyzet komoly aggodalomra ad okot. Az angol katonaság paran­csot kapott, hogyha kaszárnyában tartózkodjék, amelyeket csak a fegyveres őrjáratok hagynak el. A képviselőválasztások :­­ 4 I ff| r • j­f © JLO­­ KG @2? JLfi# G­S © ® Választójogra lesz minden 21. életévét betöltött állam­polgárnak.­­ A magyar pártoknak egyesülni kell,­­ a képviselőket tizenkétezer választó választja. A liszt- és kenyéradag felemelése a cseh-szlovák államban, Prágából jelentik: Egy hét múlva az egész cseh szlovák köztársaság területén felemelni készülnek a liszt- és kenyér­adagot személyenkint 12 kilóra hóna­ponként. A »Pravo Lidu» szerint ez az uzsora bástyájának első áttörése, minek a gaz­dasági élet javulására kell vezetni. Eré­lyes harcot fognak indítani az uzsora ellen. Srba és Binodek szociáldemokrata képviselők radikális indítványokat dol­goztak ki a nemzetgyűlés részére. Eb­ben egységárat követelnek a liszt- és ke­nyérre, melyet a gabona bevásárlási ára szerint kell megállapítani, a külföldi gabona és liszt és az itthoni ár közötti különbséget viselje az állam, így a liszt árát 3 koronáról 1*68 K-ra lehetne le­szállítani. Rendkívüli adót követelnek továbbá a nagy bevételekre és nyereségekre. A 15 holdnál nagyobb mezőgazdaságok pedig az 1919 nov. 1-eje után szállított gabona minden tonnája után fizessenek 20 koro­nát. Ezzel különösen a nagybirtokosokat kényszerítenék, hogy nov. 1-e előtt szál­lítsák le a gabonát. Ha az említett adók összege nem érné el azt az összeget, mely a lisztár megállapításához szüksé­ges, a többit a külföldre való cukorel­adás nyereségéből kell fedezni. A burgonya és egyéb élelmiszerek szál­lítását az előbbi tételre kell leszállítani. Minden eszközzel kell továbbá igyekezni, a mezőgazdasági és ipari termékek árát is leszállítani és az uzsorát munka által leküzd­eni. Új cseh-szlovák törvény az orvosi gyakorlatról. Az orvosi gyakorlat folytatásáról f. évi julius hó 2- án új törvény lépett életbe, melynek most teszik közzé a végrehatási rendeletét. Érvényesek az 1919. julius hó 21-ig a c­seh­szlovák alattvalók által a volt monarchia területén levő egyetemeken megszerzett oklevelek (a magyar egye­temeken szerzettek csak amennyiben valamely szlovák községbe illetőségűek­­ről van szó). Július 31 ike után csak cseh­szlovák egyetemen szerzett, vagy idegen egyetemen szerzett, de nosztri­­ükált oklevelek érvényesek. Idegen orvosok, amennyiben a cseh­szlovák köztársaság valamely egyetemén mű­ködnek, gyakorlat folytatására jogo­sultak. Az orvosokról jegyzéket fognak készí­teni, hogy a törvénynek meg nem felelő eseteket m­egszü­ntethessék­. Szabályozza a törvény az oklevelek nosztrifikálását, amit nemzetközi egyezménnyel fognak szabályozni. A gyakorlatra jogosult or­vos bárhol űzheti gyakorlatát, de ezt a politikai hatóságnak be kell jelenteni és az oklevelet ki is kell mutatni. Az említett határozatokat azonnal keresz­tülviszik, további utasításokat akkor ad­nak ki, ha a nosztrifikációról szóló tör­vényhez s­ükséges utasítások ki leesnek dolgozva. A törvénynek meg nem felelő esetek­­ben a politikai haatóság eltilthatja az orvost a gyakorlat folytatásától. Paderevszky a teseheni kérdésről. Páris: Paderevszky lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a lengyelek nem gondolnak az egész teseheni vidék elszakí­­tására, csak a tisztán lengyelek által lakott területekre reflektál­nak. A népszámlálás a vitásnál sokkal nagyobb területen lesz. A danzigi kérdésről azt mondot­ta, hogy a csehek több mint 3­ millió németet kaptak, a lengye­leknek tehát vita nélkül oda le­het ítélni a 150,000 német lakos­ságú Danzigot. A lengyeleknek Teschen annyi, mint a franciák­nak Strassburg.

Next