Kassai Ujság, 1921. január-március (83. évfolyam, 1-73. szám)
1921-01-13 / 9. szám
Nyolcvanharmadik évfolyam, 9. szám. (Kaschauer Zeitung) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Fő utca 64. szám, földszint. (Nemzeti színházzal szemben.) Telefonszám: 185. Soo Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel, oop FELELŐS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre. 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szám ára 1 korona. Január hó 21-én tárgyalnak a népbiztosokról Litvinovval Még 6000 magyar liszt van Oroszországban. A Magyarország munkatársa dr. Jungerth Mihály küügyminiszteri tanácsoshoz fordult, akit a magyar kormány Litvinovval való tárgyalásra küldött ki, hogy tájékozódást nyerjen az orosz hadifogoly ügy állásáról, Jungerth osztálytanácsos a következőket mondotta: “ E hét szerdáján utazom el Budapestről vagy csütörtökjén elsősorban Berlinbe, ahol a hadifoglyok ügyében előzetes tárgyalásokat fogok folytatni. Körülbelül január húsz huszonegyedike táján érkezem Révaiba Litvinovhoz. — Litvinovval Kopenhágában szerződést kötöttem már a hadifoglyok hazaszállítása ügyében, amelynek értelmében a szovjet kormány minden Ooszországban levő magyar hadifoglyot tartozott vona szabadon bocsájtani. E megállapodásnak a tisztikarra vonatkozó részét szovjet kormány nem tartotta be azonban . A revid tárgyalásnak a célja, hogy az összes hadifoglyokat végre valahára visszakapjuk. Ezeknek a visszahozatalát fogom most sürgetni, de természetesen nem olyan formában, hogy ezzel a legénységi állományhoz tartozó foglyok viszaszállítását gátolja. A vissza nem szállított tisztek száma mintegy hatezer főre tehető, a legénységi állományhoz tartozók száma pedig 25—3000 re Az Oroszországban levő foglyokat Narván keresztül hozzuk haza. Ami a Georgiában, illetve déloroszországi területen levő foglyainkat illeti, új akciót moildtjunk, mégpedig a román kormánynál. Azt akarjuk, hogy ezeket a foglyokat a Dunán, illetve a Fekete-tengeren szállíthassuk haza. FÓRUM (KÁROLYI MIHÁLY) népszerűtlenségével kevés politikus vehette fel a versenyt. Ami gyalázkodást az emberi elme csak kitalálhat, azt mindkét kézzel szórták reá Károlyi Mihályra. A tömeglélek — félrevezetve a mostani vezetőnél — úgy állította oda Károlyit, mint aki elveszítette a háborút, eladta az országot ellenségeinek és aki összejátszott a kommunistákkal, csak azért, hogy hazáját annál drágábban árulhassa el azoknak, akiktől ő vagyonokat kapott. Ebben az általános hajtóvadászatban csak kevesen őrizték meg tisztánlátásukat. És akiket a tömegdüh nem is tudott félrevezetni, azok is jobbnak tartották a hallgatást, mert Károlyi Mihályt az általános elítéléssel szemben nem volt tanácsos pártfogásba venni és védelmére kelni. Pedig — amint mi már többször rámutattunk — a nemzetek haragjukban és elkeseredésükben mindig egy személyt okolnak szerencsétlenségükért. Mert minden nemzet arról van meggyőződve, úgy érzi, hogy ő a világ nemzeteinek társaságában a legelső, a legjobb, a legnemesebb, akit ennek következtében semmi kár, semmi hátrány a többi népekkel szemben, nem érhet. S ha mégis valami nemzeti szerencsétlenség erkölcsi, anyagi vagy pláne területi hátrányba juttatja a szomszéd népekkel való viszonyában, akkor ennek okát nem magában, a viszonyoknak megmásíthatatlan következetességében, a szerencsének forgandóságában keresi, hanem kikeres egy embert, akinek tudatlanságát, lelkiismeretlenségét, megvásárolhatóságát, szóval szellemi és erkölcsi fogyatékosságát állítja oda maga és a körülmények helyett kritikában dühhel bűnbakul, így volt ez mindig a történelemben. Miithiades például a legnagyobb győzelmet aratta a tizser hatalmasabb és erősebb perzsa seregen Marabumnál De mert párosi vállalkozása nem sikerült, az athéni Xanthippos indítványára vád alá hegyezte és mint olyant, aki a népet megcsalta, börtönbe vetették, ahol hazájáért kapott sebeiben meghalt. Világosnál le kellett a magyar felkelő c sapotoknak tenniök a fegyvert, ezt nem a magyar hadsereg kicsiny számának rovására írta a nemzet, hanem egyenesen Görgei Artur árulásának. Világháborúban a központi hatalmak, közöttük Magyarország is vereséget szenvedett, ennek nem hadvezérek, a hadiszerencse hűtlensége volt az oka, hanem Tisza István, „a legfőbb háborus uszító,“ ezért a nép halálra ítélte és halálában mindenki a sors boszuló kezét látta. Azóta persze Tisza rehabilitációja is, bekövetkezett. A békekötést nem a magyarságnak reményei, kívánságai és vágya szerint kötötték meg, hanem ellenkezőleg létében támadták meg, ezt nem a győztes álanok roppant bosszújával magyarázta meg az ezer kínok között fetrengő magyar nép, hanem csakis Károlyi Mihály tehetetlenségében és tehetségtelenségében látta pusztulásának egyedüli okozóját, őt találta egyben abban is vétkesnek, hogy a kommunizmus az ország nyakára lépett. De lassan el kell jönnie a kiábrándulásnak. Az idő minden fájdalomra a legjobb orvosszer. S mihelyt a fájdalom kissé is enyhül, az ész, a jobb belátás, a meggondoltság azonnal elfoglalja az őt megillető helyet és „a hazaárulónak“ hajlandó kegyelmet adni az előbb még áldozatot követelő tömeglélek. Ennek első jelei abban nyilvánulnak meg, hogy a rágalom köveit a lelkiismeretien demagóg politikusok már nem sok hatással hajigálhatják az elátkozott és száműzött honfitársára. A második lépés az, hogy már hajlandó meghallgatni az elítélt védelmére felhozott érveket. A harmadik jele a megértésnek és kibékülésnek, hogy a tömeghisztéria alól a bíróság is ki tudja magát vonni és a magyar népbiztosok ítéletének indokolásába legalább annyit beenged csúsztatni, hogy Károlyi a szociáldemokratáknak erőszakos fellépése következtében volt kénytelen a hatalmat a kommunistáknak átengedni. Ez már haladás! Igaz, hogy ettől még nagyon messze van a teljes megbocsátás, csakhogy erre is idő kell. Sok és hosszú idő. Amik r a szenvedélyek teljesen elülnek és a viszonyoknak, körülményeknek, a lehetetlenségeknek megértését és felismerését az ádáz gyűlölet már nem fogja megakadályozni. De azért ez az idő is el fog jönni. Nem kell prófétáknak lennünk, hogy előre megjósoljuk, hogy Magyarország kapui előbb-utóbb meg fognak nyílni Károlyi Mihály és hívei előtt. Annál is inkább, mert Károlyi Mihály nem volt hazaáruló, hanem azzá kiáltotta őt ki a hangulat és konjunktúra politika. Annál inkább be kell következnie Károlyi Mihály rehabilitációjának, mert az igazságnak ezer poklokon és millió ördögökön keresztül győzedelmeskednie kell. Az igazság pedig az, hogy Magyarország állami életének pilléreit csak abban az esetben rakja biztos és szilárd alapokra, ha ott folytatja politikáját, ahol Károlyiék el akarták kezdeni, vagyis az igazi demokrácia megteremtésében! A nagybirtokok kisajátítása A törvény végrehajtására csak huzamosabb idő után kerülhet sor. Újramérik a földeket. Állami kényszerkezelések. Beszélgetés Bukanovszky gazdasági felügyelővel. AC »Kassai Ujság«-nak az állami kisajátítás alá eső és kiparcellázásra kerülő szlovenszkói nagybirtokokról írott cikkei élénk érdeklődést váltottak ki országszerte. Meg óhajtottuk tudni a kisajátítási akciónak további részleteit, nevezetesen az Abauj megyében kisajátításra kerülő nagybirtokokra vonatkozólag, miért is felkerestük Bukovanszky Viktor, vármegyei gazdasági felügyelőt, ki kérdéseinkre a következőkben válaszolt: — Olvastam a »Kassai Ujság«-nak a szlovenszkói nagybirtokok kisajátításáról közölt cikkeit, melyek számomra is értékes információkkal szolgáltak, annál inkább, mert a kisajátítási törvény végrehajtására vonatkozó részletek és utasítások még hivatalos formában nem érkeztek a hivatalomba. Ezzel egyidejűleg meg kell jegyeznem, azt is, hogy dacára a kisajátítási és parcellázási elv törvénybe iktatásának, a végrehajtás, az in praxi megvalósítás maga nem olyan könnyű dolog, mint azt egyesek gondolják. A földreform a jelen legnagyobb szociálpolitikai problémája, melynek megvalósításával egy korszak kezdődik a népek és általában az emberiség fejlődéstörténelmében. Nyilvánvaló e reformnak óriási gazdasági hordereje, miért is nagyon megfontolt és óvatos megvalósításra szorul, hiszen még a békeidők gazdasági életének nyugodt vizét is hullámzásba hozta volna, most tehát az élelmezési nehézségek és tengergazdasági bajok idején esetleg meglepetésszerű visszahatásokat idézhetne elő. Ezzel tisztában van a kormány is, ami kitűnik a kormányférfiak, nevezetesen Viskovskyt a földhivatal elnökének nyilatkozatából. A törvény végrehajtását tehát a legnagyobb óvatossággal, minden számbajöhető faktor alá- Tőzsde-Deviza. Prágai devfiabfszpont Január 12. Bar & jegyek Zürichi, valutapiac Januá 12. Budapesti valutapiac? Január 11. Amsterdam . 27850 Milano . . . 2970 Berlin . . . 12125 Pária . . . 52 >60 Bukarest . • 11S-2S London . . Sid Szófia ... 9775 Bécs . . . <220 Zürich . . . ISI [UNK] 0 Pétervár , . 5550 Belgrád . . 23— New-York . 84 25 Stockholm . 1823'60 Brüsszel . . 545'— Január 1. „ Román . . 115 25 Márka . . . 12128 Norvég . . 1434*50 Bolgár ... 2350 Svéd . . . 3819 50 Svájc . . 1818 0 Francia . 518 50 Dán. . . . 3454 0 Amerikai 83'25 82 25 Olasz . . . 294 — Lengyel . . 9 60 Angol 813.— 812 — Osztr. bélyeg*. l 20 Budapest 14.47 Berlin ... 925 New-York . 639*Bécs ... 142 London . . 2405 Prága ... 742 Pária ... 8925 Milano 2260 Budapest 110 Bukarest . 8.15 Oszt bélyegzett 1— Budapesti tőzsde Január 11 Magyar hitel 2.100— Jelzálogbank 615— Angol maery. H81— Sagátsrjáni 8815—* Leszámítoló!, 850 — Rimamurányi 4275— Lel . c , 740— Déli ás . , 660-Márta t . , 81 ’— Lira . , 200— Font . , 2140' - Rubel . , , 270‘ Bécs 82'- Bokol . , 862 50 Csütörtök, 1921 január 13 Ipos tanulmányozása után fogják csak eszközölni. i A végrehajtás idejéről csak kombinációk vannak még forgalomban, tavasszal, esetleg nyáron kerülhet reá a sor. Annál is inkább csak akkor, mert addig még óriási adminisztratív technikai előmunkálatokra van szükség. Hiszen a parcellázásra kerülő birtokok csak egy csekély töredéke van hitelt érdemlően lemérve. A birtokok tényleges területének megállapítását az állami mérnököknek kell eskü súlya alatt eszközölni, ami a rendelkezésre álló kevés miatt huzamos ideig tarthat el. ember Sok függ attól, hogy a birtok hogyan van a telekkönyvekben bejegyezve. Ugyanis annak az elbírálásánál, hogy valamely birtok a 150 hektár (260 kat. hold), vagy a 250 hektár (435 kat. hold) birtokhatár kategóriájába esik, a telekkönyvi bejegyzés a mérvadó. Például ha egy park a telekkönyvben mint erdő van bejegyezve, akkor 250-es kategóriába esik, ha pedig park a elnevezés alatt szerepel, akkor kertnek minősítik és 150 hektárnyi terjedé men felül kisajátítják. A törvény szerint a birtokló személyeket illetőleg a közvetlen rokonság körében történt változások a változásoknak nem tekintetnek és valamely nagybirtok több ily tulajdonos es ®etén is, egyetlen jogi személy tulajdonának vétetik. Ezekből is látható, mily óriási körültekintést fog igényelni a törvény végrehajtása. Az Abaujin egylágben kisajátításra kerülő ■ birtokok lajstromozása tehát csak mindj ezen munkálatok elvégzése után készülthet el. Idevonatkozó részletes utasításokat még nem kaptam, azonban feljöbb helyen azt az impressziót nyeritem és általában az az érzésem, hogy a törvényt a legliberálisabban és a lehető legnagyobb méltányossággal fogjuk végrehajtani. Jellemzők erre a liberális felfogásra azok a hírek, melyek egyes prágai körökben hallhatók, miszerint a csehországi volt császári birtokok sem kerüljnének minden ellenszolgáltatás nélkül a köztársaság birtokába, hanem a Nemeti ausztriával történendő leszámolásnál tehertételként fognak szerepelni, holott köztudomású, hogy annak idején a fehéri templomi csata után e birtokokat a legnagyobb kíméletlenséggel kobozták el a cseh fanemességtől. Végül kérdést intéztünk Bukovanskif gazdasági felügyelőhöz, hogy nincs-e tervbe véve újból valamely a megye területén levő birtoknak állami kényszerkezelésbe való vétele ? A gazdasági felügyelő kifejtette, hogy ilyesmire nincs kilátás, az eddiek is a tulajdonosok érdekében és csak azért történik, mert azokon nagyon elhanyagolt és ki nem elégítő gazdálkodás folyt, mint a felsőlánci Lánczy-féle birtokon és vári prépostság birtokán (!!). a jászó- Ezeknek az állami kényszerkezelésbe való vételét még hivatalbeli elődje intézte, Tárgyalások a baranyai köztársaság érdekében Baja, jan. 12. (Budapesti tudósítónk távirata.) Tárgyalások folynak goszláv kormány megbizottaival itt a jua baranyai köztársaság megalakítása érdekében. A tárgyalásokon magyar részről részt vesznek Linder, Hoffmann Ottó, a pécsi szociáldemokrata párt és a kommunista pártok. Az eddigi megbeszélésekről hírek nem szivárogtak ki.