Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Nyolcvanharmadik évfolyam, 9. szám. (Kaschauer Zeitung) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Fő­ utca 64. szám, földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám: 185. S­­o­o Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel, o­o­p FELELŐS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre. 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szám ára 1 korona. Január hó 21-én tárgyalnak a népbiztosokról Litvinovval Még 6000 magyar liszt van Oroszországban. A Magyarország munkatársa dr. Jungerth Mihály kü­ügyminiszteri tanácsoshoz fordult, akit a magyar kormány Litvinovval való tárgyalásra küldött ki, hogy tájéko­zód­ást nyerjen az orosz hadifogoly ügy állásáról, Jungerth osztálytanácsos a követ­kezőket mondotta: “ E hét szerdáján utazom el Budapestről vagy csütörtökjén elsősorban Ber­­linbe, ahol a hadifoglyok ügyében el­őze­tes tárgyalásokat fogok folytatni. Körül­belül január húsz huszonegyedike táján érkezem Révaiba Litvinovhoz. — Litvinovval Kopenhágában szerző­dést kötöttem már a hadifoglyok haza­szállítása ügyében, amelynek értelmében a szovjet kor­mány minden Ooszországban levő magyar hadifoglyot tartozott vo­na szabadon bocsájtani. E megállapodásnak a tisztikarra vonatkozó részét szovjet kormány nem tartotta be azonban . A revid tárgyalásnak a célja, hogy az összes hadifoglyokat végre valahára visszakapjuk. Ezeknek a visszahozatalát fogom most sürgetni, de természetesen nem olyan for­má­ban, hogy ezzel a legénységi állomány­hoz tartozó foglyok vi­szaszállítását gá­tolja. A vissza nem szállított tisztek száma mintegy hatezer főre tehető, a legénységi állományhoz tartozók száma pedig 25—30­­­00 re Az Oroszországban levő foglyokat Narván keresztül hozzuk haza. Ami a Georgiában, illetve déloroszországi területen levő foglyainkat illeti, új akciót m­oildtjunk, még­pedig a román kor­mánynál. Azt akarjuk, hogy ezeket a foglyokat a Dunán, illetve a Fekete-tengeren szállít­hassuk haza. FÓRUM (KÁROLYI MIHÁLY) népszerűtlensé­gével kevés politikus vehette fel a ver­senyt. Ami gyalázkodást az emberi elme csak kitalálhat, azt mind­két kézzel szór­ták reá Károlyi Mihályra. A tömeglélek — félrevezetve a mostani vezetőnél — úgy állította oda Károlyit, mint aki elveszítette a háborút, eladta az országot ellenségei­nek és aki összejátszott a kommunisták­kal, csak azért, hogy hazáját annál drá­gábban árulhassa el azoknak, akiktől ő vagyonokat kapott. Ebben az általános hajtóvadászatban csak kevesen őrizték meg tisztánlátásukat. És akiket a tömegdüh nem is tudott félre­vezetni, azok is jobbnak tartották a hall­gatást, mert Károlyi Mihályt az általános elítéléssel szemben nem volt tanácsos pártfogásba venni és védelmére kelni. Pedig — amint mi már többször rá­­mutattunk — a nemzetek haragjukban és elkeseredésükben mindig egy személyt okolnak szerencsétlenségükért. M­ert minden nemzet arról van meggyő­ződve, úgy érzi, hogy ő a világ nemze­teinek társaságában a legelső, a legjobb, a legnemesebb, akit ennek következtében semmi kár, semmi hátrány a többi né­pekkel szemben, nem érhet. S ha mégis valami nemzeti szerencsétlenség erkölcsi, anyagi vagy pláne területi hátrányba jut­tatja a szomszéd népekkel való viszonyá­ban, akkor ennek okát nem­ m­agában, a viszonyoknak megmásíthatat­lan következetességében, a szerencsének forgandóságában keresi, hanem kikeres egy embert, akinek tudatlanságát, lelkiis­meretlenségét, megvásárolhatóságát, szó­val szellemi és erkö­lcsi fogyatékosságát állítja oda maga és a körülmények helyett kritikában dühhel bűnbakul, így volt ez mindig a történelemben. Miithiades például a legnagyobb győzel­met aratta a tizs­er hatalmasabb és erősebb perzsa seregen Marabumnál De mert pá­­rosi vállalkozása nem sikerült, az athéni Xanthippos indítványára vád alá hegyezte és mint olyant, aki a népet megcsalta, börtönbe vetették, ahol hazájáért kapott sebeiben meghalt. V­ilágosnál le kellett a magyar felkelő c sapotoknak tenniök a fegyvert, ezt nem a magyar hadsereg kicsiny számának ro­vására írta a nemzet, hanem egyenesen Görgei Artur árulásának. V­ilágháborúban a központi hatalmak, közöttük Magyarország is vereséget szen­vedett, ennek nem hadvezérek, a hadisze­­rencse hűtlensége volt az oka, hanem Tisza István, „a legfőbb háborus uszító,“ ezért a nép halálra ítélte és halálában minden­ki a sors boszuló kezét látta. Azóta per­sze Tisza rehabilitációja is, bekövetkezett. A békekötést nem a magyarságnak re­ményei, kívánságai és vágya szerint kö­tötték meg, hanem ellenkezőleg létében támadták meg, ezt nem a győztes ál­anok roppant bosszújával magyarázta meg az ezer kínok között fetrengő magyar nép, hanem csakis Károlyi Mihály tehetetlen­­ségében és tehetségtelenségében látta pusztulásának egyedüli okozóját, őt találta egyben abban is vétkesnek, hogy a kom­munizmus az ország nyakára lépett. D­e lassan el kell jönnie a kiábrándu­lásnak. Az idő minden fájdalomra a leg­jobb orvosszer. S mihelyt a fájdalom kissé is enyhül, az ész, a jobb belátás, a meg­­gondoltság azonnal elfoglalja az őt meg­illető helyet és „a hazaárulónak“ hajlandó kegyelmet adni az előbb még áldozatot követelő tömeglélek. Ennek első jelei ab­ban nyilvánulnak meg, hogy a rágalom köveit a lelkiismeretien demagóg politiku­sok már nem sok hatással hajigálhatják az elátkozott és száműzött honfitársára. A második lépés az, hogy már hajlandó meg­hallgatni az elítélt védelmére felhozott ér­veket. A harmadik jele a megértésnek és kibékülésnek, hogy a tömeghisztéria alól a bíróság is ki tudja magát vonni és a magyar népbiztosok ítéletének indokolá­sába legalább annyit beenged csúsztatni,­­ hogy Károlyi a szociáldemokratáknak erő­szakos fellépése következtében volt kény­telen a hatalmat a kommunistáknak átengedni. Ez már haladás! Igaz, hogy ettől még nagyon messze van a teljes megbocsátás, csakhogy erre is idő kell. Sok és hosszú idő. Amik r a szenvedélyek teljesen elül­nek és a viszonyoknak, körülményeknek, a lehetetlenségeknek megértését és felisme­rését az ádáz gyűlölet már nem fogja megakadályozni. D­e azért ez az idő is el fog jönni. Nem kell prófétáknak lennünk, hogy előre megjósoljuk, hogy Magyarország kapui előbb-utóbb meg fognak nyílni Károlyi Mihály és hívei előtt. Annál is inkább, mert Károlyi Mihály nem volt hazaáruló, ha­nem azzá kiáltotta őt ki a hangulat és konjunktúra politika. Annál inkább be kell következnie Károlyi Mihály rehabilitáció­jának, mert az igazságnak ezer poklokon és millió ördögökön keresztül győzedel­meskednie kell. Az igazság pedig az, hogy Magyaror­szág állami életének pilléreit csak abban az esetben rakja biztos és szilárd alapokra, ha ott folytatja politikáját, ahol Károlyiék el akarták kezdeni, vagyis az igazi de­mokrácia megteremtésében! A nagybirtokok kisajátítása A törvény végrehajtására csak huzamosabb idő után kerülhet sor. Újramérik a földeket. Állami kényszerkezelések. Beszélgetés Bukanovszky gazdasági felügyelővel. AC »Kassai Ujság«-nak az állami ki­sajátítás alá eső és kiparcellázásra ke­rülő szlovenszkói nagy­bi­rtokokról írott cikkei élénk érdeklődést váltottak ki or­szágszerte. Meg óhajtottuk tudni a ki­sajátítási akciónak további részleteit, nevezetesen az Abauj megyében kisajátí­tásra kerülő nagybirtokokra vonatkozó­­lag, miért is felkerestük Bukovan­­s­z­k­y Viktor, vármegyei gazdasági felügyelőt, ki kérdéseinkre a következők­ben válaszolt: — Olvastam a »Kassai Ujság«-nak a szlovenszkói nagybirtokok kisajátításá­ról közölt cikkeit, melyek számomra is értékes információkkal szolgáltak, annál inkább, mert a kisajátítási törvény vég­rehajtására vonatkozó részletek és uta­sítások még hivatalos­ formában nem érkeztek a hivatalomba. Ezzel egyide­jűleg meg kell jegyeznem, azt is, hogy dacára a kisajátítási és parcellázási elv törvénybe iktatásának, a végrehajtás, az in praxi megvalósítás maga nem olyan könnyű dolog, mint azt egyesek gondol­ják. A földreform a jelen legnagyobb szociálpolitikai problémája, melynek megvalósításával egy korszak kezdődik a népek és általában az emberiség fe­j­­lődéstörténelmében. Nyilvánvaló e re­formnak óriási gazdasági ho­rdereje, miért is nagyon megfontolt és óvatos megvalósításra szo­rul, hiszen még a bé­keidők gazdasági életének nyugodt vizét is hullámzásba hozta volna, most tehát az élelmezési nehézségek és ten­ger­gazdasági bajok idején esetleg meg­­lepeté­sszerű visszahatásokat­ idézhetne elő. Ezzel tisztában van a kormány is, ami kitűnik a kormány­férfiak, neveze­tesen Viskovskyt a földhivatal elnöké­nek nyilatkozatából. A törvény végre­hajtását tehát a legnagyobb óvatosság­gal, minden számbajöhető faktor alá- Tőzsde-Deviza. Prágai devfiabfszpont Január 12. Bar & jegyek Z­ürichi, valutapiac Januá 12. B­udapesti valutapiac? Január 11. Amsterdam . 278­­50 Milano . . . 297­0 Berlin . . . 12125 Pária . . . 52 >­60 Bukarest . • 11S-2S London . . Sid Szófia ... 9775 Bécs . . . <220 Zürich . . . ISI­­ [UNK] 0 Pétervár , . 55­50 Belgrád . . 2­3— New-York . 84 25 Stockholm . 1823'60 Brüsszel . . 545'— Január 1. „ Román . . 115 25 Márka . . . 12128 Norvég . . 1434*50 Bolgár ... 2350 Svéd . . . 3­819 50 Svájc . . 1818 0 Francia . 518 50 Dán. . . . 3454 0 Amerikai 83'25 82 25 Olasz . . . 294 — Lengyel . . 9 60 Angol 813.— 812 — Osztr. bélyeg*. l­ 20 Budapest 14.47 Berlin ... 925 New-York . 639*­Bécs ... 142 London . . 2405 Prága ... 7­42 Pária ... 89­25 Milano 2260 Budapest 1­10 Bukarest­­ . 8.15 Oszt bélyegzett 1— B­udapesti tőzsde Január 11 Magyar hitel 2.100— Jelzálogbank 615— Angol maery. H81— Sa­gátsrjáni 8815­—* Leszámítoló!­, 850 — Rimamurányi 4275— Lel . c , 740— Déli ás . , 660-Márta t . , 81 ’— Lira . , 2­00­— Font . , 2140' - Rubel . , , 270‘ Bécs 82'- Bokol . , 862 50 Csütörtök, 1921 január 13 I­pos tanulmányozása után fogják csak­ eszközölni. i­ A végrehajtás idejéről csak kombiná­ciók vannak még forgalomban, tavas­­­szal, esetleg nyáron kerülhet reá a sor. Annál is inkább csak akkor, mert ad­­­dig még óriási adminisztratív technikai előmunkálatokra van szükség. Hiszen a parcellázásra kerülő birtokok csak egy csekély töredéke van hitelt érdemlően lemérve. A birtokok tényleges területé­nek megállapítását az állami mérnökök­­­nek kell eskü súlya alatt eszközölni,­­ a­mi a rendelkezésre álló kevés­­ miatt huzamos ideig tarthat el. ember Sok­­ függ attól, hogy a birtok hogyan van a­­ telekkönyvekben bejegyezve. Ugyanis annak az elbírálásánál, hogy valamely birtok a 150 hektár (260 kat. hold), vagy a 250 hektár (435 kat. hold) birtok­határ kategóriájába esik, a te­lekkönyvi bejegyzés a mérvadó. Például ha egy park a telekkönyvben mint erdő van bejegyezve, akkor 250-es kategóriába esik, ha pedig park a elnevezés alatt szerepel, akkor kertnek minősítik és 150 hektárnyi terjedé men felül kisajátítják. A­­ törvény szerint a birtokló személyeket illetőleg a közvet­­len rokonság körében történt változások a változásoknak nem tekintetnek és­ vala­­mely nagybirtok több ily tulajdonos es ®­e­­­tén is, egyetlen jogi személy tulajdoná­­­­­nak vétetik. Ezekből is látható, mily­­ óriási körültekintést fog igényelni a tör­­­­­vény végrehajtása.­­ Az Abaujin egylágben kisajátításra kerülő ■ birtokok lajstromozása tehát csak mind­­j ezen munkálatok­ elvégzése után készült­­­het el. Idevonatkozó részletes utasítá­­­­sokat még nem kaptam, azonban fel­­j­­öbb helyen azt az impressziót nyeri­­­tem és általában az az érzésem, hogy a törvényt a legliberálisabban és a lehető legnagyobb méltá­nyossággal fogjuk végrehajtani. Jellemzők erre a liberális felfogásra azok a hírek, melyek egyes prágai kö­­­­rökben hallhatók, miszerint a csehor­­­­szági volt császári birtokok sem kerül­­j­nének minden ellenszolgáltatás nélkül a­­ köztársaság birtokába, hanem a Nemet­­i ausztriával történendő leszámolásnál te­hertételként fognak szerepelni, holott­­ köztudomású, hogy annak idején a fehér­­i templomi csata után e birtokokat a leg­nagyobb kíméletlenséggel kobozták el a­­ cseh fanemességtől. Végül kérdést intéztünk Bukovanskif gazdasági felügyelőhöz, hogy nincs-e tervbe véve újból valamely a megye te­rületén levő birtoknak állami kényszer­­kezelésbe való vétele ? A gazdasági fel­ügyelő kifejtette, hogy ilyesmire nincs kilátás, az eddiek is a tulajdonosok ér­dekében és csak azért történik, mert azokon nagyon elhanyagolt és ki nem elégítő gazdálkodás folyt, mint a felső­­lánci Lánczy-féle birtokon és vári prépostság birtokán (!!). a jászó- Ezeknek az állami kényszerkezelésbe való véte­lét még hivatalbeli elődje intézte, Tárgyalások a baranyai köztársaság érdekében Baja, jan. 12. (Budapesti tudósítónk távirata.) Tárgyalások folynak goszláv kormány megbizottaival itt a ju­a bara­nyai köztársaság megalakítása érdekében. A tárgyalásokon magyar részről részt vesz­nek Linder, Hoffmann Ottó, a pécsi szo­­ciál­demokrata párt és a kommunista pár­tok. Az eddigi megbeszélésekről hírek nem szivárogtak ki.

Next