Kassai Ujság, 1919. október-december (81. évfolyam, 191-267. szám)
1919-11-08 / 224. szám
2 «Idat KAgyAI CÍTSÁG A magyar - román határ A románok kivonulása és a Friedrich-kormány Páris. Az antant területi bizottsága Pichon elnöklete alatt a magyar kérdés végleges rendezéséhez fogott. Tegnap a következő határozatot hozták: 1. Az antant ötös tanácsa nem teljesítheti a románok azon kérését, hogy a román határt Békéscsabán túl tolja ki. Erre a békekonferencia területi bizottságának nincs joga. 2. A békekonferencia úgy határozott, hogy a kisebbségek védelméről szóló törvény a béke egyik biztosítékát képezi, éppen ezért ezt a törvényt nem engedi megcsonkítani. Románia köteles teljesíteni a fent említett törvény rendelkezéseit, annál inkább, mert az entente a románok kívánságait teljesítette. Az ötös tanács reméli, hogy a békekonferenciának nem kell erélyesebb eszközöket igénybe vennie, mert ebből a törvényből nem engedhet. 3. A magyar kérdésnél két fontos ügyre voltunk tekintettel. Az egyik a rekvirálás kérdése. Romániának nincs joga az önhatalmú rekvirálásra, éppen ezért köteles a Magyarországon rekvirált összes anyagokat az entente misszió rendelkezésére bocsátani, ahol azután a rekvirált anyagok hovafordításáról gondoskodnak. Az entente másik követelése az, hogy Magyarország rendes kormányt alakítson. A Friedrich-kormány nem képviseli a nép bizalmát, ennélfogva le kell mondania. 4. Az entente megígéri, hogy a román csapatok azonnal kivonulnak Magyarországból, mihelyt Magyarország rendes kormányt alakít. A magyar nép megtalálja a maga boldogulásának eszközeit, ha az entente rendeleteit, amelyek a béke megszilárdítására vonatkoznak, elfogadja. Abaújtorna vármegye közigazgatási bizottsága tegnap b. etartotta rendes közgyűlését Bulla György zsupáni tanácsos elsőnek referál a megye zsupánságában történt személyi változásról. — A terembe lépő zsupánt, dr. Fábry Pált, nagy lelkesedéssel fogadják. Bulla zsupáni tanácsos bemutatja a közgyűlésnek, majd Benkő István dr. főjegyző a megyei tisztikar nevében többek között a következőket mondotta: — Nem lehet feladatunk a fájdalmas múltnak jóvátehetetlen hibáit rekriminálni. A történelem kerekének egyetlen fordulata kíméletlenül és örökre elsöpörte a tett színhelyéről a bűnt a bűnössel együtt. És ezen erőszakos fordulat megteremtette nekünk saját nyelvünket, erkölcsben és demokratikusan új hazánkat. De ha népünk legjobbjai hallatlan küzdelmek és mérhetlen áldozatok árán megteremtették ezt az államot, a mi feladatunk lesz azt fáradítatlan és becsületes munkával fentartani. És ez a munka nagy részben az állami és autonóm közigazgatás közegeire vár, tehát azokra, akik itt összegyűltek. Elleneink kárörvendve, barátaink aggodalommal félve néznek a jövőbe. De aggodalomra nincsen ok. A történelem tanúsága szerint kis nemzetek is fényes példákat adtak államalkotó és fentartó képességüknek, ha életük a becsületes és emberi ideológiáktól vezetett munka pillérein épült fel. Ez okból bizalommal nézhetünk a jövőbe, mert a szlovák nép erkölcsben romlatlan, érzésben tiszta, munkaképessége és leírása közismert. Zsupán Úr! Önmaga előtt látja az Ön szerény munkatársait, kiknek feladata lesz, az Ön bölcs vezetése alatt a vármegye közigazgatását tovább vinni és maga előtt látja, ami ebben a teremben szokatlan látvány, a vármegye népének igazi képviseletét. Ön egyike azoknak a férfiaknak, akik előkelő helyre állítva, tudással és tapasztalattal és egy éven keresztül folytatott energikus, rendszeres és eredménydús munkájukkal nagy érdemeket szereztek államunk felépítésében. Legyen bölcs és igazságos vezére a vármegyének! A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Fábry Pál csupán emelkedett szólásra. — Nehéz feladatot vállaltam magamra — mondotta —. Egy megye vezetését átvenni oly munka, amelyet csak önfeláldozó erővel lehet becsületesen elvégezni. Dr. Lekác munkáját a legjobb tudásom szerint folytatni akarom tovább. Kérem a hivatalnokokat, az én segítőtársaimat, hogy segítsenek az én nehéz munkámban. Abaújtorna vármegye administrációjának rendbehozatala különösen nehéz dolog, mert a megye egy része Magyarországhoz tartozik és a hivatalos iratok nagy részét elvitték. A lojális állampolgárokat, bármely nyelvűek legyenek is, segítem és becsülöm, de teljes erőmmel, hivatalos hatalmam egész súlyával zúzom szét azokat a törekvéseket, amelyek a szlovák szabadság elpusztítására céloznak. Az egyenetlenség legfőbb oka az állam szétbomlásának. Ezt én el akarom kerülni. Én igyekszem azon lenni, hogy itt minden rendszerető polgár megtalálja a boldogulását. A megye és a város területén a gazdasági élet nagy zavarokkal küzd. A drágaság az egész megye területén nagy, Kosice város pedig Szlovenszkó legdrágább városai közé tartozik. Ezt én nem tűröm, sőt minden rendelkezésre álló eszközzel meg fogom akadályozni. Kérem a bizottsági tagokat és a megye lakosságát, hogy az én munkámban támogassanak és akkor ígérem, hogy Abauj megye és Kosice városa Szlovenszkó legrendezettebb megyéi közé fog tartozni. Éljen a cseh-szlovák köztársaság Rusznák Valentin bárcai lelkész, bizottsági tag, határozati javaslatot terjeszt be a cseh-szlovák állam egysége ellen folytatott agitáció ellen. A javaslatot elfogadták. Dr. Simola árvaszéki elnök szerint az árvaszék administrációja nehézségekbe ütközik, mert sok irat Szikszón van, az árvák pénzét Budapestre vitték, és így az árvák részére a kamatokat sem tudjuk fizetni. Ez azonban a békeszerződés aláírásával rendezést nyer. Dr. Dasek főorvos Abaújtorna megye közegészségügyéről ad felvilágosítást. A körorvosi állások nagy része betöltetlen. Edelényi pénzügyigazgató a vármegye pénzügyeit ismerteti. Jelenti, hogy az adózás rendezetlen. A kassabélai és kassahámori adóiratok teljesen megsemisültek, úgy hogy most teljesen újból kell összeállítani az adókönyveket. A hivatalnokok részére szlovák tanfolyamot rendeztek be-Gara tanfelügyelő szerint rendesen folyik a tanítás. Több helyen magyar nyelvű tanítás folyik. Mecenzéf német iskolát kapott. Kisebb ügyek letárgyalása után a gyűlés feloszlott. Fábris zsupán installációja A megyei A dm Vybor ülése. Mit írnak a franciák a magyarokról ? Mit írnak a magyarokról a párisi és a londoni lapok, hogy látják Párisban és Londonban a magyarországi eseményeket, ez ma rendkívüli fontosságga bír. Ezekből a hírlapi cikkekből fog kialakulni Párisban az a közhangulat amely kétségtelenül befolyásolni fogja a békeszerződés pontjait és talán irányítani is azt a politikát, amelyet az antant nagyhatalmai a békekötés után Magyarországgal szemben követni fognak. Az alábbi részleteket egy a Matin friss számában megjelent hosszabb cikkből vesszük, amelyiknek ez volt a címe: A magyarok összeomlása. Az alcíme pedig: a jelenlegi kétségbeesett hangulat ellenére a magyarok megőrizték büszkeségüket a környező néppel szemben. * A nyomorúság Magyarországon ma sokkal nagyobb, mint Ausztriában, ott sem igen küldik ugyan a parasztok fölöslegeiket a városba, de a magyar paraszt, aki pedig sokkal gazdagabb, mint osztrák szomszédja, féltékeny gonddal őrzi a termelt élelmiszereket. A román vezérkar felelőssége tudatában,, naponkénti élelmisszervonatokat vezetett, ezek közül azonban egy sem érkezik meg tőle. A parasztok áruikat csak iparcikkekért akarják oda adni, nincsen semmi bizalmuk a bankjegyekben. Másik oka a nyomorúságnak a munkanélküliség, Budapesten ma 300.000 proletár van munka nélkül. Budapest népe, amely szerint hozzászokott ahhoz, hogy egy gazdag vidék elárassza terményeivel,é ■ most keserű nélkülözések között él. Mialatt a lakosság egy kis része aranyainak segélyével meg tudja szerezni magának a szükséges élelmet, addig a lakosság legnagyobb része levessel és főzelékkel táplálkozik, amelyet zsír és vaj nélkül készítenek. Az élelmiszerárak sokkal magasabbak, mint Ausztriában. Egy előétel,, amely szardíniából áll, 40 koronába kerül, kis darab hús pedig 60 koronába. Kocsisok könnyű szívvel kérnek egy árért száz koronát. A ruházkodási cikkek ára túlhalad minden képzeletet. A kirakatokban ugyan már jelennek meg ritkábban kapható áruk is, de hogy milyyen áron, arra csak például említem fel, hogy egy kis üveg parföm, amely Párisban nem kerülhet többe 25 franknál, itt ezer frankra volt kiírva, Szén pedig egyáltalán nincs Budapesten,- í * " A magyarok még ma sem tudják elhinni országuk összeomlását. Beszéltem a nagy bankok igazgatóival, nagy vállalatok vezetőivel, mágnásokkal, akik mind azt hangsúlyozták előttem, hogy a szlovákok, ! a horvátok és a románok nem fognak tudni megélni a magyarok nélkül. Még mindig nem veszik észre, hogy a népek közül , csak a magyarokra vár kíméletlen jövő. Ha jól fogják kormányozni Magyarországot, azért meg fog tud élni. Marad még Magyarországnak elég termőföldje,i bora, szene és ipari eszközei és ezenfelül a nagyszerű Duna is az övé marad. Magyarország meg fog tudni élni, ha lemond arról, hogy uralkodjék. Nem tudom azonban, hogy le fog-e tudni erről mondani. Tegnap este a szállodám hajójában egy érdekes jelenetet láttam. A cigányok egy pillanatra abbahagyták a csárdást és rázendítettek a magyar nemzeti himnuszra. Ugyanazt a prímást, aki tegnap a himnuszt játszotta, ugyanezért pár héttel ezelőtt a kommunisták halálra akarták ítélni és csak egy angol kapitány segítségével tudta megmenteni az életét. Tegnap este a himnusz első akkordjaira a jelenlévő maagyarok mint egy ember felemelkedtek helyeikről és tették ezt olyan magával ragadó lendülettel, hogy az ántant és a románok jelenlevő tisztjei szintén felállottak. Egy nemzet, amelyik nyomorúságának ilyen keserű óráiban is ennyire meg tudta őrizni nemzeti öntudatát, azt nem lehet asszimilálni. Adjuk meg neki a békét, amilyen gyorsan csak lehet. Mégpedig egy olyan békét, amely lehetségessé teszi a számára, hogy a fent maradt keretek között megőrizhesse gazdasági forrásait. I 1919. November 8 Francia tábornok a magyar választásokról. Szeged, nov. 4. (A Kassai Újság tudósítójától.) De Tournadre francia tábornok, Szeged város katonai kormányzója a következő érdekes rendeletet adta ki : A városkormányzó megállapította, hogy Szeged városában több hónap óta állandóan uralkodó rend és közbiztonság dacára a kedélyek sajátos képen forronganak. Most, a választások küszöbén, természetesen mindenki igyekszik teljesen szabadon álláspontját védelmezni és azt az uralmi rendszert győzelemre juttatni, amely véleménye szerint az ország érdekei szempontjából a legelőnyösebb. De eszmékért való harc ne vezessen erőszakosságokra, melyek sértik a véleményszabadságot és a szavazatok őszinteségét befolyásolják. A választások tisztaságát egy szabad ország tulajdonát képező független akaratnyilvánítás kell, hogy biztosítsa. Az egyes társadalmi osztályok, fajok és vallásfelekezeteknek folytonos egymásra uszítása által nem érhető el az a közös egyetértés, mely a szerencsétlen hazát ismét talpra állítani képes. Oly népnek, mint a magyar, amely a kultúra magas fokán áll, szakítani kell ily kishitű, a középkorra emlékeztető, méltóságát kompromittáló civódásokkal, mert ezeket pártérdekek sugalmazzák és nem a magyar haza üdve, amely mindenek felett áll. A bolsevistáktól eltekintve, akik voltaképen nem mások, mint álruhás rablók, minden egyes pártnak, a szociáldemokratáktól a reakció legizzóbb hívéig, joga és kötelessége, hogy a haza kiépítéséhez a maga munkájával hozzájáruljon. Valóban nem az erőszakban, hanem a nép bizalmában rejlik valamely kormány hatalma, amely bizalmat emberi érzésével, igazságszeretetével és azáltal kell kiérdemelnie, hogy széttárja a háza kapuit az összes pártok előtt, amelyeknek kötelessége az ország felvirágoztatásán munkálkodni. De Toure nadre, tábornok, városparancsnok ab. áiBBIN VEGYTISZ». 'TÓ ÉS GŐZMOSÓ INTÉZET KOSICE,SftC* lAR-lITC*(DEAKFERESC) 47. Iványal GALLÉR K ÉZELő mosásit f éray-jaaalását; «Utányok, s«* pongyolái; artb. hogytisatttásáS, oooooooo feoaUi elkéseütésir ®» Vidéki ssállUáaohat pontot** "****