Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)

1920-02-14 / 37. szám

2. _Ids!ii Rub 08k contra Friedrich Rubi­nek Gyula magyar földmivelésügyi miniszter „Az Est“ munkatársánaa ma délelőtt a következő kijelentést tette: - Az én áláspontom az, hogy Fried­rich Istvánnak le kell mondania. A m­i­­niszternácion ezúttal is, mint már más alkalommal tettem, azt a meggyőződése­met fogom hangoztatni, hogy a mai kö­rülmények között még inkább indokolt Friedrich félreállása, mert ezzel tartozik önmagának és annak az állásu­k is, ame­lyet belő í Ha ezt megteszi, talán már ma tisztázva volnának a dolgok. Az or­szágnak csak kárára van, hogy ezzel az üggyel éppen m­ost kell foglalkoznia, ép­pen a ném­et gyűlés összsűlése előtt. Arra a kérdésre, hogy mi fog történni akkor, ha Friedrich nem mond le, nem tudok válaszolni. f­n azonban azt hiszem, hogy nem ezzel az eshetőséggel fogunk szembekerülni, mert hiszen Friedr­ihnek is érdeke, hogy félreállásá­al elősegítse ennek az ügynek megnyugtató befejezését. A samisitestanács megkezdése előtt a kormány egy másik tagja így nyilatkozott: Én azt hiszem, hogy a miniszterek vala­mennyien ki fogják jelenteni, hogy ők Friedrich helyén azzal is i leaegl­enek az igazság kiderítésének szabad folyását, hogy félreálljnának. Ez azonban nem lesz egyenes felszólítás a lemondásra. A Ksod. • Pulszky vezérigazgató Prágában tárgyal A Kassa- oderbergi vasút vonalainak üzemét most a cseh- szlovák állam vasút­­ügyi minisztériumának nevében a B­ati­­slavában szervezett cseh szlovák állam­­vasúti igazgatóság és a Ksod. vasút által Kosícín felállított forgalmi igazgató* ság vezeti. A vasút helyzete jelenleg bonyo­lult. Kezdetben ez egész hálózat cseh­szlovák adminisztráció alá került, míg a közeli múltban, a magyar országhatártól Oderbergig terjedő régebbi osztrák szilé­ziai vonalszakaszt, — mely egyszersmind az osztráu—karvin—dombraui szénme­dence legfontosabb vasútja, — a lengye­lek foglalták el. Ugyancsak igényt jelentettek a len­gyelek a szepességi, sárosi és abaúj tornai határszéli magyar vonalakra is, melyeket a közel hétszáz kilométeres magyarországi hálózat keretében a cseh­szlovák állam felségjoga alatt a társaság számlájára a cseh-szlovák államvasutak kezelnek Ez a magánszámlára való „állami üzemkezelés” azt jelenti, hogy a Ks od.­­vasút szokott évi üzemi hiányait, melyek rendszerint négy és nyolcmillió korona között váltakoztak és amelyeket a múlt­ban a magyar kormány kamatgaranciális úton térített meg, a esehi­ szlovák kormány a vasút részvényeseire akarja hárítani. A Ks­od. vasút egyébként az előző gazdál­kodásból kifolyólag felvett államsegély­­előlegek cínén a kormánynak ötven, az osztrák kormánynak pedig tízmillió koro­nával tatozik. A Ks­od. vasút pénzügyeinek és admí­­nisztráció­inak ideiglenes rendbehozatala végett Pulszky Garibaldi vezérigazgató és dr. Senn O.tó igazgató ezidő szerint Prágában időznek és az ottani vasúti minisztériumban megbeszéléseket folytat­nak. Megemlítjük még, hogy a Ks­od. üzleti bevételeit Pr­ágába szállítják be és onnan fedezik a vonali személyzet kiadá­sait. A vonalaitól elvágott budapesti Ks­od­­vasúti vezérigazgatóság alkalma­zottainak illetményeit egyelőre a magyar­­ kormány folyósítja előlegként. /*■* w­­ Jptrtrm Cseh-szlovák bizottság megy Moszkvába (CTK) A Cesko Slovo közli: A cseh­szlovák vöröskereszt egylet háromtagú bizottsága Oroszországba ment, hogy Moszkvában a szovjet kormánnyal tárgyal­jon hadifoglyaink és az Oroszországban letelepedett cseh­szlovák alattvalóknak hazájukba való visszatérése céljából. E missziónak egyenesen Leninnel kell tár­gyalnia és kivinni az összes cseh­szlo­­vák polgárok felszabadítását, akiket a bolsevikjük vagy elzártak, vagy internál­tak. A szovjet kormányak közölt­ék, hogy köztársaság ikban senki sincs kommu­nista meggyőződése miatt üdélvé és hogy Műm és társainak eseivel a kom­munizmus nincsen összefüggésben. Slovenskoban „Magyar Kisgazda és Földműves Párt“ alakult Komárom és vidékén élő kisgazdák és földművesek magyarságuk és gazdasági érdekeik védelmére egységes pártban tömörültek. A párt megalakulását az el­nökség felhívásban jelenti be, melyből közöljük a következőket: „Mi, az itt élő magyar kis­gazdák, föld­műveseik és munkások, több mint egy esz­tendő óta csak a vihart és a sűrü felle­­geket nézzük, de magyarságunk, saját gazdasági érdekeink megvédése és bizto­sítása céljából semmit sem tettünk. Segít­séget, támogatást sehonnét sem várhatunk, egyedül csak saját erőinkben bízhatunk és csak erre támaszkodhatunk. Erőt pedig csak az egyesülés adhat ! Ezek az okok azok, amelyek alapján Komáromban 1920. február hó 8 án tartott értekezletünkön kimondottuk a „Magyar kisgazda és föld­műves párt“ megalakulását. Célunk: a magyar kisgazda, földműves és munkás nyelvi, faji és gazdasági érde­keinek minden téren és minden megen­gedett eszközzel, mindenkivel szemben való megvédse, biztosítása és fejlesztése. Tagja lehet a pártnak minden 21. élet­évét betöltött, fedd­hetetlen jellemű magyar ember, kisiparos, földmunkás, férfi­as asszony egyaránt — Központi székhely: Komárom. Magyar fajunkat, nyelvünket cserben nem hagyhatjuk s akinek keblében magyar szív dobog, az a most kibontott zászló köré csoportosul, melynek jelszava: „Mind­nyájan egyért és egy mindannyiunkért.“ Ne tévesszenek meg senkit sem a hunti próféták sokat ígérd nagy mondásai. Elég volt ezekből ! Egy barázda van csak, amelyen elindulhatunk és célhoz jutunk.” (Addig, míg részletes programot nem kapunk az uj párttól, komi volna bármilyen állásfoglalás is) Szepsivármegye megszűnése még évek kérdése Lőcse, február 13. (A Kaasbi Újság tudósítójától) Dr. Dírrr Iván kormány­referensnek a „Kassai U.ság* bm közölt és a szlovák klubban a megyék egyesítéséről előadott javaslata mindenfelé nagy visszatetszést szült és különösen aggod­alommal tölti el azon nagy városok lakosságát, amelyek eddig megyeszékh­elyek voltak és e javas­lat folytán elvesztik jelentőségüket. Így nagy az aggodalom a Szepesség székhelyén, Lőcsén is. Dr R­unarm Já­ros szepesi zsupán kijente­te, hogy a várost az idegenforgalom fellendítésével fogja kárpótolni, és ez sovány kárpótlás tenne az elvitt hivatalokért. Akár Jánoska lip­ői püspökk kérése sze­rint az egyesített három megye (Liptó, Szepes ás Gömör) nevét Liptószentmiklóg megyék, akár a javaslat szerint Pop­ód megyére keresztelik, a Szepesség, mint önálló egészen megszűnik létezni és Lőcse évszázados jelentését s is aláhanyatlik. Mértékadó prágai kőrösből kapjuk most azt a megnyugtató értesítést, hogy a javaslat megvalósítása csak három év múlva következik b­e. Sőt, a stzepsgsség még azontúl is évekig megmarad Lőcse szék­hellyel Snán­d megyének mindaddig, mig a már régóta tervezett, ha még meg sem kezdőt Szepes-Gömöri vasútvonal ki nem épül. Három esztendő még nagy idő és könnyen meglehet, hogy az illetékes körök elvet­i a megyeegyesítésnek tervét, annál is inkább, mert nem valósu­l­ tó mag nagyobb befektetések­nél ift és hivatalaik­tól megfosztva, okvetlenül a városok sü­­lyed­ését vonná rasga után. Mit vesznek el és mit hagynak mag? Magyarország a béke után - A csonka Magyarország kisebb leesi szomszédainál A magyar béke Magyarország új­le­tét vezeti be. A csonka Magyarország életlehe­tségét a statisztika rideg szá­maival mutatja ki az a memorandum, melyet Fenyő Miksa dr. a békedele­gáció nagytudisu szakértője átütött össze. Azok a határok melyeket a bé­kekonferencia most megállapított, Fenyő memorandumában mint legrosszabb eshetőségek szerepelnek. E memoran­dumból vesszük a következő adatokat: A népességi statisztika az 1910 évi népszámlálás adatai­ szerint a követ­kezők : A magyar korona országai­nak lakossága 80.80 millió Az Ausztriához csatolt te­rületek lakossága 0.35 millió A csonka Magyarország la­kossága 7,25 „ A 7­25 millió lakossal bíró államot, súlyának megítélése miatt, bele kell he­lyezni a most környező újoonsn alakult államok keretébe. Ausztria kivételével tehát az új Ma­gyarország lakossága szomszédainak so­rában a legkisebb lesz. Ennek követ­kezményei kétségtelenek. A területi statisztika a következő :­­ A cseh­szlovák államhoz csatolt területek lakossága 3.44 „ A Jugoszláviához csatolt területek lakossága 4.51> „ A Romániához csatolt terü­­­letek lakossága 5,84 ,, A megmaradó szám lakossága Magyaror­z 25 millió Ausztria lakos­sága 6.00 „ A Cseh Szlovák állam la­koss­ága 13­00 „ Lengyelorszég lak­ossága 2100 „ Jugoslávia lakossága 12­00 „ Románia lakossága 15.00 „ Népsűrűség négyzetkilo­méterenként: A történeti Magyarországon 64*2 Csehszlovákiának adott területen 615 A románoknak ado­t területen 513 A Jugoszláviának adott te üteten 650 Az osztrákoknak adott területen 77­8 A csonka Magyarországon 780 A helyzet tehát az, hogy a csonka Magyarországnak, mely ipari termelés nélkül gyenge kilátású mezőgazdasá­gára alapozza életét, relatíve nagyobb Inn­­osságot kell eltartania, mint a tör­téneti Magyarországnak. A történeti M­agyarországban az ös­­­szes lakosság 64 5 százaléka foglalko­zott földoai vetéssel, a megcsontított Magyarországon csupán 56 4 százalék. Ellenben a bányászatot, ipart és keres­kedelmet űzők csoportján­ak, tehát ép­pen annak a csoportnak, melyet az ipari termelés teljes összeroppanása folytán, a legkevésbé tud foglalkoztatni, megmaradna mintegy 43 8 százaléka, tehát 30 százalék, míg a történeti Ma­gyarországon ez a foglalkozási ág az egész népesség 23­6 százalékát öleli föl. A közszolgálat, vaderő és szabad szak­mák statiszt­káját pontosan megállapí­tani nem lehet, mert mindazok, kik a megszálló cseh, román, s­­erb csapatok elől elmenekültek, a csonka Mag­yaror­a­szágon keresnek új exisztenciát. E­nnek szellemi proletariátusnak eltartása elviselhetetlen terhet ró az országra. A történelmi Magyarország területe 325.411 km* A Cseh Szlovák államhoz c­s »tolandó terület 55.792 ,, A B-»mintához csatolandó terület 102 010 „ A Jugoszláviához csatolan­dó terület 70.090 M Az Ausztriához csatolandó terület 4 510 ^ A csonka Magyarország területe 92.984 „ Lóverseny frosk­én Ügető lovak bejelentése A lótenyésztés emelése végett a cseh­szlovák köztársaság területén most ala­kul egy közpoti bizottság, m­elynek fel­adata ügetőj lovak tenyésztése és ügető versenyek rendezése lesz. A bizottság tagjai közül tizenkettőt a földmivelési miniszter nevez ki, még pe­dig a lótenyésztéssel foglalkoők s ver­­senyistálló tulajdonosok köréből. A tiszt­viselők köréből úgy a föld­nivelési mint a nemzetvédelmi, pénzügyi és vasúti mi­niszter nevez ki eg­yes tago­kat, ezenkívül képviselve lesznek még a bizottságban a földmivelési tanács, fődmivelési testüle­tek s m­int azon ván­os (így Kosice is), melyen ügető versenyt rendezni ajándé­koznak. A bizottság székhelye Brünn lesz, de üléseit felváltva Prágában és Bratiszlavá­­ban is fogja tartani. A földmivelési minisztérium ezt a bizottságot a lótenyésztés ügyiben, mint legfelsőbb tanácsadót ismeri el. A bizottság első dolga lesz Cseh­szlo­vákország területén m összes ügető lovak lajstromozása, amiért is felhivatnak az ügető lovak falaid mosat, hogy legkésőbb f. évi június hó 30 ig a megtelő ok­mányok kíséretében — tekintet né­lül arra, hogy az illető ló verseny-, vagy tenyésztő­k — jelentsék be ezen lovasat a következő címre: Központi ügető ló- és versenybizottság titkárságának Brünn Lensky Dom is. A lajstromozásnak nagy fontossága van, mert a lajstromozott ügető lovak, sőt utó­daiknak értéke is tehepesen emelkedik és a be nem lajstromozott lovak ügető versenyeken részt nem vehetnek.

Next