Kassai Ujság, 1919. október-december (81. évfolyam, 191-267. szám)

1919-10-09 / 198. szám

2. olda wilson állapota javult. A legutóbbi orvosi jelentés ked­vezőbb. Bűnvádi eljárás Károlyi Mihály ellen. Budapest. (CTK­) Az állam­­ügyészség büntetőeljárást indított gróf Károlyi Mihály ellen lopás, hűtlenség és sikkasztás miatt. A gróf ellen nyomozó iratot adtak ki. Egyidejűleg a cseh-szlovák köztársasággal tárgyalások foly­nak a gróf kiadatása ügyében, mivel itt közönséges bűntényről és nem politikai vétségről van szó. A tescheni népszavazás. .4 CTK. hivatalos felhatalmazás alapján megcáfolja a lengyel lapok ama jelentését, mely sze­rint a teschenvidéki népszavazás­nál az 1914. augusztus 1 je óta ott letelepedett személyek is sza­vazati joggal bírnak. T­ü kördarabok. , (Jótékonyság és vagyon.) A Kassai Újság egyik legutóbbi száma közölte mindazoknak a névsorát, akik a hábo­rús konjuktúrák ügyes kihasználásával Kassán ingatlant vettek. A névsor hosszú volt és csak hat találtatott benne, aki a fizetés nélkül tengődő tisztviselőknek kölcsönt hajlandó volt nyújtani. A lap megfenyegette őket azzal, hogy a rideg szívüek nevét kiírja az újságba, de sze méretűből nem tette. Pedig ezt a pellen­gérre állítást jogosnak találom. Ha valaki elismerésre, dicséretre, a nyilvánosság előtt való megtiszteltetésre tart számot pusztán azért, mert adakozó kedvben volt, a nagyközönség jogán megbélyeg­zésre ítélném­ azokat, akik kapzsiságuk­ban embertársaik kínját nem látják, panaszszavát nem hallják. Nem akarok itt most a vagyon kelet­keletkezésének módjáról dis­szertációt tartani, de azt a leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy vagyon nemcsak az élvezeteknek, gyönyöröknek, jólétnek forrása a tulajdonos számára, hanem kötelességeknek a vállra rakója is. A vagyon, bármennyire magántulajdon is, nem gubózhatik be annyira önzésébe hogy a köz hozzá ne szólhasson. Végre is nemcsak az állam, a város, az egy­ház formálhat jogot a vagyonnak vala­melyes százalékához akkor, amidőn a vagyont megadóztatja, hanem a nagy­­közönség, a társadalom, de legfőképpen a szegénység is, amelytől tulajdonképen elszedte, elszívta, elorozta a gazdag a szegénynek maradt embertársára eső részt is. Aki az államnak az adót nem fizeti ki, annak nyakára végrehajtót küldenek, aki a társadalomnak a jótékonysági adójával tartozik, annak nevét kérlelhe­tetlenül, könyörtelenül a közmegvetésnek kell odadobni, sőt utána kell járni, mint hempereg, kéjeleg, dőzsöl vagyona biz­tosította jólétben akkor, amikor mások szenvednek, kínlódnak, nyomorognak, éheznek, fáznak hibájukon kívül. Ha ezt nem meri senki megtenni, megteszem én !! . . . (-r.) Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. KASSAI ÚJSÁG 1919. Oktober 9- A városi gazdálkodás reorganizációja. Sedlacok városi tanácsos a városi gazdálkodás helyzetéről és reorganizá­lásán;l a következőkben nyilatkozott m­un­kat­ársunk előtt: — A város konyhakertészete normá­­lis, bár az időjárás kedvezőtlen volt. A sárgaszipa nem fogyott el, bár kon­zervgyáraknak is sján­ottuk s igy iélb­a tettük túl. Hihetőleg akkor keletre lesz. Hagyma nincs, még ültető mag sincs jövőre. Paradicsom, paprika, burgonya kevén van. — Az egész városi gazdálkodást e téren reorganizálni kell. A Dárius-bir­­tok, épugy a sároskafalusi semmit se érnek, mert a föld rossz. A forrói és garadnai földi­k a határon túl feküsznek, nem jöhetnek tehát számításba; bérbe vannak adna, ami í­gy kár, mert saját rizsiben a háború alatt sok hasznot tudtak volna belőle kihozni. A cseh városok a háború alatt bérbeadott föld­jeiket réz­­kezelésbe vették éz nem látták kárát, hiszen jobban kimérték, mint más birtokot. — Ezeket a határon túli birtokokat legjobb volna átcserélni azok birtokaival, akik magyar állam­polgárok maradnak, de cseh-szlo­vák területen van ingatlanuk. Ha a rezsi kezelésben csak 500 hold jó föd volna­, nagy hasznot hajtana. Hernfcdissentistvánban csak juhot lehet tenyészteni és gyümölcsöt, Sáro­kiafalu jobb, de kevés a föld. — A tavaszri Tihany mellett & Dárius-hegyen újgyümölcsöst ki akarom bővíteni. Eddig kétezren fölüli gyü­­mölcsfa van, da annyit hozzá lehet ültetni, hogy a fák száma 4—5 ezerre rúgjon. Egy egyazarabb gyümölcs ker­tészet is kifizetődnék. — Az élő inventár szepor­ii&ra szo­rul. Lovakkal a város rosszul áll. A hercátszentistváni juhtenyészdót; 100 juhhal­­ kiírom bővíteni. — A bolgárkertészet a Vörösrákon marad, mert szép hasznot hoz- és a kői­ kurier­ órára jó hatással van. Mind­enki­ől a tervekről az Adminisztrativi Vybor legközelebbi ülésén fogok szó­lan­i. Üstben, a kormány részére idemnitás megsza­vazásában csúcsosodnék ki. Ezt a gondolatot a rési Ház összehívását váltó törekvések o­ak magában az ösz­­szehm­­is tényében fogadják el, a Ház ítt várakozásainak ellenben egészen máz fóísdünokat szánnak. Azok a politikai pártok, amelyek Friedrichek ellenében tárgyalnak a ki­bontakozás módozatairól, úgy tetszik, készek megegyezni arra nézve, hogy a végleges rend megteremtése céljából a képviselőház hívandó össze. A kezde­ményezők egyike, Hegedűs Lorint volt munkapárti képviselő. Időközben ez a gondolat azt a konkrét formát nyerte, hogy m összehívandó Ház kötött,mara­­dutával ülne össze: megalkotja az álta­lános választójogról szóló törvényt és az államhatalom gyakorlására öttagú államtanácsot választ. Mindezek után pedig kimondaná fölosztását és minden további munkát m sután az államtanács, illetve az államtanács által kinevezendő új koalíciós kormány végezne. Hírlapi jelentések arról számolnak be, hogy ama tárgyalások­ során, amelyek a füg­getlenségi párt és a 48 as alkotmány­­párt fúziója érdekében folynak, az a gondolat mindinkább alapjává válik egy kibontakozó közös programúinak. Terméskilátások: a város földein. ~ A városi gyümöl­csös kibővítése. — Sedlacek városi tanácsos a „Kassai Újságnak.“ Alakulóban a keresztény blokk. A Lovászy-párt, a polgári­ párt és a Simonsits csoport tárgyalásai. — A demokraták és a nem­zeti szabadelvűek egyesülése. — A régi képvi­­selőház összehívása. — A magyarországi politikai helyzet. Budapest. Addig se, amíg a liberális polgári pártok b­okkja megalakul, áss arra irányuló törekvéseken kívül más mozgalmak is észlelhetők a résztvevő pártok között, amely mozgalmak arra irányulnak, hogy a nagyjában közös elvi alapon álló pártok egyesüljenek. Ilyen tárgyalások kezdődtek meg a Lovászy elnöklete alatt álló független­ségi párt, a Heinrich-féle polgári párt és a volt munkapár­nak Simontsits Elemér vezetése alatt álló csoportja között. Ha e pártok között létrejö a fúzió, ez egyúttal azt jelenti, hogy az egyesült párt esetleg hozzájárul az októberi for­radalom után föloszlatott­­ k­épvi­selőh­ítt újbóli összehívásához, amin eddig inkább csak reakciós haj­landóságú elemek reakciós céljaik érde­kében mesterkedtek. Ezenkívül két más polgári párt között is készül a fúzió. Az egyik párt a Vássonyi Vilmos elnöklete alatt álló demokrata párt, amely főként a városok polgárságaira támaszkodik, a másik pedig a nemrégiben alakult nemzeti szabadelvű párt, amelynek Ugron Gábor és Sándor Pál a vezérei. Természetes, hogy ez a két pártegyesülés egyáltalán nem keresztezné a blokk megalakulását, amelyhez most már csupán a nagyatádi Szabó elnöklete alatt álló kisgazdapárt hozzájárulása szükséges. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szívesen látja a liberális pol­gári pártoknak tömörülését. Garami Ernő, Peidl Gyula és Bucbin­­ger Manó nyilatkozataikban kijelentik, hogy ámbár a szociáldemokrata párt szempontjából tulajdonképen nem elő­nyös a polgárság politikai szervezett­ségének megerősödése, mégis az ország mostani válságos helyzetében kívánatos­­nak tartják, hogy a liberális polgári alakulatok között egység legyen, mert ez technikailag is megkönnyítené a válság megoldását. Ebben a tárgyban a szociáldemokrata párt vezst­őségén­ek tagjai állandóan megbeszéléseket foly­tatnak a polgári politikusokkal Csütör­tökön este Garami és Vázsonyi Vilmos tanácskoztak. Garami kifejtette, hogy a szociáldemokrata párt készségesen haj­landó támogatni egy liberális és demo­kratiku­s alakulást, akármicő formában is jönne létre az. A szabadelvű irányú pártokat együtt­­működésre kell, hogy sarkalja a magukat „keresztény “-éknek nevező reakciós pártok egyesülési törek­vése.­­ A keresztény­ szociális párt és a ke­resztény nemzeti párt egyesülése már befejezett dolog és legközelebb megtör­ténik a mágnások vezetése alatt a kis­gazdapártnak csatlakozása is. Az új párt neve: »Keresztény Nemzeti Egye­sülés Pártja“. Huszár Károly, közokta­tásügyi miniszter, a keresztény szociáli­sok egyik vezére, az egyesülés céljait így határozta meg: Egyesülésünk szo­ciális irányú, mert tudjuk jól, hogy a lezajlott forradalmak után Magyaror­­szágon csak demokratikus irány tart­hatja magát és csak az tud az ország­nak hasznot hajtani. Hisszük, hogy meg tudjuk majd győzni a közvéleményt arról, hogy egyetemes nagy nemzeti érdekek irányítanak bennünket és nem szűkkeblű párt-, felekezeti- vagy osz­tályszempontok. Budapest. A régi képviselőház, mint kibontakozási alap, mind konkrétebben és mind határozottabban jelentkezik ama tárgyalások során, amelyek a Friedrich-kormánytól függetlenül, sőt Friedrichék ellenében törekednek a rend­kívül zavaró­ politikai helyzet tisztázá­sára. Ez a gondolat, a »törvénytelenül“ föloszlatott képviselőház összehívása, főként Polónyi Géza kezdeményezése, ő legelső sorban is olyan szerepet szánt Lukács László régi képviselőházának, amely a Friedrich-kormány törvény­esi* Sz lovai iskolapolitika. Stefanek Antal nyilatkozik a Szlovenszkó iskoláiról. Stefanek Antal cikket írt a pozsonyi »Republik“ című német lapba, amely­ben erősen tiltakozik néhány politikus­nak ama törekvése ellen, hogy az is­kolák kérdését ne a kultúrigényeknek megfelelően intézzék el, hanem hatalmi szempontok érvényesítésével. Utal arra, hogy az újságok híradása szerint 460 egyetemi polgár jelentkezett, aki az orvostudományi fakultáson magyar nyelven kívánta volna tanulmányait tovább folytatni, holott kisült, hogy a 460 közül legtöbbnek még csak a leg­szükségesebb előképzettsége sincs ahhoz, hogy az egyetemre beiratkozzék. Ezek után a legélesebb szavakkal ítéli el Stefanek a magyar és német tanítási nyelv érdekében kifejtett agi­­tációkat és annak igaz­olására, hogy a szlovák nép mily szívesen és örömmel küldi gyermekét a középiskolába, hivat­­kozik a lőcsei gimnáziumra, amelynek 148 tanulója kizárólag szlovák paraszt­nak a gyermeke. Ez az eset is megerősíti fit abban a a meggyőződésben, hogy az agitációt a szlovák isko­­lák ellen nem a nép, hanem meg­­fizetett ügynökök terjesztik, de nem sok sikerrel. Itt említi fel Murgas dolgát, akit a jászóvári prépost szlovák volta miatt­i rendből kiszorított. Elmondja Pass ka­nonck ismert prédikációjának történe­tét. Majd a leganergikusabban megcá­folja, a »Prager Tagblatt“-nal ama hírei, hogy cseh tanárok az elle­nük folyó agitációk miatt nem akarna Szlovenszkóba jönni, ellenkezőleg ma sok, igen sok cseh tanerő készül a nem biztosított katedrát itt Szlovenszkóba elfoglalni. Eddig 45 szlovák középiskola« ban alkalmazott kizárólag cseh tanárokat. Késmárkon a szlovák evangelik egyház támogatásával megnyílt a n­met luteránus gimnázium. S amik Ruman főispán a hűségestül kivette tanári kar tagjaitól, nagy egyházi ün­nepélyt tartott, amelyen hosszú évi

Next