Kassai Ujság, 1920. január-március (82. évfolyam, 2-75. szám)

1920-02-25 / 46. szám

XXXm «vtalina. 40. urnám. Szbeda (SSO. Február SS% á* iil­MUzatali *'«­“*** ** ‘»MM <Mbfeifcuicl »*»• ,v M»e­ M«iiik ki £« feláítjáT»! mj«m «>«»1. •• rfiUELÖS SZERKESZTŐt 9?. KÖVES ILLÉS r­.fcff [UNK]*««*•! dijak be'jils*» *■ <Mék*ai Egéu ávt« sa Moiq fálivHi M küf„ atgy«<án* fi kar. so «m­, •ay h«B«i»r* to kor. So fill, »er** Mini ér« So fill Regyvilég * (CTK* 8*1?ef) A bolgár koratársy el h*táro*tz, hogy •s országgyűlést felcsslstjs, m­ert a parlament s két szocialista párt (demok­raták és kom­munisták) állandó nehéz­ségeket okoznak. Zavadi örmény patriarchs Londonba érkezett. Az örmény nép kérelmét fogja előterjesszek­ és védelmet fog kérni a török uralom ellen A legfőbb tanács legközelebbi ülése a serdán lesz. A finn bőottványt felhívta Lengyel­ország, hogy küldjön delegátust s ver­sei értekezletre azon feltételek megbe­szélése céljából, hogy ml­yen módon lehetne békét kötni Szovjetoroszországgal. Ferdinánd román király Nagyromá­­nia uralkodójává Gyulafehérvárott akar­ja ma­gát megkorocáztatni Denikin osztagon a Dell Neues jelen­tése szerint megkezdték az előnyom­u­­lást Rosto felé. Bolseviki hírek szerint Rosto körül nagy hurok kezdődtek A belgrádi angol és francia követ az uj kormánynak jegyzéket nyújtottak át melyben megismétlik az adriei kér­désben a jsn. 20 iki ultimét­u­mot. A Jegyzék 15 nap alatt sz ultimátumra választ kér* A kormány a jegyzéket el­fogadta, civariasan kér, de határozot­tan el fogja mtasitani. Az an­gol és orosz hadifoglyok köl­csönös kikzerélésére vonatkozó egyez­ményt aláírták. A charlotteoi­urgi mniiuroleumba be­törtek. Lujza királyné koporsóját fel­feszítették és a halottat kirabolták. A fiumei Danubius hajógyárat egy olasz konzorcium megvette, Inurbru­­bftn népes antiszem­ita gyű­lés volt. Követelték­, hogy m­­endes zsi­dót, akinek nincs illetősége Tíroiban, utasitsanak ki Trácia kérdésében beígér vezérfér­­fiak úgy nyilatkoztak, hogy csak atricta sz esetben mondanék le Nyűgét Tráciá­ról, ha nrnd­eiközi ktriga?g»­ést kap, de tőbsiem fogják fűrni, hogy e terü­letet Görögoizzághoz csatolják. Csehszlovákia * UJ áll<Jírj gyere kerülnek forgalomba jövő tó 7-én Maeseryk elnök fényké­pével. A politikai pártok megegyeztek, hogy a választások e­lőtt lemondanak a kato­nacég köz­­ti agitációról. A here.*keddeni reiriszteruumban érteke* ht volt a román petróleum be­­hosatalára vonatkozólag. — Betörések, Friedmann Salamonné Szobár (DJk F.) utcai cukorktüz­etíbe a múlt éjjel betörtek s ergjobb mennyi­ségü cukor- és csokolédéké*zletét rész­ben elszállították. — Az Ulénia színház cukorkaüzletébe tegna pelö­t éjjel betörtek Az egyik tettest P. S. színképragsszió személyében felismerték. Szovjetoroszország termelési rendje az állami kapitalizmus A munkás üelmi tanácsok csődje • A ter­­melésben feladták a kommunista elveket Az angol „Economist” moszkvai tudó ír­ója érdekes tudós fást küidbít be lap­jának Szovjetoroszors­zág gazdasági és ipad helyzetéről. .A tudósítás szerin­t a moszkvai kor­mány a munkás üzemtanácsok­ c­édje miatt áttért az egységes államüzem for­májára. Az államüzemeke­t a nemzetgaz­d­asági legfőbb tanács vezeti. Minden iparágnak központja van, a­m­ely politikai, szociális, technikai kereskedelmi és mun­kán tagokból tevődik? ö?S2e s a legfőbb tanács alá tartónk. Az egyes gyárak bitenösíttsi ésclü iga­gatósága a ra­g­­felelt kö-pántnak van alávetve, és államil évi eredményei kezdetben példátlanul rosszak voltak. Most már sok iparágban javult a helyzet, mely a moszkvai tox­illárban a legkielégitőbb. Vezetője Regin, egy tehetséges es eályes szakember, ti a szétf­orgácsolt lexiULe­ina két egységesed megszervezte, úgy hogy Moszkva textilgyárainak négyötöd rése teljes üzemben van. Knassin a feszfeked­és ugy­ans cHiulfi­kus állapotának vetett véget s ujjáépí­­tette a gépipart, úgy hogy már részben fedezni tudja az állatra tutik sü* ságié* tét. A tutor és gumnsiipar no? bin szá­ninm illipo­ bsn van s egyes iparágak fílvirágzása még nem jeleni az ország gazdasági konszoliálc­óját Hogyan érte azonban el a kom­mu­­nish kormány ez ipar seíígsdhatsthn ujjáélesztését ? A scoisemia elvek feladá­siénak az ária — jegyzi m­g ?z „Eco­nomist“. Krassin a magánkezde­ménye­zést vagy nyereségek liláiáibi h­lytzé­­sével ösztökéli bár emiatt eok öme­­ tőzése van a korsnén.ny*?, Az éllsmüz em­­bei tzó si c.tn Lenin elveinek alkelms­­zásáról. A bér< rém egyformák. Igazga­tók és mé­ nökök maga* fizetéseket ka p­­nak, a mun’ságok óéra pedig havi 600— 4000 rubel között ingadozik. Ezenkivül mindenütt bevezették az eVkod béreket ás s ju!a’makat és napi n­inimá is telje­sítményt irtak elő, am­t s­igoru bünteté­sek kiszabása egészít ki A sztrájk fitos. Ily kép­en nyilván­való, hogy a munkás­ság csupán névleg vesz részt a vezetés­­ben és Rogin és Russia gyáraiban tu­lajdoni­épen diktátura van bevezetve. Ez azonban nem kommunizmus, hanem a bolsevisták által annyira megvetett állami kapitalizmus. Szovjetoroszorszá;» sisociiiizációs zava­r»inak a képét teljessé teszi ez a körül­mény — jegyzi meg ..Economist“ — fecgv a tolsevikok agrirpo­itikijt a kis­gazdák hín­almas osztályának a feltűnésit ered­ményezte, amely osztály egyáltalában nem siociii­íla értelmű. Nem lehet tehát Csatlakozni azon — fejezi be közleményét az angol laptudó­­sító — hogy a progresszív bolsevisták p­ártja he­ves el­lenállást fejt ki Lenin is Krassin konzervativizmusával szem­­ben. A , Pro.'etar’s Gre Echo" vádolja Krassi­nt, hogy egyes esetekben napi 14 órát dol­goztat munkáéival. Idézhetjük tehát egy francia államfé­ s írnak a francia fojda­­lom idejé­be való üres mondását, így variá­va: „egy bolsevista mini mín­iszer, még távolról sem jelenti azt, hogy az illető egy to­sevista miniszter leg é, saját h­ bljuion ki­ül munka nélkü vennak, ís már a bánó­n elért kerese céljából do­go­ztak és iétientartásukat saját anyagi eszközeikkel biztosítani nem képesek. 2 A munkanélküli segélyre idényt nem tarthatnak: a) akik az I. pontban emlí­tetteken ki­ ftl más munkaágba tartoznak, b) azok a ríi írodd m­unkaerök, akik előbb katonai irodá­kban voltak alkalmazva és akik alkalmaztatásukat a hábor befe­jezése folytán vesztették el, c) akis előbb, j bá r átmenetileg is mező- és tógazda­ságban, nemkülönben háztartásokban vol­tak alkalmazva, d) akik a háború előtt nem dolgoztak és szüleik vagy rokonaik által tartattak el, e) a tékozlók és kön­­­nyelmű életmódot folytatók, f) a kis mun­­kaheligsegély 20 járulékot élveznek. 3. A munkanélküli segélyre való igény­­ bejele­ntésekor őr mutatandó­k: a) a munka­­­­könyv, b) a hadköteles torban állók­­ részéről, karo­isi feiühiisgslkti élmény j vagy szabadságvefés, c) munkásb­érg­­i bizosítási iga­olvány, d) a munkából történt elbocsátásra vonatkozó igazolvány, e) annak igazolása, hogy a munkaközve­títőknél hetenként legalább k­étszer jelent­kezett, f) a városi közélelmezési hivatal által utoljára k­iállított bevásárlási igazolvány 4. A teljes munkanélküli segélyben kizárólag a háztartás feje részes­íthet, — akit ezen felül a vele egy és ugyanabban a háztartásban élő feleség, illetve élettárs és 14. életkort még túl nem haladott gyermekek, valamint a munkaképtelen és a háztartás fejének eltartására szoruló hozzá­rtozók u*-* n családtagonként és naponként egy (1) korona pétdj illet meg. A háztartás felét, valamint család­tagjait megillető összsegély összege egy háztartás részére napi 10 koronánál nagyobb nem lehet. A munkaképtelen és elláttatlan család­tagok közül a családi pó­díj teki­ntetében csak azok jöhetnek figyelembe, akik 1919. évi február hó 15 én a háztartás fejével közös háztartá­son éltek. Azok a családtagok, akik már előbb is mint önálló munkások működtek vagy leszereltek, önálló segélyben nem része­sülhetnek, hanem mint c­s­ádtagok vetet­nek számba Ugyanilyen eloirá­s alá esnek a családi kötelékben élő kereső mu­kanélkül­ek — korra való tekintet nélkü­.­ — akár részesül a háztartás feje munkanélküli segélyben, s kár nem. 5 Vasárnapra r, u­ rend­­üli segély nem jár. A közjóléti miniutenumnak az 19­1­9. évi február hó 12 én kelt 63. számú tör­vény 11 és III cikkelyére hivatko­z és 1920 évi jan­uár hó 2- án kelt £. j. 1033/E/1920 számu rendelete értelmében a munkanélküli segélyben b­ezerülőket a bíróság közmunkákra kirendelheti, am­ely esetben a ferendelt munkás egy het segély összeg­­nnk megfelelő értékű mun­­kát ingyen elvégezni t rto ik. Azokat, akik oly közmunkát, amely tá­ti erejüknek megfelel, elvégezni vona­kodnának,­­ a munkanélküli segély el­vonatni fog. 6. Az 1. pontban említett Kooh­én lakó és segélyre váruló munkanélküliek igény­­jogosultságuk megállapítása végett­i hatósági munkaközvetítő fi­atalos helyi­­ségében (Fő-utca 106. sz) a köveik«! alfabetikus sörre, deén d­e. 8­12-ig , d. u. 3 -6 ig jelentkezhetnek : Az uj munkanélküli segélyek egységes kifizetésének kezdete Dr. Muttnyánszky polgármester ma az alábbi hirdetményt bocsátotta ki: A mun­kanélküli­sig igrs vl­ó igény a „Szio^en­­szléi oisjfgos iTiunla­ i­ffainak* Brafis­­la«ban 1920. évi ftbulr hó 12 én kelt 5/19-20. számú rendelete értelmében újból m­egéltepitsadó lévén, a most idé­zett rende­lt rendelkezései a következők: 1. A munkán­lbeli segélyre kizáró­ag munkmé­küli lakatosok, kőművesek, gyári munkások és kereskedelmi alkalmazottak tartattak igényt stbsn­sz esetben: a) ha cseh-szlovák á­lompolgárok* b) ha a neiéhezésts egyébként veszélyeztetve vo­na, e) ha létretartásukat, illetőleg bérre vagy szolgálati il íetmén­yre vannak u­ atca, d) ha a m­­unkát betegbiztositásról szóló törvény hatálya alatt állanak, e) ha tény­ Fviftl AóTiiakőspon­t: * Oetllsa Váhraút'M­fhMMk ISSiállt , i . • » 14‘ — ■**SS*l «4V0B0 1Í2S#M • . . . . 14 “ WfiJk Nnj«g , , . ..... züí.O — ■ Aaalt'óach 8B1‘— QiiMk MHú , i . i08.)--* hííjKfSK kiM < . - t , , , * , . 14 0~ ÜívatHtoauik» fcasKs 1630 — S'iifBi vas»Si^ís8f 7. liN­Mnaaixurtei’ . , • ■ , t 8 8 )- -SsScIikíjás 699 > - 15454 *0 aCQiuta . , . , , 6'7'éO BwIÍb . . ( , . 100 — ÍPárisf 669 50 itakueat i ... I28’f0 CasízB ..... 818 54? SaéfiE .... 183 80 Bkos ...... 84’­Ittrisk .... -U98-K3 MatíA .... -gavtmHls . „1828 60 , 82«; 0i»«»MÍ8 , , 1718 60 máBSttf . , , , SÍ6Í0 IfinlJejiyek. K*Äia , . 118 50 Máfk« ..... 9710 Bélyegzettet kék 48'-» Bolfiz , ... 11850 í í2^»í , , . . 1634 60 g?á}6j . , . . .£495 50 B*4á . s , . Í7'4E0 mu , , , . , í864 50 8»agtai . . . , 674 5Ü ÖJa», . , , . SI2 50 ÁSSiOzlkxí 89 50 4af«l . . . 815 60 össMir kílyt8gs*tS . . . . 80 — Wxáffni äu&oto-Jutty mo üstk kendi, k. — Sektüib . . ?7S*-* OkIí iphtaffik T5 £!— fenti , < Wfl'­ kitoiir. 1185’— iplhflíssl­ • 818' Xtvepeteasks * «(#••• %3?Sehí valutapiie. Barkis , . 650 Kegyeik. 628* Béss . 2‘­­0 Loadeo e ■ . SÍ 70 Prig» , M . «57 Pári» 46‘f.O­xkila»» í­­­j 8610 Bélyeg**« ke* X’60 Hfcye*8s0#sr kereue­t'SG

Next