Kassai Ujság, 1919. október-december (81. évfolyam, 191-267. szám)

1919-11-19 / 234. szám

LXX O. évfolyam. szám. JtKESZTŐSÉG ÉS KI­ADÓHIVATALI ISA, FŐ­ UTCA 64. SZÁM, FÖLDSZINT. nhazzal szemben.) telefonsz. iss. MEGJELENIK NAPONTA DÍX.20S. oop Szerda, 1.819, Mofimbep ELŐFIZETÉSI. DIJAK I HSLTBEM £«* VTDA~ KENI ÉGÉS? ÉVRE ® 6 KORONA, FÉLÉVH# 8 KORONA, NEGYEDÉVRE £ 4 KORONA« EOT HÓRA S KOR. EOT­ES SZÁM 40 FILL ____________________KORONA«­S KOR. EOT £ 9 SZÁM 40 FILL. Miben áll a szlová­­­kok autonómiája? Dr. Stodola vasúti kormányreferens a kérdésről cikket irt, melyből közöl­jük a következőket. Sokan kétségbe vonják az autonómia technikai keresztülvitelét. A közös katonaság, a közös vasút szétválasztása megold­hatatlan nehéz fel­adatok elé á­lltja a kormányzás intéz­ményét. Erre vonatkozólag kijelenthetem, hogy az autonómia nem vonatkozik a vasút és katonaság kérdésére, mert ez tovább is a dolog természetének meg­felelőleg közös marad. Mi nem akarunk teljes állami függetlenséget, kívánsá­gunk csupán az, hogy azt az autonómiát kapjuk meg, amiben Csehország részesült a há­ború előtt a volt monarchia kere­tében.­­ Két dolgot akarok még megemlí­teni, ami az autonómia kérdésével szo­ros összefüggésben áll. A poliglott álla­mokban nagyon koaplikált az autonó­mia ügye, mert akkor a nyelvi kisebb­ségek nem kaphatják meg az őt meg­illető jogokat. Erre vonatkozólag csak a volt monarchia példáját említem meg, mint klasszikus cáfolatot: Csehország­ban ismét nyelvi nép lakik, mégis a mi általunk követelt anatómia alapján kor­mányozták ezt az országot. A másik kifogása az autonómiát ellen­zőknek, hogy a szlovák nép még nem jutott az állami tökéle­tesség azon fokára, hogy az auto­nómiával élni is tudjon. Ezzel ellentétben bizton remélem, hogy a szlovák politikusok felelősséget vállal­nak azért, hogy — a kapott hatalmat felhasználva — nem fogják a szlovák nép szabadságát elfecsérelni. . A cseh és szlovák nép közti viszály­kodások, egyenetlenségek ügye szintén ebből erednek. Ha az autonómiát tény­leg megkapjuk ezek az egyenetlenségek el fognak tűnni. Szlovenszkónak kilenc megyére valóó felosztása szintén speciális szlovák érdek. Ennek a kilenc megyének töké­letes kormányzása csak a szlovák autonómia segítségével­ oldható meg. A szlovák minisztérium jogköre az autonómia tagadása által természetesen kibővült­. Nem függne annyira Prágá­tól. Szó van arról,­hogy a pozsonyi mi­nisztériumot Szlovákország más váro­sába helyezik át. Ez esetben különösen nehézségbe ütköznék a prágai adminisz­tráció. Új törvény a hazaárulásról. Budapest. (CIK.) Az igazságügy-mi­nisztérium új törvényt készít a hazaám­­lásról. Ez gróf Károlyi Mihály esetéből kifolyólag vált szükségessé. A törvénynek visszaható ereje lesz. A Ruszin Nemzeti Tanács elnöke Bf­eszámol a nagyorosz mozgalomról Ungvár, nov. 15. (A „Kassai Újság“ kiküldött munkatársától.) Beszkid Antal közvetlen Amerikába való utazása előtt nyilatkozott lapunkban, mely nyilatkozatnak az éle Volosin Ágoston, a ruszin rada elnöke ellen irányult. Lapunk munkatársa fölkereste Ungvárott Volosin Ágostont, aki munkatársunk előtt Beszkid nyilatkozatáról és a ruthén mozgalom ne­vezetesebb eseményeiről a következő nyi­latkozatot tette: — Megvallom őszintén, már ré­gebben meg akartam cáfolni Besz­kid Antalnak a Kassai Újság előtt tett nyilatkozatait, de részben ren­geteg elfoglaltságom miatt nem ju­tott reá időm, másrészt meg nem akartam felesleges vitákkal Besz­­kidnek azt a szívességet megtenni, mintha valami nagyon nagy súlyt vetnénk szavaira.­­­• De ha már itt van, szívesen ki­jelentem, hogy Beszkid Antal téve­dett. — Azt állítja ugyanis, hogy „a nagy orosz agitáció merő kohol­mány“, ezzel szemben hivatkozom a brünni és prágai lapokra, amelyek a nagyorosz mozgalmakról állandóan írnak, továbbá az általa megtartott gyűlések külsőségeire, orosz zászlók alatt vonultak fel, orosz jelvények­kel díszítették magukat, orosz da­lokat énekeltek, míg a mi színeinket, zászló­inkat mindenben mellőzték, s nemzeti énekeinket nem szólaltat­ták meg. Ezeken a gyűléseken­­ A mondották a nagyorosz értelmi, kulturális egységet, a politikait ter­mészetesen már nem merték kimon­dani, mert féltek minek rájuk nézve nem kedvező következményeitől. — Beszkid nyilatkozatában azt állítja­, hogy az általa összehívott n­aggyűlés az előző radát feloszlatta és új radát alakított, amely őt vá­lasztotta meg elnökévé. — Erre vonatkozólag megjegy­zem, hogy eredetileg három rada volt: Eperjesen, Ungvárott és Husz­­ton. Ennek a három radának kép­viselőit május hó 8-án közös ülésre hívtuk össze, kidolgoztunk egy kö­zös programmot,­ amelyet a cseh­szlovák kapcsolat álláspontjára épí­tettünk. Erre meghívtuk mi Bresciát is Ezen a közös ülésen megválasz­tottuk a központi radát Ungvár székhellyel, hogy az ügyek egységes vezetése biztosíttassék. Május 23-án a központi rada 100 tagú kü­ldöt­­ségben Prágába utazott. Ezt a de­­putációt Beszkid Antal vezette, melyben én is részt vettem, mint az a elnökségnek egyik tagja. Itt Prágában kellett tapasz­talnia Beszkidnek, hogy nem rendelkezik az összes illetékes tényezők bizalmá­val. S ez a hiúságán nagy csorbát ejtett . De most nem erről akarok beszélni, hanem arról, hogy a köz­ponti­­ rodában a nagyorosz mozgal­mak sehogysem tudtak gyökeret verni. De kérdem: miért fogadjuk el azt az irányzatot, amely a cáriz­mus, a reakció szolgálatában áll, amely meg akar támadni és semmi­síteni politikai függetlenségünkben, ruthén nyelvünkben és vallásunk szabad­ gyakorlatában? Hiszen, a morszkofilek el akarják venni nyel­­­vünket és vallásunkat. Elég arra a szomorú tényre utal­­ nem, hogy amikor 1905-ben Orosz­országban a vallások szabad gyakorla­tát kimondották, ez alól a görög kato­likus vallásot kivették. Aki katolikus akart maradni, annak a római kato­­­likus vallásra kellett áttérnie, haj­­­em akarta, hogy a gör. keleti val­lás őt is elnyelje. Azt állítják, hogy nincs külön álló ruthén nyelv, ezzel­­ szemben hivatkozom a pétervári tu­dományos akadémia megállapítá­sára, amellyel kimondotta, hogy a ruthén és az orosz nyelv teljesen különálló két nyelv, aminthogy a kisorosz és nagy­orosz nép is két különálló nép. — Oroszországban megalakult az „Igaz orosz hazafiak pártja“, a­mely a ruthén és orosz nép egye­sítése mellett mindenkor a cári ha­talom, az abszolutizmus fentartá­­sáért agitált, harcolt és küzdött. ' 'r- Ez a párt most is dolgozik, ezért ez a mozgalom ma is él Oroszországban is, Kárpátorussziá­­ban is pártjuk. Nálunk azonban nincsen Hangosak, mert pénzük van. Állandóan izgatnak a mi radánk ellen, de izgatnak a papok ellen is, különösen a párbérrel. Hát bizony mi magunk is nagyon sajnáljuk, hogy a párbér még nin­csen megváltva, de erről nem a pap tehet,, hanem a rendszer, amely ezt az ügyet nem igyekezett köz­megelégedésre elintézni.­­ A máramarosszigeti pert is ők rendezték, hogy ezzel a vallá­sos, de együgyü II. Miklós cárt háborús hangulatra izgassák. Elhi­tették a cárral, hogy vallását bánt­ják és a hiszékeny cár beugrott nekik 150 embert juttattak igy bör­tönbe ártatlanul De ők ezzel nem törődtek, mert­­ csak a maguk poli­tikai célját akarták ezzel elérni. Tőzsde - Deviza Bécsi tőzsde. Prágai deviza központ. Prágai tőzsde. Szabadi -k. 4 °/o .•— Cseh keresk. b. —­ Bohemia 895-— Cseh, iparban!; 870 (O. T. K.) November hó 18 Osztrák korona járadék Magyar­ korona járadék Török sorsjegy , Déli vasut els. , Acglobenk . . . , Bankver­ein . .. Bo­ier kredit , . Osztrák hitel . , M­agyar hitel . , 2ivnostec8ka banka Alpinen . ... Prágai vasművek Austro-Americana , Busehtehradi vasul A, Busehtehradi vasul B, Krapp . . Bämaxnurscy Salgótarján MÁV , . Skoda . , 85100'4 1069'—1­822 — »37 — «23- 1700- 919M- 1330 -i 2820-4 910-- 2360-— 2810 -+ 840 — 1686 °-— Amsterdam . 15­8­3 — Berlin . ... . . . 341 — Bukarest ... 183*50 Szófia ........... — ’— Zijrich .... 929 — Krisztiánia . .1181­— Stockholm . . 1237 — Homán . . . Orosz (cári) -orvég . . . Svéd . . . . Francia . . . Amerikai .1179—­­1233 — 1 570­— Osztrák Milano . Párás . . London . , Bécs • .­ ­ Madrid . Na-w York Brüsszel . Bankjegyek . . 173:50 Márka Bolgár Svájci Dán . . Olasz Angol 33 Vro-1­333 lárt 30 92 S . Sill Cseh bank . . 820'— Prágai Kneib. 1131 Agrarbank . . .•’— 2ivnostsjiska . 1­86' A román képviselőválasz­tások eredménye: Bukarest­ (CTK ) A megejtett általános választásokon 111 Batianu (szabadelvű), s 138 ellenzéki képviselőt választottak. Az ellenzékből 59 képviselő Avarescu volt miniszterelnök és vezérkari főnök híve. Választottak még 24 független pártit és 7 konzervatív képviselőt Lodgmann pártja a hadi­­kölcsönök meg­adóztatása ellen. (CTK­) A szabadelvű német demokrata párt ülésén Prágában ,dr. Lodgmann meg­adta a felvilágosítást arra nézve, hogy miért lépett ki a német nemzeti pártból. Ezután a/z a rezolúciói fogadták el, hogy a szabadelvű német demokrata párt a mostani országgyűlésnek a hadikölcsönre vonatkozó minden intézkedését a maga részéről elveti, valamint elveti még annak a megkísérlését is, hogy végleges elhatá­rozás előtt hadi kölcsönökre vagyoni adót vessenek ki.

Next