Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)
1920-02-14 / 37. szám
2. _Ids!ii Rub 08k contra Friedrich Rubinek Gyula magyar földmivelésügyi miniszter „Az Est“ munkatársánaa ma délelőtt a következő kijelentést tette: - Az én áláspontom az, hogy Friedrich Istvánnak le kell mondania. A miniszternácion ezúttal is, mint már más alkalommal tettem, azt a meggyőződésemet fogom hangoztatni, hogy a mai körülmények között még inkább indokolt Friedrich félreállása, mert ezzel tartozik önmagának és annak az állásuk is, amelyet belő í Ha ezt megteszi, talán már ma tisztázva volnának a dolgok. Az országnak csak kárára van, hogy ezzel az üggyel éppen most kell foglalkoznia, éppen a német gyűlés összsűlése előtt. Arra a kérdésre, hogy mi fog történni akkor, ha Friedrich nem mond le, nem tudok válaszolni. fn azonban azt hiszem, hogy nem ezzel az eshetőséggel fogunk szembekerülni, mert hiszen Friedrihnek is érdeke, hogy félreállásáal elősegítse ennek az ügynek megnyugtató befejezését. A samisitestanács megkezdése előtt a kormány egy másik tagja így nyilatkozott: Én azt hiszem, hogy a miniszterek valamennyien ki fogják jelenteni, hogy ők Friedrich helyén azzal is i leaeglenek az igazság kiderítésének szabad folyását, hogy félreálljnának. Ez azonban nem lesz egyenes felszólítás a lemondásra. A Ksod. • Pulszky vezérigazgató Prágában tárgyal A Kassa- oderbergi vasút vonalainak üzemét most a cseh- szlovák állam vasútügyi minisztériumának nevében a Batislavában szervezett cseh szlovák államvasúti igazgatóság és a Ksod. vasút által Kosícín felállított forgalmi igazgató* ság vezeti. A vasút helyzete jelenleg bonyolult. Kezdetben ez egész hálózat csehszlovák adminisztráció alá került, míg a közeli múltban, a magyar országhatártól Oderbergig terjedő régebbi osztrák sziléziai vonalszakaszt, — mely egyszersmind az osztráu—karvin—dombraui szénmedence legfontosabb vasútja, — a lengyelek foglalták el. Ugyancsak igényt jelentettek a lengyelek a szepességi, sárosi és abaúj tornai határszéli magyar vonalakra is, melyeket a közel hétszáz kilométeres magyarországi hálózat keretében a csehszlovák állam felségjoga alatt a társaság számlájára a cseh-szlovák államvasutak kezelnek Ez a magánszámlára való „állami üzemkezelés” azt jelenti, hogy a Ks od.vasút szokott évi üzemi hiányait, melyek rendszerint négy és nyolcmillió korona között váltakoztak és amelyeket a múltban a magyar kormány kamatgaranciális úton térített meg, a esehi szlovák kormány a vasút részvényeseire akarja hárítani. A Ksod. vasút egyébként az előző gazdálkodásból kifolyólag felvett államsegélyelőlegek cínén a kormánynak ötven, az osztrák kormánynak pedig tízmillió koronával tatozik. A Ksod. vasút pénzügyeinek és admínisztrációinak ideiglenes rendbehozatala végett Pulszky Garibaldi vezérigazgató és dr. Senn O.tó igazgató ezidő szerint Prágában időznek és az ottani vasúti minisztériumban megbeszéléseket folytatnak. Megemlítjük még, hogy a Ksod. üzleti bevételeit Prágába szállítják be és onnan fedezik a vonali személyzet kiadásait. A vonalaitól elvágott budapesti Ksodvasúti vezérigazgatóság alkalmazottainak illetményeit egyelőre a magyar kormány folyósítja előlegként. /*■* w Jptrtrm Cseh-szlovák bizottság megy Moszkvába (CTK) A Cesko Slovo közli: A csehszlovák vöröskereszt egylet háromtagú bizottsága Oroszországba ment, hogy Moszkvában a szovjet kormánnyal tárgyaljon hadifoglyaink és az Oroszországban letelepedett csehszlovák alattvalóknak hazájukba való visszatérése céljából. E missziónak egyenesen Leninnel kell tárgyalnia és kivinni az összes csehszlovák polgárok felszabadítását, akiket a bolsevikjük vagy elzártak, vagy internáltak. A szovjet kormányak közölték, hogy köztársaság ikban senki sincs kommunista meggyőződése miatt üdélvé és hogy Műm és társainak eseivel a kommunizmus nincsen összefüggésben. Slovenskoban „Magyar Kisgazda és Földműves Párt“ alakult Komárom és vidékén élő kisgazdák és földművesek magyarságuk és gazdasági érdekeik védelmére egységes pártban tömörültek. A párt megalakulását az elnökség felhívásban jelenti be, melyből közöljük a következőket: „Mi, az itt élő magyar kisgazdák, földműveseik és munkások, több mint egy esztendő óta csak a vihart és a sűrü fellegeket nézzük, de magyarságunk, saját gazdasági érdekeink megvédése és biztosítása céljából semmit sem tettünk. Segítséget, támogatást sehonnét sem várhatunk, egyedül csak saját erőinkben bízhatunk és csak erre támaszkodhatunk. Erőt pedig csak az egyesülés adhat ! Ezek az okok azok, amelyek alapján Komáromban 1920. február hó 8 án tartott értekezletünkön kimondottuk a „Magyar kisgazda és földműves párt“ megalakulását. Célunk: a magyar kisgazda, földműves és munkás nyelvi, faji és gazdasági érdekeinek minden téren és minden megengedett eszközzel, mindenkivel szemben való megvédse, biztosítása és fejlesztése. Tagja lehet a pártnak minden 21. életévét betöltött, feddhetetlen jellemű magyar ember, kisiparos, földmunkás, férfias asszony egyaránt — Központi székhely: Komárom. Magyar fajunkat, nyelvünket cserben nem hagyhatjuk s akinek keblében magyar szív dobog, az a most kibontott zászló köré csoportosul, melynek jelszava: „Mindnyájan egyért és egy mindannyiunkért.“ Ne tévesszenek meg senkit sem a hunti próféták sokat ígérd nagy mondásai. Elég volt ezekből ! Egy barázda van csak, amelyen elindulhatunk és célhoz jutunk.” (Addig, míg részletes programot nem kapunk az uj párttól, komi volna bármilyen állásfoglalás is) Szepsivármegye megszűnése még évek kérdése Lőcse, február 13. (A Kaasbi Újság tudósítójától) Dr. Dírrr Iván kormányreferensnek a „Kassai U.ság* bm közölt és a szlovák klubban a megyék egyesítéséről előadott javaslata mindenfelé nagy visszatetszést szült és különösen aggodalommal tölti el azon nagy városok lakosságát, amelyek eddig megyeszékhelyek voltak és e javaslat folytán elvesztik jelentőségüket. Így nagy az aggodalom a Szepesség székhelyén, Lőcsén is. Dr Runarm Járos szepesi zsupán kijentete, hogy a várost az idegenforgalom fellendítésével fogja kárpótolni, és ez sovány kárpótlás tenne az elvitt hivatalokért. Akár Jánoska lipői püspökk kérése szerint az egyesített három megye (Liptó, Szepes ás Gömör) nevét Liptószentmiklóg megyék, akár a javaslat szerint Popód megyére keresztelik, a Szepesség, mint önálló egészen megszűnik létezni és Lőcse évszázados jelentését s is aláhanyatlik. Mértékadó prágai kőrösből kapjuk most azt a megnyugtató értesítést, hogy a javaslat megvalósítása csak három év múlva következik be. Sőt, a stzepsgsség még azontúl is évekig megmarad Lőcse székhellyel Snánd megyének mindaddig, mig a már régóta tervezett, ha még meg sem kezdőt Szepes-Gömöri vasútvonal ki nem épül. Három esztendő még nagy idő és könnyen meglehet, hogy az illetékes körök elveti a megyeegyesítésnek tervét, annál is inkább, mert nem valósul tó mag nagyobb befektetéseknél ift és hivatalaiktól megfosztva, okvetlenül a városok sülyedését vonná rasga után. Mit vesznek el és mit hagynak mag? Magyarország a béke után - A csonka Magyarország kisebb leesi szomszédainál A magyar béke Magyarország újletét vezeti be. A csonka Magyarország életlehetségét a statisztika rideg számaival mutatja ki az a memorandum, melyet Fenyő Miksa dr. a békedelegáció nagytudisu szakértője átütött össze. Azok a határok melyeket a békekonferencia most megállapított, Fenyő memorandumában mint legrosszabb eshetőségek szerepelnek. E memorandumból vesszük a következő adatokat: A népességi statisztika az 1910 évi népszámlálás adatai szerint a következők : A magyar korona országainak lakossága 80.80 millió Az Ausztriához csatolt területek lakossága 0.35 millió A csonka Magyarország lakossága 7,25 „ A 725 millió lakossal bíró államot, súlyának megítélése miatt, bele kell helyezni a most környező újoonsn alakult államok keretébe. Ausztria kivételével tehát az új Magyarország lakossága szomszédainak sorában a legkisebb lesz. Ennek következményei kétségtelenek. A területi statisztika a következő : A csehszlovák államhoz csatolt területek lakossága 3.44 „ A Jugoszláviához csatolt területek lakossága 4.51> „ A Romániához csatolt területek lakossága 5,84 ,, A megmaradó szám lakossága Magyarorz 25 millió Ausztria lakossága 6.00 „ A Cseh Szlovák állam lakossága 1300 „ Lengyelorszég lakossága 2100 „ Jugoslávia lakossága 1200 „ Románia lakossága 15.00 „ Népsűrűség négyzetkilométerenként: A történeti Magyarországon 64*2 Csehszlovákiának adott területen 615 A románoknak adot területen 513 A Jugoszláviának adott te üteten 650 Az osztrákoknak adott területen 778 A csonka Magyarországon 780 A helyzet tehát az, hogy a csonka Magyarországnak, mely ipari termelés nélkül gyenge kilátású mezőgazdaságára alapozza életét, relatíve nagyobb Innosságot kell eltartania, mint a történeti Magyarországnak. A történeti Magyarországban az összes lakosság 64 5 százaléka foglalkozott földoai vetéssel, a megcsontított Magyarországon csupán 56 4 százalék. Ellenben a bányászatot, ipart és kereskedelmet űzők csoportjának, tehát éppen annak a csoportnak, melyet az ipari termelés teljes összeroppanása folytán, a legkevésbé tud foglalkoztatni, megmaradna mintegy 43 8 százaléka, tehát 30 százalék, míg a történeti Magyarországon ez a foglalkozási ág az egész népesség 236 százalékát öleli föl. A közszolgálat, vaderő és szabad szakmák statisztkáját pontosan megállapítani nem lehet, mert mindazok, kik a megszálló cseh, román, serb csapatok elől elmenekültek, a csonka Magyaroraszágon keresnek új exisztenciát. Ennek szellemi proletariátusnak eltartása elviselhetetlen terhet ró az országra. A történelmi Magyarország területe 325.411 km* A Cseh Szlovák államhoz cs »tolandó terület 55.792 ,, A B-»mintához csatolandó terület 102 010 „ A Jugoszláviához csatolandó terület 70.090 M Az Ausztriához csatolandó terület 4 510 ^ A csonka Magyarország területe 92.984 „ Lóverseny froskén Ügető lovak bejelentése A lótenyésztés emelése végett a csehszlovák köztársaság területén most alakul egy közpoti bizottság, melynek feladata ügetőj lovak tenyésztése és ügető versenyek rendezése lesz. A bizottság tagjai közül tizenkettőt a földmivelési miniszter nevez ki, még pedig a lótenyésztéssel foglalkoők s versenyistálló tulajdonosok köréből. A tisztviselők köréből úgy a földnivelési mint a nemzetvédelmi, pénzügyi és vasúti miniszter nevez ki egyes tagokat, ezenkívül képviselve lesznek még a bizottságban a földmivelési tanács, fődmivelési testületek s mint azon vános (így Kosice is), melyen ügető versenyt rendezni ajándékoznak. A bizottság székhelye Brünn lesz, de üléseit felváltva Prágában és Bratiszlavában is fogja tartani. A földmivelési minisztérium ezt a bizottságot a lótenyésztés ügyiben, mint legfelsőbb tanácsadót ismeri el. A bizottság első dolga lesz Csehszlovákország területén m összes ügető lovak lajstromozása, amiért is felhivatnak az ügető lovak falaid mosat, hogy legkésőbb f. évi június hó 30 ig a megtelő okmányok kíséretében — tekintet nélül arra, hogy az illető ló verseny-, vagy tenyésztők — jelentsék be ezen lovasat a következő címre: Központi ügető ló- és versenybizottság titkárságának Brünn Lensky Dom is. A lajstromozásnak nagy fontossága van, mert a lajstromozott ügető lovak, sőt utódaiknak értéke is tehepesen emelkedik és a be nem lajstromozott lovak ügető versenyeken részt nem vehetnek.