Kassai Ujság, 1920. április-június (82. évfolyam, 76-147. szám)
1920-05-28 / 121. szám
Ez egyenes megtagadása Szlovazkó szlovák, Ruszint a ruszinkának, Klár pedig Szlovemzk‘> és S«ifií5 nem alárendeltségi viszonyba ausik kerülni Csehország íŐKhmtóg»s és vezetése al at hanem mellé ndültségi viszonyt óhajtottak, amely iszonyban mindhárman teljesen genértékü és egyforma jellegű álrack. Érzik, tudták ezt a kormányférfiak , a politikájukat ezek szerint bántják, de mihelyst valami elv végehajtásra a tisztviselőkre kerül, akár a szép flvünk mindjárt fonákját tjük és tapaszta ijuk magunkon, árt az osztrák hivatalnok világban roppant nagy százayi és egymással &di lábon álló nemzetiségek között 5 államnyelvét, a németet kérlelt ette a szigorral követelni kellett. S osztrák tartományok szolgálatába erűlt, cseh hivatalnokok ezt siveteik is így az állam nyelvének tűzön izén át való forszirozása vérűkké élt. Most a hivatalos világ nyelve a csehszlovák Utk Do a cna híve.A mohok szlovákul nem tudnak, igy az egyszerűen a aeh nyelvet teszik meg Szlovenszkóban is, Ruasziaban is iv&tulos nyelvvé, «minek keresztül* it «-leben természetesen röppent sovtiszt máguk is nagy szerepet játszik, ikként tűnik el a cseh hív átülnekek :ezé a Szlov&nszkó szlovák és Ruzinszké rutén tolta. Ennek pedig sem volna szabad megtörténnie, 8 a cseh hivatalnokokkal meg kellene érezni, hogy amikor Szloákiában vagy luaazi&ban á fához járnak, aki er már nincsenek Csehországban 8 itt ágaiban megfagya tartoznak a szlovák, illetőleg a ruszin nyelvet és kötelesek tisztelni a kisebbség nyelvét: im gyart és németet! Így kapcsolódik be a cseh hivatai■toki kérdésbe a mai politika! INHNH Ilin I millII és a pártnak köszönhető, nem pedig a régi királyság emberének. Maga Lloyd George mondotta, hogy Besszarábiát azért adja a románoknak, mert Vajda erdélyi ember. De hát akkor miért is kellett nekünk megbuknunk? — kérdezte ezután. Pedig én voltam az, nem pedig ők, akik Románia érdekeit Hollandiában és Parisban képviseltem ugyanakkor, mikor ők még az orrukat sem tudták megtörülni. Azért buktunk meg, mert a bojároknak nem tetszett, amit csináltunk. Azt akartuk, hogy nyolc szobánál többet ne tarthassanak meg és hogy csak száz hold földje maradhasson meg a bojárnak. (Közbekiáltások: Száz hold is sok nekik!) A gyűlés vége felé mulatságos incidens történt. Egy cigány felszólalt, hogy beszéljenek már a cigányokról is. Mi is földet és jogot akarunk! A szónok: Hát éljenek a cigányok is, hisz ők is Isten képére és hasonlatosságára vannak teremtve! (Egy hang: Szegény Isten!) Délután Jorga a nemzeti demokrata párt elnöke és Mihalache volt földmivelésügyi miniszter beszéltek. Felszólalt Modreanu tanító is, aki kijelenti, hogy gyűlöli a magyarokat. A magyarok azt mondták, hogy ha a föld Isten kalapja, Magyarország bokréta rajta. (Jorga eközben a magyar újságírókhoz ült éskijelenti, hogy ez nem hivatalos álláspont.) Az amerikai unitárius papok látogatásáról a következőt közli a kolozsvári újság. Április 25-én az unitárius templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Kolozsvár társadalmának szinejava megjelent, vallásra és társadalmi állásra való tekintet nélkül. Az első szónok Snow bosztoni lelkész, volt, aki többek között ezeket mondotta: Bocsássanak meg neki, szeretett testvérei, hogy nem szólalhat meg a gyülekezet édes anyanyelvén. A háború el akarta idegeníteni egymástól a fajokat, sőt testvéreket is, de ez mégsem fog sikerülni, mert Jézus szelleme lebeg az emberiség felett. Ezután Ferencz József, az erdélyi unitáriusok agg püspöke szólott. Örömmel veszi tudomásul, hogy az amerikai papok hosszab időt szándékoznak Erdélyben tölteni és, hogy meg akarják látogatni a legtöbb unitárius egyházközséget. De azt nem helyezhetem kilátásba, — mondotta az ősz püspök — hogy vidéken több jót és kevesebb rosszat fognak önök látni, tapasztalni és hallani, mint itt tapasztaltak és hallottak tőlünk azon néhány nap alatt, amit eddig itt töltöttek. Pedig ez is csak kicsiny része annak a sok rossznak és nyomornak, amit szenvedtünk, különösen a két utóbbi év alatt. Egyről azonban biztosíthatjuk, hogy minden nyomor és szenvedés között, ami még érhet, el nem csüggedünk, mert bízunk az isteni gondviselésben, amely nem hagyja el nemzetikegyházunkat. Metcalf lelkész beszélt ezután, majd a Himnusz eléneklése következett. Mi ujság Erdélyben? Kerülő ’lton kézhez kaptuk cT kolozsvári Ellenzék egyik számát, amelyben ragyon érdekes dolgokat olvasunk Malinók legutóbbi gurulafehérvári gyűléséből és az amerikai unitárius társulat kitürcdíjrinek — Snow és Metcalf bostoni ás Whitíe buffalói lelkészeknek — erdélyi útjáról. A gyulafehérvári ülésen — írja a koloszvári ujjság — a régi tartály-jogból egynéhány újságírón kivil Mihalache volt földmivelésügyi miniszter és Jorga a nemzeti demokrata párt elnöke jelent meg. A gyűlésen megjelent parasztok nem juthattak be a terembe, amire lármázni kezdtek. Maniu percekig nem juthatott szóhoz, de Pop Qsicsónak mentő ötlete támadt, elvitte a parasztokat a tér távolabbi részébe és ott egy fiókgyülést rendezett, amelyen »népszerűen« kerültek felszínre a kérdések. Ezalatt Maniu a gyülésteremben az erdélyi nemzeti párt múltját és jövőjét fejtegeti. Hatvanegyben passzív rezisztenciába léptek, 95-ben memorandumban mondták ki a föderativ alkotmány szükségét. 1918 októberében pedig a pesti parlamentben jelezték már a románok egyesülését. A sejti, hogy minden a mi ezideig történt, a nemzeti párt vezéreinek köszönhető. Bánátot és Erdélyt is a párt nyerte meg, — mondotta — mert a fegyverszüneti szerződés ellenére átléptük a demarkacionális vonalat és befejeztük a megszállást Demokratikus választójogot akar. Ezalatt a parasztoknak Pap-Csicsó beszélt — Mivel sokan vannak, — mondotta — meg kellett osztani a gyűlést. (Felkiáltások: A földet osszák fel inkább!) A román nemzeti párt az egyetlen, amok ér valamit. Mi három hónap alatt többet tehettünk volna, mint a jelenlegi kormány harminc év alatt. Hogy Panama naggyá lett, csak Vajdának &«jé*18.xí Tökölték — mint kilakoltató* & m&tthárdí hlippa timáe** Ta»oidséggel kilikoltitott k'«szpesi«SL.é.ho ® Lőcse, május 25. (A Kassai Újság tudósítójától) A lakásrekvirálásnak sajátságos módja játszódott le a szepesmegyei késmárki járásban levő Menhárd községben. A községháza épületében van elhelyezve a városi vendéglő, melyet a jelenlegi bérlő szerződésileg 6 esztendőre bérelt a községtől. A község ugyanis az épületben szövetkezetet akar nyitni, azért a korcsmárosnak, noha a szerződéses időből még csak két esztendő múlt el— felmondott. A meglepett korcsmáros minden fórumot megjárt, hogy a képviselő-testület a jogtalan felmondást visszat’zria s a megyei zsupán elutasított, a várost felmondási keresetével. A menhárdi képviselőtestület azonban minden áron érvényt akart szerezni előbbi határozatának s valamelyik nagyfejü indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy a korcsmárost 24 órán belül a községi tűzoltósággal kilakoltatja. A bölcs határozatot a tűzoltóság másnap reggel végre is hajtotta s a korcsmárost családjával, cók-mjokjával együtt kitette az Isten szabad ege alá. Pénzügyi káosz Hogy fbes*en * -ej «1 adó*? — Hit *>ÖTattdhot a ■aloven«£ kói htta e*ó? Be«£ atgetéa Oibria* pénzügyi. kormánybiztos«>al « de. Vine « ■ *ö tané*® el.«tlkk.̋ i Özönével halljuk a panaszokat Ruszka-krajnából, melyben azt mondják, hogy miképen bonyolítsák le a bélyegzetten és cseh-szlovák korona között fenálló értékkülönbséget. Rendkívül nagy gyakorlati fontosságú ez a kérdés, hiszen Ruszka Krajna tényleg a cseh-szlovák államhoz van csatolva, világos, hogy adósságait is csehszlovák pénzben kellene fizetnie, márpedig az a mai szerencsétlen valutaviszonyok között szinte lehetetlen. Eklatáns bizonyítéka ennek egy levél, amelyet most kaptunk egyik beregmegyei takarékpénztártól. A levélben az áll, hogy beregmegyei takarékpénztárunk nagyobb összeggel tartozik, még 1997-ből egy eperjesi banknak. Az eperjesi bank más beperelte a takarékpénztárt, mert a kérdéses összeget cseh-szlovák pénzben követeli, viszont a beregi pénzintézetnek sincs módiban cseh pénzzel fizetni, tekintve, ho y Bereg megyében a bélyegzetten pénz van forgalomban és az ottani takarékpénztárak érdekszférájába tartozó felek szintén bélyegzetten pénzben fizetik az adósságaikat. Felkerestük ez ügyben Gabriss Rudolfot, a keletszlovenszkói pénzintézetek ellenőrző kormánybiztosát és dr. Vince törvényszéki tanácselnököt, hogy véleményt mondjanak az érvényben levő rendeletek alapján. Gabriss Rudolf kormánybiztos így nyilatkozott: A Ruszka-Krajna és Csehszlovenszkó között lévő valutakülönbségek eldöntésére még semmiféle rendelet nem érkezett. A pénzbeváltás alkalmával, — amely már nem sokáig késhet — véglegesen fogják ezeket az ügyeket rendezni. Mi e tekintetben semmi direktívákat nem kaptunk. Dr. Vince törvényszéki tanácselnök már részletesebben foglalkozott ezzel a fontos üggyel, amely elvileg az egész cseh-szlovenszkói kereskedelmet érinti. A fenálló törvények szerint ily ügyekben úgy szoktunk dönteni, hogy: fizetések tekintetében a fizetési hely irányadó. Ha például Németausztriába tartozom, akkor adóságomat csak ősz rák pénzben vagyok köteles kifizetni, viszont én sem követelhetem az Ausztriában levő követelésemet cseh-szlovák pénzben. Tekintettel arra, hogy Ruszinszkó a cseh-szlovák államban van, világos, hogy az eperjesi pénzintézet jogosan követelheti a pénzét törvényes cseh-szlovák valutában. Az is bizonyos, hogy e tekintetben azonban különleges intézkedésekre volna szükség mert a ruszinszkói pénzintézet tényleg nincs abban a helyzetben, hogy adósságait cseh pénzben fizethesse. Az illetékes tényezők nyilatkozata is arra mutat tehát, hogy haladéktalan rendezni kellene a ruszinszkói pénzmisériákat. Ruszinszkó gazdasági élete így is tönkre van téve, az abnormális valutaviszonyok között további késlekedés azonban egyenesen végzetes lenne. — AZ UNG HALOTTJA. Ungvárról jelentik: Május 22-én Bauer József a Slovenszka Banka pénztárosa néhány társával az Ung folyóban fürdőtt. Bauer társai mulattatására állandóan segítségért kiáltozott, majd mikor tényleg örvénybe került és segítségért rimánkodott, senki nem szaladt hozzá, mert azt hitték, hogy ez is csak móka. Bele is fűlt így szépen az Urigba. — BOROEVITs HALÁLA. Klagenfurti jelentés szerint Boroevits Szvetozár tábornagy pünkösd első napján meghalt. A tábornagyot fürdés közben szélütés érte. Boroevits mint kassai hadtestparancsnok vonult a háborúba, majd számos fényes haditénye után kinevezték tábornaggyá. Kassai tartózkodására és életére városunk a legszebb emlékekkel gondol. 3 oldal Silvia Májusban nyilaik s rózsák, májusban minden kivirágzik, még Silvia is, a legcsúnyább miss a boldog zöld szigeten Önök nem emlékeznek már Silvióra? Persze, persze, egy kicit régen volt, még a világháború előtt, amikor Miss P&nkhurst Silvia kib ntotta zászlaját és száját a londoni suffragittek élén Ugye, most már eszedbe jut, nyájas olvasó, az a sok lármás szenzáció és ordító botrány, az a sok izompróba és éhségsztrájk, amiknek hősnője Silvia volt, az édes, a fői szavazatjog nagyobb dicsőégére Azután más idők, komolyabb események következtek. Sokáig nem hallottunk Miss Pakharstról sokáig nem láttuk szögletes arcát a képes újságokban Már már azt is elfelejtettük, hogy a világon van, amkor most újra hirt hoz róla a drót. Természetesen megint a rendőrséggel gyűlt meg a haja Silviának: a botos hobbyk kénytelenek voltak tenni ő missségét, mert ez a hűvösre csoda szép május megártott neki és hervadt keblében kinyílt a bolsevizmus vörös virága. Silvia az angol csapatok között bolseviki tanokat hirdetett, Sílvia az ír lázadóknak gépfegyvereket csempészett át a határon Az ellene emelt vád: hazaárulás s perét még ezen a héten tárgyalják Londonban bizonyára négy szenzáció mellett. Mi nem lepődünk meg az eseten. Mit várhattunk mást Silviától, aki, szigorú, bolond volt világéletében. Remélhe öleg azonban most már végkép kpréselik ezt az exotikus palin nt és Silviáról többé nem zeng az ének. — ELJEGYZÉS: Durchslag Pál Izbugyaradvány eljegyezte Glancz Annuskát Nátafalváról. (Minden külön értesítés helyett.) — HELYREIGAZÍTÁS. A Kassai Hírlap május 27-iki számában „Egy kassai magyar tanítónő kálváriája Hidasnémetiben“ címü cikk nevemmel kapcsolatban olyan kitételt tartalmaz, amely nem történt meg. Rössler kisasszonyt nem volt szerencsém ismerni, csak a vasúti fülkében tudtam meg, hogy boldogult Rössler István volt városi főjegyzőnek a leánya. Érdekében nem interveniáltam. Ezt akkor sem tettem volna, ha személyesen ismerem, mert hiszen intervencióm — mint olyané, aki a kirendeltség előtt csak egy ismeretlen utas — neki nem használt és nekem csak árthatott volna. Engem nem tartóztattak le és részemről minden alkalommal a legnagyobb előzékenységet tapasztaltam a magyar hatóságok részéről. Hogy a kirendeltségek alaposan megvizsgálják az utasokat, azt természetesnek találom. Azért vannak azon a helyen. Ezt egyforma szigorral végzik úgy a magyarok, mint a csehszlovákok. Barta Jenő. — A TOMCSÁNYI PÁTER ÉS BETHLEN GÁBOR-KÖR ÜGYÉRŐL. Budapestről jelentik. Katolikus vezetőkörökben élénk feltűnést keltett a Bethlen Gábor-kör ifjúságának Tomcsányi páter könyvével szemben történt éles állásfoglalása. Ebben az ügyben az Országos Katolikus Szövetség vezetősége a következőképp nyilatkozott : — Nem örülünk a torzsalkodásnak s nem tudjuk helyeselni, ha a keresztény ifjúságnak bármely töredéke ily bántó hangon beszél egy keresztény papról, akinek a keresztény Magyarország megteremtésében s a destrukció ellen való küzdelemben több érdeme van, mint azok legtöbbjének, akik ma ellene támadnak. Legyen már vége a hajaszálánál előrángatott vitának s akik nem szeretik a Tomcsányi páterék védekezését, a megelőző támadásokat szereljék le. Mert meg kell állapítanunk, hogy a felekezeti béke megbontására az első lépések odalulról történtek s hogy Tomcsányi hangja, ha helyenként érdes is és kemény, semmivel sem érdesebb, mint amelyet például Raffay Sándor és Kovács J. István használtak. Mi csente szívvel kívánjuk protestáns testvéreinkkel a politikai és társadalmi együttműködést, de vallási kérdésekben nem engedhetünk jogainkból, mint ahogy a protestánsok sem adhatják fel hitbeli elveiket. Az mindesetre furcsa, hogy a protestánsok színne monopolizálják az ellenünk való támadást és ha a mi körünkből valaki élni mer a védekezés jogával, rögtön kultúrharcot emlegetnek. SYLON mester nagysikerű ébersuggestíva estélyeit, tekintettel a nagy érdeklődésre, ma és holnap este 8 órakor a Legényegylet helyiségében megismétli. Jegyeket elővételben a Kassai Napló könyvesboltjában lehet kapni. 5021