Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)
1921-04-08 / 79. szám
nyolcvanharmadik évfolyam* szám JKanltndS»^; és kiadóhivatal: Kőéire. Fő utca 64. szára, lffltén> in (Nemzeti szinlér.Tal szentben.) Telefonszám: 188. 4sa Megjelenik hétfő kivételével impulla reggel, ooo Kaseftauer Zeitung) ftfJfiLÓS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS E 6fiitté«i dijak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes számára 1 korona. A magyar kormány megbukott. Károly exkirály levele a kormányhoz. — Nagyatádi Szabó lemondott. Gróf Teleky miniszterelnök állását a kormányzó rendelkezésére bocsátotta. A magyar nemzetgyűlést hirtelen elnapolták. Károly exkirály különvonata tegnap délután négy óra 55 perckor elérte a svájci határt, ahol őt a svájci szövetségtanács kiküldője fogadta. A kiküldött megismertette Károllyal azokat a feltételeket, amelyek mellett Károly Svájcnak békés lakója lehet. A Károly útját Insbrucktól a svájci határig minden incidens nélkül tehette meg. Károly- ügy a francia parlamentben A francia szenátusban tegnap a külügyminisztérium költségvetését tárgyalták. Ennek során felszólalt Briand miniszterelnök is, aki beszédjében kitért Károly exkirálynak magyarországi kirándulására is. Briand szerint Károlynak Magyarországon való megjelenése nem volt más, mint kaland. De ezen kalanddal szemben lehet más álláspontja Franciaországnak, mint becsületesen teljesíteni a szerződésnek minden pontját, mely szerződést megkötötték Olaszországgal, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. Károly visszatérése újabb vérontásnak lehetett volna forrása, s már ez a tény egymagában is tejesen elegendő arra, hogy az egész világon nyilvánvalóvá váljék az a letagadhatatlan valóság, hogy Franciaország mindenkor a legmesszebbmenő igazság álláspontján van. Vita a nemzetgyűlésen A Kassai Újság már részletesen megemlékezett arról a vitáról, amely a magyar nemzetgyűlésen Teleki miniszterelnöknek jelentése felett támadt, mely jelentés beszámolt ama intézkedésekről, amelyeket a kormány Károly exkirály megjelenése alkalmával végrehajtott. A miniszterelnöknek és Gratz külügyminiszternek beszéde után Rassay független kisgazdapárti képviselő szólalt fel, aki kijelentette, hogy a kormány jelentése nem elégíti őt ki, mert nem elég részletes. A nemzetgyűlésnek kötelessége felelősségre vonni mindazon egyéneket, akik az exkirályt Magyarországba hozták és akik a magyar nemzetgyűlésnek megkérdezése nélkül a királyt vissza akarták ültetni trónjába és ezzel az egész nyilvánosságot kész dolog elé szerették volna állítani. Ez egyenesen felségéértés. A szónok ezek közül most csak Erdődy grófot említette, aki a volt királlyal együtt utazott Magyarországba, azután felsorolta mindazon személyeket, akik Károlyt Szombathelyről Budapestre kísérték. A kormánynak legelső kötelessége az lett volna, hogy kijelentse, hogy a királykérdést a nemzetgyűlés tuda és akarata nélkül el nem intézheti. A szónok rámutatott Horthy kormányzónak ama nyilatkozatára, amelyet a Petit Párisien munkatársa előtt tett március hóban. Ez a nyilatkozat azt a látszatot keltette, hogy Horthy legitimista és karrikrr. A szónok kizártnak tartja, hogy az ország kormányzója ilyen nyilatkozatot tehetett volna, azért elvárta volna, hogy ezt a párbeszédet megcáfolják. Ez a párbeszéd volt egyik oka annak, hogy egyenesen a nem kívánt fordulatot okozta. A szónok azt kérdi a miniszterelnöktől, vajjon nem voltak-e a kormánynak Pranginsoen politikai ágensei és vájjon a miniszterelnök tudta e, hogy az egyes képviselők különféle európai államokban Habsburg propagandát űznek. Tény —■ folytatta a szónok, — hogy Károly exkirály már szombaton este Szombathelyen volt, mégis, mi lehetett annak az oka, hogy a kormányzó erről csak vasárnap délután hét órakor vett tudomást és a miniszterelnök miért nem akadályozta meg a volt királynak Pestre való utazását? Ezzel a miniszterelnök minden felelősséget az ország kormányzójára hájtott. Szerencséje az országnak, hogy a kormányzó esküjéhez hű maradt. A másik hibát a miniszterelnök a nemzettel szemben követte el. Hogy Károly már nincs az ország területén, ez nem a kormány érdeme, hanem a rossz kormányzás következménye. A nemzetgyűlés is felelős és meg kell szereznie magának a biztosítékot arra nézve, hogy ilyen esetek a jövőben többé elő ne forduljanak. Raffay beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be, amelyben javasolja, hogy a nemzetgyűlés: 1. szavazzon bizalmatlanságot a kormánynak ; 2. válasszon egy kilenctagú bizottságot, amely 30 nap leforgása alatt jelentést tegyen mindazon intézkedésekről, amelyeket a kormány az exkirálynak Magyarországba való megjelenésével kapcsolatosan tett; 3. küldjön ki egy másik kilenctagú bizottságot, amely az alkotmány szövegét készítse elő. Károly levele Telekihez. Egyik előző számunkban szóvátettük ama hírt, mely szerint Károly exkirály elutazása előtt proklamációt intézett volna a magyar néphez, amelyben bejelenti, hogy most csak az erőszaknak engedve távozik, de amint lehet visszatér az országba. A hírt kétkedéssel fogadtuk, mert lehetetlennek tartottuk, hogy a kormány bármelyik tagja ellenjegyezni merte volna ezt a kiáltványt A ma érkezett távirataink nekünk adnak igazat. Tényleg ez a proklamáció nem jelent meg, ehelyett Károly király levelet intézett Telekihez, aki ezt a levelet ma a budapesti lapokban közzétette. Ez a levél így hangzik: „ Visszatértem országomba, szeretett magyar népem közé. Visszatértem azért, mert szent meggyőződésem az, hogy az ország koronás királyának vezetése alatt tudja visszaszerezni teljes belső nyugalmát és képes helyreállítani a törvényes rendet. Tudom, hogy a megtörtént események folytán megszűnt a hatvanhetes kiegyezés és a pragmatika szankciónak az a része, amely Magyarországot feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolja Ausztriához. Ezzel visszaállt Magyarországnak teljes állami függetlensége, amelyet gondosan megőrizni nekem is egyik törekvésem és célom. Minthogy most arról győződtem meg, hogy apostoli királyi jogköröm elfoglalása most roppant nehézségekbe ütközik, mert a nemzetet elviselhetetlen megpróbálkoztatásoknak tenném ki, ezért most ismét távozom. De bízom az isteni gondviselésben, hogy ismét el fog jönni az a pillanat, amikor szeretett magyar hazámban maradhatok és közös munkára egyesülhetek nemzetemmel Amíg ez a pillanat be nem következhetik, addig arra kérem a nemzetet, hogy támogassa a kormányzat a bizalmatlanságnak akkora mértékét keltette fel, hogy a pártértekezlet utasította a pártvezetőséget, hogy a további szükséges lépéseket azonnal tegye meg. Mint érdekes különlegesség kívánkozik tollunk alá, annak megemlítése, hogy a kisgazdapárt izgatott és elkeseredett hangulatával szemben a keresztény pártban nagy megelégedéssel tárgyalták a kormány magatartását, s különös örömöt keltett lelkükben Glatz külügyminiszternek beszéde. Az ellentétek kirobbanása A kisgazdapárt elégedetlensége kirobbanásig és kipattanásig feszült meg, amikor mindezek tetejébe Teleki megjelentette az exkirálynak fentebb említett levelét A párt a parlament épületében még a gyűlés megnyitása előtt értekezletet tartott, amelyen heves kifakadások hangzottak el a kormány és különösen Teleki ellen. Az értekezlet folyamán nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter bejelentette a kormányból való kilépését. A párt elhatározta, hogy egy pillanatig sem támogatja tovább Telekit. Az intézőbizottság egyhangúlag hozzájárult a párt határozatához és azt azonnal tudomására hozzák a miniszterelnöknek, aki meglepetéssel fogadta a határozatot Teleki is lemond A legnagyobb izgalom közepébe nyílt meg a nemzetgyűlés. Az ülés megnyitása után azonnal szólásra emelkedett Teleki és bejelentette a képviselőknek, hogy mert az események következtében az egyes minisztereknek helyzete a pártjaikkal szemben, valamint saját felfogásuk következtében lehetetlenné vált rájuk nézve, hogy a mostani kormánnyal együttműködjenek, így kénytelenek a kormányból kilépni, ezért ő maga is még ma felajánlja állását a kormányzónak és kéri a házat, hogy amíg a kormánykrízis el nem intéződik, addig a ház napolja el önmagát. A nemzetgyűlés így határozott. Károly exkirály jövetelével a politika vízébe beledobta a tisztulás kövét, a gyűrűk már megindultak, meglátjuk útjukban kit és hogyan nyelnek el. Népgyűlés Prágában Hogy a csehszlovák köztársaság munkássága körében milyen visszhangot keltett a köztársaság hivatalos állásfoglalása a Habsburgok visszatérése ellen, bizonyítja az a népgyülés, mely ma délután 5 órakor zajott le Prágában az óvárosháza előtti téren. A népgyülésen először Nemec szociáldemokrata képviselő beszélt. Zeminova képviselő javaslaot terjeszt elő, melyben annak kimondását kéri, hogy minden Habsburgot száműzöttnek jelentenek ki. A levél hatása Károly levele bombaként hatott a politikai világban. A kisgazdapárt felháborodással vett ennek a levélnek közzétételéről tudomást. A kisgazdapárt ugyanis már régóta elégedetlen volt Telekivel és kormányával. Nagyatádi Szabó István nyílt harcot folytatott Teleki politikája ellen. Az exkirály megjelenése, a közös veszedelem érzése azonban közelebb hozta őket egymáshoz és a kisgazdapárt felhagyott Teleki ellen intézett harcával. De a tűz tovább lappangott a hamu alatt. A szerdai nemzetgyűlésen elhangzott kormánynyilatkozatok általános visszatetszést keltettek a kisgazdapárt tagjainak sorában. Teleki homályos célzásai Károly exkirály visszatérésének jogosságára, de különösen Gratz külügyminiszternek sajnálkozása azon, hogy a kisantáninak erélyes és egyöntetű fellépése miatt Károly exkirály nem maradhatott az országban, továbbá a kormánynak ingadozó magatartása Károllyal szemben, mindezek oly mélyen elkeserítették a kisgazdapártot, hogy a párt még szerdán este értekezletet tartott, amelyen beható tanácskozásokat folytattak az általános politikai helyzetről. Ezen értekezbten szóba hozták a belügyminiszternek beszédet. Megállapították, hogy a párt a beszédnek egyes részeit, kijelentéseit megütközéssel hallgatta és a pártban a kormány iránt Tőzsde-Deviza. Prágai devizaközpont Bankjegyek Április 7. Zürichi valutapiac Április 6 Április 7. Amsterdam . 2588*51 Milano. . . 316 — Berlin . . 12025 Páris . . 52850 Bukarest . . IQ’s London 29150 Szíria . . . 8950 Bécs . . 1057 Zürich . . 128850 Pétervár . . .1950 Belgrád . 207- New-York . 73 V* Stockholm . 1731*50 Brüsszel . . 552*50 Roman . . 106 Vs Márka 12025 Norvég — Bolgár . 8525 Svéd . . 173450 Svájc . . 128350 Francia . . 525 50 Dán . 131950 Amerikai . 12’Vé 7VW Dás* ... 36 — Lengyel . . 745 Angol . 289*50 288*50 Ossier bélyeg?.. 1067 Budapest . . 2« 90 I Berlin . 9*42*/a New-York . 577*— ] Bécs t 52.Va London 2263 Praga . . 7*80 Párig ... 4080 S Milano . . . Budapest . . 212 Vs I Bukarest . . 830 Oszt. bélyegzett Budapesti tőzsde Április —. Magyar bitei jelzálogbank Angol-magy Salgótarján: Lessámitolb Ri&iamarányi Budapesti valutapiac Április 7. Les ... . 403 - Dolaur . . . 278-Máté . . . 4S5— Líra ... . . —Főnix— Rubel . 326’— Bécs* .... 45’— Saft . 3T5 Péntek, 1921 április 8 Alvin képviselő a magyarországi szocialisták védelme érdekében szólal fel. Végül elfogadják a javaslatot, melyben bizalmat szavaznak Masaryk elnöknek és Benes külügyminiszternek. A himnusz eléneklése uán véget ért a népgyülés. — Uj iglói erdőmester, dr. Rumann zsupán Suhajda Dénes oki. erdész, körmöcbányai lakost, iglói városi erdőmesterré kinevezte. — Lelkészválasztás. Az Ungmegyében levő nagyszeretvai református egyház az id. Szakál István elhunytéval megüresedett lelkészi állásra Könyves István ottani segédlelkészt választotta meg meghivás utján.