Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)
1920-02-25 / 46. szám
módon akartak terrorizálni hivatásuk gyakorlásában. A vélemények megosztók. Vannak, akik elítélik és károsnak tartanak bizonyas Irányt a sajtóbte, talán azt az irányt is, amelyet az áldozatok képviseltek, de ennek elbírálá sára egyetlen tárán jogosult; « függelen bró rág és nincs szíts seg fee&tien emberek bía«tkogására. Nekünk, ujságírói scak állást kel f #hir unk a magunk és az omág érdekében s szén indítványozom, mosdja ki az újságírók festlich eg. h mngasn, hogy a leg-nagyobb feháborodlssa! vsad tudomásul azt» ami ezúttal !ö iírií, elzárja a kormánytól, hogy a legtcsszebbmíső szí* gomi fllatja a nyomozást és megnyugodtan az ujságirők csak akkor igazaik, ha a bűnösök el is veszik miliő büntetésüket. (CTK) A munkásság a Népusva szerkesztőjének tem tetén legnsp ériistömegben vett részt. fi >mwn* (Hiiísh van takarmányom gyapjúcska egyéb komprisidiös panamája?) A magyar keresztény nemzeti egyesülés egyik pártorgamista, az Uj Nemzedék a l*p éleit ei&ket közölt Wolf Károlyié!, a volt udvarnagyi b.Óság sínekétől. A cikk olyan leplezetten gyanurilá&t f gi<U magában m u| reidsser alatt elkövetett dolgairól, amelyek tái fe’elősség nélkül már eddig ía *u tog^ak, de «melyek a nyílvanosság «rá még Rém kerültek Most, hogy «* egyik többségi párt lapjában Iát ez a gyanú napvilégot, termi*Kfe«a újra feléleditek a p’elykák és régi magyar no kis szífint teij^d * g>aaa, a r'gdout, anélkül, hogy konktát formákat öltene. A íegyítést telt* cikk abból indul ki, hogy az uj irány függesen a vesített torsától. Akármi történik Husiánal, Friedrichhel vagy Rubinskkal, meg a tóttól vezérrel — mondja a cikk — a lényege3, hogy az eszme gyftsött és ezt sem vinné sár nem ét hits. Mrd így folytatja a sikk: a sok sár is tehulis majd, aradly a keresztény étel c&dilmas asekerére t'p d Mi kif igátokul a sói, ele Kem fogjak tedni a ^ksrgtányos, gyspjus meg egyéb kompanzációs pa Barnákat re. Ha s sokan azt hietik, hogy csak a név váló ott, de a régi hősekéi faigatni tehet, as ujjáizllatét csak köüakaró, zmely mögött s piszkos őrdrdík és trápbolondnál tovább érzé** oyeselhet, aly vegyék tudmásul e Politikus és nem psülikus duzvállalkozók, hogy els?sorban mi fogjuk le rántani rö.’u a leplet, mi, s eg szer * vezíti ketesarény társadalom, s becsűlees emberek plrtji.* Kikről kell lerántani a kpiel ás mi az * takarmány, gysp’u és egyéb kompenzációa panama, amelyről a cikkíró bmk? Éppen a keresztény morál nevében teli sCvetelni, hogy ez az általános gyanúsítás szűnjék meg v égre és ha valaki tud gyapjú, takarmány vagy kompenzációs panamáiról, ne sejtéseibe burkolózjon, hanem mondja meg nyílten, nevek elhallgatása néten, kinek a panamájáról szól. Erre annál nagyobb szükség van, mert az utóbbi hetekben tényleg elterjedtek ilyen panamafairek és ha ezekre a magyar többségi párt lapjában is tedorcáit vésinek, úgy joggal lehet követelni, hogy ne titkolódzanak, hanem beszéljenek érthetően, nevek teregdise nélkül. Igazi tisztulás és tisztítás csak így képzettíő és így érthető. d^SBaB!W^BgMBWTCIgBBr!18WgW^iWlg)8aHMB>BWSlTOegá BMW Hirdetésak -felvétetnek a MaááMrakban. az am@rikai magyarok hazajönnek Igen érdekes levél éík'.n't c minkre Newyorkoól, Egy derék magyar kivándorolt kü di i:07.zák január 21 skiddum* mai, tehát alig négy hét előtt. Megírja benne, hogy Newyork valósággal hemseg a vidékről odaérkezett magyaroktól. A szállodád zsufozik, csupa ezt'teljes magyar Isisbe bsnsik, akik mind liszavazni akarnak és aanak a hírére, hogy a hajók megkezdik az oscárjáratot, elözönlötték Nw>orkzt, a közeli Booklynt és Hahóként Sajnos, a washingtoni kormány mindenféle akadályokat gördít szándékuk elleni úgy hogy a legtöbbnek elfogy a pésze és kénytelen üjoói munkakeresd után nézni. Bezzeg ezzel nagy bajok vannak. A rengeteg vízw&lért katona, a bezárt sörgyár, alkalmasodlat, pincérek, a barfetideiek, poreres, ropaőgardk, toábita hordó SfSkma összes munkásai, az üveggyári rcuokiftoi és mások mind elveszített fckállásulat. Ilyenform természetes, hogy hazavágyódnak a vasigarok és most ezrével lepik el a svéd konzulátust, amely a magyar ügyeket vezeti, hogy útlevelet szerezzenek, — nagy nshtzen, mert legalább négy-öt házi putás hírasztásba kerül míg odáig jutnak, hogy a passzust kiadjál. Azzal is ijesztgeti őket, hogy négy öt évig vissza nem térhetnek Amerikába. Mindez pedig azért, mert az amerikaiak nem szívesen látják távozni a magyar bevándorlót, Amerika legjobb munkaerejét. Egyelőre azonban nem is vágyódnak ide vissza senki A drágaság egyszerűen megmérhetelfett. Egy drb szappant 9 celt, egy pír mu lka - cipő 8 dollár, se,adpS 15 dollár. Annoit 5 dollárért olyan cipőket lehetett kapni, hogy évséig nea lehetett a sokat elkop* tataj, a mai cipők talpa lessalrsd, ha csak az eső esik. Ruhát a bábom előtt 15 dollárért valódi kelateből kapta a munkás, ma 45 dollár a legdíányabb, gyáritag férceit öltöny. Cutor egyáltalán alig kapható — írja a levélíró. — Ha van is olyan szerencsés ember, aki hozzájut, az is cak malátecukrot kap és fontjáért hatvan centet is flszámit a boltos. Amióta betiltották a whiskyt és brandyk az amerikai mc ylalkohol (faszis ) iszik; kispo’nárja 50 cent, de ez épp elég, mert a második poharat fel nem hajt aja, hacsak még ma akar vakulni, vagy mindjárt meghalni. Ha Amerika sokáig „száraz“ marvel, a spanyol betegség nem szedhet ennyi áldozatot, mint amennyit a melytalkohol fog szedni. Pedig volt itt iparsyeijírvány olyan, hogy a newyorki kórházakban a kporsók egymásra voltak fektetve a folyosókon s a teletkezési vállalatok úgy el voltak foglalva, hogy sok esetben már nem is fogadtak el jelentkezőket. A spanyol elmúlt, de most a faszesz és a bayrum pustíit és a „száraz” Amerikában töfcb a düftdigá részeg, mint annak idején, amikor még »nedvass“ volt. Szomoru itt mostanában sz élet és a derék, munkaszerető magyarság igyekszik hazafelé, hogy a kene munkájával ledúsan hazája szomorú sorsán. Reformok a magyar igaaságszolgáltatásbal Budapestről jelentik: Az igaiaégdgy* mieisztariumban az utóbbi adóban felitterült jogi kérdésekről !Uárkm h ilyen a következőket mondották: — Az igazságszolgáltatás az egész országban megindult. Terméssetesen csak a meg nem szállott területről lehet szó. Eddig, mint isztollás, két líbiai kerület működött, most megkezdte fuerícióját a szegi dí táblai kérését, részben működik a pécsi és a pozsonyi kerület egy része, természetesen a székhelyek eitolódtak. — Kun Béla és társainak kiadatása ügyében teljes erővel folytatjuk akciónkat, az osztrák kormány azonban érthető okokból sok akadályt gö dt elénk Meggyőződésünk szerint a tárgyalások alapján összegyűjtött adatokkal támogatót újabb felérő jegyzékek is mhttan fognak eredménnyel járni, javulást ezen a téren csak a békeszerződés fog hozni. Azt nem hiszd szük, hogy ezzel a kérdéssel akár a békeszerződés foglakozni fog, akár pedig az antant kiere ielés a sióba kerülhatas, hanem a békeszerződés rendet feg teremtteni, végre megindul a normál eset az országok között és ilyen körülmények között Ausztria nem zárkóztunk el mereven kérésünk elől. — A megváltozott viszonyok erősen foglalkozatják lőrémelőkésziő oszlá* ijunkst is Először csak a Károlyi*korrársy törvényeinek revíziójáról volt szó, de ma már ezzel beérni igazán lehetetlen. A revízió jogfolytonosság miatt meg fog törtteni, de ma már az a helyzet, hogy egész alkotmányjogunkat, közjogon/ai uj alapokra g«H fektetni, sőt még a pta@á íjog! me^r«sfor t?áiása east msr«dfeai el a mai viszonyok közöt sanyi uj kérdés serül fel, amellyel eddig csak a dg vagy egyáltalában mi foglalkoztunk, hogy az újtír tényalkotások zilerSidet sílenek. Itt van a holtíá Rji/ámt is, az sitanések ügyének redclése, a házassági problémák és egyéb kérdések, a taslyeket meg a háború bolygatott meg Kereskedelmi és tzteti éjszünkben oly gyökeres változások voltak, smelyekről megfeledkezni szintén nem Isiéi A Magyarorszög s,ói nem bírják el az eddigi kompikált eljárást aj törvényhozás terén. — A hásbéismerés kérdéséről az utóbbi időben negyon§*okat bteéinek. Valasol ig arság van a háziurak récsán is, Miodecnek felment az ára, csak a házáér ma adS * régi. tCz a belátás nálunk is megvan, csak az orvoslás módját nem találja helyesnek. Megint eenslis, megint az élet megdrágítása, ez jóra nem vezethet. A hatóságoknak inkább arra kell törekedni, hogy az árakat visszanyomják. Mi mindenki * küföldi valutád« visassagokra rendezkedik be, amelyet egyedül helyes mértéknek elfogadni mégsem tehet ,r ezután az árakrét esetek tobzódására sehet, benn az országban nincs meg a nyugalom, az egyetértés és a szükséges higgadtság, hogy ezzl a tehetetlen helyzettel, a melybe kerüljünk. Önerőnkből leszámolhassunk. — Magyar ételelés ét I nád tág a sáros! tsai pletniöfebüs. a Sarj Síká Hiasybél közöljük magyar fordításban az alábbi két hírt: „Magyarország királynéja.* Ezt éneklik a béthirsi lakosok e templomban. Ez már a legssecnteie« nebb imperiinenda, hogy köztársaságunk egy évi fennállása után még éneklik a „Magyarország királynéjáért”. A szivünk vérzett, amikor ezt hallottak. Talán a prépost ur (Brühi Menyhért) is gondoskodhatna arról, hogy az ilyen, meggondoltlan énekeket ne ésskeljecek. Vagy latszik az a pedig ha a prépost urnak magyarországi királyné, ninjen el Magyarországba, ott elénekeltethet magának. % *m Tarka krónika. Az általános, egyenlő és titokzatos magyar vésszlásokat megelőzőleg egyik durántuli fiíubin Programm segédet mondott az egyik jelölt, — (mert négyen voltak ők). El?ült már az a szép idő, amikor elején itatás go meg egy kis pénzbeli „dop nsoter” hozta be győztesnek a jelöltet Aki „most* győzni alatt, az csak a beszédjével „föjhette meg” a választóit A mi derék jelöltünk tehát a következő magvas és ellentmondást nem tűrő záradékkal fejezte be a beszédjét: — És még csak egyet, kedves atyámfiát. Ha annak idején Deák Ferencet nem választották volna meg képviselőiek, az nagy hára lett volna az országnak. Ha az én ellenfeleimet nem választjátok meg, az nagy kár lesz neki. De ha engemet választaok meg, az nem lesz kár sem az orságnak, sem nekem. Most már tudjátok, hogy mit csináljatok I . » Ez is a választások előtt történt. A falu antiszemita vezérével, aki egyaránt nevezetes krisztusi s’erdejéről, valamint zsidőg ül Üstéről, beszélgetésbe elegyedett egy helybe!' kapseilás A b padlás megkérdezte: — Hisz ön a szentek csodáiban? — Hmi Áttól függ, miféle csoda az a csoda — Hát kérem, egy barátom azzal dicsekedett el nekem hogy sok patkány volt a magtárjábói és ekkor csináltak ott Szent Antalnak egy ezüst patkányt, mire az összes patkányok kipusztultal a magtárból. Az antiszemita vezér fölháborodva válaszolt : — No már ebben nem hiszek. Mert ha így volna, akkor én már régen csináltattam volna egy — ezüst zsidót — Hány morgószinház van Csehszlovákiában. Prágából jelenik : Csehsszlovákiában 450 mozgóseiadás van, ami árt átlagon 180000 előadást jelent, és átlag 40 millió belépti jegyet. — Egy kis hús két ezüst koronáért. Szegedről jelestik: A szegedi tanyák életbeléptették az arany és szült valutát és a Felafiráees egyik mészár* »«ékében napok óta kát ezüst korosáért árceitanak egy kilogramm huat, mig a búza métermáza és át busz karócái arannyal vesztegetik. Mit élelmi cikkeket is áruritanak arany ás azttat elle o- ben. — Eljegyzés: Bracovszky István Szepesví'sijt, eljegyezts Mamija Mtlnár Mancikát Sz?p»svára!járél.: — A szomszédban vegyél házat. Egy munkámnk távirattá zapou Amerikáöő!. Közeli rokoni küldte el a tintát s igy mit: »Pénzeslevál útban. A azwacátnn vegyél házai, mindegy, hogy mennyibe kerül.* Az amerikai dollárnak fölényes és gondallen nangji Di nem ez a fő, hanem ez, hogy megindulnak az amerikai magyarok és jönnek vissza szchatéba, hogy tetiin dolgozzanak, amerikai tudisukat és tspisraiaiukat itt érvényiíték A táviratból még egy érdekes djíig tűnik ki, hogy az Egyestül ÁUkcnokből már pénzesleveleketá is teltei «(üdéit es metszőnk a. Ilalkát ráals s, amelynek mindig az a vége, hogy a bankok meg tíranak magaknak egy csomó pénzt. Hizat född akarnak venni ithon az Amszkiból visszijövő rca?yarok és nyugalomb arcuanában akarák életeket dcseni. Ehhez az is szükséges, hogy olyan gazdasági és poltikai körülmények fogadása el, amelyek biztosithassák mázsájuk sikerét. — Rendszeres szlovák nyelvtani magán- és iskolai használatra irta dr. Richnik Vladimir, 216 könyvoldal, ára 10 korona, már megjelent, Kapható minden könyvkereskedésben, vagy a kiadónál: Ferenc D. könyvkereskedőnél, Iglón (Hová Vés). Ugyanott megjelent: „A tót helyesírás főbb szabályai”, ára 2 kor. 40 fill, 4048