Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)

1920-02-25 / 46. szám

módon akartak terrorizálni hi­vatásuk gyakorlásában. A vélemények megosztók. Vannak, akik elítélik és károsnak tartanak bizonyas Irányt a sajtóbte, talán azt az irányt is, amelyet az áldozatok képviseltek, de ennek elbírál­á sára egyetlen tárán jogo­sult; « függelen b­ró rág és nincs szíts seg fee&tien emberek bía«tkogására. Nekünk, ujságírói scak állást kel­ f #hi­­r­ unk a magunk és az omág érdekében s szén indítványozom, mos­dja ki az új­ságírók festlich eg. h mngasn, hogy a leg-­nagyobb f­eháborodlssa! vsad tudomásul azt» ami ezúttal !ö­ iírií, el­zárja a kor­m­ánytól, hogy a legtcsszebbmíső szí* gomi f­l­latja a nyomozást és meg­­nyugodtan az ujságirők csak akkor igaz­aik, ha a bűnösök el is veszik miliő büntetésüket. (CTK) A munkásság a Népusva szer­­kesztőjének tem tetén legnsp ériist­­ö­megben vett részt. fi >mwn* (Hiiísh van takarmányom gyapjúc­ska egyéb komprisidiös panamája?) A magyar keresztény nemzeti egyesülés egyik pártorgamista, az Uj Nemzedék a l*p éleit ei&ket közölt Wolf Károlyié!, a volt udvarnagyi b­.­Óság sínekétől. A cikk olyan leplezetten gyanurilá&t f gi<U ma­gában m u| reidsser alatt elkövetett d­ol­gairól, amelyek tái fe’elősség nélkül már eddig ía *u tog^ak, de «melyek a nyílva­nosság «rá még Rém kerültek Most, hogy «* egyik többségi párt lapjában Iát ez a gyanú napvilégot, termi*Kfe«a újra fel­éleditek a p’elykák és régi magyar no kis szífint teij^d * g>aaa, a r'gdout, anélkül, hogy ko­nktát formákat öltene. A íegyítést telt* cikk abból indul ki, hogy az uj irány függesen a ve­sített torsától. Akármi történik Husiánal, Fried­­richhel vagy Rubinskkal, meg a tóttól vezérrel — mondj­a a cikk — a lényeg­e3, hogy az eszme gyftsött és ezt sem vi­nn­é sár nem ét hits. Mrd így folytatja a sikk: a sok sár is tehulis majd, aradly a keresztény étel c&dilmas ase­­kerére t'p d Mi kif igátokul a sói, ele Kem­ fogjak tedni a ^ksrgtányos, gyspjus meg egyéb kompanzációs pa Barnákat re. Ha s sokan azt hietik, hogy csak a név váló­ ott, de a régi hőse­kéi faig­atni tehet, as ujjáizllatét csak köüakaró, zmely mögött s piszkos őr­­drdík és trápbolondn­ál tovább érzé** oyeselhet, aly vegyék tud­másul e Politiku­s és nem psülikus duzvállal­­kozók, hogy els?sorban mi f­ogjuk le rántani rö.’u­­ a leplet, mi, s eg szer * vezíti ketesarény társadalom, s becsű­lees emberek plrtji.*­ Kikről kell lerántani a kpiel ás mi az * takarmány, gysp’u és egyéb kom­pen­zációa panama, amelyről a cikkíró bmk­? Éppen a keresztény morál nevében teli sCvetelni, hogy ez az általános gyanúsítás szűnjék meg­­ v égre és ha valaki tud gyapjú, takarmány vagy kompenzációs panamáiról, ne sejtéseibe burkolózjon, hanem mondja meg nyílten, nevek elhall­gatása néten­, kinek a panamájáról szól. Erre annál nagyobb szükség van, mert az utóbbi hetekben tényleg elterjedtek ilyen panamafairek és ha ezekre­ a magyar többségi párt lapjában is tedorcáit vési­­nek­, úgy joggal lehet követelni, hogy ne titkolódzanak, hanem beszéljen­ek érthetően, nevek teregdise nélkül. Igazi tisztulás és tisztítás csak így képze­ttíő és így ért­hető. d^SBaB!W^BgMBWTCIgBBr!18WgW^iWlg)8aHMB>BWSlTOegá BMW Hirdetésak -felvét­etnek a MaááMrakb­an. az am@rikai magyarok hazajönnek Igen érdekes levél éík'.n't c minkre Newyorkoól, Egy derék magyar kivándo­rolt kü di i:07.zá­­k január 21 ski­ddum* mai, tehát alig négy hét előtt. Megírja benne­, hogy Newyork valóság­gal hemseg a vidékről odaérkezett ma­gyaroktól. A szállodád zsufo­zik, csupa ezt'teljes magyar Isisbe bsnsi­k, akik mind liszav­azni akarnak és aan­ak a hírére, hogy a hajók megkezdik az oscárjáratot, elözönlötték N­w>orkzt, a közeli B­ook­­lynt és Hahóként Sajnos, a washingtoni kormány mindenféle akadályokat gördít szándékuk elleni úgy hogy a legtöbbnek elfogy a pésze és kénytelen üjoói munka­­keresd után­ nézni. Bezzeg ezzel nagy bajok vannak. A rengeteg vízw&lért katona, a bezárt sörgyár,­­ alkalmasodlat, pincérek, a barfetideiek, por­eres, ropaőgardk, to­ábita hordó SfSkma összes munkásai, az üveggyári rcuokiftoi és mások mind el­­veszített fckállásulat. Ilyenform természetes­, hogy hazavágyódnak a vasigarok és most ezrével lepik el a svéd konzulátust, amely a magyar ügyeket vezeti, hogy útlevelet szerezzenek, — nagy nshtzen, mert leg­alább négy-öt házi putás hírasztásba ke­rül míg odáig jutnak, hogy a passzust kiadjál. Azzal is ijesztgeti őket, hogy négy öt évig vissza nem térhetnek Am­e­­rikába. Mindez pedig az­ért, mert az ameri­kaiak nem szívesen látják távozni a magyar bevándorlót, Amerika legjobb munkaerejét. Egyelőre azonban nem is vágyódnak ide vissza senki A drágaság egyszerűen megmérhetelfett. Egy drb szappant 9 celt, egy pír mu lka - cipő 8 dollár, se,adpS 15 dollár. Annoit 5 dollárért olyan cipőket lehetett kapni, hogy évséig nea­ lehetett a sokat elkop* tataj, a mai cipők talpa lessalrsd, ha csak az eső esik. Ruhát a bábom előtt 15 doll­árért valódi kelateből kapta a munkás, ma 45 dollár a legdíányabb, gyáritag férceit öltöny. Cu­tor egyáltalán alig kapható — írja a levélíró. — Ha van is olyan szerencsés ember, aki hoz­zájut, az is cak m­alátecukrot kap és fontjáért hatvan centet is f­lszámit a boltos. Am­ióta betiltották a whiskyt és bran­dyk az amerikai mc­ ylalkohol (faszis ) iszik; kis­po’nárja 50 cent, de ez épp elég, mert a második poharat fel nem hajt a­ja, hacsak még m­a akar vakulni, vagy mindjárt meghalni. Ha Amerika sokáig „száraz“ marvel, a spanyol betegség nem szedhet ennyi áldozatot, mint a­mennyit a melytalkohol fog szedni. Pedig volt itt iparsyeijírvány olyan, hogy a newyorki kórházakban a kp­orsók egy­másra voltak fektetve a folyosókon s a teletkezési vállal­atok úgy el voltak fog­lalva, hogy sok esetben már nem is fogadtak el jelentkezőket. A spanyol el­­múlt, de most a faszesz és a bayrum pustíit és a „száraz” Amerikában töfcb a düftdigá részeg, mint annak idején, a­mikor még »nedvass“ volt. Szomoru itt mostanában sz élet és a derék, munka­­szerető magyarság igyekszik hazafelé, hogy a kene munkájával le­­dúsan hazája szomorú sorsán. Reformok a magyar igaaságszolgál­­tatásbal Budapestről jelentik: Az igaiaégdgy* mieisztariumban az utóbbi adóban felitte­­rült jogi kérdésekről !Uárkm h ilyen a következők­et mondották: — Az igazságszolgáltatás az egész or­­szágban megindult. Terméssetesen csak a meg nem szállott területről lehet szó. Eddig, mint iszto­llás, két líbiai kerület működött, most megkezdte fuerícióját a szegi dí táblai kérését, részben működik a pécsi és a pozsonyi kerület egy része, természetesen a székhelyek eitolódtak. — Kun Béla és társainak kiadatása ügyében telje­s erővel folytatjuk akciónkat, az osztrák kormány azonban érthető okok­­­ból sok akadályt gö d­t elénk Meggyő­ződésünk szerint a tárgyalások alapján összegyűjtött adatokkal támogató­t újabb fel­érő jegyzékek is mhtta­n fognak ered­­­mén­nyel járni, javulást ezen a téren csak a békeszerződés fog hozni. Azt ne­m hiszd szük, hogy ezzel a kérdéssel akár a béke­­szerződés foglakozni fog, akár pedig az antant kier­e­ i­elés a sióba kerülhatas, h­anem a békeszerződés re­ndet feg tere­mt­teni, végre megindul a normál­­ eset az országok között és ilyen körülmények kö­zött Ausztria nem zárkóztunk el mereven kérésünk elől. — A megváltozott viszonyok erősen foglalkozatják lőr­émelőkészi­ő oszlá* ijunkst is Először csak a Károlyi*kor­­r­ársy törvényeinek revíziójáról volt szó, de ma már ezzel beérni igazán lehetet­len. A revízió jogfolytonosság miatt meg fog törtteni, de ma már az a helyzet, hogy egész alkotmányjogunkat, köz­jogon/ai uj alapokra g«H fektetni, sőt még a pta@á íjog­! me^r«sfor­ t?áiása east msr«d­feai el a mai viszonyok közöt sanyi uj kérdés serül fel, amellyel eddig csak a dg vagy egyáltalában mi foglalkoztunk, hogy az új­tír tényalkotások zilerSidet sílenek. Itt van a holtíá Rji­/ámt is, az sitanések ügyének re­dclése, a házassági problé­mák és egyéb kérdések, a taslyeket m­­eg a háború bolygatott meg Kereskedelmi és tzteti éjszünkben oly gyökeres válto­­zások volta­k, smelyekről megfeledkezni szintén­ nem Isiéi A Magyaror­szög s,­ói nem bírják el az eddigi kompikált eljárást aj törvényhozás terén. — A hásbéismerés kérdéséről az utóbbi időben negyon§*okat bt­eéinek. Valasol ig arság van a háziurak récsán is, Miodecnek felment az ára, csak a házáér m­a­ adS * régi. tCz a belátás nálunk is megvan, csak az orvoslás módját ne­m­ találja­ helyesnek. Megint eenslis, megint az élet megdrágítása, ez jóra nem vezethet. A hatóságoknak in­kább arra kell törekedni, hogy az ára­kat visszanyomják. Mi mindenki * kü­földi valutád« visassagokra rendez­kedik be, a­melyet egyedül helyes mér­­téknek elfogadni mégsem tehet ,r ezután az árak­rét esetek tobzódására sehet, benn az országban nincs meg a nyugalom, az egyetértés és a szüksé­ges higgadtság, hogy ezz­l a tehetetlen helyzettel, a melybe kerüljünk. Önerőnk­ből leszámolhassunk. — Magyar é­telelés ét I nád tág a sáros! tsai pletniöfebüs. a Sarj Síká Hiasybél közöljük magyar fordításban az alábbi két hírt: „Magyarország ki­rálynéja.* Ezt éneklik a béthirsi lakosok e templomban. Ez már a legssecnteie« nebb imperiinenda, hogy köztársasá­­gunk egy évi fennállása után még ének­lik a „Magyarország királynéjáért”. A szivünk vérzett, amikor ezt hallottak. Talán a prépost ur (Brühi Menyhért)­­ is gondoskodhatna arról, hogy az ilyen, meggondoltlan énekeket ne ésskelje­­cek. Vagy latszik az a pedig ha a prépost urnak magyarországi királyné, nin­jen el Magyarországba, ott eléne­­keltethet magának. % *m Tarka krónika. Az általános, egyenlő és titokzatos ma­gyar vé­sszlásokat megelőzőleg egyik du­­rántuli fiíubin Programm segédet mon­dott az egyik jel­ölt, — (mert négyen vol­tak ők). El?ült már az a szép idő, amikor ele­jén itatás go meg egy kis pé­nzbeli „do­­p nsoter” hozta be győztesnek a jelöltet Aki „most* győzni alatt, az csak a be­szédjével „föjhette meg” a választóit A mi derék jelöltünk tehát a következő magvas és ellentmondást nem tűrő zára­dékkal fejezte be a beszédjét: — És még csak egyet, kedves atyám­fiát. Ha annak idején Deák Ferencet nem választották volna meg képviselőiek, az nagy hára lett volna az országnak. Ha az én ellenfelei­met nem választjátok meg, az nagy kár lesz­­­ neki. De ha enge­­met választa­ok meg, az nem lesz kár sem az ors­ágnak, sem nekem. Most már tudjátok, hogy mit csináljatok I . » Ez is a választások előtt történt. A falu antiszemita vezérével, aki egyaránt neve­zetes krisztusi s’erdejéről, valamint zsi­­dőg­ ül Üstéről, beszélgetésbe elegyedett egy helybe!' kapseilás A b padlás megkérdezte: — Hisz ön a szentek csodáiban? — Hmi Áttól függ, miféle csoda az a csoda — Hát kérem, egy barátom azzal di­csekedett el nekem hogy sok patkány volt a m­agtárjábói és ekkor csináltak ott Szent Antalnak egy ezüst patkányt, mire az összes patkányok kipusztultal a mag­tárból. Az antiszemita vezér fölháborodva vá­laszolt : —­ No már ebben nem hiszek. Mert ha így volna, akkor én már régen csi­­náltattam volna egy — ezüst zsidót — Hány morgószinház van Cseh­­szlovákiában. Prágából jelen­ik : Cseh­­sszlovákiában 450 mozgóseiadás van, ami árt átlagon 180000 előadást jelent, és átlag 40 millió belépti jegyet. — Egy kis hús két ezüst koroná­ért. Szegedről jelestik: A szegedi ta­nyák életbeléptették az arany és szült valutát és a Felafiráees egyik mészár* »«ékében napok óta kát ezüst korosá­ért árceitanak egy kilogramm huat, mig a búza métermáza és át busz karó­­­cái arannyal vesztegetik. Mit élelmi cikkeket is áruritanak arany ás azttat elle o- ben. — Eljegyzés: Bracovszky István Sze­pesví'sijt, eljegyezts Mamija Mtlnár Mancikát Sz?p»svára!járél.: — A szomszédban vegyél házat. Egy mun­kámnk távirattá zapou Ameri­­káöő!. Közeli rokoni küldte el a tintát s igy mit: »Pén­zeslevál útban. A azwacátnn vegyél házai, mindegy, hogy mennyibe­­ kerül.*­­ Az amerikai dollárnak fölényes és gon­­dallen nangji Di nem ez a fő, hanem ez, hogy megindulnak az amerikai ma­­­­gyarok és jönnek vissza szchatéba, hogy tetiin dolgozzanak, amerikai tudisukat és tspisr­aiaiukat itt érvényiíték A távirat­­ból még egy érdekes djíig tűnik ki, hogy az Egyestül ÁUkcnokből már pénzesleve­le­ke­­tá is teltei «(üdéit es metszőn­k a. I­la­lkát ráals s, am­elynek mindig az a vége, hogy a bankok meg tír­anak magaknak egy csomó pénzt. Hizat född akarnak venni it­hon az Amsz­kiból visszijövő rca?yarok és nyugalo­mb a­rcuanában aka­rák életeket d­c­seni. Ehhez az is szükséges, hogy olyan gazdasági és po­­ltikai körülmények fogadás­a el, ame­lyek biztosith­assák mázsájuk sikerét. —­ Rendszeres szlovák nyelvtan­i magán- és iskolai használatra irta dr. Richnik Vladimir, 216 könyvoldal, ára 10 korona, már megjelent, Kapható minden könyvkereskedésben, vagy a kiadónál: Ferenc D. könyvkereskedőnél, Iglón (Hová Vés). Ugyanott megjelent: „A tót helyes­írás főbb szabályai”, ára 2 kor. 40 fill, 4048

Next